Idézet
Tudtommal még 750es is jön be valahol a hátárnál. No offense, de szerintem ez amolyan urban-legend lehet, szerintem még ukrajnában sem lehet a 100 Kvos nagyfesz 3 méterre a földtől. Itt Mo meg szerintem az 5-8is élég karcsú, annál még a telefondrótot is magasabban szokás húzni.
750-es hálózatot már nem használják tudtommal, csak néha tesztelésre.
A kooperációs hálózat azonban 400KV.
Ezeken megy a nemzetközi villamosenergia szállítás.
A szabványos feszértékeket már nem nagyon tudom, de a 220 és a 120KV-ban biztos vagyok.
100-as nemtom van-e.
Egyébként ezeknél a hálózatoknál ez mind vonali feszültség érték.
Tehát 400KV-os hálózatnál 280KV fesz van csak a föld és a vezetékek között.
750KV nem urban legend. A ruszkiknál, óh bocsi, a szovjet únióban működött egy 1000KV-os szakasz is!!!!
Egyébként az a jó, hogy ezeket a hálózatokat szinte kizárólag üzem közben javítják. Kis kocsival gurulnak a vezetéken, így cserélik a kerámia vagy műgyanta szigetelőket.
Király meló lehet.
A vezetékek kiképzése is érdekes. Középen természetesen acélsodrony helyezkedik el, kívül aluminíum. Az acél azonban nem zavar, a skin hatás miatt úgy sem folyik benne áram.
Vannak még trükkös vezetők is. Kedvencem pl az, hogy egy képzeletbeli négyzet négy sarkában van 4db kisebb keresztmettszetű vezető. Ez is hasonlóan viselkedik, mint egy darab nagyobb átmérűjó vezeték, csak ugye így anyagot lehet megspórolni.
A nagy áram viszont tényleg urban legend. Gondoljatok bele, ekkora feszültség mellett már nem folyhat nagy áram. Pontosan emiatt transzformálják fel ekkora feszültségre. Így kis áramok mellett is bődületes energiát lehet átvinni. Persze mit is jelentenek a kis áramok...
Már pontos értékeket nem tudok, de régebben számolgattunk zárlati áramokat. Az sem annyira hatalmas.. (na jó arra emlékszem, hogy volt olyan, hogy az egész távvezeték 1 másodperc alatt 10-20 fokot melegedett, valós adatokkal számolva)
Igazán még a lökőáram nagyobb csak, az 1.8 szerese a zárlatinak. Az első pillanatokban. Arra már nem emlékszem, hogy ezmennyire is a vezetők közötti kapacitások függvénye.. de valszeg az.
Bár nem hiszem, mert "eszközökre" külön kellett számolni. Szinkron generátorokra.. na mindegy.
Végül is ez csak egy egyszerüsített redukált hálózat számítás volt..
Az is szép dolog, hogy ezeket a nagyfeszültségű berendezéseket ugye a szabványos feszültségmentesítéssel kell kikapcsolni.
Tehát elkerülheteten a vezetők kisütése és földelése, feszültségkémlelése.
Mert hiába kapcsolják ki, akkora kapacitív energiát tárol a cuccos, hogy simán leégeti a kezeidet a cuccos. És rosszabb esetben még túl is éled. Meg persze pár kiló aluminium is rádgőzölődik közben.
Néztünk még annó ilyen dokumentum filmeket.
Érdemes egy régi magyar dokfilmre rákeresni. "750 KV" címen. Biztosan ez volt.
Úgy kezdődik, hogy zárlatba húzzák a hálózatot éjszaka. Elötte pedig egy táblát tartanak, amin ki van vágva, hogy 750KV. Emögött világít az ív.
Ha valakinek minden álma ez, akkor menjen el a PÁGISZba győrbe, ott be tudja szerezni.
Még szki-ban volt egy kisminta nevű játékszer, ami végül is egy nagyfesz hálózat modellje volt. Szerintem már kivágták, mert elköltözött az iskola. Ott csináltunk nagyfeszültségre védelmeket. Ilyen KÁVA, FÁVA, ETIVA nevű kincsekkel.

Még Zoli haverommal versenyeztünk technikusi elött pár héttel, hogy ki tud nagyobb zárlatot csinálni...

400 A-al ő nyert.

Meg voltak elszublimáló 2.5mm2-es vezetékek is... szándékosan fordítva kötött elektrolit kondik...
Meg gyilkossági kisérletek...

volt osztálytárs véletlenül összecserélte a fázist, meg a védőnullát. Majd a tanár elkezte piszkálni, hogy miért nem megy.
Az osztályzás is érdekes volt. A tanár nem ellenörzött a szerelések után. Hanem bekapcs, ha megy, akkor 5-2-es kaphattál, szépségtöl függően. Ha nem, akkor 1-es. Vagy ahány fázist, bocsi, boiztosítót kivágtál annyi elégtelen. De ugye vannak mellékáramköri biztosító betétek, nemcsak a 3 fázis...
---------
Komolyabb témákra... Felhívom majd haveromat, de mi VGA memóriát valami másról forrasztottunk le, biztosan nem VGA-ról.
Bár az sem rossz ötlet, szépen leforrasztod az egyik, mondjuk rossz ET6k memóriáját, és a lábak elbarmolása nélül beteszed a foglalatba. Vagy ráforrasztod.
----------
Idézet
Amugy, van egy közel full-length ISA kártyám 8 ram foglalattal meg 2 386 DX-33as intel procival, középen egy koproci hellyel, kiváncsi lennék mire jó? Lehet csak procikártya, de akkor miért szabvány ISA?
Vannak olyan procikártyák, amikre integrálva van minden. Acorp is gyártott ilyet. Arra jó, hogy van egy szutykos 286-od és upgradelni tudod másra. Még nem próbáltam. De még P1-böl is voltak ilyenek.
Acorp katalógusban PCI-ost láttam, socket370-el, meg asszem sis chipkészlettel, meg integrált S3-al, 1 ram foglalattal. egy PCI kártyán egy komplett gép.
Idézet
Ilyet én is láttam, de csak képen.A cucc amugy full olyan, mintha egy koplett alaplap lenne, van rajta reset-jumper, cmos clear, de sehol egy qrva matrica v ilyesmi. Na majd belebátorkodom egy gépbe, mit szól hozzá. Csak nehogy kékes lángok legyenek...
Mert az is.
-------------
Idézet
Szopok az RD-RAMmal mint az állat. Krvaanyát. 2*128 Kinston 1066+2*128 Samsung 1066, a jó öreg TH7 meg csak sikít tőle, C1, aza mem faillel áll. Fszom. Pedig az összes külföldi fórum irja hogy megy benne. Lehet bios-update kéne, de ahhoz meg szerznem kell 2 800ast kölcsönba. Idegroham kerülgetett tegnap nem kicsit mikor kiderült a dolog.
Idézet
Ötletem igazándiből nincsen, ellenben összekapalpáltam az RDs vasat. Nem tréfál....1066oas RDkkel 4.3GB/sec a sávszélesség. 98 alatt a Prime95 megy 16 órakát perfektül egy 1,6A@2133al, 533as FSB, ramok 1066on, ellenben az XP kihajitja egy perc alatt a Primeot. Keresem az okot...
Szerintem ezek összefüggenek. Szar lehet a ram. Valami memtestet nem próbáltál? Bár az sem biztos. Chipset nem hevül túl, ilyenek??
-sata és az ata a számítógép rákja, megállíthatatlanul terjed tovább, elpusztítva környezetét
-ha mondják, hogy SCSI, akkor rávágom, hogy adattárolás
-ha mondják, hogy S/ATA, akkor rávágom, hogy CRC és bad sector