Dohányzás: pro és kontra
#2681
Elküldve: 2012. 06. 12. 15:20
#2682
Elküldve: 2012. 06. 12. 19:53
#2683
Elküldve: 2012. 08. 30. 07:43
Idézet
#2684
Elküldve: 2012. 09. 06. 10:27
Idézet
Egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember. Olyan étteremben, ahol külön szakasz van a dohányosoknak és a nemdohányzóknak, de egy légterű a helyiség, két óra eltöltése másfél cigaretta elszívását jelenti. Munkahelyen, ahol nem tiltott a dohányzás nyolcórás munka mellett hat szál cigarettát Otthonában, huszonnégy óra alatt, egy doboz cigarettát elfogyasztó társ mellett három szál cigarettát szív el a passzív dohányos. Egy parkban három órát ücsörögve valaki mellett, aki dohányzik, a nemdohányzó is elszív egy szál cigarettát. Autóban, ha egyvalaki dohányzik, és az ablakokat nem húzzák le, egy óra alatt három szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is. A beszívott füst és a cigaretták számának megfeleltetése közelítôleges. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége több tényezô függvénye, akár kétszerese vagy háromszorosa is lehet a fenti adatoknak, ha többen dohányoznak a helyiségben, ha közelebb ülünk a dohányzóhoz, ha több cigarettát szívnak el, ha kicsi a helyiség, vagy ha rossz a szellôzése.
Az utóbbi évtizedben jobban figyelünk a passzív dohányzás veszélyeire. Passzív dohányzás alatt dohányfüstnek, a dohányzás égéstermékeinek zárt helyiségben történô, a nem dohányzók szervezetébe történô, akaratuktól független bejutást értjük. Zárt helyiségben a dohányfüst részint az ott szívott cigaretta, szivar vagy pipa dohányos által be nem szívott, így közvetlenül környezetbe kerülô füstjébôl (a mellékfüstbôl), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett füstbôl kerül a környezetbe. Ezek természetesen a helyiség levegôjében felhígulnak, így az ott tartózkodó nem dohányosok dohányfüstnek való kitettsége lényegesen kisebb és bizonyos mértékig minôségében is különbözik az aktív dohányosokkal összehasonlítva. Sokszor mért, és többszörösen megerôsített adatok azonban azt bizonyítják, hogy a cigarettafüst két fô komponensének, a szén-monoxidnak és a nikotinnak koncentrációja zárt helyiségben történô dohányzás esetén olyan magas, mely messze meghaladhatja a nyilvános helyiségekben megengedhetônek tartott és engedélyezett maximális szintet, sôt nikotin esetében az ipari feldolgozás során engedélyezett szintet is. Több tanulmányban a dohányzók társaságában zárt helyiségben tartózkodó nem dohányzók vérében 8 órás együtttartózkodás után a szénmonoxid-hemoglobin szintjét olyan magasnak találták, mint ha 5 cigarettát szívtak volna el, a vizelet- és nyál nikotin-koncentrációját pedig a gyengébb dohányosok körében mért szinttel találták azonosnak.
Egyre nô azon tanulmányok száma, amelyek a passzív dohányzás szerepét hangsúlyozzák nem dohányosok körében észlelt tüdôrákos megbetegedés kialakulásában. A passzív dohányzás számos más egészségkárosító hatással rendelkezik. A nem dohányosok jelentôs hányadánál szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki, és súlyos allergiás rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedô egyéneknél. Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikus passzív dohányzás jelentôsen csökkenti a kis légutak működését, hosszú idô után olyan mértékben, amely felér azzal, amit napi 10 cigarettát szívó dohányosoknál észlelnek. A környezeti dohányfüst súlyosbíthatja a felnôttkori asztmát, valamint irritálhatja szemet, a torkot és az orrot. A passzív dohányzás a dohányossal egy helyiségben tartózkodó csecsemôk és gyermekek egészségére nézve különösen veszélyes. A hörgô- és tüdôgyulladás elôfordulása a dohányos szülôk gyermekeiben jelentôsen nagyobb, mint a nem dohányosokéban, és az ilyen gyermekeket 28-70%-kal gyakrabban kellett légúti megbetegedések miatt kórházba vinni, mint a nem dohányos szülôk gyermekeit. Az asztmás és más légzôszervi megbetegedés valamint középfül-gyulladás is jóval gyakoribb dohányos szülôk gyermekei között, sôt a hirtelen csecsemôhalál elôfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.
Ismerve a dohányfüst egészségre gyakorolt hatását, az embereknek el kell eldönteniük, hogy látogatni kívánják-e a dohányzásra engedélyezett helyeket, vagy ha dohányosok, akkor azt, hogy dohányozzanak-e mások jelenlétében. Gyermekek közelében a felnôtteknek a felnôtteknek tartózkodniuk kell a dohányzástól. Még a nagy dohánycégek úgy gondolják, hogy a közegészségügyi hatóságok környezeti dohányfüsttel kapcsolatos megállapításai elégségesek ahhoz, hogy szigorúan szabályozzák a közterületi dohányzást. Ahol a dohányzás megengedett, a kormányoknak köztelezôvé kell tenniük olyan hatósági figyelmeztetô feliratok kihelyezését, melyek szerint a passzív dohányzás betegség forrása lehet a nem dohányzók számára. Egy néhány évvel korábbi tanulmány szerint a munkahelyi passzív dohányzás naponta három ember halálát okozza. A munkahelyi nikotin-ártalmak mellett sokan kénytelenek otthon is elviselni a dohányzó családtagok “füstölgését“, ezért a korlátozásokat a családi lakóhelyekre is ki kellene terjeszteni.
A University of Aberdeen kutatói összehasonlították, hogyan változik az idôk során a dohányzók és a nemdohányzók intelligenciája. Elsôként egy 1947-es kutatás eredményeit elemezték, amelynek során 465, akkor 11 éves gyermek mentális képességeit vizsgálták meg. Ugyanezeket a vizsgálati alanyokat 2002-ben, 64 éves korukban, másodszor is intelligenciateszteknek vetették alá. A feladatok során megfigyelték memóriájukat, tanulási és információt feldolgozó képességeiket, valamint tanulmányozták, hogyan viselkednek különleges helyzetekben, és hogyan oldanak meg feladatokat bizonyos konkrét szituációkban. Végeredményben a dohányosok és a volt dohányosok rosszabb eredménnyel teljesítettek a teszteken, mint ilyen szempontból egészséges életmódot folytató társaik. Ezután a kutatók a kapott eredményeket egyéb tényezôk (iskolázottság, foglalkozás, alkoholfogyasztás) figyelembevételével finomították, de az eredmény így sem változott: az aktív dohányosok eredményei lettek a legrosszabbak. Köztudott, hogy a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdô működésére. A jelenlegi kutatás eredményei alapján azonban a tudósok azt is feltételezik, hogy a tüdô elégtelen működése visszahat az agyra, így a dohányzás, beleértve a passzív dohányzást, kedvezôtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát. A szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdô elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki. Ezek szerint tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat. Sôt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is.
A tudományos kutatások többsége szerint a passzív dohányzás káros az egészségre. A passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése nagymértékben növeli a tüdôrák és a szívbetegségek kockázatát, áll egy, az orvostudomány jeles képviselôi által írt jelentésben. A jelentés azzal zárul, hogy sem csecsemôt, sem gyermeket, sem felnôttet nem szabad kitenni a passzív dohányfüstnek. A dohányzás ellenzôi szerint a brit kormány illetékes miniszterei hónapokon át halogatták az eredmények közzétételét, mert attól tartottak, hogy fellángolnak majd a dohányzás nyilvános helyeken való betiltásáért folyó követelések. Az országos tisztifôorvos a munkahelyeken való dohányzás tilalmát ajánlotta. John Britton professzor, a dohányzást ellenzô orvos-csoport vezetôje szerint a jelentés megerôsíti azt, amit más egészségügyi szervezetek már régóta állítanak: a passzív dohányzás halált és betegséget okoz, különösen igaz ez az érintett munkahelyen dolgozó személyzetre. Most már nem lehet tovább halasztani a dohányzás betiltását zárt nyilvános helyeken. Az írországi tilalom sikere kijelöli az utat Nagy-Britannia számára is. Nagyon aggasztó, hogy a kormány hónapokig ült a jelentésen, és az egészségügyi miniszter még a TV-ben is a másodlagos füst “lehetséges“ veszélyeirôl beszélt csupán. Nem lehet tovább tagadni a passzív dohányzás okozta károsodást. Abszurd, hogy az alkalmazottak legveszélyeztetettebb csoportját nem veszik be a törvénybe. A novemberben megjelenô határozatnak az ír példát követve egyszer s mindenkorra be kell tiltania a munkahelyi dohányzást, ugyanis a jelentésbôl világosan kiderül, hogy ennél kevesebbel nem lehet beérni.
paranormal.hu
#2685
Elküldve: 2012. 09. 06. 10:41
Akkor most kinek és mennyivel rövidíti meg az életét?
#2686
Elküldve: 2012. 09. 06. 11:27
#2687
#2688
Elküldve: 2012. 09. 06. 13:30
Idézet: Jahno - Dátum: 2012. 09. 06. 12:40
Na jó, de pl. szobában dohányozni már legalább 10-15 éve tilos alapból.
Anno meg melóban simán cigizhettél, volt ismerős csajszi, néha panaszkodott, hogy ne füstöljenek, mer' ő terhes. Oszt' kb. mindenki leszarta.
Már csak kéne látszódnia valami javuló tendenciának.
#2689
Elküldve: 2012. 09. 06. 13:50
Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 09. 06. 14:30
Anno meg melóban simán cigizhettél
Asszony most volt munkafelvételin egy amúgy is zűrösnek kinéző cégnél, oszt ember irodában simán rágyújtott mellette. Mondta is, hogy ha ez a kezdés és semmi nem érdekli, akkor amúgy is elköszönt volna.
#2690
Elküldve: 2012. 09. 06. 14:24
Idézet: Jahno - Dátum: 2012. 09. 06. 14:50
Persze, ma már bunkóságnak számít.
Sőt, szabály is van rá, hogy nem szabad.
#2692
Elküldve: 2012. 09. 07. 07:36
Idézet: Lipton - Dátum: 2012. 09. 06. 23:54
És nem mentél be beszélni vele?
Ha az én csajom mellett cigiztek volna, akkor vagy ő, vagy én tutira rendbe tettük volna az illetőt...
#2693
Elküldve: 2012. 09. 07. 08:12
Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 09. 06. 14:30
Anno meg melóban simán cigizhettél, volt ismerős csajszi, néha panaszkodott, hogy ne füstöljenek, mer' ő terhes. Oszt' kb. mindenki leszarta.
Már csak kéne látszódnia valami javuló tendenciának.
Tévedés. Szobában csak munkahelyen, nyilvános helyen tilos dohányozni. Otthon az együtt lakók orra alá még mindig sokan dohányoznak, úgyhogy nem lesznek javuló tendenciák. Annyi hatalma a Fityisznek sem lesz soha, hogy otthon is be tudja tiltani a dohányzást, még akkor sem fog nekik sikerülni, ha egy doboz cigit 5000 Ft fölé emeltet Vektorka.
#2694
Elküldve: 2012. 09. 07. 12:49
Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 09. 06. 12:27
Ja. Ma nincs passzív dohányos... ez egy elég otromba nagy tévedés.
#2695
Elküldve: 2012. 09. 07. 12:55
Idézet: Jahno - Dátum: 2012. 09. 06. 11:41
Akkor most kinek és mennyivel rövidíti meg az életét?
Nem mindegy?
Orrba kell baszdosni a pofatlanul dohanyzot!
Ennyi a foszabaly.
Lehet kimenni dohanyozni az erkelyre/utcara (mar ahol lehet), smoker klubba, stb.
Ja, hogy az nem kenyelmes? Akkor dogoljon meg!
Es meg tolerans voltam.
Szerkesztette: FőDudu 2012. 09. 07. 12:57 -kor
#2696
Elküldve: 2012. 09. 11. 11:04
Idézet: Raynes - Dátum: 2012. 09. 07. 09:12
Amire írtam ott melóhelyről volt szó. Teccik érteni.
Persze, otthon a saját lakásában mindenki ott füstöl, ahol akar: az én házam az én váram. (Mint ahogy a KRESZ sem érvényes a saját udvarodban, vagy az ÁNTSZ se szól bele, hogy otthon hogyan főzöl magadnak; sok értelme nem si svolna ilyen szabályoknak, mert nem lehet betartatni)
#2697
Elküldve: 2012. 09. 11. 11:05
Idézet: vipi - Dátum: 2012. 09. 07. 13:49
Jó, családon belül lehet ... vagy itt-ott, ahol nem tartják be a szabályokat ...
De sokkal kevesebb a passzív dohányos, mint mondjuk a 70-.es években, ahol ugyanúgy szívhattad a cigit bárhol, mint a levegőt.
#2698
Elküldve: 2012. 09. 11. 14:33
Idézet: Bujdy - Dátum: 2012. 09. 07. 08:36
Ha az én csajom mellett cigiztek volna, akkor vagy ő, vagy én tutira rendbe tettük volna az illetőt...
Én? Szerinted mennyire lenne ciki, hogy bemegy a barátja okoskodni?
Ez egy elég nagy és ismert magáncég (mindenki ismeri szerintem), aki cigizik ott van vagy 30 éve. A tulaj meg olyan hogy kb magasról leszarja és elhajtaná ha ilyennel odaállna elé, még őt nézné hülyének hogy mi a f@szt akar.
Szerencsére már jó ideje más pozícióban van, más irodába került ahol nem cigiznek.
Szerkesztette: Lipton 2012. 09. 11. 14:37 -kor
#2700
Elküldve: 2012. 09. 11. 23:48

Súgó
A téma zárva.


















