Idézet: csozsi - Dátum: 2012. 12. 04. 18:26
Tudtoddal... Próbáltad már?
Tudtommal. Személyesen nem. De jól érzem, hogy már megint kezd eltolódni a vita afelé, hogy a huszonhét éves kis takony mit tudhat a világról, mit látott, mit tapasztalt? Szerinted én egyedül lebegek a nagy sötét semmiben, nincs körülöttem nehéz sorsú, de az ellen tenni akaró, vagy a világba nagy ívben beleszaró, nagypofájú rokon, ismerős, én meg a nagy csipás szemeimet gondosan összeszorítva tartom, hogy véletlenül se kelljen a külvilág bajaival foglalkozzak? Vagy tényleg az van, hogy csak a saját tapasztalat számít a nagy sóhajtozókórusban, de minél kevesebb az évek száma, annál inkább hallgass a nevem?
Szerinted a jó világot meg az ezüst kanalat ki rakta a számba, az egy éves koromban lelépő fater (igen, a TE korosztályod, a nagy aranyidős évfolyam nekem ennyit rakott le az asztalra), vagy az egyedül nevelő, minimálbér környékén tengődő anyám, akit két éve temettünk el, és semmi nem maradt utána, csak négymillió-hatszázezer forint adósság? Szerinted ki tolta a seggem alá az eddigi állásaimat, a szakmai tapasztalatomat, a szaktudásomat? Szerinted mennyit kellett ahhoz szopnom, hogy végül egy irodában mereszthessem a seggemet, és ne olyanokkal kelljen foglalkoznom, hogy vajon három vagy négy zsemlénként jut majd egy párizsi, és úgy vajon meglesz-e a minimum ezerötszáz kalória? Szerinted nem húzhatom fel magamat teljesen jogosan, amikor itt egy idióta lassan a hatvanadik oldalnál tart abban a tirádában, hogy ki mindenki felelős a rossz sorsáért, és persze ebből a listában saját maga gondosan mellőzve van, és közben meg úgy hazugozza az összes ellene beszélőt, ahogy nem szégyelli? Hát mi az a kurva nagy szerencse, ami nekem kijárt, neki meg nem? Mondja el, hogy a fenti felsorolásból mit szeretne magáénak tudni, mert szívesen átpasszolok neki egy párat, ha már a jódolgomat ennyire irigyli. És ez nem panaszkodás, mert jelenleg semmi okom nincsen a panaszkodásra, attól eltekintve, hogy itt engem több oldalról meg akarnak győzni, hogy az ötven felettieknek gyárilag szar, minden tekintetben. Tudod, szerintem rájöttem, hogy a rokonságban levő ötven felettieknek miért van munkájuk, még annak ellenére is, hogy őket se tojáshéjban hordozgatja a sors. Többek között azért, mert valószínűleg soha nem tudnának oldalakat írni arról, hogy
miért nem sikerülhet.
Minden tisztelettel.
Súgó
A téma zárva.
Suli utolsó évében én is elmentem karrier tanácsadóhoz párszor (suli szolgáltatása, külföldön). Ott ránézett az önéletrajzra/motivációs levélre, segített mit írjunk bele az eddig elért dolgokból, nekem külföldiként abban is mire számítsak stb.. De szerintem ez nem tréning.
).
+1
