Vanishing Point (1971)

Ez egy klasszikus Road Movie 71-ből. A főszerepben Barry Newman, aki a Petrocelli-ből lehet ismerős. Barry egy Kowalski nevű arcot alakít. Kowalkski egy sofőr, amolyan futár féle. Régen autóvesenyző volt meg hős rendőr. Adott egy fogadás: vidd el a Challengert A-ból B-be X idő alatt. Hősünk elfogadja és kezdetét veszi a száguldás. A film valahol Nevada környékén játszódik, tudjátok sivatag közepén egy hosszú országút ahol a kutya sem jár. Kowalski végig padlógázzal megy így hamar felfigyelnek rá a rendőrök. Persze hősünk szarik mindenre és letúrja őket az útról. Speed tablettál tol magába meg ilyenek, ugye pont a hippi korszak végefelé járunk. Ahogy haladunk előre egyre nagyobb rendőri erők vannak a nyomában, mivel nem tudják miért rohan ész nélkül. Kowalskinak segítője is akad majd egy feka rádiós személyében, meg még sok érdekes arccal találkozik. A magyar cím az hogy Száguldás a semmibe. Nos első ránézésre úgy tűnhet nem szól többről a film. Persze nem így van, valami megfoghatatlan szabadságot és coolságot sugároz az egész. Egy gyönyörű autó meg jókis autósjelenetek, iagazi alapmű az autós filmek között. Nekem bejött, érdemes megnézni.
Vanishing Point (1997)

Igen, ugyanaz a cím. Ez a 71-es film újragondolása tulajdonképpen. Pár dolgot megváltoztattak, a sztori is más és az idősík is. Itt Viggo Mortensen alakítja Kowalskit, bár nem hozza azt szótlan faszagyereket mint Newman. Itt is a Challengert kell leszállítani ám nem ez probléma. Kowalski hirtelen egy telefont kap hogy épp szül a felesége, persze az ország másik oldalán. Indul a száguldás, kicsit több akció van a filmben de elég üres alkotás marad. Bekerül a képbe egy afféle főgonosz is, egy őrült zsaru, aki egy fekete Chargert hajt. Tarantino valszeg innen koppintotta a Charger-Challenger párharcot a Death Proofban. Szerintem elég gyenge lett a film de a verdák és az autósjelenetek miatt érdemes megnézni.
Kánikulai Délután (1975)

Al Pacino egyik fiatalkori filmje a Serpico rendezőjétől Sidney Lumet-től. Igaz történetet dolgoz fel. Két bankrabló bemegy a bankba és addig tököl míg kijönnek a zsaruk és hát szívás... Túszok vannak, tárgyalgatnak, sarokba vannak szorítva, ez a klasszikus felállás innen ered. Az egyik rabló Pacino a másik pedig John Cazale (Keresztapában ő a Fredo). Többet nem lövök le a sztoriból. Alapmű, főleg Alp Pacino őrültekenek mint én. Szóval nekem tetszett, bár néhol kicsit mű, nem hiszem hogy a valóságban is megtörténne pár apróság.
Titánok harca: ez egy hulladék fos...
a.k.a. moloj