[Jahno]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 12. 23:11

Számolgathasz és kijön, h a valamennyire jól működő konstrukciókban az épp aktívak által értékteremtő tevékenységgel eltöltött időmennyiséggel előállítják azt az értékmennyiséget amelyből társadalmi méretben megélnek.
És majd talán eljutsz odáig is, h kevés olyan van amit csak nagy tételben lehet egyáltalán, vagy elégséges hatékonysággal csinálni.

Számolgatok, itt mindennapos hír, hogy ki hány milliárdos beruházást csinál. Azt nem tudom kicsiben előállítani, tipikusan a kutatás/fejlesztés. Aztán a gyár fossa a panelt "olcsón", de ennyit még mindig nem vesz fel a falu.

[Jahno]

Most belegondoltam csak a húsiparba, mert ott melóztam. Családi disznóvágáshoz kell pár ember, napi 2-4 malac feldolgozás, amiből aztán másnapra is marad mosogatnivaló, füstölőhöz visszük (mert külön szakma), annak is adunk valamit, hozzuk, satöbbi. Bár a rendes füstölést nehéz a nagyiparral összehasonlítani, de pár 10 emberrel napi ezer malacot intéztünk el, össz létszám régebben pár ezer fő is volt. Amikor melóztam, akkor kb. 2ezren voltunk. Ennyi ember amit készített, az pld. olyan volt, hogy heti 200 tonnás mennyiségben készáru ment csak az oroszokhoz. A klasszikus baconszalonnából napi 20 tonnás mennyiség lett meg, de komoly ukrán, német szállítmányok mozgolódtak, sőt, még Japánba és Amerikába is készítettünk némi anyagot. Ilyenekhez lehet vizonyítani, mint szalagmunka. Fél kontinenst ellátta rendesn, naponta friss húsárúval, különböző késztermékkel. Aztán a befektetők Gyula-módra összedöntötték Végén mikor már csak a darabolás ment, azt csinálta kb. 300-400 ember. Leeht viszonyítani, amibe szabadság/betegség is belefért, de fejenként 3 komplett disznó feldolgozását jelentette így iparibb méretben. Meg tudjuk nézni kicsiben? Meg. Több erőforrás kell? Az biztos.

És itt jön a kereskedő, amikor falun le lehetett adni 1-1 malacot, kicsengették, egy nagy kocsin sorban behozták a gyárba. Lehet Gyula szerint nem szabadott volna beiktatni ezt a láncba, csak kíváncsi lennék ki akarta volna Alföldről azt az 1-2 házilag nevelt malacát elhozni Kapuvárra a gyárba, és milyen konstrukcióban? Ott működik kicsiben az átvevés, ahol pár állattal foglalkoztak, aztán egy kocsit kitett a dolog. Ellenben ha gyárhoz véletlenszerűen idejött volna napi X malac, akkor nem tudom...

[Macikák]

Idézet: Raynes - Dátum: 2014. 07. 12. 19:21

Amúgy qn-nak én is tolok privit, mert elakadtam videókészítés közben...

Én csak Win98 alatt bohóckodtam VirtualDub-bal úgy 2002 környékén. Azért tudom ilyen pontosan, mert akkor kaptam szülimre életem első használt(!) CD-íróját. Ami SCSI-s volt, és bizony csak 650 MB-ig írt hibátlanul. Akkoriban nekem az volt az ilyen jellegű problémám, hogy a 700-megás filmeket be kellett tömörítenem 650-re annak érdekében, hogy HIBÁTLANUL ki tudjam írni őket CD-re. Más CD-írom meg természetesen nem volt, jah! Meg persze netem se. Amiket kaptam, úgy kaptam kölcsönbe egy copy erejéig azoktól, akiknek már volt. Nna, igen! A régi, boldog, ínséges Gyula-féle idők...

Szerkesztette: Macikák 2014. 07. 12. 23:58 -kor

[Macikák]

Idézet: JonesC - Dátum: 2014. 07. 12. 23:29

Most akkor az önellátás az plazma?

A Gyuláriumban flmplazma biztos lesz, az tuti! Novell NT-s gépsorokon fogják gyártani, jobbklikkel vezérelve, jah! A logisztikája pedig traksystem lesz...

Jah, és ami nektek misztikum, az Nekem technology! Nem tudtok ti semmit, lütyők vagytok...

Szerkesztette: Macikák 2014. 07. 13. 00:12 -kor

[NauTiLUS]

Gyula akkor meséld el, hogy mondjuk 10 ezer emberre mennyi földterület kell, hogy meglegyen az élelmük. Hány kilowattnyi napelemet kell telepíteni ahhoz, hogy ugyanennyi emberre szükséges energiát megtermeld télen-nyáron minden szükséges intézménnyel. Mennyi üzemanyag és gép vagy takarmány és állat kell a földműveléshez. De legyen csak 1000 ember, akkor se lesz fogalmad se.
Lehet "önellátó" módon élni, de a jelenlegi "tarthatatlan" rendszerhez képest sokkal kevesebbet fog nyújtani. De már mondtam, amikor bármit beviszel a rendszeredbe kivülről az már nem önellátó, hanem önfenntartó lesz. De meséld el, hogy a csodálatos városállamod mit fog tudni nyújtani, amit más nem hogy megérje mindazt tőlük beszerezni, amiből azt szerezhetik be amit ők nem tudnak megtermelni.

[Gabibácsi]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 12. 22:31

Sivatagi településeken is megélnek víz import nélkül is.
Napenergiából bőségesen be lehet gyűjteni amennyi energia kell és nem csupán napenergia van.

Nem igaz.

[Jahno]

Idézet: NauTiLUS - Dátum: 2014. 07. 13. 07:13

Gyula akkor meséld el, hogy mondjuk 10 ezer emberre mennyi földterület kell, hogy meglegyen az élelmük. Hány kilowattnyi napelemet kell telepíteni ahhoz, hogy ugyanennyi emberre szükséges energiát megtermeld

Másik topikban valaki benyögte, hogy Afrikában meg itt-ott sivatagban mennyi hely van, süt a nap, oda kell tenni a napelemeinket és kész. Inkább csendben maradtam, reménytelenek voltak, mint Gyula.

[Raynes]

Idézet: Raynes - Dátum: 2014. 07. 12. 18:37

Nem, mert az 1 éve volt egy ugyanilyen videó, azt csináltam meg, akkor még WinXP-t használtam. Most viszont már 64 bites Linuxon vagyok, és nem fogok virtuális gépet telepíteni csak ezért a szarért. Az Avidemux eleve linuxos program, mennie kéne, de mégsem csinálja meg, vagy format errort ír, vagy elcseszi a színeket. A linuxos Openshot is összeszarja magát az állóképes képsortól (png, 1280x720-as).

Pedig fel is írtam, hogy hogyan csináltam Windowson (bár a formátumra nem emlékszem, hogy x264 volt-e vagy DivX), de az Avidemux kibaszik velem.

Közben meglett. Végül kdenlive (KDE-s videószerkesztő) segítségével csináltam meg az alap videót, amire ráégettem Avidemuxszal a feliratot. Windows alatt könnyebb volt megcsinálni.

[Jahno]

Idézet: Raynes - Dátum: 2014. 07. 13. 12:59

Közben meglett. Végül kdenlive (KDE-s videószerkesztő) segítségével csináltam meg az alap videót, amire ráégettem Avidemuxszal a feliratot. Windows alatt könnyebb volt megcsinálni.

Ezt nem gondoltam volna, éppen TVben lestem riportot, 80as évek és most. Csávó azt mondja, hogy akkor 20+ másodperc volt a világbajnok, ami idő alatt alatt lehetett kirakni a Rubik kockát, most 10 másodperc alatt, mert változott a gondolkodásmódunk, valamint technológiailag jobban van összerakva a kocka, könnyebben, gyorsabban lehet forgatni. Érdekes volt.

[Raynes]

Idézet: Jahno - Dátum: 2014. 07. 13. 13:33

Ezt nem gondoltam volna, éppen TVben lestem riportot, 80as évek és most. Csávó azt mondja, hogy akkor 20+ másodperc volt a világbajnok, ami idő alatt alatt lehetett kirakni a Rubik kockát, most 10 másodperc alatt, mert változott a gondolkodásmódunk, valamint technológiailag jobban van összerakva a kocka, könnyebben, gyorsabban lehet forgatni. Érdekes volt.

A Rubik-kocka kirakása időre mindig is hülyeség volt egy szint fölött. Aki eléri azt a szintet, hogy fejben kirakta, kívülről fújja, onnan már csak a kézügyességen és a kocka anyagán múlik, és értelmetlen ebben versengeni.

Ma már a legtöbb szellemi sportágat felemésztette a számítógép. Sakkot, dámajátékot, és a többit is, a gép ellen az embernek nincs esélye. Persze, még játsszák ezeket, de egyre szűkebb sport. Pl. egy mai leggyengébb, egymagos irodai gép újonnan, 32 biten olyan erősen sakkozik, hogy embernek nincs esélye ellene, még sakkvilágbajnokoknak és szuper nagymestereknek sem, aztán akkor még nem beszéltünk a sokmagos procijú gépekről 64 biten, pont a sakkprogram az a műfaj, amelyik maximálisan profitál a 64 bitből és a sok magból is. Ráadásul ma már ingyen is nagyon erős sakkprogramok vannak, elég csak feltenni a Stockfish ingyenes sakkmotor legújabb verzióját, meg mellé Windowsra az Arena grafikus felületet, Linuxra a jose javás grafikus felületet, mind ingyenes. Esetleg ki lehet egészíteni ingyenes megnyitáskönyvvel (Dann Corbit SuperBook Arenára), meg végjáték-adatbázissal (bár ilyenből nem tudok offline ingyenest, csak online változatot), de nem fontos. Néhány megás letöltések ezek (Linuxra le kell fordítani a Stockfisht, meg a jose-hoz el tudom küldeni valami eldugott FTP-ről lebányászott Dann Corbit SuperBookot), kibontva sem több, mint 100-200MB. Garantáltan nem nyer ellene senki versenykörülmények között, esetleg csak visszalépések árán, csalással. Mai sakkozók már sokmagos gépeken nyomják (min. 8 mag), szuperszámítógépeket bérelnek (száz mag), ezekkel készülnek, próbálgatnak ki ötleteket, új lépéseket és stratégiákat.

Már a P4-korszak közepén (2004-2005) utolérte a gép az embert sakkban, meg jó néhány éve normál okostelefonok vertek ripityára nagymestereket, igaz azok még nem erősebbek, mint a világbajnokok, szuper nagymesterek. Azóta már lehetett ebben is fejlődés. Egyébként számítógépes sakkban a standard a Chessbase grafikus keretprogram, de ez fizetős, meg relatíve drága, meg van sokkféle sakkmotor, ingyenes fizetős (bár ezeket fogadja az Arena és a jose is), csak a Chessbase kényelmesebb, meg a megnyitáskönyv és végjáték-adatbázis az, ami sokkal több van hozzá. Csak ezt meguntam mindig warezelni, meg állandóan telepítgetni a sokszáz megát. Bőven jók az ingyenesek is, azok portable módban is használhatók.

Szerkesztette: Raynes 2014. 07. 13. 13:55 -kor

[Gyula2222]

Idézet: NauTiLUS - Dátum: 2014. 07. 13. 06:13

Gyula akkor meséld el, hogy mondjuk 10 ezer emberre mennyi földterület kell, hogy meglegyen az élelmük. Hány kilowattnyi napelemet kell telepíteni ahhoz, hogy ugyanennyi emberre szükséges energiát megtermeld télen-nyáron minden szükséges intézménnyel. Mennyi üzemanyag és gép vagy takarmány és állat kell a földműveléshez. De legyen csak 1000 ember, akkor se lesz fogalmad se.
Lehet "önellátó" módon élni, de a jelenlegi "tarthatatlan" rendszerhez képest sokkal kevesebbet fog nyújtani. De már mondtam, amikor bármit beviszel a rendszeredbe kivülről az már nem önellátó, hanem önfenntartó lesz. De meséld el, hogy a csodálatos városállamod mit fog tudni nyújtani, amit más nem hogy megérje mindazt tőlük beszerezni, amiből azt szerezhetik be amit ők nem tudnak megtermelni.

Élőhely függő, h jó gazdálkodás mellett mekkora az eltartóképessége.
Ha az önellátóság cseszi a csőrötöket, akkor címkézhetjük önfenntartónak is.
A mekkora eléghez magad is többféle úton is jó közelítő értékhez tudsz jutni.
Első közelítésben meg tudod nézni különböző országok népsűrűségét. Emellé földrajzi, éghajlati adottságait. Ez a gazdasági paramétereikkel együtt, már jó eredményt tud adni.
Elindulhatsz a különböző ágazatok termelési eredményeiből is. És találhatsz egy csomó tanulmányt is.
Bennem az a kép alakult ki, h Hazánk a területmilyenségek átlagában még a jelenlegi rútul kiszárított állapotában is a jó adottságokkal rendelkező kategóriában van (jó vízgazdálkodással jelentősen feljavítható).
Emellett igaznak látom, h egy 1 ha földterületen kényelmesen megtermelhető ÉRTÉKMENNYISÉGBEN annyi mezőgazdasági termék amennyi egy család fizikai jólétéhez elegendő.
Ehhez hozzáteszem, h ez csupán egy átlag érték. Nem igaz sem a száraz köves hegyi területeken, sem a felsivatagosított homokhátságokon. És vannak olyan területek ahol kevesebb is elég.
A következő tétel az ipari tevékenységek. Ezek zöme nem területigényes és kis üzemekben is jó hatékonysággal végezhető. A mezőgazdasági feldolgozóipar (ami (értékmennyiségben) a legnagyobb volument igényli), tipikusan, ilyen. Hogy egy kicsit konkrétabb legyek a méretben, 10 fős és ez alatti üzemméretre gondoltam. Sokminden gyártható elégséges hatékonysággal mellékfoglalkozásban is. Ez esetben gyengébb az eszközkihasználtság (ennek fejében viszont, lassabban kopik el). A háziipari tevékenység épület szükséglete a lakóhelyhez, költsége a lakóhely fenntartási költséghez kapcsolódik. A fenntartási hatékonysága akkora, mint az élőhely fenntartásé és nevesíthető mennyiség (a termékárba beépíthető költség).
Mindezekből látszik, h az egész verkli hasonlóan méretezhető, mint bármi más (a részei egyenként).
Azonos terméket előállító különféle technológiákra is elvégezhető a méretezés (ebben az élőmunka szükséglet is) és ezek összehasonlíthatók. Megfelelőnek mondhatók azok a technológiák amelyekkel egy ember mondjuk, napi 8 órai (- a szabadság, betegség, stb.) munkájával előállít akkora értékmennyiséget amekkora elég önmagának, az eltartottainak és az infrastruktúra fenntartáshoz. Ha megnézzük, akkor kiderül, h a termékek zöme kézműipari (manufaktúra) technológiákkal is elégséges hatékonysággal gyártható. A jobb gépesítés már csak a szükséges élőmunka mennyiséget csökkenti, ezzel a szabadidő mennyiséget növeli.
- A napenergia hasznosításról már pár fordulóban itt is esett szó és a neten is találsz, a méretezéshez is elégséges irodalmat. Ehhez megint elmondom, h nem feltétlenül szükséges a teljes energiaszükségletünket napenergiából fedezni, de a kis beruházás igénnyel fedezhető részét érdemes és ez az össz szükségletünk nagyobb része (legalább 70 %).

[Gyula2222]

Idézet: Jahno - Dátum: 2014. 07. 13. 12:33

Ezt nem gondoltam volna, éppen TVben lestem riportot, 80as évek és most. Csávó azt mondja, hogy akkor 20+ másodperc volt a világbajnok, ami idő alatt alatt lehetett kirakni a Rubik kockát, most 10 másodperc alatt, mert változott a gondolkodásmódunk, valamint technológiailag jobban van összerakva a kocka, könnyebben, gyorsabban lehet forgatni. Érdekes volt.

Ennyit számít a jó algoritmus.

[Gyula2222]

Idézet: Raynes - Dátum: 2014. 07. 13. 13:35

Ma már a legtöbb szellemi sportágat felemésztette a számítógép. ....

Van amit jól lehet gépesíteni és van amit nem.
A bridzset példul, ezeddig nem sikerült jól (az embert legyőzően) algoritmizálni.
És sokminden van amit az ember jelenleg is jobban optimalizál, csinál, mint ahogy gépekkel meg tudják csinálni.
A változó anyagmilyenség forgácsolásánál is szóbakerült már ez a téma.

[Raynes]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 13. 14:53

A bridzset példul, ezeddig nem sikerült jól (az embert legyőzően) algoritmizálni.

De, tökéletesen sikerült biztos ezt is, csak a kártyajátékokhoz szerencse is kell. Azt meg a gép nem tud biztosítani magának, de annyit tehet, hogy hibátlan algoritmus mellett hozza meg a döntéseit. Meg kártyajátékokba nem vonják be a gépet, mert neki nincs vesztenivalója, kártyázni inkább emberek szoktak pénzzel, nem is a sport, hanem keresetkiegészítés miatt. A sakkban pl. nincs nagyon pénz, csak a legjobbaknak.

Szerkesztette: Raynes 2014. 07. 13. 13:59 -kor

[Jahno]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 13. 14:53

És sokminden van amit az ember jelenleg is jobban optimalizál, csinál, mint ahogy gépekkel meg tudják csinálni.

Sok minden. Rubik kocka kirakása pont nem.

[-NoVa-]

A bridzs meg nem olyan , amibe nagyon kéne a sok fejlesztés. Átlag játéknál az a jó, ha néha nyer csak a gép, különben a játékos elveszti a kedvét. A sakk ritka kivétel, azt jól tudták számítási kapacitás demonstrálásra használni.

[Jahno]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 13. 14:53

Van amit jól lehet gépesíteni és van amit nem.

Van amit nem érdemes. Cserpes sem gépesített mindent, ettől jobb a termék. Cserébe egy szintig drágább is lehet. Persze lehet variálni, hogy kell 4-5 alkalmazott, aki megoldja napi pár ezer literrel azt, amit egy 10 millió forintos, karbantartásilag is tervezhetőbb gép. Viszont míg napi 5-10ezer literekben beszélünk, akkor okés lehet, ellenben 200ezer literre nem számolhatsz 400 embert, mert el sem férnek a gyárban és csak a szopás lenne belőle. Cserpes is eldöntötte magának, megveheted a termékeit, senki nem nyomja el, nem hátráltatja, kitartó munkával (bár ez számodra ismeretlen fogalom) még a marketinget is megnyerte magának a népmeseként szájról-szárja terjedő cuccokkal.

[NauTiLUS]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2014. 07. 13. 14:36

Élőhely függő, h jó gazdálkodás mellett mekkora az eltartóképessége.
Ha az önellátóság cseszi a csőrötöket, akkor címkézhetjük önfenntartónak is.
A mekkora eléghez magad is többféle úton is jó közelítő értékhez tudsz jutni.
Első közelítésben meg tudod nézni különböző országok népsűrűségét. Emellé földrajzi, éghajlati adottságait. Ez a gazdasági paramétereikkel együtt, már jó eredményt tud adni.
Elindulhatsz a különböző ágazatok termelési eredményeiből is. És találhatsz egy csomó tanulmányt is.
Bennem az a kép alakult ki, h Hazánk a területmilyenségek átlagában még a jelenlegi rútul kiszárított állapotában is a jó adottságokkal rendelkező kategóriában van (jó vízgazdálkodással jelentősen feljavítható).
Emellett igaznak látom, h egy 1 ha földterületen kényelmesen megtermelhető ÉRTÉKMENNYISÉGBEN annyi mezőgazdasági termék amennyi egy család fizikai jólétéhez elegendő.
Ehhez hozzáteszem, h ez csupán egy átlag érték. Nem igaz sem a száraz köves hegyi területeken, sem a felsivatagosított homokhátságokon. És vannak olyan területek ahol kevesebb is elég.
A következő tétel az ipari tevékenységek. Ezek zöme nem területigényes és kis üzemekben is jó hatékonysággal végezhető. A mezőgazdasági feldolgozóipar (ami (értékmennyiségben) a legnagyobb volument igényli), tipikusan, ilyen. Hogy egy kicsit konkrétabb legyek a méretben, 10 fős és ez alatti üzemméretre gondoltam. Sokminden gyártható elégséges hatékonysággal mellékfoglalkozásban is. Ez esetben gyengébb az eszközkihasználtság (ennek fejében viszont, lassabban kopik el). A háziipari tevékenység épület szükséglete a lakóhelyhez, költsége a lakóhely fenntartási költséghez kapcsolódik. A fenntartási hatékonysága akkora, mint az élőhely fenntartásé és nevesíthető mennyiség (a termékárba beépíthető költség).
Mindezekből látszik, h az egész verkli hasonlóan méretezhető, mint bármi más (a részei egyenként).
Azonos terméket előállító különféle technológiákra is elvégezhető a méretezés (ebben az élőmunka szükséglet is) és ezek összehasonlíthatók. Megfelelőnek mondhatók azok a technológiák amelyekkel egy ember mondjuk, napi 8 órai (- a szabadság, betegség, stb.) munkájával előállít akkora értékmennyiséget amekkora elég önmagának, az eltartottainak és az infrastruktúra fenntartáshoz. Ha megnézzük, akkor kiderül, h a termékek zöme kézműipari (manufaktúra) technológiákkal is elégséges hatékonysággal gyártható. A jobb gépesítés már csak a szükséges élőmunka mennyiséget csökkenti, ezzel a szabadidő mennyiséget növeli.
- A napenergia hasznosításról már pár fordulóban itt is esett szó és a neten is találsz, a méretezéshez is elégséges irodalmat. Ehhez megint elmondom, h nem feltétlenül szükséges a teljes energiaszükségletünket napenergiából fedezni, de a kis beruházás igénnyel fedezhető részét érdemes és ez az össz szükségletünk nagyobb része (legalább 70 %).

Sok mindent írhatnék, de felesleges. Szólj ha már bármit kipróbáltál gyakorlatban az 1ha-s 10 emberes mintagazdaságodban. Főleg télen, napelemmel. Menj el egy kicsit földet művelni aztán rájössz, ja közben dolgozz is napi 8 órában akár irodában. Majd ha ezen túl vagy akkor magyarázz.

[JonesC]

1 ha szvsz nem elég egy családnak btw.

[Gyula2222]

Idézet: Raynes - Dátum: 2014. 07. 13. 13:58

De, tökéletesen sikerült biztos ezt is, csak a kártyajátékokhoz szerencse is kell. Azt meg a gép nem tud biztosítani magának, de annyit tehet, hogy hibátlan algoritmus mellett hozza meg a döntéseit. Meg kártyajátékokba nem vonják be a gépet, mert neki nincs vesztenivalója, kártyázni inkább emberek szoktak pénzzel, nem is a sport, hanem keresetkiegészítés miatt. A sakkban pl. nincs nagyon pénz, csak a legjobbaknak.

Vannak kártyajáték programok is (bridzsre is).
Nincsenek hibátlan algoritmusok, csak statisztikai alapon, valamennyire eredményesen teljesítők.
És miden séma (továbbra is) elképzelések alapú.
Nagyon erősen nyereség, veszteség szemléletmódú vagy.
Mi pedig JÁTSZUNK, a játék öröméért.
Érdemes megismerkedned Hankiss Elemér játékelméleti munkájával. Ha jól emlékszem, akkor a mű címe társadalmi csapdák és diagnózisok.
A könyvéből is kiderül, h a játszmák jelentős része abszolút értelemben sem (nem csupán a játékosok számára) null egyenlegű. Az a társadalmi konstrukció amit favorizálok, a megélhetés teremtésben pozitív egyenlegű. Ahhoz, h működni tudjon, elégséges feltétel az emberségességi alapnormatíva betartása.
A nyerészkedési tevékenység és az ez elleni védekezés sok erőforrást emészt fel (mindkét oldalon). Ebből adódóan, az értékteremtésben abszolút értelemben, negatív egyenlegű.
Mára odáig jutottunk, h csak nagyon kevesen járnak (összességében) jobban, mint egy olyan konstrukcióban amelyben háborítatlanul dolgozik és a produktumba befektetett munkamennyiség arányok szerint cserél. És még ott van a kölcsönösen előnyös együttműködések lehetősége is.