
A két szélsőt felső és középső horgolásúnak, míg a középsőt alsó horgolásúnak neveztem el.
A fenti sorozatok leíróképletei a következők:
"A" sorozat ( Upper hook) :
4 ÷ (y[0]+((x[1]^2) ÷ (y[z]+((x[z]^2) ÷ ...
z E N
x[-z] = x [z]
Z^2 = -z^2
x[0] = -x[1] = - (x ^ (∞/∞=1)) = -x^2 =
x[1] = 1 ^ (2 ^ (0/∞=0)) = 1
x[z] = x[z-2^(0/∞=0)]+2^(∞/∞=1)
x[z[y]] = [x[z-2^(0/∞=0)]+2^(∞/∞=1)] ^ 2^(∞/∞=1)
y[0] = 1 = 2^(0/∞=0)
y[z] = 2 = 2^(∞/∞=1)
"B" sorozat (middle hook):
4÷(x[1]+((y[1]^2)÷((x[z]+((y[z]^2) ÷ ...
z E N
x[0] = 0^∞
x[z] = x[z-1]+2^(∞/∞=1)
y[z] = 2x[z]-2^(0/∞=0)
y[x[z]] = (2x[z]-2^(0/∞=0))
"C" sorozat (lower hook):
3+((x[1]^2)÷((6+(x[z]^2) ÷
x[z] = x[z-1] + 2^(∞/∞=1)
...
Itt merül fel a kérdés bennem, hogy vajon , hogyan lehetséges az, hogy 2300 éve, Euklidész és Pitagorasz óta SENKI, ismétlem SENKI fejében nem fordult meg a kérdés, hogy vajon
mit keresnek egy ilyen sorozatban olyan fix konstans értékek, mint a 2, a 3 vagy éppen a 4 és a 6 ???
Miért pont 3+ -szal kezdődik a lower hook ? Vagy miért éppen 4-gyel kezdődik a két felső hook ?
Válasz:
azért mert a pí értéke egy olyan érték, mely látszólagos, és kizárólag a pi-edik számú dimenzióról megfigyelve adja a kör átmérője és kerület közt lévő hányados ezt az arányértéket
Fontos megemlíteni még, hogy PI[z] != PI , kivéve ha z = ∞ ... PI[∞] = PI
Szerkesztette: Euro Glass 2014. 08. 17. 19:55 -kor

Súgó
A téma zárva.













