[PeppeR]

Idézet: Mono - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:21

De úgy képzelem ezt, hogy "önmagában" nincs fémben ilyen potenciál, hanem ez akkor alakul ki, ha két fém kölcsönhatásba kerül.

A desztillalt viz ugye nem vezeti az aramot. Tehat elmeletileg nincsenek is egymassal kolcsonhatasban.

Vagy csak megint tevedek... 

[Vizi naplopó]

A desztvíz magában nem. De így nem használható.
Ha öntesz hozzá valamit akkor kis mértékben vezetõvé válik.

[PeppeR]

Idézet: Vizi naplopó - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 16:22

Ha öntesz hozzá valamit...

Az alkoholra gondolsz?

[boho]

Idézet: Öregszem - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 14:02

Ilyet egyszer próbáltam keresni, akkor kevés sikerrel.
Nincs valakinek kéznél ilyen táblázata?

Hi

Jelen Topik I. rész (2001):

"Elektrokémiai potenciálkülönbségek:
réz-acél= -0,78 V
réz-alumínium= -2,02 V
réz-horgany= -1,1 V
réz-króm= -0,85 V
réz-nikkel= -0,59 V ......"

[toth_j]

Idézet: boho - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 20:00

"Elektrokémiai potenciálkülönbségek:

réz-alumínium= -2,02 V

Igaz, hogy -2,02V, de eddig egy év alatt nem észleltem a korrózió számottevõ hatását.
Nem számítva az alu helyenkénti feketedését, a réz barnulását egyik alkatrész felületi érdessége, mérete sem változott meg észlelhetõ mértékben.
A két anyag közötti O-gyûrû pedig továbbra is biztonsággal tömít.
A desztvíz-alkohol hûtõközegem továbbra is kristálytiszta.
Hogyan módosítja az elektropotenciált, ha az alu tömb réz ötvözõt tartalmaz (AlCuMgPb F37)? 

Üdv.: Janó

[Vizi naplopó]

Idézet: PeppeR - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 19:47

Az alkoholra gondolsz?

Igen. De akármit öntesz bele akkor már nem deszt. víz lessz.

[Mono]

Idézet: Vizi naplopó - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 18:22

A desztvíz magában nem. De így nem használható.
Ha öntesz hozzá valamit akkor kis mértékben vezetõvé válik.

Azért javasom, hogy amit deszt.víznek hiszel, áttetszõ folyadék, mérjél benne multiméterrel ellenállást (dugd bele a két mérõcsúcsot kb. 5 cm távolságra egymástól ellenállás állásban).

[Öregszem]

Idézet: Mono - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 23:20

Azért...

Az aláírásod kicsit félreérthetõ. Milyen idõszámítás szerint kell értelmezni?

[arn]

Idézet: Öregszem - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:02

Ilyet egyszer próbáltam keresni, akkor kevés sikerrel.
Nincs valakinek kéznél ilyen táblázata?

barmelyik kozepiskolaban kapott fuggvenytablaban benne van, illetve korroziorol szolo konyveknel is "alap".

[arn]

Idézet: Mono - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:21

Ez az elektropotenciál dolog egy érdekes kérdés. Igazából, puszta feltevés, saját ötlet, támadható a dolog. De úgy képzelem ezt, hogy "önmagában" nincs fémben ilyen potenciál, hanem ez akkor alakul ki, ha két fém kölcsönhatásba kerül. Ezért nem definiálható talán olyan könnyen, más potenciálja lesz a réznek ha vassal és más, ha aluval "találkozik". Persze, mint mondtam, ez saját feltevés, semmi valóságalapja nincs, csak saját ötlet. Ez indokolhatja azt, hogy miért nincs olyan szinten ismert és terjeszetett táblázat errõl, mint mondjuk a függvénytáblázat.

Errõl mi a vélemnyetek?

az elektropotencial kulonbsegek mindig valamilyen kozeg mellett erdekesek - tehat szaraz, vizes, savas stb kozegben masmas ertek szamit "rossznak". pl szaraz levegon teljesen legyegtelen 2v kulonbseg is, mig nagy paratartalom mellett 0.5 is sok. ha jol emlexem 0.25 alatti kulonbsegek szamitanak "biztonsagosan osszeepithetonek" vizben. de erre nem vennek merget - nem nagyon erdekelt, inkabb csak a mi esetunkben eloforudulo femeknel: egyszoval rezet es alut nem szabad szigeteles nelkul osszeepiteni.

de amit korabban bemasoltam, aszerint a rezen athalado viz is kikezdi az alut hosszutavon.

[arn]

Idézet: toth_j - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 18:30

Igaz, hogy -2,02V, de eddig egy év alatt nem észleltem a korrózió számottevõ hatását.
Nem számítva az alu helyenkénti feketedését, a réz barnulását egyik alkatrész felületi érdessége, mérete sem változott meg észlelhetõ mértékben.
A két anyag közötti O-gyûrû pedig továbbra is biztonsággal tömít.
A desztvíz-alkohol hûtõközegem továbbra is kristálytiszta.
Hogyan módosítja az elektropotenciált, ha az alu tömb réz ötvözõt tartalmaz (AlCuMgPb F37)? 

Üdv.: Janó

kis szazaleku tartalom is modositja... a fenti ertekek szerintem nagy tisztasagu femek eseten ervenyesek. a multkori aluminiumbronznal is azt irtak, hogy a reztartalom fuggvenyeben sok jellemzo valtozik.

kozepiskolabol meg remlik a vasszen allapotabra gondolom minden anyag otvozesenel lehetne vmi hasonlo hasznosat rajzolgatni.

[boho]

Hi

Nem részlezetve az okát, de az Al vegyületei között nincs fekete színû, a réz-oxidok viszont feketék.
A "fekete" alumínium nem tiszta, hanem rézötvözetû ("fredálnak" hívott) alumínium ötvözet.
Nagyon jó hõvezetõ képességû, de pl. trisós oldatban nem fehér, hanem fekete lesz a felülete.

[Vizi naplopó]

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok minden kedves fórumozónak!

[defiant9]

Hõátadó képesség témához.
Szerintetek az atomi szinten számolt réz-víz felület megnövelése (pl. durva csiszolópapír axár 100x növekedés) javít a hõátadáson vagy nem lesz jelentõs áramlás ezekben a 'repedésekben' és akkor inkább ront? Mintha valami olyan jelenség is lenne hogy a polírozott felûlet sokkal nehezebben oxidálódik.

[orbano]

Idézet: defiant9 - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 5:03

Hõátadó képesség témához.
Szerintetek az atomi szinten számolt réz-víz felület megnövelése (pl. durva csiszolópapír axár 100x növekedés) javít a hõátadáson vagy nem lesz jelentõs áramlás ezekben a 'repedésekben' és akkor inkább ront? Mintha valami olyan jelenség is lenne hogy a polírozott felûlet sokkal nehezebben oxidálódik.

Ezt felejtsd el. Ennek maximum szilárd-szilárd test között lenne értelme. A víz amúgy sem "folyna" bele pár atomnyi mély "barázdákba", annál sokkal nagyobb a viszkozitása. Amúgy meg a hõátadás atomi szinten történik, a molekulák/atomok ütközésének következtében (a hõt jelentõ kinetikus energia adódik át). Bár ezt nehéz így megmondani, de talán az ilyen érdesebb felületek pont hogy rontják a hõátadást a fenti elgondolásból adódóan (effektív felület csökkenése).
Jó locsolkodást mindenkinek!

[ngyulus]

Hi Mindenki!

Most olvastam végig a fórumot harmadjára. Már az elejétõl fogva figyelemmel
követtem a témát, és hosszas tervezgetést, utánnjárást követõen lassan készen
lesz a rendszerem. Egyetlen egy gondom van már csak: a lefogatás Socket370-re.
Ha jól tudom Hank kolléga járt hasonló cipõben, de a link amit válaszként
kapott, már nem él. Esetleg valaki aki rendelkezik megfelelõ eszközökkel, tud
nekem készíteni, kérem jelezze nekem a fórumon vagy e-mailben (ngyulus@freemail.hu).
Minden segítséget nagyon köszönök!

Üdv: ngyulus

[defiant9]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 8:22

Ezt felejtsd el. Ennek maximum szilárd-szilárd test között lenne értelme. A víz amúgy sem "folyna" bele pár atomnyi mély "barázdákba", annál sokkal nagyobb a viszkozitása. Amúgy meg a hõátadás atomi szinten történik, a molekulák/atomok ütközésének következtében (a hõt jelentõ kinetikus energia adódik át). Bár ezt nehéz így megmondani, de talán az ilyen érdesebb felületek pont hogy rontják a hõátadást a fenti elgondolásból adódóan (effektív felület csökkenése).

Szilárd szilárt test között egyértelmõen a sima felület a nyerõ mivel nem tudnak összefolyni.
Elektron, illetve 'atomic power' mikroszkópok képeit nézve ezek a barázdák legalább 1000 atom átmérõjûek lennének.
Szerinted mi maradna ezekben a barázdákban, levegõ? Szerintem csak az a kérdés hogy lenne-e ott jelentõs áramlás vagy megrekedne a folyadék. Különben amirõl te írsz az a hõvezetés és csak a blokkon belül terjed így az energia, a konvekciós határrétegtõl pedig jellemzõen hõáramlással(mind1 hogy levegõ vagy folyadék)
Infó található pl. ITT és ITT.
De a kérdésben Bohó a szakértõ

Az azért érdekelne hogy mibõl gondolod hogy a barázdák csökkentenék az 'ütközéseket'?

[boho]

Hi

Gondolatmeneted elméletben jó, de több, egymás hatását befolyásoló tényezõvel még számolnod kell.
A bonyolult matematikai számításokat mellõzve, a következõ folyamatokat kelle figyelembe venni:

1.) A fal és folyadék között minden valós körülmények esetén fellép súrlódás.
2.) A fallal érintkezõ atomi méretû rétegnél a folyadék sebessége zérus, a folyadékmetszet közepe táján a sebesség a maximumot éri el (az is csak full laminális áramlás esetén, ami nem létezik!).A kettõ között a folyadéksebesség valamilyen függvény szerint nõ.
3.) A folyadék sebességének növekedésével, az a határréteg, ami a fal és a folyadék "maximális" sebessége sebessége között van egyre nõ!
4.) Ha  "polírozott" fal határrétege, kisebb, mint a "csiszolt"  fal határrétege!
5.) Minél kisebb a "határréteg" annál jobb a konvekció (hõátadás) sebessége.
6.) Ha a "csiszolati rovátka" elég mély, és a felülete polírozott és a rovátkolás iránya a folyadék áramlási irányával megegyezõ, akkor valóban nõ a hõátadó felület.
7.) Ha a "rovátka " iránya nem egyezik meg a folyadék áramlási irányával, akkor a folyadék sebességétõl , a "rovátka" méretérõl, a folyadék viszkozitásától függõen, helyi, nem  keveredõ "örvényeket", vagy leváló, a konvekciót segítõ örvények, turbolenciák keletkeznek.
(A valóságban ehhez párosul a folyadékban oldott anyagok kiválási folyamata, aminek következménye a "rovátkák" feltöltõdése a kivált anyagokkal.)

A "rovátka" méretének növelése a végén "borda" kialakulását eredményezi, ami a belsõ felületet már jelentõsen növeli, megnövelve a hõtátadás hatásfokát.

A topikban már bemutatásra kerültek a "mikrolamellás" szuper blokkok, de a valóság az, hogy ha azok a legkiseb mértékben is "vízkövesednek", katasztrófálisan leromlik a hatásfokuk. Ezeknél nem is szabad "sima vizet" használni.

A fentiekbõl következik, hogy olyan bonyolultak a hõáramlási folyamatok és olyan kevés az általánosságban érvényes matematikai összefüggés, hogy egyszerûbb út, bizonyos "ökölszabályok" betartása és némi kompromisszum elviselése.

Szerkesztette: boho 2004. 04. 11. 13:32 -kor

[Hank]

Idézet: ngyulus - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 8:34

Hi Mindenki!

Most olvastam végig a fórumot harmadjára. Már az elejétõl fogva figyelemmel
követtem a témát, és hosszas tervezgetést, utánnjárást követõen lassan készen
lesz a rendszerem. Egyetlen egy gondom van már csak: a lefogatás Socket370-re.
Ha jól tudom Hank kolléga járt hasonló cipõben, de a link amit válaszként
kapott, már nem él. Esetleg valaki aki rendelkezik megfelelõ eszközökkel, tud
nekem készíteni, kérem jelezze nekem a fórumon vagy e-mailben (ngyulus@freemail.hu).
Minden segítséget nagyon köszönök!

Üdv: ngyulus

Szia!
Én is nagy bajban voltam,mikor kerestem a leszorítót a blokkomhoz.Vagy két hétig kerestem ,de végén sikerült .Az a nagy baj hogy fél éve szereztem meg és az azt forgalmazó cég már nem árulja.
Egy helyet tudok ahol hasonló leszorítót lehet kapni(ez nem reklám!!!) vízhûtés.com-on.Drága de ha nincs más...
Jó tuningot és sok sikert.
Hank

[UnConnecteD]

Idézet: <Euro> - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:42

Ez ügyben e-mail-t intéztem a Metalloglobus-hoz és a termékei (réz rudak, radiátorok) felõl érdeklõdtem. Nem siettek a válasz-levéllel. 6,5 Mbyte-os e-mail-t kaptam tõlük, amiben mindössze egy 5 Mbyte-os Word dokumentum volt a Calidor radiátorról. A réz tömbbel kapcsolatos - mintegy fél tucat - kérdésemre nem kaptam választ. Sõt, még az árakról is elfelejtettek tájékoztatni... Meg is köszöntem nekik a "szép, nagy és informatív" tájékoztató levelüket.

Ám az alumínium Calidor radiátor felkeltette az érdeklõdésemet. Azt írták róla, hogy korrózióval szembeni ellenálló képessége van. Mit gondoltok errõl? Ez tökéletes védelmet jelent mind a vegyi-, mind pedig az elektrokémiai korrózióval szemben? Ezt a kérdést feltettem a Metalloglobusnak is. Választ tõlük még nem kaptam rá.

A radiátorokkal kapcsolatban még egy valami nem világos számomra. Mindenütt azt lehet olvasni, hogy - a korrózió elkerülése végett - a vörösréz és alumínium párosítást kerülni kell. Ellenben Mono oldalán azt olvastam, hogy az ioncserélt desztillált víz + tiszta gyógyszertári minõsségû etilalkohol használata minimálisra csökkenti az elektrokémiai korróziót. Vagyis ilyen elegyet használva alkalmazható vörösréz blokk mellé alumínium radiátor?

Ide "vágnak" ezek a kérdések is:
A vörösréz és sárgaréz alkatrészek együttes alkalmazásakor is keletkezik korrózió? Honnan lehet megtudni, hogy egy fém milyen elektropotenciállal rendelkezik?


Visszatérve a Calidor radiátorra, a következõ paraméterekkel rendelkezik:
Méret: 577x97x80
Víztartalom: 0,37 l
Kitevõ: 1,352 n
Teljesítmény: 169 Watt, 145 Kcal/h
Az árát sajnos még nem tudom.

tudsz mar errol valami bovebbet? Ar, meg, hogy csinalnak-e kisebbet. Nekem akkora kellene, mint a Dragon oldala, az innovatek Ultra lenne az idealis, dehat annyi penzert...