Nem is emlékeztem, hogy EG volt az aki ebben hitt.
Yttse volt a tippem, de nem volt nagy kedvem a fórummotor keresőjének a rejtelmeiben elmerülni, hogy megtaláljam az anno beírtakat.
Ami az Inquirert illeti én továbbra sem látok ebben a cikkben semmi olyat amit kultúrember ne tudna befogadni. Egyetlen gyalázkodás sincs benne, még csak valótlanságok állítása sem. Bizonyos dolgokat felfúj benne az újságíró, de hát ez már csak így van az újságírásban. Szívesen veszem, ha beidézitek azt a részt, amit kifogásoltok. Már ha van hozzá kedvetek (ennyi off már igazán nem árt meg és tényleg érdekel a téma).
Az is lehet különben, hogy hiányos angol tudásom miatt nem értem meg a kultúrátlan részeket. Ez tényleg könnyen előfordulhat, különösen azért, mert az Inquirer cikkek nem angolul íródnak, hanem valamiféle izé nyelven, amiben vannak angol szavak is néha. Ezt nagyon rühellem bennük, felesleges azt hinnük, hogy ettől lesznek eredetiek.
Én azért olvasom, mert nagyon sok infót már hónapokkal korábban meg lehet tőlük tudni, mint bárki mástól. Persze ezeknek nem is kis része hülyeség, de kis gyakorlattal ki lehet szűrni a baromságokat. Például a Montvale gondjairól hónapokkal bárki előtt beszámoltak, de mondhatnám a HP-nél történő leépítéseket is. Ezekről máshonnan nem tudtam volna akkoriban infót szerezni, bár persze nyilván nem történt volna tragédia, ha csak hónapokkal késöbb szerzek tudomást róla. De érdekelnek a processzorokról és általában a hardverekről szóló hírek, így aztán olvasom őket.
A stílusuk néha nagyon bicskanyitogató tud lenni, ez valóban igaz, de ha az ember a nyugodt és konszolidált stílus híve, akkor kénytelen ráfanyalodni a Nők Lapjára
. Én mindig is szerettem a fanyar cikiző írásokat, ez nem áll tőlem sem távol (bár én igyekszem öngúnnyal keverni
), én például halálra untam magam a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet cikkein (hogy politikailag korrekt legyek). Hozzám közelebb áll az Index stílusa, mint az Origóé, még akkor is, ha az Indexen a legtöbbször csapnivaló cikkek vannak és az Origó egy kategóriával szinvonalasabb, de pl. a Tota W. cikken könnyesre tudom magam röhögni, ellenben az Origón ez soha nem fordul elő velem. Hasonlóképp Totalcar rajongó vagyok, szemben mondjuk az Automániával.
Számomra az az újságírás, ha jól kicikiznek valamit, dicsőítő ódákat és ún. korrekt cikkeket mi a fenének olvassak? Az nem szórakoztató, unalmas, ráadásul az esetek 95%-ban ordít róla, hogy rendelésre írták az xy cég PR osztályának (és persze xy cég termékét dicsőítik benne).
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy az Inquirer jó oldal (mert nem az), azt sem mondom, hogy jól megírt (mert nem az), és azt sem, hogy elfogulatlan (mert nem az). Még csak azt sem mondom, hogy a fent leírt vicces-cikizős újságírás annyira jellemző lenne rájuk, mert ők ezt lényegesen kevésbé viccesen űzik, mint pl. a Totalcar. De azért próbálkoznak, ráadásul érdekes "tényeket" lehet tőlük olvasni. Lehet, hogy nem igaz, de jól el lehet rajtuk gondolkozni. Ha most azt mondjátok, hogy olyanok, mint a Story magazin, akkor nem igazán tudok jó ellenérvet. Talán csak annyit, hogy azt nem olvasom.
Szerkesztette: hvuk 2005. 10. 21. 21:01 -kor
Athlon 64 939 2 GHz Winchester mag, GigaByte NF4 K8N Ultra-9 (passzív chipset), GigaByte X800 (passzív), 2x512 KingMax HC 500 MHz, Hitachi 160 Gb, NEC 3520, Coolink BAT01VS (1040 ford.), Chieftec 420W, Chieftec ház, Samsung 193P TFT monitor
Súgó
A téma zárva.
