[midnight coder]

Kellemes középszürkében is lehet látványos dolgokat csinálni. A csicsa és a használhatóság nem egymást kizáró fogalmak. Egy szép és egy jól megtervezett UI nagyon-nagyon produktív és kellemes tud lenni. És ennek ellenkezõje is igaz, az hogy valami ocsmányul néz ki, nem garancia a használhatóságra

[midnight coder]

Láttam már olyan vírust, ami korlátozott felhasználói fiókból sikeresen vágta hanyatt az egész rendszert, beleértve a rendszergazdai fiókot és az NTFS jelszavas könyvtárakat is.

Akkor most megrázó dolgot fogok neked mondani: idõrõl idõre lehet olvasni olyan sebezhetõségrõl is amivel a mezei linux júzer tud root jogot szerezni (és amit te olvasol az a töredéke sem annak ami ténylegesen van de nem kerül a sajtóba). Ebbõl élnek a crackerek és a rootkit írók. Na most, amit a júzer meg tud tenni azt a vírus is meg tudja. Más kérdés hogy egy olyan rendszerre ami 1-2% körül van elterjedve nem annyira éri meg ilyen fejleszteni.

Ami meg a különféle livecd-ket illeti, persze hogy figyelmen kívül tudják hagyni, mivel a fájlrendszerek alapjában véve nem titkosítottak. Azaz ha fizikailag meg tudod kerülni az OS-t, és az illetõ OS amivel bementél ismeri az adott fájlrendszert az õ jóindulatán múlik hogy mit olvas el és mit nem. Amúgy maga a rendszer is ezt teszi, magyarul a linuxnál sem azért nem olvassa el az X júzer az Y júzer fájlját ha nem akarja mert titkos, hanem mert van a fájlnak egy attributum bitje ami be van billentve hogy elolvassa-e vagy sem. Magyarul az OS dönt így vagy úgy. Az egy másik eset ha maga a fájl fizikailag titkosítva van. Az NTFS tud valami ilyet, linuxon meg van CryptoFS. Meg windowson is egyébként, Pl. TrueCrypt. Ezeket már nem fogod elolvasni csak úgy - persze  titkosításért mindig erõforrászabálással (ha nem is túl vészesen naggyal) fizetsz.

[bogdan]

Idézet: midnight coder - Dátum: 2009. okt. 16., péntek - 15:23

Csak a windowsban a linux-szal ellentétben nem kell minden kernel verzióhoz hozzáfordítani mert van stabil bináris interfész az OS és a driverek közt. Na, ez az amit a linuxnak nem sikerült tizenegynéhány év alatt összehozni.

el kell keseritselek: a linuxban sem kell feltetlenul mindig ujraforditani, bar ketsegkivul ritka. es a masik oldalon is: a kulonbozo windows verziokhoz miota lehet ugyanazt a drivert hasznalni? azaz kulonbozo windows kernelekhez is kulonbozo driver kell, csak ott ritkaban valtozik a kernel.

a file rendszerhez meg ha jol ertem a plan9-en kivul mindig hozzaferhet a rendszergazda felhasznalo, barmelyik rendszeren is vagyunk. ez is az operacios rendszerek mukodesenek tipikus volta, mint az elozo is.

[hkpk]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. okt. 14., szerda - 12:10

Nem minden esetben, de ÁLTALÁBAN elmegy a szakmai színvonal, a feladatokat megoldják az adott keretek között. Hanem az egyéb tényezõk hibádzanak (vezetés, szervezés, beszerzés, felhasználók). Fõleg a hozzáállás.

Spec errõl vannak nekem eltett történeteim, amit egyszer talán kiteszek a webre, hirtelen felindulásból, de addig azon rágódom, hogy 6 havonta aláíratott titoktartási nyilatkozatok vajon ezekre is vonatkoznak, vagy sem 

[hkpk]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. okt. 15., csütörtök - 12:42

Sajnos eddig aki otthoni usereket láttam xp-ben, azok mind rendszergazdai fiókban ténykedtek, max. a desktop téma volt eltérõ. Ez a user beállítottságán, hozzáállásán múlik. A legtöbbjüknek fogalmuk sincs, mi az a korlátozott fiók, meg akkor miért nem lehet telepíteni meg ezt-azt, stb.
Volt, aki kimondottan ügyelt a biztonságra, meg lett mondva, hogy rendszergazdafiók jelszavas, ott adminolhat, a gyerek meg restricted user-ként játszik, nem fog szétvágni semmit.

Az a baj, hogy spec XP alatt ez kb 2-3 évig jelentett valamit, aztán már lassan direkt károsabb. Értem ezalatt, hogy sok virnya és károkozó ettõl függetlenül simán bemegy, és júzer nem tudja törölni jogosultságok hiányában. Ilyennel több alkalommal találkoztam. Igaz, azokon a gépeken CA-E-trust antivirus volt, ami mellet úgy jöttek-mentek a vírnyák, ahogy akartak... Volt olyan gép, amit több mint 1 hétig használtak így, ontotta magából a kakaót, meg is lett találva a 2 dög, netes fórumokon ki lettek tárgyalva, megerõsítve, azokat kell törölni... és végül rendszergarázda megjött a szabiról és törölte...

[hkpk]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. okt. 16., péntek - 12:46

Ugyanúgy, ahogy a Hiren's Boot CD és a többi liveCD is lazán figyelmen kívül hagyja az NTFS engedélyeit.

Nem tudom, hogy a Vista, W7 jobb-e ezen a téren.

Hát ha ez nem így lett volna, kurva nehéz lett volna nekem megmenteni sok összeomlott rendszer alól az adatokat...
Ugyanakkor adott a lehetõség ennek a megakadályozására XP alatt is, titkosítást be kell kapcsolni. Akkor semmilyen live CD-ról nem lehet hozzáférni az NTFS adatokhoz, másik gépbe áttéve a vinyót sem jutsz semmire, ha jól tudom, a titkosítás 256 bites, és a jelszó (kulcs) nincs tárolva. Azon kevés ismerõsöm, akik ezt bekapcsolták, elõbb -utóbb kizárták magukat...

[Szabcsi]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. okt. 16., péntek - 23:43

és a jelszó (kulcs) nincs tárolva. Azon kevés ismerõsöm, akik ezt bekapcsolták, elõbb -utóbb kizárták magukat...

Ott van az az user profiljában, importálható és akkor akár livecd-vel is elérheted ezeket az adatokat...

[sbela]

Szerintem sincs semmi baj azzal, ha hízik, hiszen minél több hardver támogatott annál több kódot kell, hogy tartalmazzon.

[midnight coder]

Idézet: bogdan - Dátum: 2009. okt. 16., péntek - 20:33

el kell keseritselek: a linuxban sem kell feltetlenul mindig ujraforditani, bar ketsegkivul ritka. es a masik oldalon is: a kulonbozo windows verziokhoz miota lehet ugyanazt a drivert hasznalni? azaz kulonbozo windows kernelekhez is kulonbozo driver kell, csak ott ritkaban valtozik a kernel.

a file rendszerhez meg ha jol ertem a plan9-en kivul mindig hozzaferhet a rendszergazda felhasznalo, barmelyik rendszeren is vagyunk. ez is az operacios rendszerek mukodesenek tipikus volta, mint az elozo is.

el kell keseritselek: a linuxban sem kell feltetlenul mindig ujraforditani, bar ketsegkivul ritka.
Igen, úgy 10 éve létezik ez a fordítási opció a kernelhez, de én még nem láttam linux disztribet amiben be lett volna kapcsolva. Következésképp, ha nem fordítod újra a linuxod kernelét hanem a "gyárit" használod, akkor bizony az van amit írok. És a disztribek készítõi sem hiszem hogy csak a bennük rejlõ szadista ösztönök kiélése végett kapcsolják ezt ki...

a kulonbozo windows verziokhoz miota lehet ugyanazt a drivert hasznalni?
Egyrészt van hogy lehet, Pl. win7 vs vista között. Másrészt míg windowsból 5-8 évenként jön ki olyan új verzió ami miatt ki kell driver, addig linuxnál ez úgy fél év. És ez az optimista forgatókönyv - mert a kernel cseréje elvben akár egy disztrib egy verzióján belül is szükséges lehet, Pl. ha találnak egy biztonsági lyukat. A win ezt elintézi egy windows update-tel, de még egy nagyobb változás esetén (service pack) is megúszod driver csere nélkül. Ezzel szemben linuxnál a 2.6.20-12-helyett ha 2.6.20-13 van akkor is kihal az összes külsõs modul.

Az viszont a linux elõnye, hogy mivel a driverek 99%-át a linux kernel forrása hurcolja az idõk kezdetétõl az idõk végezetéig, így amit a 10 évvel ezelõtt támogatott a linuxod azt jó eséllyel most is támogatni fogja. Bár mintha az arcnet kártyák támogatása talán már megszûnt volna .

Ezért írtam hogy a régi cuccokkal valószínûleg jól jársz linux alatt, nemigen lesz olyan mint az XP-Vista váltáskor hogy egy rakás vas megindulhat a kuka felé csak azért mert a gyártó nem adott hozzá drivert. Ugyanakkor, ha veszel egy vasat akkor sokkal bizonytalnabb a helyzeted, mert a gyártók általában nem szokták ráírni a rendszerükre hogy linux kompatibilis (Pl. mert elég sokféle linux van, és amit az OpenSuSE felismert azt az Ubuntu nem biztos hogy fel fogja), a chipsetet pedig akár menet közben is meg tudják változtatni. Win esetén ez csak annyi hogy ezen túl nem ezt hanem azt a CD-t teszik a vas mellé. Linux esetén viszont a chipsetrõl lehet tudni hogy az adott vasat jó eséllyel támogatja-e a rendszer. És egy rakás cuccnál eleve ki sincs írva milyen chipset van benne, maradnak a linuxos oldalak hardver kompatibilitási lapjai, ahol a Kovács Pistike1 megírja hogy ez neki klasszul mûxik, a Kovács Pistike2 meg megírja hogy neki meg nem. Te meg döntsd el hogy melyiknek van igaza... És lehet hogy mindkettõnek, lásd chipset változtatás.

Plusz a linuxnál lehetnek problémák a driver szintje alatt is. Pl. amikor én TV kártyával játszottam, akkor zajlott a V4l változása. A programok egyik fele a régi v4l-t támogatta, a másik az újat, a driver meg csak az újat, de azt sem normálisan. Ugyancsak vannak érdekes dolgok a hangok környékén is, van ugye oss/alsa, van esound, artsd, stb. És Pl. egy-egy alaplapi hangkártya és Pl. a Skype összelövése sem mindig egyszerû játék.

Szerkesztette: midnight coder 2009. 10. 17. 07:44 -kor

[Nyulpapa]

" Winfosokkal ellentében linux ha kernelét újrafordítod és csak az adott rendszerre szükséges dolgok maradnak benne akkor már bõven nem olyan elhízott, csak erre kevesen veszik a fáradságot. "
-- ÉBresztõ! Az 1 TB -os vinyók korát éljük és tök mindegy hogy 2 vagy 3 sec-ce meg késõbb bútol a rendszer... Az meg hogy a kernel 20-30-40 MB-tal több, megint a kutyát sem érdekli, a memóriák is GB-okban mérhetõek ma már.


"Nem, ezt a vonalat a Windows-os világ diktálja sajnos. Mert mindenkinek a kinézet fontos mindenhol."
--- Nem a windows diktálja ezt a vonalat, hanem az emberek maguk. Ha módod van rá te is a legjobban kinézõ nõt fekteted az ágyadba (nem barátnõ alapanyagról beszélek, pusztán a fajfenntartás határtalan örömeirõl)

" XP-ben nem sokat ér a korlátozott fiók és az NTFS jelszó. Láttam már olyan vírust, ami korlátozott felhasználói fiókból sikeresen vágta hanyatt az egész rendszert, beleértve a rendszergazdai fiókot és az NTFS jelszavas könyvtárakat is. Ugyanúgy, ahogy a Hiren's Boot CD és a többi liveCD is lazán figyelmen kívül hagyja az NTFS engedélyeit. "
--- Ez többés-kevésbé így van, kivéve ha bekapcsolod a titkosítást, akkor nem igaz (a titkosítás 128 bites, nem 256 mint a kolléga írta).

Nem tudom, hogy a Vista, W7 jobb-e ezen a téren.
--- Jobb.

a kulonbozo windows verziokhoz miota lehet ugyanazt a drivert hasznalni? azaz kulonbozo windows kernelekhez is kulonbozo driver kell, csak ott ritkaban valtozik a kernel.
--- Ez így hamis. Valamilyen szinten igaz a kernel mode drájverekre (ott sem mindre), de nem általános. a WDM alapvetõen windows "verzókra" követel meg backwards compatibility-t nem pedig kernel verzióra.

[kroozo]

Idézet: midnight coder - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 8:30

el kell keseritselek: a linuxban sem kell feltetlenul mindig ujraforditani, bar ketsegkivul ritka.
Igen, úgy 10 éve létezik ez a fordítási opció a kernelhez, de én még nem láttam linux disztribet amiben be lett volna kapcsolva. Következésképp, ha nem fordítod újra a linuxod kernelét hanem a "gyárit" használod, akkor bizony az van amit írok. És a disztribek készítõi sem hiszem hogy csak a bennük rejlõ szadista ösztönök kiélése végett kapcsolják ezt ki...

a kulonbozo windows verziokhoz miota lehet ugyanazt a drivert hasznalni?
Egyrészt van hogy lehet, Pl. win7 vs vista között. Másrészt míg windowsból 5-8 évenként jön ki olyan új verzió ami miatt ki kell driver, addig linuxnál ez úgy fél év. És ez az optimista forgatókönyv - mert a kernel cseréje elvben akár egy disztrib egy verzióján belül is szükséges lehet, Pl. ha találnak egy biztonsági lyukat. A win ezt elintézi egy windows update-tel, de még egy nagyobb változás esetén (service pack) is megúszod driver csere nélkül. Ezzel szemben linuxnál a 2.6.20-12-helyett ha 2.6.20-13 van akkor is kihal az összes külsõs modul.

Ezekre azert hadd reagaljak.

Egyreszt egy kicsit tul van lihegve ez a forditasos mizeria, feher embernek baromira nincs ra szuksege. A disztibutorok altalaban szepen berakjak a legtobb kulsos driver patchet, es jon a csomakezelodben. Ilyenkor nem jatszik az sem, hogy jajajjaj, kernelfrissites miatt borul az ezeregy kulso modulom, mert a csomakezelo ezt intezi. Ha nem, akkor azt nem kell hasznalni


Production kornyezetben neha lehet ertelme kiherelni, foleg security okan, de egyreszt ha ez kell, akkor ugyis kene erteni mit csinalsz, masreszt meg amig igy olyasmit lehet elerni, amit pl win oldalon nem, addig talan kar sipakolni, hogy munkas.

Abban a nehany esetben meg, amikor megis kell forditani valamit, mert pl a kedvenc ezerocca' forintos webkamerad drivere nincs bent a kernelben, es a disztro sem szallitja, akkor sem kell az egesz kernelt leforditani. Le kell szedni a headereket, es le kell forditani azt az egy modult. Teny, ez mar kenyelmetlenebb, de azert messze nem a vilag vege imho.

A deklaraltan nem stabil kernel API/ABI a 2.6 minor verzioi kozott viszont valoban fassag szerintem is, en jobban kedveltem a 2.4es agig levo hosszabb stabil lancokat. Igaz, hogy az uj modell lenyegesen gyorsabban viszi vegig az ujdonsagokat a teljes disztibucios lancon, de ennek sajnos ilyen mizerias ara van.

[kroozo]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 10:50

" Winfosokkal ellentében linux ha kernelét újrafordítod és csak az adott rendszerre szükséges dolgok maradnak benne akkor már bõven nem olyan elhízott, csak erre kevesen veszik a fáradságot. "
-- ÉBresztõ! Az 1 TB -os vinyók korát éljük és tök mindegy hogy 2 vagy 3 sec-ce meg késõbb bútol a rendszer... Az meg hogy a kernel 20-30-40 MB-tal több, megint a kutyát sem érdekli, a memóriák is GB-okban mérhetõek ma már.

Hehe. Ja. De szerintem itt baromira nem a megabyteok miatt izgul a nagy tobbseg. (Kiveve persze az embedd eszkozok gyartoit, nekik ugyanis bazira nem mindegy, ebresztooo)

[midnight coder]

Abban a nehany esetben meg, amikor megis kell forditani valamit, mert pl a kedvenc ezerocca' forintos webkamerad drivere nincs bent a kernelben, es a disztro sem szallitja, akkor sem kell az egesz kernelt leforditani.

A számítástechnika általában azokról az esetekrõl szól amikor nem az történik amire számítunk. Pl. a user 1500 forintos webkamerájánál. Ha ugyanis az ember webkamot vesz (vagy akármit) akkor arra nincs ráírva hogy linux kompatibilis-e. Van ugyan több hw adatbázis, de amik abban vannak általában a sarki vaskeredkedõnél nem igazán beszerezhetõk. Ilyenkor tudsz találni (ha nagy-nagy mázlid van) külsõs drivert. Amit ha még nagyobb mázlid van össze is lehet forgatni az aktuális kerneleddel. Sõt, esetenként akár még mûködik is. Na, ilyenkor vannak azok amiket mondtam.

Persze, ehhez nem kell mindig újrafordítani mindent - feltéve ha a csomagolók jól csomagoltak mindent, mert mandrake alatt azért nekem volt már pár olyan hogy nem. Ilyenkor viszont full kernel forgatás... Aztán így elõáll pár olyan modul ami nem túl boldog ha lecseréled a kerneled.

Nekem anno volt hogy 3 ilyen is volt a rendszeremben. Vmware, nvidia, winmodem. Ebbõl ez utóbbi már a múlté, a vmware beépült a linux kernelbe ha jól tudom, az nvidia 3D-s verziója tud még játszani, bár több disztribben már ez is package, ha nem is hivatalos.

[kroozo]

Idézet: midnight coder - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 12:50

Abban a nehany esetben meg, amikor megis kell forditani valamit, mert pl a kedvenc ezerocca' forintos webkamerad drivere nincs bent a kernelben, es a disztro sem szallitja, akkor sem kell az egesz kernelt leforditani.

A számítástechnika általában azokról az esetekrõl szól amikor nem az történik amire számítunk. Pl. a user 1500 forintos webkamerájánál. Ha ugyanis az ember webkamot vesz (vagy akármit) akkor arra nincs ráírva hogy linux kompatibilis-e. Van ugyan több hw adatbázis, de amik abban vannak általában a sarki vaskeredkedõnél nem igazán beszerezhetõk. Ilyenkor tudsz találni (ha nagy-nagy mázlid van) külsõs drivert. Amit ha még nagyobb mázlid van össze is lehet forgatni az aktuális kerneleddel. Sõt, esetenként akár még mûködik is. Na, ilyenkor vannak azok amiket mondtam.

Persze, ehhez nem kell mindig újrafordítani mindent - feltéve ha a csomagolók jól csomagoltak mindent, mert mandrake alatt azért nekem volt már pár olyan hogy nem. Ilyenkor viszont full kernel forgatás... Aztán így elõáll pár olyan modul ami nem túl boldog ha lecseréled a kerneled.

Nekem anno volt hogy 3 ilyen is volt a rendszeremben. Vmware, nvidia, winmodem. Ebbõl ez utóbbi már a múlté, a vmware beépült a linux kernelbe ha jól tudom, az nvidia 3D-s verziója tud még játszani, bár több disztribben már ez is package, ha nem is hivatalos.

Es most ezzel mit akarsz mondani? Hogy van olyan hardware ami szivas? Ja, van. De azert a hatam mogott eleg sok ev desktop linuxozasaval tenyleg azt kell mondjam, hogy baromi sokat fejlodott a dolog (most ugy ket es fel eve windows van, hala a cegnek, de ha tehetnem, vagnam ki a vistat a picsaba). Nem nagyon emlekszem a vege fele olyanra, hogy hw miatt ki kellett volna cserelnem a distro kernelet. Masnal se nagyon.

Tenyleg van ilyen biztos, de azert eloadni, hogy szar a linux, mert allandoan pocsolni kell a kernellel, az enyhen szolva is barokkos tulzas. (Foleg, hogy ha meg egyszer forditasz egyet magadnak, akkor utana minek buzeralod?)

Aztan hozol egy olyan peldat, hogy
a) szar a mandrake. Tenyleg az. Mondtam, akkor nem kell hasznalni (Bar sokat elmond arrol, hogy mennyire relavans idoben amit mondasz, hogy ha jol remlik, szegenyt mar ugy 5 eve mandrivanak hivjak).
b) majd hozol harom peldat, amibol ketto (vmware, winmodem) igen kevesse relavans egyszeri lacikanak, mert ritkan virtualizal, tovabba az upc mar vagy 3 eve eltemette az utolso modemes internetezot, ha jol remlik . Masik kettorol meg magad mondod, hogy mar reg meg van oldva. (Bar mondjuk nvidia driver ugyben szerintem annyira meg nincs. Viszont winmodemet mikor utoljara lattam, akkor bedugtam, es mukodott. En voltam a legjobban meglepodre).

Most akkor ez mit is bizonyit? Hogy kb ugyanott kell kezelni a mondandod, mint azoket a veresszaju idiota linux fanatikusoket, akik kb a win98 magassagaban lattak utoljara windowst, es azota is annak a hibait szajkozzak?

Szerkesztette: kroozo 2009. 10. 17. 12:24 -kor

[Nyulpapa]

Idézet: kroozo - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 10:11

Hehe. Ja. De szerintem itt baromira nem a megabyteok miatt izgul a nagy tobbseg. (Kiveve persze az embedd eszkozok gyartoit, nekik ugyanis bazira nem mindegy, ebresztooo)

Szori, de nem értem. Mire is izgul itt a nagy többség akkor? A beágyazott eszközök gyártóinak sem annyira kulcskérdés ez ma már, mint volt régen. A legapróbb falsh memóriák is több GB-sek napjainkban. Vagy tévednék?

[kroozo]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 15:34

Szori, de nem értem. Mire is izgul itt a nagy többség akkor? A beágyazott eszközök gyártóinak sem annyira kulcskérdés ez ma már, mint volt régen. A legapróbb falsh memóriák is több GB-sek napjainkban. Vagy tévednék?

Overheaden, karbantarthatosagon.

Es tevednel.

[Nyulpapa]

"... igen kevesse relavans egyszeri lacikanak, mert ritkan virtualizal, tovabba az upc mar vagy 3 eve eltemette az utolso modemes internetezot, ha jol remlik biggrin_2.gif. ..."
--- Nem tudom a kolléga miért hozta példának, de szeretném megosztani, hogy nagyon nincsenek eltemetve a modemek még, egyszerû példa: Bank Payment System-ek, ahol a kifizetésre kijelölt tételek mind a mai napig modemen közlekednek (pl. BPCS, SunSystems) a bank felé.

[Nyulpapa]

Idézet: kroozo - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 14:44

Overheaden, karbantarthatosagon.

Es tevednel.

Persze, hogy tévedek. Sosem gondoltam másképp amikor linux fanokkal "vitatkozom"...
Egész pontosan mi óverhed vagy méjtenensz van azon, ha befordítva hagysz a kernelbe dolgokat és nem buzerálod õket soha? (Ha lehet, erre az egyenes kérdésre egy egyenes választ kérek, jó? Köszi elõre is!)

[kroozo]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 16:05

Persze, hogy tévedek. Sosem gondoltam másképp amikor linux fanokkal "vitatkozom"...  
Egész pontosan mi óverhed vagy méjtenensz van azon, ha befordítva hagysz a kernelbe dolgokat és nem buzerálod õket soha? (Ha lehet, erre az egyenes kérdésre egy egyenes választ kérek, jó? Köszi elõre is!)

A tevednek flash gigabytenal kezdodik reszehez szolt. Nezd, embedd eszkozbe nem mindegy, hogy egy beegetheto 8 megas romot tesznek, vagy egy negygigas nagyonolcsot. Mert a 4 megas meg nagyonolcsobb, es tomegtermelesnel nem mindegy. Korbe kell nezni pl melyik franko kis soho routerben van egy gigas flash, mer ugyis marha olcso.

Overhead az pl a tobb retegu absztrakcios szintek miatt jelentkezhet (bar ez az estek nagy tobbsegeben szerintem nem jatszik), a maintanacenel pedig nem rolad van szo. Linus bacsi nyilatkozta a fentit, ha figyelsz, tudod, aki a fejlesztest koordinalja. Nyilvan arrol beszel, hogy a forrast karbantartani lesz problemasabb, nem arrol, hogy neked gaz, hogy ott van meg par kernel modul leforditva.

[kroozo]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. okt. 17., szombat - 16:02

"... igen kevesse relavans egyszeri lacikanak, mert ritkan virtualizal, tovabba az upc mar vagy 3 eve eltemette az utolso modemes internetezot, ha jol remlik biggrin_2.gif. ..."
--- Nem tudom a kolléga miért hozta példának, de szeretném megosztani, hogy nagyon nincsenek eltemetve a modemek még, egyszerû példa: Bank Payment System-ek, ahol a kifizetésre kijelölt tételek mind a mai napig modemen közlekednek (pl. BPCS, SunSystems) a bank felé.

Es ezekben nyilvan mindennap kernelt frissitenek, tovabba mindenkepp winmodemet hasznalnak, amihez aztan hekkelik a drivert, meg veletlen sem olyan hwt, amit a hasznalt os tamogat. Pont a bankszektorban. Aha, persze, hiheto. (hint: ok nem egyszeri lacikak, akirol en beszeltem)