[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. okt. 14., péntek - 14:19

Igen, ez is lehet. De elvileg egy profi újságíró

na itt elsírtam magam.

Szerkesztette: special 2005. 10. 14. 14:52 -kor

[SFIJ]

Százmagos Pentium a jövõ

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. okt. 12., szerda - 0:15

Record mobile processor sales were largely the result of a 72 percent increase quarter-on-quarter in AMD Turion 64™ mobile processor sales.

Azt nem tudja véletlenül valaki, hogy _összessegeben_ mekkora az AMD mobil-piaci részesedése, illetve hogy az mennyivel nõtt?
(mert így önmagában ez a szám nem sokat mond)

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. okt. 9., vasárnap - 2:55

special leírta a lényeget. a DRAm csipek továbbra is 100MHz-en ketyegnek az erre számított effektív CL2-vel. timing kb így néz ki:

<ras precharge ><COMMAND><cas latency><DATA BURST><ras precharge>...

Ebben a struktúrában a belsõ 128/256/512 bites szervezés kizárólag a data burst (64 byte) átvitelét nyomja össze idõben, DDR esetén az SDR felére, DDR2 esetén negyedére, DDR3 esetén nyolcadára. A baj ezzel a stuktúrával az, hogy a ras precharge, a command idõ ami a ras-to-cas latency-t meg a row/column adress szükséges kitartási idejeit illeti (ez utóbbiak általában 1T idejûek), az változatlan. A CAS latency meg 100MHz-re 2 vagy 3, igy DDR-re már 4 vagy 6, DDR2-re meg 6 vagy 8... DDR óta a cacheline be/ki mûveletben sajnos már nem a dat burst hossza, hanem az megcímzési "zsír" dominál. Az összes cuccban ugyan az a 100MHz-es SDR belbecs van, amit már lassan 10 éve ismerünk.

Special árbájában a 3.2GByte/s meg 6.4GByte/s csak a data burst idejére állnak, fel a "zsír" ideje alatt nuku adatforgalom van. Amikor az 1.5GByte/s-t írtam na ez az "effektív" elméleti limit és arra vonatkozik, amikor a DATA burst ideje tart vehemensen a 0 felé

Az az igazság, hogy én nem teljesen értem, mit ért SFIJ "effektív elméleti limit" alatt.
Ez a teljesen randomszerû memóriaelérésre vonatkozott?
Vagy hogy ennél nagyobb adatátvitel a valóságban _soha_ nem történhet? De akkor mi van a memóriasávszélességtesztekkel (pl. Everest)? Mert az igaz, hogy nem alkalmazás, de attól még valós adatforgalom történik. Vagy nem jól gondolom?

[special]

Idézet: d n . r - Dátum: 2005. okt. 14., péntek - 16:37

Azt nem tudja véletlenül valaki, hogy _összessegeben_ mekkora az AMD mobil-piaci részesedése, illetve hogy az mennyivel nõtt?
(mert így önmagában ez a szám nem sokat mond)

A Turion megjelenése elõtt darabszámra 8-9 százalékos, értékben 3 százalékos becslést találtam. De még mindig nem lettünk okosabbak. Egy biztos, ha érnek el komoly sikert, azt tudatni fogják, meg az elemzõk is ráharapnak. Figyeljük Tajvant.

[Pitbull]

Idézet: special - Dátum: 2005. okt. 7., péntek - 7:14

?

note: a DRAM chip órajele kostans 100 MHz minden esetben. mondjuk ezeken nem látszanak a burstok.

Inkább az a probléma hogy fázishullám eltolással érik el a sávszélesség növelését, ami viszont baromira növeli a látenciát.

[SFIJ]

Idézet: d n . r - Dátum: 2005. okt. 14., péntek - 15:41

Az az igazság, hogy én nem teljesen értem, mit ért SFIJ "effektív elméleti limit" alatt.
Ez a teljesen randomszerû memóriaelérésre vonatkozott?
Vagy hogy ennél nagyobb adatátvitel a valóságban _soha_ nem történhet? De akkor mi van a memóriasávszélességtesztekkel (pl. Everest)? Mert az igaz, hogy nem alkalmazás, de attól még valós adatforgalom történik. Vagy nem jól gondolom?

igen jol erted. a protokoll overhead valt dominanssa sajons a DRAM-ok eseteben.  A memoria-savszelesseget a benchmark progik az aktiv adatatvitel idejere merik, magyaran azt merik meg, hogy az elso bitecske becsorgasatol szamitva hany clock alatt jon be a teljes cacheline 64 byte-ja. Ez a meresi szokas. Igy gyonyoruenm meg lehet kapni a 6.5 GByte/s-t DDR2 RAM-ra. Ha ellenben azt merned mennyi clock mondjuk 128 MByte RAM2RAM copyja, akkor mar sokkal lehangolobb szamokat kapnal a memoria savszelessegre, ami persz kozelebb all a valosaghoz, de egy kicsit az ilyen teszt mar a proci sebesseget is meri, nem csak a RAM-et.

a valosag, nagyon egyszerusitett abran:

<     parancs    ><adat><     parancs    ><adat><     parancs    ><adat><     parancs    ><adat>......
                    ^                       ^                       ^                       ^
                    |                       |                       |                       |
                    +------------ az everest/sandra csak ezeket az idoket meri--------------+

Szerkesztette: SFIJ 2005. 10. 14. 16:43 -kor

[hvuk]

Na, az Inquirer tisztázta a félreértést az 50 Wattos Yonah körül. Persze special nem hisz nekik, meg különben is aljas disznók ezek az inquireresek, így ez nem neki szól, õ gondolom megvárja a megerõsítést más forrásból.

Idézet

No, the 65nm process is not broken. Yonah has no severe problems, it will be out at 31W, and on time, to boot. The real problem behind the 50W is gaming.

In case you have been living under a rock, you will probably notice that there is a very lucrative gaming luggable notebook market out there, and the current Pentium Ms don't do terribly well in that arena. To counter that, Intel has an EE/XE variant of the Pentium M planned, and it will be at least a speed grade, hopefully two, above the top 'normal' range.

[hvuk]

Akkor foglalkozzunk egy kicsit az Athlon 64-el is. Az AMD átlépte az 50%-ot az USA-n belüli retail értékesítésben az egész szeptember hónapot tekintve. Az õ részesedése 52%, az Intelé 46% volt. Ez az elsõ alkalom, hogy egy egész hónapot tekintve is jobb volt az AMD, eddig csak különálló hetekre tudta megelõzni az Intelt.

[special]

A változás júniusban indult meg, azóta stabliziládni látszik a helyzet. Mi törént júniusban? Felfutott az Athlon 64-ek termelése? Kétmagos chipek?

[Asker]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. Oct. 14., Friday - 19:05

Na, az Inquirer tisztázta a félreértést az 50 Wattos Yonah körül. Persze special nem hisz nekik, meg különben is aljas disznók ezek az inquireresek, így ez nem neki szól, õ gondolom megvárja a megerõsítést más forrásból.

hajrá, a cinebencs után kellett vmi...

[SFIJ]

Idézet: Asker - Dátum: 2005. okt. 14., péntek - 21:29

hajrá, a cinebencs után kellett vmi...

Nézd Asker. Pár éve, mikor egy szofferel kapcsolatban az merült fel, hogy iszonyat lassú, még hajlottam elfogadni, mikor aszonták, szar, lassú a gépem. De én azt gondolom, egy Radeon 9700PRo-t és egy AXP3200-at még ma sem lehet szarnak vagy lassúnak mondani. Így amikor nálam a szridimarkkétezeröt másfél efpéest mért, akkor a szridimark kétezerötöt ipari hulladéknak minõsítettem

[special]

Ajjaj, SFIJ, pedig az kvázi szabvány sokak szerint.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. okt. 15., szombat - 11:13

Ajjaj, SFIJ, pedig az kvázi szabvány sokak szerint.

erre azt tudom mondani, hogy amikor a folyszab tanszéken tanított Arató professzor bácsi, róla az a legenda keringett, hogy egy 4.774MHz-es XT-be belepasziírozta a MÁV teljes forgalomfelügyeleti rendszerét még 1985-ben: merre az országban hogy állnak a váltók 30 sec-es mintavétellel, merre, hol vannak a vonatok. utánajártam - és tényleg összedobta az öreg Ma erre azt mondaná valaki, hogy 4 utas xeon szerver alatt nem is érdemes belfogni :Ð

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. okt. 15., szombat - 13:43

erre azt tudom mondani, hogy amikor a folyszab tanszéken tanított Arató professzor bácsi, róla az a legenda keringett, hogy egy 4.774MHz-es XT-be belepasziírozta a MÁV teljes forgalomfelügyeleti rendszerét még 1985-ben: merre az országban hogy állnak a váltók 30 sec-es mintavétellel, merre, hol vannak a vonatok. utánajártam - és tényleg összedobta az öreg Ma erre azt mondaná valaki, hogy 4 utas xeon szerver alatt nem is érdemes belfogni :Ð

és ezek jelzik, legtöbbször milyen hatékonysággal használják ki az erõforrásokat a computing világában. és multiplatformozás, a sokszor "olcsó" hardver csak ezt erõsítik. persze végeredményben a támogatott munka értéke a döntõ, így XT vagy 4-utas szerver, teljesen érdektelen költségoldalról, ha százmilliók, milliárdok múlnak rajta.

[special]

arra semmi reflekció, hogy az AMD jövõ év vége felé kezdi el a 65 nanométeres tömegtermelést a Fab36-ban, termékek így év végére, 2007 elejére várhatóak, míg a teljes átállást 2007 közepére ígérik?

szerintem az Intel az 65 nanométeres NetBurstökkel és az új mikroarchitektúrval így most levegõhöz jut, sõt mit szóltok ahhoz, hogy esetleg visszavesz az AMD eddig elfoglalt területeibõl?

szerintetek meddig tudják 90 nanométeren skálázni az órajelet az energiabüdzsébõl? a 2,4 is feszegetni látszik, a Sunnak ugye lazítottak, hogy tudjanak adni. arra gondolok, hogy a 65 nanométeres Xeonok ismét 1,5-szeres órajelarányt érhetnek el, ami azért már ismét jelentõssé válik olyan területeken, ahol a futási idõ nagyobbik része a processzoron belül van. bár a szerverfeladatok nagyobbik része ugye I/O intenzív, de ott is fejlõdik a busz, dual independentet kapnak, így node-onként kétszeresére növekszik a sávszélesség.

[alvaro]

Idézet: special - Dátum: 2005. okt. 16., vasárnap - 10:49

...a 65 nanométeres Xeonok ismét 1,5-szeres órajelarányt érhetnek el

ismet???

130->90 nanon ami volt vagy 3.4->3.8ghz?

szerk.: vagy arra gondoltal, hogy a 65 nanos netburst masfelszer annyim menne, mint a 90-es K8? ebben az esetben nem szoltam :o

Szerkesztette: alvaro 2005. 10. 16. 10:14 -kor

[special]

akkor nem szóltál. igen, úgy értettem, bocs, hogy félreérthetõ volt.

[Asker]

Idézet: special - Dátum: 2005. Oct. 16., Sunday - 9:49

szerintem az Intel az 65 nanométeres NetBurstökkel és az új mikroarchitektúrval így most levegõhöz jut, sõt mit szóltok ahhoz, hogy esetleg visszavesz az AMD eddig elfoglalt területeibõl?

Ez mindig is így lesz és volt, hogy az Intel jár elõbb gyártástechnológiailag.

Az hogy az Intel döngeti az új archot az teljesen érthetõ, kell vmi fényes terv.

Most hogy az AMD jelenleg a nyerõ, neki semmi szüksége arra, hogy hangzatos tervekkel álljon elõ.

Õk se a tökeiken ülnek, nekik létfontosságú, hogy legalább egy kicsivel is, de jobb archal rendelkezzenek, mint az Intel. Mert ha nem rendelkeznek akkor végük.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. okt. 15., szombat - 11:16

Nézd Asker. Pár éve, mikor egy szofferel kapcsolatban az merült fel, hogy iszonyat lassú, még hajlottam elfogadni, mikor aszonták, szar, lassú a gépem. De én azt gondolom, egy Radeon 9700PRo-t és egy AXP3200-at még ma sem lehet szarnak vagy lassúnak mondani. Így amikor nálam a szridimarkkétezeröt másfél efpéest mért, akkor a szridimark kétezerötöt ipari hulladéknak minõsítettem

Errõl T2K vitája jut eszembe néhány figurával, akik pont ugyanezt bizonygatták (persze régebbi kártyával és procival). Igen, valóban gyors a géped, ha nem a legújabb játékokkal játszol vagy a legújabb játékokkal, de alacsony felbontásban vagy éppen kikapcsolt AA-val, meg butított feature-ökkel. Ha ilyen játékokat futtatsz, akkor viszont tetü lassú lesz. Próbáld ki a Doom3-at 1280x1024-ben max. detailben és max. AA-val meg AF-el. Jó lesz, ha kapsz 3-4 FPS-t. Mondhatod, hogy neked arra nincs szükséged, de ettõl még lesz olyan ember, akinek a gépén ez lazán fog 40-50 FPS-el futni. Tehát ilyen feltételek mellett a géped lassú.

A 3DMark széria meg pont ilyen feltételek között méri a géped. Nem azt méri, hogy az aktuális programokkal milyen a géped, hanem azt próbálja megmondani, hogy a közeljövõben (1-1.5 év) múlva megjelenõ játékokban hogyan fog muzsikálni. Vagy sikerül neki ez vagy nem, ezt mindig csak a jövõ dönti el. Olyat számonkérni rajta, hogy "dehát a Quake 3 alatt goyrs a gépem", meg olyat, hogy a Word alatt száguld, meg a Linux kernel fordítás is gyors" felesleges, mert nem azt méri. A SPECint-en sem kéred számon, hogy rosszul méri a Doom alatti sebességet és a SPECfp-t sem baszogatod, hogy a géped fájlszerverként történõ alkalmazhatóságáról semmit sem mond. Nem arra valók.

De ezeket gondolom te is tudod, így nem is értem, hgoy ezt miért írtad be. Provokálni akartad szegény Askert?