Emberszámba
Julius 30. Reggel felhívtak, hogy elvállalnám e kb. 2 hétre a cölöpverő gép őrzését. Elvállaltam, nem megeröltető munka, este 18h a kezdés és reggel 7h irány haza. Az éjszakák nem túl vidámak, elég éberen alszom, ezért a legkisebb zörejre is felébredek, kikellett alakítanom egy stratégiát, hogy hogy pihenhessem ki magam.
Az első este későbbre kellett kimennem, mert a trélernek, ami hozta a cölöpverőt csak 21h után volt útvonal engedélye. Kitekertem az emmnullásra, hátizsákban egy pléd takaródzni meg egy üveg ásványvíz és rádió. Sehol senki, leültem egy fa alá és átadtam magam a guargumi témának, egész este azt tárgyalták. Megy a hisztéria, hosszú évek óta kontroll nélkül, kétpofára zabáltatják fel az emberekkel az adalékanyagokat s most, hogy egyről kiderült szennyezett, hát hűha.
Besötétedett mire megjött sárga villogóval és egy felvezető autóval a tréler. A cölöpverő legördült róla, nekem jó éjszakát kívántak miszerint reggel 7h-ra jönnek. Aludni egyelőre nem volt hol, a lakó konténer csak másnap érkezett egy másik kamionnal. Felmásztam a gépre és belebújtam a plédbe, aznap éjjel nagyon hideg volt, 5° alá ment a hőmérséklet. Forgolódtam a gép hideg fémlapján, a rádió is idegesített annyira fáztam, de csak sikerült elaludnom egy félórára. Hajnal 4h-kor már talpon voltam, pisiltem egy fa tövében és kirázott a hideg, futnom kellett egy kört, hogy bemelegedjek. Nagyon vártam a reggel 7 órát, hazakerekezni és kávézni a konyha asztalnál.
7-kor felhívtak, hogy csak 10-kor jönnek. Így indult ez a 14 napra sikeredett meló, baromi ideges voltam, még plusz 3 óra ólom lassú idő.
Este kitekertem 18h-ra, már az autóban ülve vártak, ahogy érkeztem indultak is. A lakókonténer a helyén. Benne egy 46cm széles pad (lemértem), amin aludtam, egy koszos íróasztal, sártól csatakos munkásruhák a fogason, a falon pornóképek, és rengeteg légy. Hoztak ugyan légyírtót de ha befújtam nem lehetett bemenni. Én eleve zöldgondolkodású vagyok, környezetbarát megoldást választottam, megvártam míg besötétedik, raktam egy hatalmas tüzet a bejárata előtt, tágra nyitottam az ajtaját, bementem és elkezdtem csépelni a falat, a levegőt egy kabáttal. Az összes légy kimenekült a világosságra, béke velük. Éjfélig guargumiztam és bantumiztam a Nokia 3310-es telefonomon, fantasztikus egy játék. Eleinte gőzöm sem volt róla, hogyan kell játszani, de mára a legnehezebb szinten is megverem a telefonomat.
Éjfél után alvás, de ahogy az írás mondja ember tervez, Isten végez, Hugó meg csávez. Éjfél után jönnek konvolyban a quad motorosok, arra rögtön szapora szívdobogás mellett riadtam fel, miután levágtam semmi gáz csak nagy robaj lenyugtattam magam. Aztán van az, hogy nappal a konténer felmelegedik s éjjelre lehűl. Ez azzal jár, hogy a fala hatalmasat morajlik éppen akkor, amikor beszundítanál. Nos ilyenkor ugrasz egyet és próbálod magadban tudatosítani, hogy semmi gáz, ha legközelebb hallod elég csak kinyitni a szemed.
Hja, vannak a kóbor kutyák, ötössével járnak, egyszer csak azt hallom, hogy sziszletnek baromira a konténer körül, a bejárat mellett ott a szemetes zsák, szalonna bőr, kenyérmaradék, üdítős flakonok, vajas doboz, kiszimatolják.
Elég ráverni egyet a konténer falára és elkotródnak. Jobban félnek mint én, valaha szebb napokat látott kutyák voltak, egyik hajnalban láttam őket átszaladni az épülő emmnulláson, őzet hajtottak. Fütyültem nekik, megálltak, figyeltek, ismerős lehetett nekik a hang, gyere, gyere ideeee. Mérlegeltek, de tovább futottak, elvadultak teljesen.
Végül eljött a reggel 6h, Kossuth rádió, nem találtak dioxinnal szennyezett, a Lánchíd lezárva, várható időjárás. Közben sétálgatok és rámjön a szükség.
Bemegyek a fák közé, egy tisztás, a dózer takarította le. Térdhajlítás, levegő kifúj. Valamikor sérvvel műtöttek és a főorvos mondta, hogy ha megtehetem, akkor innentől üres tüdővel szüljek. Kevesebb az esélye, hogy a sérv kiújul ill. az agyvérzéses férfiak zömének a wécén pattan el az agyában az ere.
Szóval ezt az egyet nagyon megtanultam, nem erőlködve, jön az magától.
Kézmosás ásványvízzel, megbillentem a falkont s ha már ott van, akkor az arcom is. Egy szál törölköző sem volt, de leltem egy kék pólót.
Akkor szabadult el a pokol.
Közvetlenül a bejárati ajtó előtt mostam kezet és arcot, a száraz földön úgy fest, mint ha éjjel odapisiltem volna, mert lusta voltam arrébb menni.
A lapáttal szórtam rá száraz földet és összerugdostam, ráléptem cipővel, hogy ne lássák meg a nyomát.
S akkor jöttem rá, hogy ahol a nagy dolgomat végeztem ott kezdik ma a munkát, a dózer azért takarította ki az erdőt, mert a felüljáró első cölöpjei oda mennek, ott verik le az első beton oszlopot. Lapát, futás, alányúl, felemel és be a patakba, megnyugodva vissza. A világoskék a kedvenc színem, rögtön beugrott, hogy a gépkezelő srác tegnap világoskék pólóban dolgozott, abba töröltem a kezemet és az arcomat, tiszta víz, ha megjön tüzet hány, hogy milyen bunkó vagyok.
Felakasztottam a kerékpárom elejére és a lehető legnagyobb sebességre kapcsoltam, tekertem vagy 6-8 kilométert mire megszáradt, de még egy picit nedves volt.
Mosolyogva fogadtam a csapatot, egy gépkezelő, egy segéd és egy művezető.
Meglepődve vették észre a tábortűz nyomát, a kezemben a jegyzeteket.
Majd a falon a megtépázott pornóképeket. Szó nélkül de kérdőn mutattak oda!??? Talán azt hitték, hogy... pedig nem. Csak a legyeket hajkurásztam, mondtam védekezően.
Ott a Chemotox, miért nem fújtál vele be?
Művezető kérdezte rögtön mit írkálsz?
Elkért egy színház, hogy írjak meg egy 30 perces színdarabot, itt van rá idő bőven, meg gondolkodni is.
Mi a darab címe és hol lesz látható?
Esküvői menet, avagy hogyan mondjunk nemet...
Egy darabig felvonta a szemöldökét, majd elkezdte sorolni, hogy remélem nem sértődsz meg. Tegnap mikor megjöttél az egyik nagy kutya itt ült a kocsimban és kérdeztem tőle, hogy te ki vagy? Azt mondja „hát nem látod? Valami bunkó...”.
Nem sértődtem, velem is sokszor előfordult, hogy előítélet volt bennem valaki iránt, s mikor kiderült, hogy valójában kicsoda dobtam egy hátast.
El is mesélnék egy konkrét esetet. Valaki beajánlott, srác felhív, lejön a pinyóba, leül velem szemben és elkezdi magyarázni, hogy kéne gép. Sok kívánalom nincs, csak kommunikációra kell, a kor követelménye, de neki a háta közepére se kéne. Na mondtam magamban, össze spóroltál egy gépre és most játszod a laza gyereket? Vagy szabadfelhasználású hitelhez jutottál, mert megvan az egy év munkaviszony? Közben persze széles mosoly és szolgalatkészen magyaráztam, hogy mire gondoltam.
Csak napokkal később tájékoztattak, hogy a srác milliárdos, hatalmas céget vezet, egy sereg alkalmazott.
De volt szánalmasabb is, egyik reggel megyek ki a szemetessel a kukához és borítom be a szemetet. A mellettem levő kukánál egy nénike nyakig benne. Szedi ki, forgatja, nézi, visszadobja. Megszántam Őt és gyorsan beszaladtam, az összes aprópénzt összeszedtem, amit otthon találtam.
Siettem hátha még ott találom. Szerencsére ott volt, fellélegezve léptem ki és megveregettem a vállát. Nénike! Tessék, fogadja el. Nem kell megköszönnie!
Takaródjon a fenébe maga marha, a kulcsomat keresem. Mint utólag kiderült az egyik lakó anyukája volt, aki nekiállt kitakarítani a lakást, amíg a fia dolgozott. Lehozta a szemetet és véletlenül a kulcsot is kidobta vele.
Ne ítélj elsőre soha! Ez komoly
Mert különben ilyen hülye helyzetekbe keveredhetsz.
Este 18h-ra megint vissza, mire megérkeztem már az út mellett nyújtogatták a nyakukat, hogy jövök e. Tábortűz, a guargumiről még mindig nem tudnak leakadni, én meg a bantumiról. Eljön az éjfél, kihajtom a legyeket a tűz felé és behúzódom a 46cm széles priccsre. Nehezen pilledek el, a telefon riaszt. A 2A fordulójában lévő őr riaszt, hogy vigyázz cigányok mennek feléd egy mercivel.
Mire kitörlöm a szememet már meg is érkeznek, nagy kancigány könyökül ki hanyagul a zaklatott merci ablakán, ki sem szállnak, „gázolaj van eladó te srác”?
Nem, nincs. De ha kell adhatok egy telefonszámot, velük lehet üzletelni.
Mondjad komám!
107... aztán röhögtem.
A kurva anyád és csak úgy porolt az út utánuk.
Csak azért volt ilyen nagy pofám, mert már tárcsáztam is ill. 1 percen belül ott lett volna 4-5 kutyás őr ha hívom őket telefonon. Elég lett volna bezárkóznom a konténerbe és feltelefonálni mindegyiket.
De megjegyeztem az utca nevét is, ahol le kell jönni a földútra és elfordulni U alakban, hogy idetaláljanak a rendőrök. Felsőkert és Városkapu u. sarka.
Nemrég a nagyobbik fiam miatt kihívtam a tűzoltóságot és a mentőket, de nem tudtam megmondani hol vagyok, azóta pontosan tudom.
Visszafeküdtem, konténer lehűlés s ugrok mint a vak bornyú, nagyot roppan az oldala, szapora szívverés, kisétálok messze, amúhy is feszít a hólyagom.
Megállok az emnull oldalában és lesem az eget, az ereimben a vér megfagy.
Velem szemben (kb. 30m) egy férfi áll a fák között, engem néz, szellő, a lábfejem is belezsibbad a látványba, kiszalad belőlem a lélek. Mi a jó...
Mit keres ez itt hajnalban és miért nem szólal meg? Már rég pisiltem mire észrevettem az alakját, főleg a fejét az árnyékok közt. A férfi megfordult és elment a learatott búzamezőn át.
Másnap a fiammal felmentünk egy vadászlesre és megnéztem az irányt, majdnem egy kilomáéterre volt egy másik őrhely, nem hozzánk tartozó cég, annak az embere. Rám hozta a frászt rendesen.
Van egy autó, locsolóautó vagy lajtos kocsi, mindegy hogy hívják. Járja az utakat, feltölti a tűzcsapnál és a teherautók nyomában portalanít. Na ez az IFA belehajtott az árokba, még nem volt 6:30 se de már jött a daruskocsi, hogy kiszedje. Állítólag lánya született és munkába menet a melósbuszon berúgott a srác.
Aznap volt követője is, az úthengeres. Ismertem, mert a kisebbik fiamat delegálta egy ideig, vezethette az úthengerét. Emberünk aznap kétszer is bement az árokba, utána hazaküldték, a darus gyerek másodjára szikrákat hányt.
Tábortűz, színdarab, guargumi, bantumi és éjfél után sziréna. Az egyik őrhelyre rendőrök érkeznek villódzva. Gyalogos cigányok az őrt megcsapkodták és ellpotak tőle 4db vadi új döngölő békát. Biztosra mentek, tudták, hogy ott van, aznap hozták. Az őr is fáradt, mert már 4. napja volt ott egy helyben, persze hogy elaludt.
Ezt a munkát senki, vagy alig valaki vállalja el. Így aztán nincs emberük. 400 Ft-os órabér, bejelentés nincs, wc nincs, víz nincs. Akinek nincs családja az néha 14 napot egyfolytában kint van.
Kitől várják el, hogy 14 napig ne lankadjon, ne aludjon? Még a legnagyobb speedes csávó is 11 napot bírt ébren folyamatos drogozás mellett.
Én magam voltam szemtanúja annak, hogy mennyire eltud aludni egy őr. Hajnaltájt morajlásra riadtam, egy tréler jött a földúton, 2db munkagépet hozott és ment fel a 2A fordulójához. Kerékpárra ültem és mentem a tréler után. 1 kilométerre volt tőlem a legfelső őrhely, gondoltam ha már felébredtem dumálgatok vele, megköszönöm, hogy leszólt telefonon.
Az egyik kamionban a feje félrebillenve, az arcát nem is láttam. Vártam, hogy a tréler zajára felébredjen, nem ébredt. A sofőr pedig beindította a markolót is és leállt a rámpáról, utána a tolólapossal is, de az őr nem vett észre semmit.
Odaintett felém a sofőr, visszaült a trélerbe és elhajtott, az őr meg, mint a tej. Megvártam míg minden elcsendesedik és visszatekertem a helyemre.
9-én délután jött a nehezebb dió, ugyanúgy este 18h-ra kellett menni, de maradnom kellett hétfő reggelig szünet nélkül, amiből végül kedd reggel lett.
De ugorjunk csak vissza csütörtökre. Deni délután hív, hogy megint összecsörömpölt az asszonnyal, kijönne kicsit lazulni.
Mindent hoz csak rakjak tüzet. Pont a vadlesen ültem a fiammal, lógattuk a lábunkat, rádióztunk, tökmagoztunk és jókat vihogtunk. Terveztünk egy kiállítást állati ürülékekből. Az lenne a címe, hogy Open Shit. Vitrinekben különböző majom kaki, kenguru kaki. Egyik oldalon emlősök, másikon hüllők, madaraktól származó. Ha valaki imponálni akar a végén, akkor elismerően megjegyzi: ez nagyon szar volt.
Később felhívtam Denit, hogy mikor jön, mikorra legyen parázs.
Már úton vagyok, jön velem az Attila is.
Na ettől kibuktam. Nem, mint ha itt a világ végén sok vizet zavarna Attila, igaz évek óta nem láttam, csak ha Denivel együtt van, akkor Deni olyan, mint egy idétlen gyerek, legszívesebben hátbarúgnám annyit rötyög meg vihog artikulálatlanul. De végül egész komoly beszélgetés lett belőle, magam is meglepődtem. Denit sem kellett hátbarúgni
Attila egyik jó nevű kórházunkban betegszállító, az intenziv osztályon, azt mondja sikerélmény ha valaki onnan hazamegy. Csúnya dolgokat lát néha, bácsika az ágyról lefordul és kettétörik a koponyája, feltakarítani, hűtőfakkba betolni. Eleinte rosszul volt az eltorzult, lehűlt, kifordult nyelvű arcoktól de megszokta, meg lehet szokni.
Jattos meló?
Ááá ez nem olyan hely, de azért néha van. Ide a hírességeket vagy a hozzátartozóikat hozzák, meg a politikusokat. Nem szokás jattolni, a kiemelt bánásmód miatt jönnek, de azért néha befigyel egy kis aprópénz.
Láttál már híres embert?
Jó hogy, itt csak azok vannak. Kiterítve az asztalon, némelyik pityereg, de van aki jól viseli, az egyik hisztériázott de azt is lenyugtatták, kapott injekciót.
Aztán Attila hirtelen témát váltott, elkezdett kérdezni Istenről.
Csak lestem, olyan kíváncsi volt, itta a szavaimat, mint a szivacs és egyre nehezebb és komolyabb kérdéseket tett fel.
Azt Attiláról tudni kell, hogy kb. 4 éve meghívtam őt Denivel meg a vízi Andrással Bibliai szemináriumra. 3 napos rendezvény volt, végigvihogták az egészet, pusmogtak, rötyögtek. Ment a prédikáció, a lelkész két órás előadásokat tartott, közben ebéd szünet. Én magam kértem elnézést a nevükben a lelkésztől. Ma is emlékeztem rá, hogy mit mondott. Zoltán! Ne törődjön vele, szemet be lehet csukni, de Isten olyan fület teremtett, ha szándékosan nem akarunk odafigyelni akkor is halljuk a beszédet. Évek múlva majd visszaköszön és emlékezni fognak rá, amikor kell majd használni tudják.
Bennem akkor is magas fokú előítélet volt, Denivel kezdtem volna a hátbarúgást.
Eltelt 2 év és Deninek volt egy balesete a Dunán, amit Ő élve megúszott és elég különleges körülmények között. A barátja viszont megfulladt. Deni közvetlenül az eset után kezdett el járni hozzám és a lelkészhez, nem kellett erőltetni neki Istenről a beszédet, Isten maga készítette elő és automatikusan üdvösséget kapott.
S ni csak ki van itt, most meg Attila kérdez de szaporán és sürgetőleg, mindent tudni akar azonnal. Ő mindig is érezte, hogy kiválasztott, tisztább mint a többi ember, nem olyan romlott életet él, a szemetet sem dobja el az utcán.
Ezen jót nevettem, de értem én, valahogy meg akarja érteni, valahonnan próbál közelíteni.
Ez nem így van, lehet kiválasztottnak érzed magad, lehet az is vagy.
De nem magad miatt. Az özönvíz idején Isten hozott egy ítéletet és mellé adta a kegyelmet a bárkát. A bárkába bárki bemehetett volna, hirdette is Noé az özönvizet de bolondnak nézték. Hegytetőn épít bárkát, meg amúgy is hét ágra süt a nap. Isten akkor a bárkán belül lévőket választotta magának.
Most is ez van, Isten elítélte a világot és adta mellé a kegyelmét Jézust. Bárki elfogadja, felismeri Isten kegyelmét az Jézuson belül van, abban Jézus benne van. Jézus mikor pünkösdkor elragadtatott a mennyekbe megígérte, hogy kitöltetik a földre a Szent lélek. Másodjára mikor visszajön, ezért a Szent lélekért jön.
Emlékszel a nyolcadik utasból Ripley-re, amikor már benne volt a kis alien és az anya alien (anya alien, van ilyen? Yay
) nem bántotta őt?
Nem Ripley személye miatt, hanem mert benne volt egy része önmagából.
Na meg olyan amúgy sincs, hogy te tisztább ember lennél másoknál és emiatt Iste3n mosolyogva kiválaszt téged s magához ölel. Képzelj el 10 halálra ítéltet, te is köztük vagy csak kegyelmet kaptál. De nincs köztetek különbség, ugyanaz a rabruha, ugyanaz a halálos ítélet vár. A kiválasztottságod abban rejlik, hogy te elfogadtad a kegyelmet, ezért kíméli meg az életed. A többinek van indoka, hogy miért nem fogadja el. Pedig Ők is ugyanúgy megkaphatnák.
Hajnalig gombolyítottuk a beszélgetés fonalát Istenről és záporoztak a kérdések.
A szál végét nem varrtuk el, olyan kérdést kaptam, amire én sem tudtam a feleletet és én magam sem értem.
Ha Ádám miatt automatikusan bűnös lett mindenki, akkor Jézusnál miért van feltétel a hit? Ádám bűnbe esett, minden ember az Ő ágyékából származik, ezért nincs választás, hogy köszi nem kérek belőle. Isten szerint minden ember kivétel nélkül bűnös lett.
De Jézus munkája nem automatikus, csak ha hiszel benne. Van lehetőség elutasítani vagy elfogadni. Miért nem élhetem én le az életem úgy, hogy nem kell tudnom Ádámról, Jézusról, stb. Ádám valamit odarakott az asztal lapra, ami Isten szerint bűn. Vele szemben ott ül Jézus és elveszi azt az asztal lapjáról. Egy gigamega összeesküvés ellenem, állandóan gondolkoznom kell rajta. Mert Jézus valójában elvette onnan,. A bűn már nem létezik.
Képzeld el, hogy minden ember bent van egy szobában, Ádám lekapcsolta a villanyt.
Jézus bejön és felkapcsolja, de nem mindenki lát csak az, aki hisz benne, hogy Ő Jézus, Isten fia, aki elvitte a világ bűnét. Csak az veszi észre, hogy világos van. Hiába ég a 100 wattos, aki nem hisz benne sötétségben van.
Ezt a kérdést és gondolatmenetet attól az embertől kaptam, aki végigvihogta a 3 X 2 órás előadást a hátsó sorban.
Hátbarúgjam?
Jaj ezt még elmesélem a végére. Hétfő este, utolsó este, tábortűz s jönni fog egy lovas. Már látom messziről, nem is egy. Két fiatal csaj lovon és mögöttük egy csikó sétálgat.
Csaj nagyon peckesen ül a lovon, cowboy kalap a fején. Másik meg mobiltelefonál, elég hülyén nézett ki. Eszembe is jutott róla, hogy van pár dolog, ami sehogy sem illik néha a képbe. Ásványvizet ha iszok az utcán sétálva melegben az teljesen természetes. Ha ugyanezt sörrel teszem már büntetendő, de még szemet húnynak felette.
Képzeljük el ugyanezt egy üveg Baileys-el vagy olyan pálinkával, amelyiknek az üvegében egy kígyó van feltekeredve. Én már ittam olyat, szörnyű íze volt, de utcán elég hülyén festettem volna vele.
Ez a csaj is elég bénán nézett ki, ahogy lovon mobiltelefonált. A kalapos az délcegen ült és figyelte, hogy figyelem e. Csak a szemem sarkából, nem akartam hogy csodálatnak vegye. Szerencsére egy kis közjáték megzavarta az önmaga iránti áhitatot. A lova megriadt és elkezdett hátrálni hosszú métereket, gyakorlott lovas volt, mert nyeregben maradt és sikerült lenyugtatnia az állatot és újra elindultak.
Egyszer a keleti pályaudvarnál láttam egy nagymellű nőt magas sarkú cipőben. Az is lépkedett peckesen és vasalta be az elismerő pillantásokat. A cipője közvetlenül a metróbejáratnál beakadt a rácsba és úgy esett hasra, hogy nem tudta a kezét maga elé emelni. Szétcsapta a táskát és az újságot két oldalra. Felállt, leporolta magát, megkönnyezhette mert fájt neki a melle alaposan. Miután megtalálta a cipőjét és magához tért, riadtan nézett körbe, hogy látta e valaki. Ekkora tömegben? Dehogy, pont nem láttuk. De érdekes volt, hogy egyből az önérzetre váltott.
A lovas csaj is riadtan nézett felém, hogy vajon láttam e. Csak a szemem sarkából, továbbra is guargumi, bantumi és már nagyon vártam a másnap reggelt, hogy irány haza s végre ágyban alszom.
Na ezt még tényleg elmesélem aztán vége. Volt arra is példa, hogy nem az önérzet lépett előtérbe a baj megtörténte után. Ez régebben történt meg, amikor még jártam bkv-val. Nyári kánikula, metró, zötyögés s egy szemmel láthatólag terhes kismama ült velem szemben, akinek felkavarodhatott a gyomra. Az ölében volt a táskája, benne mindenféle női praktika. Öklendezett de nem bírta visszatartani, szétnyitotta a táskáját és belehányt. Nem volt ideje kivédeni, csak jött fel és azt látta a legjobbnak ha nincs senki terhére. Utána nagyon elszégyelte magát és felállt, odament az ajtóhoz és leszállt.
Mindenki tudta pontosan, hogy mi történt, mindenki néma csöndben ült tovább, csak a szag maradt utána.
Na a végére egy viccet, hogy oldjam a feszkót, pedig hosszú évek óta nem meséltem egyet sem. Most jött rám, ahogy a fiammal ültünk fent a vadlesen és terveztük a kiállítás részleteit, eszembe jutott pár vicc. Meséltem neki kettőt, úgy vihogott majdnem leesett. Hátbarúgjam?
Mi a férj kötelessége?
- A feleségének tetszeni.
És mi a feleség kötelessége?
- Tetszeni.
Na még egyet:
Hogy osztályozzák a férfiak a ruháikat?
- Nagyon koszos, koszos és koszos, de még hordható.
kape 1
kape 2
kape 3
kape 4
kape 5
Súgó
A téma zárva.
lesz ebből még bőr alá ültethető és műholdról követhető chip.
:Đ
:Đ
