[hkpk]

Idézet: El Kebir - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 18:11

Mészkövet tûzzel? Jól átgondoltad ezt?    

Nem mészkõre gondoltam ez, hanem pl.  ha olyasmi bazaltkeménységû valamivel szemben állunk, mint amivé vált a fater által épített kemence.

Viszont, ha mezei mészkõ az építmény, akkor azon mit csodálkoznak?  Azt könnyû megmunkálni.

[debaj]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 13:33

Viszont, ha mezei mészkõ az építmény, akkor azon mit csodálkoznak?  Azt könnyû megmunkálni.

A probléma nem itt van, hanem ott, hogy honnan kerítettek ekkora mennyiségû követ.

Mellesleg a sok konspiracionista rendre kifelejti a számításaiból, hogy akik ezt a piramist építtették, nem marslakók meg szíriusziak voltak, hanem valódi, hús-vér istenek. Mindegyik fáraó a napisten fia volt, és halála után helyet foglalt az istenek között, úgyhogy a piramisukat sem úgy építhették a jónépek, mint ma a családi házakat, hogy kivonultak hatkor, utána sörözés kilencig, aztán beszélgetés ebédig, ebéd, délutáni pihenõ, beszélgetés estig és irány haza. Akkoriban olyan lehetett csüszkölni a köveket a melegben, mintha ma valamelyikõtöket meghívnák a Tudományos Akadémia éves közgyûlésére a székfoglalót megtartani. Amit az írnokok lerajzolgattak és a földmérõk kiméregettek, az úgy volt, egy centivel sem arrébb, mert az volt a Fáraó akarata. Az utóbbi idõben még azt is felvetették a régészek, hogy a piramisokon nem rabszolgák gürcöltek, hanem önkéntes, fizetett munkások, akik valószínûleg az életük csúcsának tekinthették a sivatagban lehúzott pár évet.

A piramisok szép példái annak, hogy a hit hegyeket mozgat meg, bárhogy is készültek.

Szerkesztette: debaj 2009. 08. 03. 12:49 -kor

[hkpk]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 20:35

Itt azt írják, egy tudós készített darált mészkõbõl újra mészkövet.

http://www.sulinet.h...4/piramisok.htm

"Hogyan tudott 46 évszázaddal ezelõtt egy civilizáció, amely nem ismerte a kereket, a bronzot, a vasat, néhány évtized alatt több millió tonnás építményeket emelni? "

Állítólag ugyebár az aranyat ismerték. Hogyan lehet az, hogy az aranyat ismeri egy civilizációs, és közben a bronzot, vasat nem? Biztos, hogy nem ismerték a kereket?

"Mások szerint a piramis igazi rejtélye nem a kövek kifaragásában van, hanem abban, hogy azokat hogyan tudták az egyre magasodó építményre feljuttatni. Colin Reader angol geológus pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a mészkõ általában lágy és kemény rétegekben fordul elõ, és nem olvad könnyen. Ezenkívül nyomuk sincs azoknak az árkoknak, amelyekben a keverék elkészítéséhez szükséges nagy mennyiségû vizet odavezették volna. "

Van egy magyar egyiptológus, sajnos a nevére nem emlékszem. Elmélete szerint, akkor a Nílus nem volt ennyire agyonszabáloyzva, és egészen a piramisokon túl nyúlott a vize. A köveket hajókon vitték oda szerinte, és ugyancsak a hajók szolgáltak "daruként". Azaz íveltek voltak, a követ a csõribe vitték, a hátul levõ emelkedõ ívre meg felmászott nagyon sok ember, ettõl hátrabillent, megemelve az elejét...

(A mészkõ bizonyos savas folyadékok esetében igen jól "olvad")

[debaj]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 13:47

Állítólag ugyebár az aranyat ismerték. Hogyan lehet az, hogy az aranyat ismeri egy civilizációs, és közben a bronzot, vasat nem?

Az aranyat marha egyszerû kinyerni az alapkõzetébõl (mivel elemi állapotban elõfordul, nem kell kivonni valamelyik vegyületébõl, porrátört kõzetbõl egyszerû mosással kinyerhetõ), a vas használható mennyiségekben való kinyeréséhez már komoly szaktudás szükséges. A bronzot meg ki is kell keverni rézbõl és ónból, a természetben semmilyen formában nem fordul elõ. A rézszerszámokat ismerték az egyiptomiak, de az tartósságban és keménységben elbújhat a bronz mögött. Nem csoda, hogy épp errõl a két fémrõl neveztek el komplett történelmi korszakokat.

[debaj]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 15:27

A mállás állapotváltozás pld szilárd tömbbõl dara.

Fizikai mállás: a nagyobb darabokból kisebb lesz, miközben a kémiai összetétel nem változik. Ilyen folyamat végeredménye például a homok.
Kémiai mállás: a kõzet kémiai összetétele is megváltozik valamilyen természeti hatásra, pl. mészpátok, gipsz.
Biológiai mállás: élõlények tevékenysége nyomán keletkezõ átalakulás, pl, humuszképzõdés.

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 12:47

"Hogyan tudott 46 évszázaddal ezelõtt egy civilizáció, amely nem ismerte a kereket, a bronzot, a vasat, néhány évtized alatt több millió tonnás építményeket emelni? "

Állítólag ugyebár az aranyat ismerték. Hogyan lehet az, hogy az aranyat ismeri egy civilizációs, és közben a bronzot, vasat nem? Biztos, hogy nem ismerték a kereket?

"Mások szerint a piramis igazi rejtélye nem a kövek kifaragásában van, hanem abban, hogy azokat hogyan tudták az egyre magasodó építményre feljuttatni. Colin Reader angol geológus pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a mészkõ általában lágy és kemény rétegekben fordul elõ, és nem olvad könnyen. Ezenkívül nyomuk sincs azoknak az árkoknak, amelyekben a keverék elkészítéséhez szükséges nagy mennyiségû vizet odavezették volna. "

Van egy magyar egyiptológus, sajnos a nevére nem emlékszem. Elmélete szerint, akkor a Nílus nem volt ennyire agyonszabáloyzva, és egészen a piramisokon túl nyúlott a vize. A köveket hajókon vitték oda szerinte, és ugyancsak a hajók szolgáltak "daruként". Azaz íveltek voltak, a követ a csõribe vitték, a hátul levõ emelkedõ ívre meg felmászott nagyon sok ember, ettõl hátrabillent, megemelve az elejét...

(A mészkõ bizonyos savas folyadékok esetében igen jól "olvad")

Az arany elõfordul elemi állapotában, mint rög vagy por is. Aranymosás pl, ju nó. Vas? Fordul elõ? Ja, oxidban, aminek a kinyeréséhez hány fok is kell, meg milyen technológia? Bronz meg egy ötvözet, ráadásul, nem is gizda. A réz meg az ón se a fán nõ, meg a cink, maga az ötvözési arány se viccel, és a réz olvadáspontja se szobahõmérséklet.

Annak a magyar csókának az okfejtését én is olvastam. Namost, azokban a hajókat, amiket ott a helyi fafélékbõl össze lehetett barkácsolni, max tutajnak nevezném inkább. Láttál egyetlen megmarad hajót is, vagy akár rajzot róla? Én nem nagyon. Pedig azoknak ezt az okfejtést követve, x-100 kilóméteren át kellett elbirni adott esetben 20-50 tonnás köveket, majd utána, ha az emelõs elméletet követjük, embereknek kellett dzsesszelni a fedélzeten az emeléshez, meg valakinek evezni is kellett, mert a szél az nem minden, motor meg nem volt ugye. Az már csak a finom ráadás, hogy azokat a köveket valahol ki is kellett fejteni, és be is kellett rakodni ugyebár.

Abban van ráció, hogy helyben öntötték, mint a betont. Csak akkor hogy magyarázod, hogy soha egyetlen kõvekni röngenes vizsgálata nem mutatott ki egyetlen kósza kavicsot, hajszálat, szerszámdarabot, rongyot, kóbor macskát, akármi? El tudod képzelni egy ekkora épületnél, ahol helyben öntenek ekkora baszom köveket, hogy nem következik be ilyesmi?

[cyberde]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 13:47

"Hogyan tudott 46 évszázaddal ezelõtt egy civilizáció, ...

Túl van spilázva ez az egész piramisépítés.

Nulla technika, nagy embermennyiség a technológia alapja. Rézvésõ, fakalapács, kenderkötél, emberi erõ. Slussz. Ja! És húsz év.

Megtalálták már a kõfejtõket is. Hajón a helyszínre szállították a köveket, ott nekigyürkõzött 60-80 ember, aztán egy rámpán felcibálta az aktuális szintre.

[cyberde]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:11

Én soha nem értettem meg hogy miért kell lesajnálni régebbi korok csúcstechikáját. Az nem nulla technika. Akkor az volt a csúcs. Nem lehetett más. Jesse Owens a világ mindenkori legnagyobb atlétái között foglal helyet. Nagyobb volt mint azok akik ma jobb idõt futnak mint õ akkor.

Nem sajnálok én le senkit, de most, amikor wifi-n internetezek egy 17 colos laptopon, miközben a hátam mögött egy 42 colos lcd tv-n pont egy ûrszondákról szóló mûsort hallgatok, akkor a piramisépítések korának technikája, számomra nulla. 

Az meg, hogy Jesse Owens, hogy kerül ide, az számomra   

Szerkesztette: cyberde 2009. 08. 03. 17:32 -kor

[avman]

Idézet: cyberde - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 17:27

Nem sajnálok én le senkit, de most, amikor wifi-n internetezek egy 17 colos laptopon, miközben a hátam mögött egy 42 colos lcd tv-n pont egy ûrszondákról szóló mûsort hallgatok, akkor a piramisépítések korának technikája, számomra nulla. 

az én környezetemben minden értelmes ember eddig lenyûgözõnek tartotta, h abban a korban azokkal az eszközökkel létrehozták... biztos nem járok eleget kocsmába... meg lehet vennem kéne egy lcd tv-t.

[-NoVa-]

Aztán ahogy lekapcsolják az erõmûvet, gondolkozhatsz azon hogy hogy a répába raksz magadnak egy piramist a laptopból és az LCD tévébõl, és másfél generáció múlva nem lesz ember aki emlékezne rá, hogy vannak az ûrben mesterségesen felküldött dolgok.

[cyberde]

Idézet: avman - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:34

az én környezetemben minden értelmes ember eddig lenyûgözõnek tartotta, h abban a korban azokkal az eszközökkel létrehozták... biztos nem járok eleget kocsmába... meg lehet vennem kéne egy lcd tv-t.

Biztos jó dolog nekem beszólni, de a technikáról volt szó, nem az avval létrehozott mûrõl. 

[cyberde]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:34

Aztán ahogy lekapcsolják az erõmûvet, gondolkozhatsz azon hogy hogy a répába raksz magadnak egy piramist a laptopból és az LCD tévébõl, és másfél generáció múlva nem lesz ember aki emlékezne rá, hogy vannak az ûrben mesterségesen felküldött dolgok.

Valóban!

Viszont ha ez bekövetkezik, akkor valszeg én leszek az utolsó, aki piramist akar építeni, a nulla technikával. 

Szép dolog a demagógia! 

[-NoVa-]

Ekkora arccal belegondolhatsz, ha a mostani ipari mûszak világrend felborulna, mit kéne csinálnod. Mert bogyógyûjtögetésbõl nem fog megélni senki, összeszedik mások is amit találnak. Manuális földmûvelés lesz akkor állati és emberi erõvel, napról napra, munkacsoportokban, hobbik és egyebek nélkül. És ha a föld tulajdonosa úgy dönt, hogy abból kapod a kaját, hogy a földjén piramist építesz, akkor piramist fogsz építeni. Notebookból és LCD tévébõl, ha a földesúr úgy kívánja.

[cyberde]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:48

Ekkora arccal belegondolhatsz, ha a mostani ipari mûszak világrend felborulna, mit kéne csinálnod. Mert bogyógyûjtögetésbõl nem fog megélni senki, összeszedik mások is amit találnak. Manuális földmûvelés lesz akkor állati és emberi erõvel, napról napra, munkacsoportokban, hobbik és egyebek nélkül. És ha a föld tulajdonosa úgy dönt, hogy abból kapod a kaját, hogy a földjén piramist építesz, akkor piramist fogsz építeni. Notebookból és LCD tévébõl, ha a földesúr úgy kívánja.

...és mi lenne ha a nagymuterom csilingelve járna a körúton? 
Õ lenne a villamos?  :confused:

'haggyukmá ezt a mi lenne ha... okoskodást!   

[Jahno]

Idézet: avman - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:34

az én környezetemben minden értelmes ember eddig lenyûgözõnek tartotta, h abban a korban azokkal az eszközökkel létrehozták... biztos nem járok eleget kocsmába... meg lehet vennem kéne egy lcd tv-t.

Nekem még most is, Király utcában mellettem egy sima lakópark itt dõl össze baze Ûrkutatás az olyan, de oda is felmentünk már jó rég a holdra, oszt azóta kicsit leültek a dolgok.

Piramis az fasza, nyilván kellett sok ember, de azért egy szfinkxet kifaragni, meg odalapátolni, oszt megrajzolni, egy mai építész a csoda CADjével is megszopik vele, ott ráadásul jó a klíma, itt nekem meg gépekkel nem bírták megoldani.

[debaj]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 19:07

egy mai építész a csoda CADjével is megszopik vele, ott ráadásul jó a klíma, itt nekem meg gépekkel nem bírták megoldani.

Oké, csak egy mai építész nem húszéves határidõket kap.

Az oké, hogy tudjuk, meddig építették, de a tervezésrõl nem szól sehol a fáma, gondolom, azt se egy hétvége alatt dobta össze egy doktorandusz, mert hétfõn abból kellett elõadnia a rézlapatológia szakos hallgatóknak.