Idézet: KZKZKZ - Dátum: 2005. márc. 7., hétfő - 14:50
Figyi. A G-hez még hozzá kell venni a motor teljesítményét, a kerekek tapadását, surlódását a különböző útviszonyok mellett.
Vegyünk pl egy tök egyenes pályát. Ott tuti akkor mész jobb időt, ha a G-t csökkented, mivel könnyebb az autó.
Figyeltem, most te figyelj
/me néhai fizika-biológia szakos hallgató (jártam két évig az ELTÉre is) előadása következik

:
A nagyobb g (kisgé) eredménye a nagyobb G, vagyis a súlyerő (=m*g). _Minden_más_fizikai_paraméter változatlan_(!) Mivel a tömeg (m) és a kocsi húzóereje állandó, _vízszintes terepen_ (!!) a kocsi gyorsulását első körben látszólag nem befolyásolja a gravitációs együttható megváltoztatása. Második körben persze igen. Egyrészt kismértékben megnő a kocsi gördülési ellenállása a nagyobb súly miatt. Másrészt, és ez a lényegesebb, megnő a kocsi tapadása, mivel a tapadási együttható változatlan, a gumit az úthoz nyomó erő viszont a nagyobb súly miatt megnő. Namármost világos ugye, hogy egy kocsi max gyorsulását és kanyarsebességét a gumi tapadása szabja meg. A gyorsulás esetében kisebb a poén, mert ott csak alacsony sebességeknél előny a nagyobb tapadás (végtelen tapadású gumi esetén sem tud a kocsi jobban gyorsulni a motor erejénél), magasabb sebességeknél valóban csak a megnövekedett gördülési ellenállásból eredő lassító hatás jelentkezik. Alacsonyabb sebességeknél viszont, kigyorsításnál, ahol eddig kipörgött a kerék, ott jobban fog fogni. Sokkal jelentősebb azonban a kanyarsebességre gyakorolt hatás, hiszen nem gyorsulási versenyt rendezünk. Kicsit egyszerűsítve, kanyarokban pont annyival nagyobb oldalsó gyorsulást képes elviselni az autó, mint amennyivel megnöveltük a g-t. (mivel a kanyarsebesség és a centrifugális erő között négyzetes az összefüggés, a kanyarsebesség csak a növelés négyzetgyökével arányosab lesz nagyobb). Ráadásul ez a hatás nem is pont olyan, mintha a gumi tapadási együtthatóját növelnénk meg, hanem még jobb. A kocsi stabilabb lesz, kevésbé fog pattogni, kevésbé fog keresztbe állni, rövidebb ideig van a levegőben, ha elemelkedik, meg minden olyasmi, amit Ákos is észrevett Chris Lloyd Tanner-replayjében.
Hogy ezen utóbbi megjegyzések kicsit érhetőbbé váljanak, vegyünk egy motort, 1-es tapadási együtthatójú gumikkal. Megint hangyányit egyszerűsítve ez a motor pont 1 g-vel tud kanyarodni, és közben pont 45 fokos szögben kell bedönteni. Próbáljuk növelni a kanyarsebességet úgy, hogy
a, 1.5 szeresére növeljük a gumi tapadását
b, 1.5 szeresére növeljük a g-t.
Az új (elvi) max. kanyarsebesség mindkét esetben sqrt(1.5) szöröse lesz az előzőnek, viszont
a, esetben atan(1/1.5) fokos szöget zár be a motor a talajjal (kb. 30 fok)
b, esetben ugyanúgy 45 fokot! (ezen utóbbi elvileg bármilyen g érték mellett igaz, ha a motor éppen azzal a g-vel kanyarodik, és a gumi anyagszilárdságától szemérmesen eltekintünk

)
Gondolom más is érzi, hogy egy, a vízszintessen 30 fokot bezáró motor mindenképpen veszélyesebb üzem, mint amit csak 45 fokra kell bedönteni, akkor is, ha nem folytatom még mélyrehatóbban ezt a fejtegetést

(Aki még mindig szkeptikus az _tényleg_ gondoljon már bele még egy kicsit, mielőtt kötekszik

)
Más, de erről jut eszembe:
Álltunk az Esztramos megskalpolt csúcsán egy több száz méter mély bányaakna tetejénél Gergő barátommal, aki fél évig előtte fizikus hallgató volt, amíg ott nem hagyta. Mindkettőnk kezében egy-egy azonos anyagú kődarab, az övé olyan jó tenyérnyi, az enyém vagy háromszor akkora. Megkérdeztem tőle, hogy vajon melyik fog előbb leérni, ha egyszerre ejtjük le őket. Erre ő mondott valamit, mire én csúnyán néztem rá és megmagyaráztam, hogy miért a másik

. Aztán leejtettük őket és nekem lett igazam. A kérdés ide is áll: két azonos anyagú, megfelelően azonos alakú de markánsan különböző méretű kő közül melyik fog előbb leérni, ha egyszerre ejtjük le őket, és miért?
(Aki beírja, hogy a nagy, mert az nehezebb; vagy, hogy a kicsi, mert kisebb a légellenállása, annak kiválogatom a legszebb csokrot a goromba smileykből a fórumon

)
Ja, az első helyes megfejtőt szintén meghívom valami kedve szerint való normális árfekvésű italra
Szerkesztette: Falcon77 2005. 03. 07. 15:53 -kor