[Raynes]

Idézet: bogdan - Dátum: 2011. 05. 01. 19:29

en ertem, hogy Te ezt allitod, de en meg ragaszkodok ahhoz az allitasaimhoz, hogy tevedsz!

ma olvastam az egyik tezisfuzetedet. Akkora tudomanyfilozofiai teologiai, transzcendentalis maszlagot. fingreszelés a kobon
hu de faraszto es olvashatatlan ekezetek nelkul irni.

*******************

[Atko]

Ugyan két napba telt odáig eljutniuk, hogy végre hiba nélkül tudott frissülni a rendszerem, és nem futott bele egy hibába, miszerint nem elérhetõ az egyik csomag, amit frissíteni akar, de végül nagyobb gond nélkül sikerült. Szépen megy, bár gyorsulást nem érzek, sõt mintha picit akadozóbb lenne a compiz. Ugyam elsõre kilõttem az ûrbe a unity-t, mert úgy voltam vele, hogy én ehhez már öreg vagyok, de most egy nap használat után már kezdem megszeretni. Az új scrollbar mindenesetre érdekes.

[Warrior]

Idézet: nhw - Dátum: 2011. 05. 01. 15:41

@Raynes: A kódneveknek van valami sztorija de már nem emlékszem. ...

Egyszerű: állatnév, 2 szó, az első a jelző a második maga az állat. De a kezdőbetűjük azonos, s ez az, ami "növekszik", azaz már az "N"-nél tartanak.

[Warrior]

Idézet: Raynes - Dátum: 2011. 05. 01. 15:21

... Miért nem lehet csak simán 11.04?

Ez is egyszerű: pszichológia. A verziószám személytelen. De ha van mögötte név (pl. élőlény neve), sokkal "aranyosabb" lesz a tudatalatti számára. Ezt komolyan mondom - vagyis írom.

A nevek használata sokkal személyesebbé, közvetlenebbé teszi a kapcsolatot. Tárgyaláson, ahol pl. esküdteket kell meggyőzni, hogy ítéljék el azt, aki megölte a kislányt, szóval abban a helyzetben az ügyész hatalmasat léphet előre, ha az áldozatot nevén nevezi, nem pusztán "áldozat"-nak. Mert onnantól kezdve együttérzést fog kiváltani, hisz nem tárgyról van szó, hanem emberről. De ez csak példa, a mechanizmus amúgy hasonló, bár nem tudom, az indíték is hasonló-e...

[nhw]

@Warrior: Jaja igen tényleg! De ha most kamut mondtál azt is megettem!

[Warrior]

Idézet: didyman - Dátum: 2011. 05. 01. 14:11

Ez így nem igaz. A kék halában foglalt kódoknak rendszerint van leírása az MS tudásbázisban, az ekkor készüő memóriatérképet lehet erre a célra szolgáló porgrammal hibafejteni, de rendszerint maga a stop kód és a fájlnév elegendő, arról nem is beszélve, hogy az eseménynapló jegyezni szokta ezeket. A külön letölthető dolog kivételével ezek mind rendszerbe épített lehetőségek.

Az dícséretes, hogy az eseménynapló XP/2k3-nál már elég fejlett volt, de azért a system error-okat debugolni egyrészt nem kényelmes, amikor a pingvin-rendszer logjában ott van szöveggel, egyértelműen, hogy mi történt, hibakódok kevésbé vannak benne.
Másodszor, maga a tudásbázis is rengeteg esetben nem tud konkrét okot, csak lehetséges verziókat. Azért nyilván van, amikor totál egyértelmű a dolog.
Harmadszor: nem mindig van fájlnév, illetve nem mindig lehet mit kezdeni vele, ha van is.

Egyezzünk meg annyiban, hogy a windows-ok kék halál-üzenetei csak felszínen szólnak a usernek, inkább szakembereknek, akik tudnak is mit kezdeni velük. Linuxban az üzenetek a usernek szólnak, több szöveg, érthetőbb leírások, részletek. Azt viszont rögtön hozzá is teszem, hogy itt "elvárják", hogy a user értsen is hozzá.

Pár év tapasztalatai után azt tudom mondani, hogy a windows-os hibák debugolása, megfejtése sokszor volt fejtörő-szerű dolog, amikor kb. tudtuk, mi lehet mögötte, de ritkán konkrét. Linuxos hibák megfejtése viszont abszolút konkrét volt, akkor is, ha nem értettünk hozzá. Mert szöveges.

Amúgy tudásbázisban rengeteg találatom volt fals anno, használtam régen, de személy szerint megmondom: abban hinnék, ha a rendszer megpróbálná az én nyelvemen közölni a dolgot, hogy ne kelljen fejtegetni. Azaz a kódokat meghagyná áa fejlesztőknek, s amit velem közöl, azt szövegesen lenne jobb közölnie. A linux ezért "őszintébb", hisz ott a többi fejlesztőnek is tudnia kell a dolgokról, a hibaüzeneteknek egyértelműbbeknek kell lennie.

Ami ugyan nem vág ide, csak személyes hisztim, az az, hogy az xp/2k3 kék halál esetén úgy megáll, mint a sicc. Szerintem ez a legegyszerűbb mód, nem kell foglalkozni semmivel. Csak néha szerverek is teszik ezt, nyilván persze nem ok nélkül. Igazából az érdekelt anno, hogy bizonyos hibák miatt miért kell az egész kernelt stopra tenni.
A linux kernel hiba miatti megállása, fagyása annyira ritka, hogy statisztikailag nincs is jelentősége. Ha számít az, hogy a rendszer megy tovább, s az adott program "válik bizonytalanná", hogy idézzek.

Meg az őszinteségről még 1 hiszti: "ha egy program bizonytalanná válik, úgy bezárhatja azt, hogy közben semmit sem veszít folyamatban levő munkájából." <--- ismerős? Az xp telepítő írja. Ha igaz volna, nem is lenne semmi gond - ez nyilván csak hiszti, csak ha már az őszinteségnél tartunk...

ps.: félreértés ne essék, elég nagy windows-hálózatot üzemeltetek ma is, van dolgom linux-szal is, szerencsére kinőttem már a "ki a jobb", meg a "ki apukája az erősebb"-ből. Megvan mindkét rendszernek az előnye, hátránya, stb.

Szerkesztette: Warrior 2011. 05. 01. 21:28 -kor

[Warrior]

Idézet: nhw - Dátum: 2011. 05. 01. 22:13

@Warrior: Jaja igen tényleg! De ha most kamut mondtál azt is megettem!

Nem kamuzok:
Ubuntu release codenames

[nhw]

@Warrior: Oh thx...

[zoli62]

@Warrior: Ehhe. Make config inkább, ha még emlékszel rá. 2.2-es kernelnél olyan is volt, akárhogy küzdöttem, nem tudtam screent elindítani, maradt a konzol. Aztán egy frissítés után hirtelen lett. Aztán még mlékszünk arra is, hogy a java futtató könybtárakat nehéz volt megtalálni. Azóta nagyott fejlõdött a linux, méghozzá a desktop irányba, Mégis a lényege megmaradt: szabadon konfigurálhatóság lehetõsége. Csak persze ehhez manapság is olvasni kell hozzá, anélkül nem megy. Az Ubuntu tényleg elment a túl kényelmes használhatóság irányába, azaz a Windows felé. Hogy ez jó, vagy rossz, az ízlés kérdése.

[zoli62]

@Warrior: Egy bizonyos szint felett eléggé kell érteni mindkettõhöz. Jó példa erre, hogy jó pát évvel ezelõtt linux haladó levelezõlistán elismeréssel írtak az NTFS dájlrendszerrõl, mint olyanról, aminek implementációja a jogkezelések miatt még linuxon is kívánatos lenne.

Szerkesztette: zoli62 2011. 05. 02. 06:29 -kor

[LCoder]

@gabro.cornellan: Az az openszorsz amikor a multi ad ki egy forráskódot hogy alávágjon a konkurenciának nem egészen az az openszorsz amit anno Stallmanék megálmodtak. Az openszorsz általában csak egy eszköz a multik kezében, és gyakran épp az openszorsz céljaival ellentétes dolgot építenek vele. Lásd google.

[zoli62]

Igen jó példa a Redhat.

[LCoder]

@RUH: Ez pontosan így van. Ezért is idegesítõ kicsit amikor a fanok a gnu/linux telpítéskhez hozzászámolják az Androidot is.

Ezzel együtt, magát a GNU linuxot nagyjából tekintheted egynek, mivel egy átlagfelhasználó nemigen teheti meg hogy csak Gnome vagy csak KDE alkalmazásokat futtasson, Pl. Gnome alatt nem igazán van normális commander, ami leginkább hasonlít valami ilyesmire és nem karakteres az a Krusader, ami pedig KDE alapú. A másik oldalon viszont KDE-ben nem nagyon van GIMP kategóriájában lévõ pixeles képszerkesztõ. Ha pedig csak XFCE alapú dolgokat akarnál használni a Gnome és a KDE mellõzésével, akkor igen komoly gondjaid lennének.

[LCoder]

@Warrior: Az átlag felhasználó a kék halálból annyit ért meg ami rátartozik: hogy rossz a gép. Jucika néni nem tudja mi a FAT, mi a partíció, mi a merevlemez. Én inkább pont azért vagyok mérges a picipuhára mert Pl. a .NET hibaüzeneteit lefordítja magyarra. Na most, a magyarra fordított hibaüzenettel a felhasználó nem igazán fog mihez kezdeni, mivel neki az hogy az objektumhivatkozás nincs beállítva semmilyen példányra nem sokat mond, Jucika néninek az objektum még a szovjet laktanyát jelentette amit fényképezni ugyan tilos volt, de azt senki nem mondta neki hogy egyszer a windowsban fogja viszontlátni. Annak viszont akinek foglalkoznia kell ezekkel az üzenetekkel (= fejlesztõ) igen kellemes munka visszafordítani a fantáziadúsan magyarra fordított üzeneteket angolra, hogy esetleg a gugli barátunk hátha tud valamit mondani a dologról. Persze a fenti példa nem igazán igényel guglit a megoldáshoz, de elég gyakori az olyan eset ami igen, különösen ha a .NET eldugottabb részeit használja az ember.

Mellesleg nem egy eset volt már, amikor valaminek utána akartam járni, és a linuxos logokban sem találtam egy centi utalást sem arra hogy bármi baj lenne. Ugyanakkor az tény, hogy az nagyon jó volt amikor úgy tudtam debuggolni hogy a rendszerben engedélyezve volt a core dump készítése, és ha netán ledöglött a programom, akkor a core dump-ból a gdb szépen meg tudta mondani hogy hol döglött meg, sõt általában azt sem volt nehéz megállapítani hogy miért.

[tomtyi]

@bj22:
Jaja!
Ismered a viccet a kurvával, az apácával, meg József atya csokis nápolyijával?

[tomtyi]

@Georgexy:
A leírásodból ítélve Wubival telepítetted. Ez máris hátrány.

De:

1. "Mindent keresni kell">Nem mondod? Trabant helyett Astraba ülsz, és a kormányhoz nyúlkálsz a váltó miatt?
2. "Meghajtók nagy katyvasz">Hah! Miért is? De ehhez hogy jönnek a Windowsos mappák, és miért is akarod a Linuxos programokat Windowson tárolni? Drivereket?
3. "nem is láttam">Kulcsszó ntfs-3g. Bár nem vagyok benne biztos, hogy Wubi alól elérhetõ a WIndows-partíció többi része. De pl. nem segít, ha a Windows nem szabályosan lett leállítva.

Alapvetõ kulcsszó az elõzetes olvasgatás, ismerkedés. Mert a Windowst megszoktad, de ez nem Windows.

[tomtyi]

@miák:
LiveCD-s rendszer futtatására tényleges cd-re való kiírás helyett tökéletesen megfelelõ az UNetbootin. A Windowsra letöltött iso fájlból is képes bootolni. A cd-nél azért gyorsabb lesz. Talán még telepíteni is lehet róla, mert a felület ugyan az, mint a LiveCDnél, de ezt nem próbáltam.

[Warrior]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2011. 05. 02. 07:04

@Warrior: Ehhe. Make config inkább, ha még emlékszel rá. ...

A make menuconfig konzolos. A make xconfig GUI-s.

A make config viszont egyesével végigkérdez mindent (ő a legrégibb, NEM menüs!). Amióta ott a menuconfig direktíva, azóta nincs szükség a make config-ra tulajdonképpen, mert menüben lépdelve lehet konfigurálni, konzolos felületen.

[Warrior]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2011. 05. 02. 07:27

@Warrior: Egy bizonyos szint felett eléggé kell érteni mindkettõhöz. Jó példa erre, hogy jó pát évvel ezelõtt linux haladó levelezõlistán elismeréssel írtak az NTFS dájlrendszerrõl, mint olyanról, aminek implementációja a jogkezelések miatt még linuxon is kívánatos lenne.

Így igaz. Elfogultságom íratja velem azt, hogy azért az a pár éves linuxos tapasztalatom annyiban tér el a windows-ostól, hogy linux alatt (mivel a hibaüzenetek sokkal kimerítőbbek, alapból jobb volt a logolás (már a legelső linuxokon is, akkoriban még bővel a win95-98 korát éltük) anno, ezért az a rengeteg hiba, amivel találkoztam a linux alatt, az mind magának a rendszer működésének ismeretéhez vitt közelebb. Windows alatt ehhez sokkal több hibaüzenetre volt szükség, ha szabad így fogalmazni. Ezt vettem észre, mondom, elfogult vagyok kissé, de ha valakit érdekel az oprendszer "belseje", a linux kiváló alanya a tanulmányozásnak. Más kérdés, hogy ez nem a hétköznapi ember filozófiája, mivel nekem hobbimmá vált.

[xclusiv]

Idézet: miák - Dátum: 2011. 05. 01. 09:35

@bogdan:
Samba: Munkaszervezési okokból. Ha egy gépen meg tudom oldani azt hogy a saját megosztani szánt dokumentumaimat lássák w7 és XP alatt a többiek, akkor miért akarnék x+10 w7-en nfs klienseket állítgatni? Az XP-krõl nem beszélve ahol ez azért nem annyira lenne egyszerû.
...
Sztem egy alaptelepítésû Ubuntun több dolog megoldható grafikus felületrõl, mint egy alap Debianon.

Debian-t nem használok desktopon, 10.04-en a samba konkrétan úgy ment, hogy a filekezelőben (nautilus?) könyvtáron jobb gomb, sharing options, pipa, ok, erre közölte, hogy felrakna 2 csomagot, mondom nyugodtan. Felrakta, minden OK, o!play alól már néztem is filmet samba-n keresztül. Én csodálkoztam a legjobban, hogy ez így megy
Viszont W7 alatt van valami samba kavar, hakkolni kell o!play alá is (ami szintén linux), szóval ez is lehet probléma.

szerk.: nah, látom, már írtátok

Szerkesztette: xclusiv 2011. 05. 02. 18:10 -kor