Súgó
A téma zárva.idézet:
Eredetileg J_Blade írta:
/off
4-es volt nem 3-as, de azért kösz.[/quote]
Bocs, de egy ilyen fontos adat miatt nem volt kedvem átnyálazni 12 oldalt! Selytettem,hogy baj lesz belöle.
Mea Culpa
Vízhűtés és rejtelmei
#641 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2002. 01. 07. 21:44
#642 Guest_boho_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 00:55
Hi
Tudom, egyre nehezebb eligazodni ebben a nagyra nőtt topikban annak, aki először kukkant be ide.
A topikindításkor azt tartottam a legfontosabbnak, hogy minél kisebb költséggel, minél jobb hatásfokű vízhűtés megoldásssal találkozzanak azok, akiket valamilyen indíttatásból (bővítés, új építés, elméleti kérdések) érdekel a téma.
Köszi mindenkinek, aki hozzátette a véleményét, megjegyzését, kérdéseit, hiszen így sokan, sokféle elképzeléssel, "kedvenc" megoldáésokkal találkozhattak.
Ha összefoglalnám az eddigiek lényegét az is legalább két oldalt igényelne.(Hiába a "csapat" jól dolgozott.)
Talán néhány "ökölszabályt" javasolnék a teljesség igénye nélkül:
1. Hűtőtömb:f/b]
1.1 A hűtőtömb annál jobban el tudja vezetni a hőt:
- minél nagyobb a belső felülete (elsődleges szempont);
- minél jobb a hűtőtömb anyagának hővezető képessége;
- minél jobban el tudja "osztani a hőt" a kicsi magfelülettől a hűtőtömb nagyobb szélességére (a minimálisnál több a tömb alsó vastagsága)
1.2 Az alumínium rosszabb hővezető, mint a vörösréz, de sokkal könyebben megmunkálható, ezért a hűtőtömbben kialakított felület növelésével kompenzálni lehet hővezetési tényező különbségéből adódó különbséget!
1.3 A hűtőtömb processzorral érintkező felületét "polírozni" kell és elengdhetetlen a proci és a hűtőtömb közötti hővezető paszta (a fémtartalmúak a legjobbak).
1.4 A legnagyobb belső felületet adó kialakítások, csökkenő hatásfokú (felületű) sorrendben:
- belső bordasoros (léghűtésű tömb átalakításával, beburkolásával);
- cilinderes (belső furatsorok);
- spirál (mart csatorna);
- kígyós, vagy labirintus (mart csatorna)
1.5 Az alumínium korrodeálódik lúgos, vagy savas kémhatású hűtőfolyadék esetén (kerülni kell a "csodalöttyök" használatát, a dessztillát víz a legjobb!), de nem érzékeny a buborékosodásra.Az alumínium korrózióját a hűtőfolyadésk "tejesedése", azaz a mikroméretű fehér alumíniumoxid kristályok mejelenése jelez.
1.6 A vörösréz nem korrodeálódik az alumíniumnál említett gyengén lúgos, vagy savas hűtővízközegben, azonban a buborékosodás - a lebegő oxigént tartalmazó mikrobuborékok - esetén a fenti közegben a korróziója nagyon intenzív!
1.7 A hűtőtömb vízzel érintkező falának - az intenzív vízáramlás miatt - nem szabad érdesnek, durva felületűnek lennie, mert helyi mikroturbolenciákat okoz,és egyben buborékképzési forrás ami erősen csökkenti a hőátadást.(Ami a léghűtésnél előny az itt hátrány.)
1.8Az áramlási veszteségek csökkentése érdekében (ez a szivattyú szállítási teljesítményét csökkenti,)a bemenő/kimenő csonk legalább 8 mm belső átmérővel rendelkezzen, a tömbbön belüli átáramló összkeresztmetszet ennél ne legyen kisebb, de célszerű ha legalább 10-20%-al még nagyobb is (ne növekedjen a folyadékáramlás sebessége a tömbbön belül).
1.9 Lehetőleg ne változzon (szűkülő-bővülő keszetmetszetek váltakozása) az áramlási keresztmetszet a tömbbön belül, mert ez kavitációt, buborékképződést okozhat.
2. A radiátor
2.1 Minél nagyobb legyen a radiátor levegővel érintkező összfelülete (nagyon fontos!).
2.2 Minél nagyobb legyen a víz-radiátor közötti hőátadó felület(nagyon fontos!).
2.3 Nem döntő fontosságú a radiátor víztérfogata, de célszerű, ha a radiátorban lecsökken a vízáramlás (a belső térfogat legalább 5-10szer nagyobb, mint a hűtőtömb belső térfogata), mert az javítja a hőleadást, hiszen ott már a hőt a nagyon rossz hővezető képessű levegő felé kell átadni.
2.4 A radiátor hőátadó lemezeit nem kell "polírozni", sőt a matt, vagy maratott felület javítja a hőátadást.
2.5 Az eltérő elektropontenciális tulajdonságai miatt lehetőleg kerülni kell a réz-alumínium kombinációt (pl. réz radiátor, alumínium hűtőtömb).Ha ez nem oldható meg, akkor fémes összeköttetést kell biztosítani (elektromos vezetékel összze kell kötni) a két szerkezetet. Ezzel jelentősen lehet csökkenteni az elektrokémiai korrózió sebességét.
3. Hűtővíz
3.1 A legjobb hűtőképességgel a desztillált víz rendelkezik! Bármilyen más elegy (pl. glikolos, vagy alkoholos elegy) hővezető képessége, fajhője kisebb attól.(Fizikai tény.)
3.2 Az ismeretlen összetételű "csodalöttyök" hatása akár a réz, akár az alumínium esetében ismeretlen hatású korróziós hatással rendelkezhet.
3.3 Kerülni kell minden olyan adalék alkalmazását, amely a víz pH értékét megváltoztatja, legyen az lúgos, vagy savas kémhatású!(Okait fentebb már említettem).
[b]3.4 Ragasztott, vagy tömítőmasszával szerelt szerkezeteknél előfordul a nem desztillált vízes hűtőfolyadék esetén, a ragasztó, vagy tömítőanyag hűtővízzel való kölcsönhatása (oldódás, lágyulás, stb.)
A hűtőfolyadékba - akár a levegőből bekerülő - baktériumok algaképződéshez vezethetnek, amit meg lehet akadályozni pl. UV besugárzással (kvarclámpa).
Ez ipari méretű víztisztításnál alkalmazott megoldás.Az UV sugárzás elpusztítja a baktériumokat.
Egy szuszra ennyit szedtem össze.
Tudom, egyre nehezebb eligazodni ebben a nagyra nőtt topikban annak, aki először kukkant be ide.
A topikindításkor azt tartottam a legfontosabbnak, hogy minél kisebb költséggel, minél jobb hatásfokű vízhűtés megoldásssal találkozzanak azok, akiket valamilyen indíttatásból (bővítés, új építés, elméleti kérdések) érdekel a téma.
Köszi mindenkinek, aki hozzátette a véleményét, megjegyzését, kérdéseit, hiszen így sokan, sokféle elképzeléssel, "kedvenc" megoldáésokkal találkozhattak.
Ha összefoglalnám az eddigiek lényegét az is legalább két oldalt igényelne.(Hiába a "csapat" jól dolgozott.)
Talán néhány "ökölszabályt" javasolnék a teljesség igénye nélkül:
1. Hűtőtömb:f/b]
1.1 A hűtőtömb annál jobban el tudja vezetni a hőt:
- minél nagyobb a belső felülete (elsődleges szempont);
- minél jobb a hűtőtömb anyagának hővezető képessége;
- minél jobban el tudja "osztani a hőt" a kicsi magfelülettől a hűtőtömb nagyobb szélességére (a minimálisnál több a tömb alsó vastagsága)
1.2 Az alumínium rosszabb hővezető, mint a vörösréz, de sokkal könyebben megmunkálható, ezért a hűtőtömbben kialakított felület növelésével kompenzálni lehet hővezetési tényező különbségéből adódó különbséget!
1.3 A hűtőtömb processzorral érintkező felületét "polírozni" kell és elengdhetetlen a proci és a hűtőtömb közötti hővezető paszta (a fémtartalmúak a legjobbak).
1.4 A legnagyobb belső felületet adó kialakítások, csökkenő hatásfokú (felületű) sorrendben:
- belső bordasoros (léghűtésű tömb átalakításával, beburkolásával);
- cilinderes (belső furatsorok);
- spirál (mart csatorna);
- kígyós, vagy labirintus (mart csatorna)
1.5 Az alumínium korrodeálódik lúgos, vagy savas kémhatású hűtőfolyadék esetén (kerülni kell a "csodalöttyök" használatát, a dessztillát víz a legjobb!), de nem érzékeny a buborékosodásra.Az alumínium korrózióját a hűtőfolyadésk "tejesedése", azaz a mikroméretű fehér alumíniumoxid kristályok mejelenése jelez.
1.6 A vörösréz nem korrodeálódik az alumíniumnál említett gyengén lúgos, vagy savas hűtővízközegben, azonban a buborékosodás - a lebegő oxigént tartalmazó mikrobuborékok - esetén a fenti közegben a korróziója nagyon intenzív!
1.7 A hűtőtömb vízzel érintkező falának - az intenzív vízáramlás miatt - nem szabad érdesnek, durva felületűnek lennie, mert helyi mikroturbolenciákat okoz,és egyben buborékképzési forrás ami erősen csökkenti a hőátadást.(Ami a léghűtésnél előny az itt hátrány.)
1.8Az áramlási veszteségek csökkentése érdekében (ez a szivattyú szállítási teljesítményét csökkenti,)a bemenő/kimenő csonk legalább 8 mm belső átmérővel rendelkezzen, a tömbbön belüli átáramló összkeresztmetszet ennél ne legyen kisebb, de célszerű ha legalább 10-20%-al még nagyobb is (ne növekedjen a folyadékáramlás sebessége a tömbbön belül).
1.9 Lehetőleg ne változzon (szűkülő-bővülő keszetmetszetek váltakozása) az áramlási keresztmetszet a tömbbön belül, mert ez kavitációt, buborékképződést okozhat.
2. A radiátor
2.1 Minél nagyobb legyen a radiátor levegővel érintkező összfelülete (nagyon fontos!).
2.2 Minél nagyobb legyen a víz-radiátor közötti hőátadó felület(nagyon fontos!).
2.3 Nem döntő fontosságú a radiátor víztérfogata, de célszerű, ha a radiátorban lecsökken a vízáramlás (a belső térfogat legalább 5-10szer nagyobb, mint a hűtőtömb belső térfogata), mert az javítja a hőleadást, hiszen ott már a hőt a nagyon rossz hővezető képessű levegő felé kell átadni.
2.4 A radiátor hőátadó lemezeit nem kell "polírozni", sőt a matt, vagy maratott felület javítja a hőátadást.
2.5 Az eltérő elektropontenciális tulajdonságai miatt lehetőleg kerülni kell a réz-alumínium kombinációt (pl. réz radiátor, alumínium hűtőtömb).Ha ez nem oldható meg, akkor fémes összeköttetést kell biztosítani (elektromos vezetékel összze kell kötni) a két szerkezetet. Ezzel jelentősen lehet csökkenteni az elektrokémiai korrózió sebességét.
3. Hűtővíz
3.1 A legjobb hűtőképességgel a desztillált víz rendelkezik! Bármilyen más elegy (pl. glikolos, vagy alkoholos elegy) hővezető képessége, fajhője kisebb attól.(Fizikai tény.)
3.2 Az ismeretlen összetételű "csodalöttyök" hatása akár a réz, akár az alumínium esetében ismeretlen hatású korróziós hatással rendelkezhet.
3.3 Kerülni kell minden olyan adalék alkalmazását, amely a víz pH értékét megváltoztatja, legyen az lúgos, vagy savas kémhatású!(Okait fentebb már említettem).
[b]3.4 Ragasztott, vagy tömítőmasszával szerelt szerkezeteknél előfordul a nem desztillált vízes hűtőfolyadék esetén, a ragasztó, vagy tömítőanyag hűtővízzel való kölcsönhatása (oldódás, lágyulás, stb.)
A hűtőfolyadékba - akár a levegőből bekerülő - baktériumok algaképződéshez vezethetnek, amit meg lehet akadályozni pl. UV besugárzással (kvarclámpa).
Ez ipari méretű víztisztításnál alkalmazott megoldás.Az UV sugárzás elpusztítja a baktériumokat.
Egy szuszra ennyit szedtem össze.
#643 Guest_PeC_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 08:56
idézet:
Eredetileg boho írta:
A hűtőfolyadékba - akár a levegőből bekerülő - baktériumok algaképződéshez vezethetnek, amit meg lehet akadályozni pl. UV besugárzással (kvarclámpa).
Ez ipari méretű víztisztításnál alkalmazott megoldás.Az UV sugárzás elpusztítja a baktériumokat.
Egy szuszra ennyit szedtem össze.[/quote]
Az Kvarclámpával való baktériummentesítést akor gondolom elég 1-2 hetente végezni, nem?
#644 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 09:35
idézet:
Eredetileg boho írta:
Hi
Ha összefoglalnám az eddigiek lényegét az is legalább két oldalt igényelne.(Hiába a "csapat" jól dolgozott.)
Talán néhány "ökölszabályt" javasolnék a teljesség igénye nélkül ...
[/quote]
Ez már majdnem a FAQ. Beléphetnél a faqírok közé.
#645 Guest_PeC_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 10:25
idézet:
Eredetileg boho írta:
Hi
2.5 Az eltérő elektropontenciális tulajdonságai miatt lehetőleg kerülni kell a réz-alumínium kombinációt (pl. réz radiátor, alumínium hűtőtömb).Ha ez nem oldható meg, akkor fémes összeköttetést kell biztosítani (elektromos vezetékel összze kell kötni) a két szerkezetet. Ezzel jelentősen lehet csökkenteni az elektrokémiai korrózió sebességét.
[/quote]
Nos, bevallom őszintén, ebben már egy kicsit összezavarodtam. A tisztánlátás érdekében az előbb átmentem a laborosokhoz, rákérdezni a témára.
Az állításuk szerint mindenképp ki fog vállni alumíniumoxid a vízbe, egy bizonyos egyensúly beálltáig (tehát várható a víz "tejesedése").
A lényeg viszont itt van:
-Szerintük inkább ne kössük össze a különböző alkatrészeket fémesen (pl vörösréz blokk, alu radiátor külön vezetékkel összekötve). Így zárt rendszerbe egy egyensúly beállása után nem lesz bomlás.
Akkor most hogy is van ez?
Ezúton kérnék mindenkit, akinek legalább 2-3 hónapja megy a zárt rendszere (pl. réz blokk+alu radiátor), hogy írja le a saját tapasztalatát.
#646 Guest_boho_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 17:28
Hi
Gondolkodóba ejtettél.
Ha ioncserélt desztvizet alkalmazunk, akkor abban nincsenek oldott sók (azért ioncserélt) anno, a víz ebben az esetben jó szigetelő anyagként viselkedik, azaz nagy az ellenállása.Ha nagy az ellenálás az elektropotenciálkülönbség a nagy ellenállás miatt kis "galvanikus" áramot hoz létre, azaz kicsi lesz a "leválasztás", azaz az anyagfogyás.
Azt hiszem tévedtem és nem szabad ebben az esetben galvanikusan összekötni a kétféle anyagot.
Ha "rövidre" zárom a réz-alu tárgyakat elvileg nem alakul ki potenciálkülönbség, tehát nincs "fogyás".(Ez volt a "jótanács" alapja.)
Nem tudom ezek után mi a jó megoldás.
Egy villamos mérnök hozzászólása eldönthetné a kérdést, és a dilemmát.
Gondolkodóba ejtettél.
Ha ioncserélt desztvizet alkalmazunk, akkor abban nincsenek oldott sók (azért ioncserélt) anno, a víz ebben az esetben jó szigetelő anyagként viselkedik, azaz nagy az ellenállása.Ha nagy az ellenálás az elektropotenciálkülönbség a nagy ellenállás miatt kis "galvanikus" áramot hoz létre, azaz kicsi lesz a "leválasztás", azaz az anyagfogyás.
Azt hiszem tévedtem és nem szabad ebben az esetben galvanikusan összekötni a kétféle anyagot.
Ha "rövidre" zárom a réz-alu tárgyakat elvileg nem alakul ki potenciálkülönbség, tehát nincs "fogyás".(Ez volt a "jótanács" alapja.)
Nem tudom ezek után mi a jó megoldás.
Egy villamos mérnök hozzászólása eldönthetné a kérdést, és a dilemmát.
#647 Guest_weblap_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 18:19
Most talán tudok szerezni egy radiátort. Most csak már a hutoblokk van vissza! Csak nem tudom hogy csinalam. Mert venni nem akkarok.
Néztem a hutoblokkokat de nem tudom melyiket a legkönyeb megcsinálni. Melyiket nem kell marogépezni?
Néztem a hutoblokkokat de nem tudom melyiket a legkönyeb megcsinálni. Melyiket nem kell marogépezni?
#648 Guest_birdie_*
Elküldve: 2002. 01. 08. 18:21
idézet:
Eredetileg boho írta:
Hi
Gondolkodóba ejtettél.
Ha ioncserélt desztvizet alkalmazunk, akkor abban nincsenek oldott sók (azért ioncserélt) anno, a víz ebben az esetben jó szigetelő anyagként viselkedik, azaz nagy az ellenállása.Ha nagy az ellenálás az elektropotenciálkülönbség a nagy ellenállás miatt kis "galvanikus" áramot hoz létre, azaz kicsi lesz a "leválasztás", azaz az anyagfogyás.
Azt hiszem tévedtem és nem szabad ebben az esetben galvanikusan összekötni a kétféle anyagot.
Ha "rövidre" zárom a réz-alu tárgyakat elvileg nem alakul ki potenciálkülönbség, tehát nincs "fogyás".(Ez volt a "jótanács" alapja.)
Nem tudom ezek után mi a jó megoldás.
Egy villamos mérnök hozzászólása eldönthetné a kérdést, és a dilemmát.
[/quote]
MÉG nem vagyok villamosmérnök, de ha ilyen felállásban összekötöd a két fémet galvanikusan,(gykorlatilag nulla ellenállással) akkor létrehozol egy galvánelemet, amit rögtön rövidre is zársz. Ennek eredményeképpen, ha van a két fém között töltéshordozó, akkor szépen elkezdik zabálni egymást a fémek.
Legalábbis szerintem...
#649 Guest_PeC_*
Elküldve: 2002. 01. 09. 09:46
idézet:
Eredetileg birdie írta:
MÉG nem vagyok villamosmérnök, de ha ilyen felállásban összekötöd a két fémet galvanikusan,(gykorlatilag nulla ellenállással) akkor létrehozol egy galvánelemet, amit rögtön rövidre is zársz. Ennek eredményeképpen, ha van a két fém között töltéshordozó, akkor szépen elkezdik zabálni egymást a fémek.
Legalábbis szerintem...[/quote]
Pontosan erre gondoltam én is, ezért kérdeztem rá a laborban.
Bár ott kémikusok, és biológusok vannak, először ők is gondolkodóba estek, hogy mia jobb, és azt mondták, hogy teljesen mindegy melyik módszert haszáljuk, mert fogyás mindenképp lesz, de az annyira kismértékű, hogy elhanyagolható, különösen, ha nincsennek összekötve.
Szerintük a tisztán rézből készült megoldás lenne a jó, mivel ha minden alumíniumból van, akkor is fog egy kis alumíniumoxid kiválni (mondom, csak egy egyensúly beálltáig), ami a mi esetünkben lehet, hogy nem kívánatos.
Szerintem pedig ha elkezd romlani a hűtőteljesítmény, akkor érdemes átmosni a rendszert, és vizet cserélni. Kilukadni nem fog.
Boho:
Gondolom Neked több lehetőséged van utánajárni a témának, és örülnék, ha tudál több információt szerezni erről!
#650 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2002. 01. 09. 10:43
Én még lameXpertben is bízom, remélem, itt figyel valahol.
Amúgy tegnap kutakodtam ilyen ügyben, egy olyan felvetést találtam, hogy a vízben úszkáló hidrogén (fordítás tölem) lép reakcióba az alumíniummal és okoz csúnya dolgokat.
Amúgy tegnap kutakodtam ilyen ügyben, egy olyan felvetést találtam, hogy a vízben úszkáló hidrogén (fordítás tölem) lép reakcióba az alumíniummal és okoz csúnya dolgokat.
#651 Guest_PeC_*
Elküldve: 2002. 01. 09. 10:47
ha alumíniumoxid, és oxidréteg, akkor már inkább az oxigén.
#652 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2002. 01. 09. 11:09
[url="http://"http://www.h2overclocking.com/?c=articles&n=0001"]http://www.h2overclo...articles&n=0001[/url]
#653 Guest_birdie_*
Elküldve: 2002. 01. 09. 18:30
Még az előző lapon beraktam a alublokkom képét. Akkor az a fehér "kő" az alumínium-oxid/hydroxid? Mert van rajta rendesen.
#654 Guest_PeC_*
Elküldve: 2002. 01. 10. 09:41
idézet:
Eredetileg birdie írta:
Még az előző lapon beraktam a alublokkom képét. Akkor az a fehér "kő" az alumínium-oxid/hydroxid? Mert van rajta rendesen.[/quote]
Úgy néz ki.
#655 Guest_leslie_*
Elküldve: 2002. 01. 11. 15:10
Jo reg irtam ide...
Eloszor is boho mesternek gratula a szep munkajaert, es a korrekt szakertesert.
Amiert irok: nekem regen rez hutom volt/alu blokkom, de sima csapvizzel hasznaltam, es 1-2 het mulva jelentkezett a fennforgo feher trutyi.
Szoval en vagy csak teljesen rez rendszert hasznalnek, vagy csak alut. Jobb a bekesseg alapon.
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
Eloszor is boho mesternek gratula a szep munkajaert, es a korrekt szakertesert.
Amiert irok: nekem regen rez hutom volt/alu blokkom, de sima csapvizzel hasznaltam, es 1-2 het mulva jelentkezett a fennforgo feher trutyi.
Szoval en vagy csak teljesen rez rendszert hasznalnek, vagy csak alut. Jobb a bekesseg alapon.
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
#656 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2002. 01. 11. 22:20
idézet:
Eredetileg leslie írta:
Szoval en vagy csak teljesen rez rendszert hasznalnek, vagy csak alut. Jobb a bekesseg alapon.
[/quote]
Ezért hajtok én is alu radiátorra. De már közeledek hozzá. Ha meglesz és bejön a terv, akkor jelentkezem (most még nem merem leírni, kiröhögnétek...)
#657 Guest_leslie_*
Elküldve: 2002. 01. 11. 23:20
En az egyszerubb megoldast valasztottam anno. Vorosrez blokk, es csa.
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
#658 Guest_bearr_*
Elküldve: 2002. 01. 12. 11:29
idézet:
Eredetileg PeC írta:
Ezúton kérnék mindenkit, akinek legalább 2-3 hónapja megy a zárt rendszere (pl. réz blokk+alu radiátor), hogy írja le a saját tapasztalatát.[/quote]
Lehet, hogy kicsit kesve reagalok, ha minden igaz, nalam mar joideje megy (a hozzaszolasombol biztos kibogaraszhato lenne, de aze' lusta vagyok.
A ketto egyutt ugy tunik, hogy elviseli egymast - sot az 1:3 fagyallo aranyt is az epoxi ragaszto - a viz valami brutalisan ocsmany szinu. A hutoblokk rez, a hocserelo alu. Nem perforalodott egyik sem, nincsen szivargas es 7x24-ben fut a gepem (en mar csak ilyen vagyok).
#659 Guest_FőDudu_*
Elküldve: 2002. 01. 12. 16:46
Hello!
Felhívtam az Uverapid gyártóját (a csomagoláson van a mobilszám), melyik ragasztójuk bírja a Glykolt. Uverapid, Araldit, UHU (kétkomponensű) nem bírja.
Azt mondta, hogy a Glykol valamiféle alkohol, így azt a műgyanta alapú ragasztók nem nagyon (nagyon nem) szeretik.
Szerinte kevés olyan könnyen beszerezhető ragasztó van,ami a glykolt jól bírja.
Kivételek a folyékony fémek.
Tehát Glykolhoz nem jó az UHU,Uverapid,Araldit (még az 5 perces sem) és az egyéb műgyanta alapú ragasztók!
Felhívtam az Uverapid gyártóját (a csomagoláson van a mobilszám), melyik ragasztójuk bírja a Glykolt. Uverapid, Araldit, UHU (kétkomponensű) nem bírja.
Azt mondta, hogy a Glykol valamiféle alkohol, így azt a műgyanta alapú ragasztók nem nagyon (nagyon nem) szeretik.
Szerinte kevés olyan könnyen beszerezhető ragasztó van,ami a glykolt jól bírja.
Kivételek a folyékony fémek.
Tehát Glykolhoz nem jó az UHU,Uverapid,Araldit (még az 5 perces sem) és az egyéb műgyanta alapú ragasztók!
#660 Guest_Danko_*
Elküldve: 2002. 01. 12. 21:31
[Ezt a hozzászólást Danko szerkesztette (2002. Január 13.).]
