[leslie]

Idézet: Warrior - Dátum: 2011. 05. 01. 07:38

Akkor elárulom, illetve kérdezem, hogy elhiszed-e, hogy aki pl. windows-t soha nem használt, hanem linux-szal dolgozott évekig, annak ugyanolyan kellemetlen váltani? (megsúgom, van 1-2 ilyen ismerősöm, csak előtte kíváncsi vagyok a válaszodra)

Én is ismertem ilyen arcot, egész életében csak unix, bsd, meg linux, de ha windows elé kerül, akkor teljesen paff volt.

[LCoder]

@Warrior: Ami egyben azt is jelenti, hogy a nyílt forrás igazából alkalmatlan komoly munkára, elvégre ki akar egy bughegy tetején dolgozni ?

Amúgy persze nem ennyire rossz a helyzet, elvégre a multik által belerakott kódok elég stabilak (és azért ezek adják a rendszer nagy részét, az hogy a vérpistike által tákolt 120. app bugzik nem annyira zavaró).

[miák]

@bogdan:
"es mond, mi volt benne, ami nem mukodott elsore "poccre"?"
Egyel régebbi telepítésben: wifi, samba, RICOH nyomtató
WIFI: Wifidriver újrafordítás után felismerte a karit, ellenben elfelejtett csatlakozni. Máig nem tudom, hogy mi lehet a hiba oka. Valszínû nem képes feloldani a kódolást a routeren. A routerhez nem férek hozzá, szóval nem tudhatom pontosan, hogy ott minden rendben van-e. Állítólag a tûzfal, jelszó, macaddress és egyéb dolgok rendben vannak. Tõlem okosabbak sem igazán tudják miért teszi mindezt...
Samba: megosztást többi gép nem látta kis állítgatás, OK
RICOH: Driver hiba volt. Kis matatás a ppd-ben és mûködött a custom code megadás

[gabro.cornellan]

@LCoder: Jó, most leírtad, hogy a nyílt forrás "igazából" nem jó, de azért "igazából" jó.

[bogdan]

Idézet: miák - Dátum: 2011. 05. 01. 09:29

Egyel régebbi telepítésben:

en ugye azt kerdeztem, hogy most!

Idézet

wifi,

na ott valoban nem trivialis, hogy firmware-t kell felrakni. utana viszont tipikusan mukodik.

Idézet

samba,

ez miert tartozna az alap linuxhoz? gondolom wondows ala egy nfs server feltelepitese sem egyszerubb!

Idézet

RICOH nyomtató

a multkor radugtam egy HP nyomtatot, mire kozolte a tipusat, meg hogy nyomtatna tesztoldalt.. tiszta windows feeling volt!

de ezek sem olyan kategoriajuak, hogy azt mond rola, hogy a debian mennyivel nehezebb egy ubuntunal, en ugy latom!

Szerkesztette: bogdan 2011. 05. 01. 08:45 -kor

[miák]

@Warrior:
Miért ne hinném el? Nekem is furi lin után wint használni. Némiképp idegen a w7, de ettõl még elboldogulok vele. Visszaemlékezve az elsõ találkozásomra a linuxxal, ez nem volt ilyen egyértelmû. Jóval többet kellett tanulnom ahhoz, hogy valamennyire a barátom legyen. Ami mondjuk nem csoda, hisz az iskolákban próbálják bemutatni a nebulóknak a win-t, ellenben a lin-re ez nem feltétlen igaz. Egyszóval be kellett hozni a lemaradást.
Lin-rõl váltást Winre talán egyszerûbb lehet, a fentiek miatt. Bár ha az illetõ sok éven át hozzászokott a linuxhoz, akkor azért biztosan furi lesz egy új felület, új elnevezésekkel és varázslókkal teleagatva. De ez utóbbi csak feltételezés, mert nekem nincs ilyen ismerõsöm, én magam megvagyok mindkét rendszerrel, tehát nem igazán tudhatom.

[RUH]

@LCoder: Szerintem pont a kernelt hívják Linuxnak. A kernel köré épült disztribúciót illik GNU/Linux-nak nevezni, de ez sem feltétlenül desktopon van használva, lásd Meamo vagy MeeGo. Amúgy meg cserélgetheted a kernelt is a GNU környezet alatt: Hurd vagy akár a BSD-ék. Egy KDE-t használó FreeBSD-t egy egyszerû felhasználó nem fog megkülönböztetni egy Kubuntu-tól vagy akár egy KDE-s ArchLinux-tól. Max akkor fogja észrevenni, ha csomagot kell telepíteni és akkor FreeBSD-nél ports-ból rakja fel a szükséges cuccot, K/Ubuntu-nál meg apt-get-tel.

Szóval egy GNome-os, Unity-s Ubuntu és a Linux közzé egyenlõségjelet tenni nagyon erõs túlzás. Azonkívûl, hogy kismillió disztribúció van még ezen kívûl (Slackware, RedHat, Fedora, Debian, Archlinux, Mint, Mandrake, stb ... ) te még használhatsz egy sor más felületet is: KDE, BlackBox, IceWM, WindowMaker, AfterStep, XFCE, stb... igényeid szerint. Persze ezek közül egy egyszerû felhasználónak a KDE és a GNome a legkézreállóbb egy külön ezekhez optimalizált disztribúcióval.

[miák]

@bogdan:
"en ugye azt kerdeztem, hogy most! "
Most VBOxban van. Nem szeretném összehasonlítani a natívan telepített rendszert és a VBox alatt futót, mert nem igazán lenne szerencsés.

wifi: Volt firmware frissítés is, de sajna nem segített a dolgon... A vicces, hogy ubuntun is pont ugyanez a helyzet.

Samba: Munkaszervezési okokból. Ha egy gépen meg tudom oldani azt hogy a saját megosztani szánt dokumentumaimat lássák w7 és XP alatt a többiek, akkor miért akarnék x+10 w7-en nfs klienseket állítgatni? Az XP-krõl nem beszélve ahol ez azért nem annyira lenne egyszerû.

RICOH nyomtató: Ne akarjuk összehasonlítani a HP nyomtatók linuxos driver ellátottságot és minõséget a RICOH-éval. Itt talán a HP magasan veri ezt a mezõnyt lin alatt, mind támogatásban mind minõségben.

Sztem egy alaptelepítésû Ubuntun több dolog megoldható grafikus felületrõl, mint egy alap Debianon. Ergo aki most ismerkedik a linuxxal annak talán egyszerûbb dolga van Ubuntu alatt, mint Debianon. Persze ha parancssorban viszed véghez mindkét rendszeren ezeket a dolgokat, akkor gyakorlatilag nincs különbség, max a csomagnevekben. De lássuk be egy kezdõ linuxos nem fogja azonnal profin használni a terminált.

[bogdan]

Idézet: miák - Dátum: 2011. 05. 01. 10:35

Samba: Munkaszervezési okokból. Ha egy gépen meg tudom oldani azt hogy a saját megosztani szánt dokumentumaimat lássák w7 és XP alatt a többiek,

errol beszelek en is: linux alol ahhoz, hogy a tobbi linux kozott megoszthassuk a dokumentumokat nfs kell. hogy jon ide a samba? a linuxal akarod kiszolgalni windows-os perverzioidat, es ezt rovod fel a linuxnak, hogy nem jol mukodik? (pedig lehet, hogy a windowsok miatt..?)

Idézet

Sztem egy alaptelepítésû Ubuntun több dolog megoldható grafikus felületrõl, mint egy alap Debianon.

szerintem nem, es ezt eddig Neked sem sikerult bemutatnod ugy hiszem: ezek a problemak nem debian specifikusak.

[nhw]

@Micimackó és a Tao: "Szóval az oprendszert Linux esetében te szabod testre saját magadnak. Akinek ez nem szimpatikus, az használhatja a jól megszokott windowst. "

Ezzel teljesen egyet tudok érteni. Jómagam tegnap cseréltem x86-ról x64-re a Win7-emet, nem tökölõdtem újrahúztam. 2 óra után tökéletesen pixelpontosan mindenem ott és úgy volt ahogy megszoktam. (Gyári ajánlásokat: összecsukott programok a tálcán, ajánlott startmenü stb használok) Jómagam 1993 óta foglalkozok számítástechnikával, DOSokon, Windowsokon át jutottam el a Seven-ig. Ami ez idõ alatt kialakult bennem, az nem más mint hogy a lehetõ leggyorsabban, kényelmesebben tudjam igénybe venni az akár újrahúzott rendszert.
Itthon is munkára használom a gépemet, és elfogadhatónak tartom a 2óra telepítési idõ után (ebben 3rd party szoftverek is benne vannak) hogy újra folytathatom a munkát. Ettõl több idõt nem tudok és nem is szeretnék rászánni.

De ahogy írtad, picit kijavítva: Linux esetében te neked kell testre szabod a rendszert saját magadnak. Akinek ez nem szimpatikus, az használhatja a jól megszokott windowst. Így voksolok a Win mellé.

[didyman]

Idézet: nhw - Dátum: 2011. 05. 01. 12:32

@Micimackó és a Tao: "Szóval az oprendszert Linux esetében te szabod testre saját magadnak. Akinek ez nem szimpatikus, az használhatja a jól megszokott windowst. "

Ezzel teljesen egyet tudok érteni. Jómagam tegnap cseréltem x86-ról x64-re a Win7-emet, nem tökölõdtem újrahúztam. 2 óra után tökéletesen pixelpontosan mindenem ott és úgy volt ahogy megszoktam. (Gyári ajánlásokat: összecsukott programok a tálcán, ajánlott startmenü stb használok) Jómagam 1993 óta foglalkozok számítástechnikával, DOSokon, Windowsokon át jutottam el a Seven-ig. Ami ez idõ alatt kialakult bennem, az nem más mint hogy a lehetõ leggyorsabban, kényelmesebben tudjam igénybe venni az akár újrahúzott rendszert.
Itthon is munkára használom a gépemet, és elfogadhatónak tartom a 2óra telepítési idõ után (ebben 3rd party szoftverek is benne vannak) hogy újra folytathatom a munkát. Ettõl több idõt nem tudok és nem is szeretnék rászánni.

De ahogy írtad, picit kijavítva: Linux esetében te neked kell testre szabod a rendszert saját magadnak. Akinek ez nem szimpatikus, az használhatja a jól megszokott windowst. Így voksolok a Win mellé.

Én nem állapítok meg ilyen időt, annyira nem jellemző az újratelepítés. Mivel szeretek gyorsan túllenni, az XP-t is pendrive-ra pakoltam, onnan 10 percen belül be tudja magát fejezni az alap rendszer és a többi dologgal is gyorsabban végez, mint CD-ről, de akár mobil vinyóról is (elérési idő, apró fájlok olvasása). Másodsorban, én a Windowst is éppúgy testre szabom egy rakás ponton, de Deshez képest gyerekcipő ez is , úgyhogy ezt a nézetet annyira nem osztom, annyiban van egyetértés, hogy a win relatív használható valamit hagy a telepítés végére, de nekem ez nem megnyugtató eredmény még átlagfelhasználóknál sem (gondolok itt a biztonsági apróságokra és feleslegesen induló sokmindenre). A saját gépemen meg tulajdonképpen mire minden apróság eszembe jut, meg menübeállítás, egyedi elemek helyükre kerülnek, az nem két óra, hanem pár hét (mikor mi jut eszembe, mire van időm), de ilyen utoljára 2008-ban volt, amikor az újabbik netezős vas beizzott. Míg egy Ubuntu telepítés manapság kb. kezd egyre inkább erre az általánosan használható windowsra hajazni végeredményét illetően (nem feltétlenül baj ez, csak ugyanazokat a hátulütőket hordozza magában, amit a win esetében gyakran felemlegetnek).

[Warrior]

Idézet: LCoder - Dátum: 2011. 05. 01. 08:53

@Warrior: Ami egyben azt is jelenti, hogy a nyílt forrás igazából alkalmatlan komoly munkára, elvégre ki akar egy bughegy tetején dolgozni ?...

Hát ennek alapján meg azt mondhatom, hogy a zárt forrás is alkalmatlan komoly munkára, mert nem biztos, hogy megbízhatok benne.

Persze felesleges flémelni, a "komoly munkára" való alkalmasság nem a rendszer adottsága, hanem a fejekben van, ezért ezt a feltételezésedet csak poénnak veszem. Aki akar, tud dolgozni mindennel. Hisztizni meg bárki tud. Kérdés csak az, hogy a program, amit használ, az támogatott-e, ill. mi kell ahhoz, hogy futhasson, stb. Feleslegesen nyilván nem érdemes virgonckodni.

Egyrészt: kinek mi a "komoly munka"?

Másrészt: még mindig nem vetted észre kérdésem lényegét: nézd csak meg, ez a "bughegy", vagy ahogy nevezed, a bugok ellenére mégis hova jutott...? Majd meglátod, hogy bőven nem olyan rossz a helyzet, ahogy "képzeled", igenis használható rendszer, stabil, megbízható.

Harmadrészt: a windows is tele van bugokkal. Ráadásul ezek majd' 100%-a biztonsági rés. Az idegesítő hibákról ne is szóljunk: Vistánál volt olyan, amikor egy naptárbejegyzés hatására újraindult a gép kék halállal. Na, azért linuxban mégsincsenek ilyen újraindító bugok. De tudom, az otthoni "komoly munka" kibírja, ha a gép néha értelmetlen kódokat meg kék halált ver ki, aztán restart, oszt te meg találgathatod, mi a baj... Elhiheted, kevesebbet tanulsz belőle, mint a linux hibaüzeneteiből, logjaiból. Az őszinteség a windows-ra nagyon nem jellemző, hisz miért is volna az? A usernek semmi köze ahhoz, hogy mit hibázik a rendszer, sőt, jobb ha nem is látja. Na, linuxban pont fordítva van ez, bár szerintem nem kell magyarázni.

ps.: gondold csak el, előző oldalon linkelt A katedrális és a bazár cikkben említ az író egy érdekes dolgot (az író nem volt egészen hülye, akit érdekel, majd úgyis visszalapoz; az író hekker, azaz szakértője volt a témának): amikor a nyílt forrás "felütötte a fejét", első gondolatra sokaknak (az írónak is) az ugrott be, hogy a linux rövid életű lesz, mivelhogy a forráshoz bárki hozzáfér, a hibákat is mindenki láthatja, azonnal. S érdekes módon, nem hitte volna, hogy ezek ellenére mégis egy "hivatalosan" is biztonságosnak nevezett, elismert, korszerű, valódi operációs rendszer lett belőle. Bocsika. Csak ez a "komoly munka" azt az érzetet kelti bennem, mintha a linux pusztán komolytalan dolgokra volna alkalmas. Aztán ez k.-ra nem igaz, bár hisztinek sem utolsó.

Szerkesztette: Warrior 2011. 05. 01. 13:13 -kor

[didyman]

Idézet: Warrior - Dátum: 2011. 05. 01. 14:02

a gép néha értelmetlen kódokat meg kék halált ver ki, aztán restart, oszt te meg találgathatod, mi a baj... Elhiheted, kevesebbet tanulsz belőle, mint a linux hibaüzeneteiből, logjaiból. Az őszinteség a windows-ra nagyon nem jellemző, hisz miért is volna az? A usernek semmi köze ahhoz, hogy mit hibázik a rendszer, sőt, jobb ha nem is látja. Na, linuxban pont fordítva van ez, bár szerintem nem kell magyarázni.

Ez így nem igaz. A kék halában foglalt kódoknak rendszerint van leírása az MS tudásbázisban, az ekkor készüő memóriatérképet lehet erre a célra szolgáló porgrammal hibafejteni, de rendszerint maga a stop kód és a fájlnév elegendő, arról nem is beszélve, hogy az eseménynapló jegyezni szokta ezeket. A külön letölthető dolog kivételével ezek mind rendszerbe épített lehetőségek.

[nhw]

@didyman: +1 az eseménynaplóra, + bsod kb kódjára.

Korábban éppen ezt is dícsértem a windows eseménynaplójába, hogy általában elõre látszik ha gond van, valamint utólag is szuper debuggolásra.

[nhw]

Na ezen meglepõdtem:
https://help.ubuntu....temRequirements

15GB of hard-drive space (although this can be split onto 2 drives, a 5Gb / and a 10Gb /home fairly easily)

[Raynes]

Idézet: nhw - Dátum: 2011. 05. 01. 14:55

Na ezen meglepõdtem:
https://help.ubuntu....temRequirements

15GB of hard-drive space (although this can be split onto 2 drives, a 5Gb / and a 10Gb /home fairly easily)

Bizony, közel van a Win7 hivatalos követelményeihez. Nem véletlen, hogy flessdizájner ezt sem használja.

Egyébként meg máglyára küldeném, aki ezeket az idióta kódneveket kitalálta és menőzésből terjed, hogy így emlegetik az OS-t. Miért nem lehet csak simán 11.04?

[nhw]

@Raynes: A kódneveknek van valami sztorija de már nem emlékszem. De ez igaz CPU core-okra Windows kernelre egyaránt. Az Ubuntu használja is.

[Raynes]

Idézet: nhw - Dátum: 2011. 05. 01. 15:41

@Raynes: A kódneveknek van valami sztorija de már nem emlékszem. De ez igaz CPU core-okra Windows kernelre egyaránt. Az Ubuntu használja is.

Windowsoknál sincs értelme. CPU-knál talán, a procit nem tudják úgy alverziószámozni a vásárlónak jól látható módon és mióta sem a teljesítményre, sem az egymáshoz viszonyított arányokra sem utaló CPU számozásokat használnak, egy kis eligazítást nyújt a kódnév.

[miák]

@bogdan:
"linux alol ahhoz, hogy a tobbi linux kozott megoszthassuk a dokumentumokat nfs kell. "

Elõször is nem linuxokkal akartam megosztani az adataim, hanem windózokkal. Azért épp windózokkal, mert bármennyire is fáj, de jelenleg még mindig az ablakos rendszer az úr a desktop OS-ek piacán és a legtöbb emberke ezt tudja többé kevésbé kezelni. Azaz nem fogom a munkatársaimra erõltetni a linuxot, mert nem feltétlen biztos hogy õk lin alatt produktívak. Másodszor miért kellene feltétlenül nfs fájlmegosztáshoz? Csak mert Debianban ez az alapértelmezett?

" hogy jön ide a samba"
A fentiekbõl következik, hogy mivel windózok lesznek a kliensek és az én gépem a kvázi "szerver" ezért idõtakarékosság és egyszerûség szempotjából némileg kifizetõdõbb egy gépet konfigolni mint 20-at. Bár az elõzõek alapján te biztosan másképp gondolod.

"a linuxal akarod kiszolgalni windows-os perverzioidat"
Ezek szerint a Debian fájlszerverek jó része perverz disznó, amiért samban keresztül Windóz klienseket szolgál ki?? Ezt inkább viccnek veszem.

"ezt rovod fel a linuxnak, hogy nem jol mukodik? "
Egyáltalán nem rovok fel semmit a linuxnak. Azt kérdezted hogy: ""es mond, mi volt benne, ami nem mukodott elsore "poccre"?" Elmondtam hogy többek között a samba alaptelepítés után nem mûködött pöccre, amit megoldottam annyival, hogy pár dolgot átírtam az smb.conf-ban és azóta is mûködik. Csakcsupán annyit mertem volt ezzel állítani, hogy egy kezdõnek az alapértelmezett grafikus kelléktár hiánya miatt nem célszerû debiánnal kezdenie mert beleõszül. Miért? Mert ubuntuban a fájlmegosztás sambával két klikk, és ha nincs telepítve a szerver akkor magától települ, míg debianon sambaval ez nem egészen így van.
De ha követném a te gondolatmeneted, akkor nyugisan adjunk a kezdõ linuxjúzer kezei közé egy Gentoo vagy egy Slackware desktopot majd jól beállítja, eladminisztrálgatja magának, hisz ugyanúgy mûxik és ugyanannyira felhasználóbarát mint a debian... A tévedések elkerülése végett NEM, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a három említett rendszer ugyanaz. Csakcsupán egy szemléltetõ példa akart lenni, hogy eljusson hozzád is az üzenet, hogy azért mert két rendszer alapjaiban többé kevésbé hasonló, attól még a grafikus kezelhetõségben nagyon eltérhetnek egymástól. Nem azért mert nincsenek meg ugyanazon csomagok, hanem mert a grafikus felület hiánya egy átlagfelhasználó esetében, aki leginkább a windóz csillogó-villogó ikonjaihoz van szokva, a karakteres beállító felület hallatán legtöbbször pánikrohamban elmenekül. Márpedig visszatérve a tûzhöz az Ubuntu beállító felületei törekszenek az egyszerû kezelhetõségre, míg ez a törekvés debian esetében - finoman fogalmazva - nem annyira kézzel fogható. Ettõl a Debian képes megvalósítani ugyanazt a funkciót mint az ubuntu, csak nincs annyi egyszerû gui hozzá, amit egy kezdõ linux júzer elvár a windóz után. (És nem, a gsambad nem egyszerû gui, mert aki még sosem látott sambát az a Gsambad láttán úgy fogja magát érezni mintha vadászrepcsiben ülne.)

Ezek után én itt lezártam a témát. Ha ebbõl sem sikerül felfogni mit akartam mondani, akkor eztán sem fog menni...

[bogdan]

Idézet: miák - Dátum: 2011. 05. 01. 19:00

Elõször is nem linuxokkal akartam megosztani az adataim, hanem windózokkal.

nezd, en elsore is ertettem, hogy Te windows-okkal szeretted volna megosztani a file-jaidat, ellenben Te nem egeszen ertetted, hogy mi volt a kifogasom!

azt a kerdest feszegettuk ugyebar, hogy mennyire bonyolult egy linux telepitese szemben mondjuk egy windows-al, illetve a linuxok kozott a debian telepitese szemben egy ubuntuval. ebben egyetertunk?

namarmost, ha ossze kivanod hasonlitani a linux telepithetoseget a windows-hoz kepest, akkor ugye az osszehasonlithatosag okan illendo hasonlo tipusu osszehasonlitast vegezni. windows eseten sem arrol beszelunk ugyebar, hogy a delikvens feldob egy szervert, azon munkacsoportjogokat allit be, ISS es MS SQL szervert allitgat es hasonloak. remelem ebben is egyetertunk. namarmost akkor a telepites valami olyasmi kene, hogy legyen, hogy desktop, irodai alkalmazasok, filemegosztas, bongeszo.. ugye? ezeket mind windows-on, mind linuxon nagyjabol konnyu megcsinalni. ha extrabb dolgokat szeretne az ember (linux alol windows-ok fele filemegosztas, vagy windowsok felol linux fele filemegosztas), az ertelemszeruen bonyolultabb, es nem kene, hogy az alap osszehasonlitasban benne legyen.

hogy Te a "perverzioid" miatt (akarattal karikirozott szo, ha nem vetted volna eszre..) a linux eseten eleve bonyolultabb feladatot szeretnel megoldani? hogy az adott feladat bonyolultsaga nem is biztos, hogy a linux sara, hanem lehet, hogy a windows furcsa jogkezelese? persze, ha erre van szukseged, akkor csinald! csak ne vedd be az alap osszehasonlitasba, hogy ez bezzeg milyen nehez szemben a.... szemben a mivel is? na itt jon az, hogy el kell gondolkodni, hogy mevel is hasonlitjuk ossze. szerintem a hasonlo nehezseg a windows alol nfs megosztast csinalni. nem igy gondolod?

Idézet

Azért épp windózokkal, mert bármennyire is fáj, de jelenleg még mindig az ablakos rendszer az úr a desktop OS-ek piacán

magyaran a linux nehezebben kezelheto, mert egy nehezebb problemat (amilyen problema nem merul fel a windows-oknal) nehezebb megoldani rajta? hm.. ez nem tunik valami eros allitasnak, megbocsass!

Idézet

Másodszor miért kellene feltétlenül nfs fájlmegosztáshoz? Csak mert Debianban ez az alapértelmezett?

nem a debianon, hanem az osszes unixon. de hadd kerdezzek vissza: miert kellene feltetlenul az smb a file-megosztashoz? csak azert, mert a windows-on az az alapertelmezett? (oszinten sem a Te kerdesedet, sem a viszontkerdesemet nem latom ertelmesnek!)

Idézet

" hogy jön ide a samba"
A fentiekbõl következik, hogy mivel windózok lesznek a kliensek és az én gépem a kvázi "szerver"

tehat ott tarunk, hogy egy windows-os desktopot konnyebb beallitani egy linuxos szervernel? hat ez ketsegkivul igy van. ahogy egy windows-os szervert is nehezebb.. de ez sem tunik eros allitasnak!

Idézet

Csakcsupán egy szemléltetõ példa akart lenni, hogy eljusson hozzád is az üzenet, hogy azért mert két rendszer alapjaiban többé kevésbé hasonló, attól még a grafikus kezelhetõségben nagyon eltérhetnek egymástól. Nem azért mert nincsenek meg ugyanazon csomagok, hanem mert a grafikus felület hiánya egy átlagfelhasználó esetében, aki leginkább a windóz csillogó-villogó ikonjaihoz van szokva, a karakteres beállító felület hallatán legtöbbször pánikrohamban elmenekül. Márpedig visszatérve a tûzhöz az Ubuntu beállító felületei törekszenek az egyszerû kezelhetõségre, míg ez a törekvés debian esetében - finoman fogalmazva - nem annyira kézzel fogható. Ettõl a Debian képes megvalósítani ugyanazt a funkciót mint az ubuntu, csak nincs annyi egyszerû gui hozzá, amit egy kezdõ linux júzer elvár a windóz után.

en ertem, hogy Te ezt allitod, de en meg ragaszkodok ahhoz az allitasaimhoz, hogy tevedsz! (sajnos) a debian is egyre inkabb grafikus frontendel allithato szinte mindenben, es pont ezert kerdeztem, hogy mutass peldat, maikor ez nem igy van, es a felhasznalonak problemai vannak vele (szemben az ubuntuval -- hiszen ez volt az eredeti kerdes.) valaszaid meggyoztek arrol, hogy tul nagy kulonbseg valoban nincs. (egyes aprobb kulonbsegek lehetnek, raadasul pro es kontra egyarant, de hogy szemben az ubuntuval a kezdo felhasznalo "beleoszulne" a debian telepitesebe, ezt abszolut megalapozatlan allitasnak velem.)

szerintem a debian hasonloan konnyen (vagy nehezen) kezelheto ma mar egy windowsbol jott, es a guihoz ragaszkodo ember szamara, mint ahogy az ubuntu.