Sic gloria transit mundi...... (?)
#541
Elküldve: 2004. 10. 10. 10:25
Csengetés, ajtónyitás.
- Jó estét! Meghoztuk, szereljük!
- Mit?!
- Hát a sötétségmérőt. Pardon, szabad?
- Miféle sötétségmérőt?!
- Hogyhogy mifélét? Nem tetszett papírt kapni?
- Nem én!
- Akkor tessék.
- Nekem ne szereljenek ide semmit! Van nekem már mindenem! Gázóra, villanyóra, hőmérőből kettő, vekker...
- Sötétségmérője is?
- Az nincs, de...
- Nalátja. Hol van még a minden.
- ... és mit mér...ez?
- Hát sötétet. Hova szereljük?
- ... talán oda...a sarokba...
- Nem lesz ott neki túl sötét?
- Nem az kell?
- Nézze, túl sötétben könnyen tönkremehet. Nem szabad túlterhelni. Meg aztán...maga is rosszabbul jár.
- Miért?
- Nagyobb lesz a sötétszámla.
- Mi?! Még fizessek is a sötétért?!
- Miért? A villanyért nem fizet?
- Azért igen, de...
- Akkor meg ne csodálkozzon. Szóval, ha a sarokba tesszük, ott többet mér majd, bár tehet elé egy lámpát, csak akkor a villanyszámla lesz nagyobb.
- Jó, tegyék az ablak elé.
- Rendben. De...akkor meg a szoba lesz egy kicsit sötét.
- Ettől a kis vacaktól?
- Dehogy. Ez csak a mérőhelybemérő.
- És mekkora a mérő?!
- Kétszer négyszer feles.
- ...méterben?
- Igen.
- Nincs kisebb?!
- Csak nagyobb. Hatszor kettes, hétszer hármas meg nyolcszor négyes. De az már közületi.
- És miért ilyen nagyok?
- Hogy ne tudják ellopni. Meg aztán kell a hely a fogaskerekeknek, a plombának, a hangszigetelésnek. Így is dübörög.
- Mi?!
- De sokat csodálkozik. Bizony vége az éjszakai nyugalmas csöndnek. Na, behozzuk.
- Leolvasni tudja?
- Azt is nekem kell?
- Igen. Kevés az emberünk. Szóval, nem könnyű leolvasni, mert világosban nem mutat semmit. Sötétben meg maga nem lát semmit. Egyedül él?
- Szerencsére.
- Ez esetben nem az. El kell végeznie a leolvasó tanfolyamot.
- ...jaj...
- Nyugi. Mindenki átmegy. Előbb-utóbb. És csak két hónap. A lényeg az ugrás.
- Milyen ugrás?
- Hát a villanykapcsolótól a mutatóig. Leolvasás előtt felkattintja a villanyt, aztán usgyi! Fénysebesség plusz egy picire kapcsol, hogy elérje a mutatót.
- De ha gyorsabb vagyok a fénynél, ekkor még sötétben érek oda és nem látom, hogy mennyi sötét van.
- Azt nem. De meg tudja fogni a mutatót, hogy ne menjen vissza nullára, mikor odaér a fény. Mondom, nem nagy ügy. Ugrik, igyekszik, és már csak várja a fényt, meg leolvas.
- ...és ha nem egyedül élnék?
- Akkor a társa kezeli a villanykapcsolót, maga meg a mutatót fogja.
- És mi lenne, ha elemlámpával csinálnám? Megfogom a sötétben a mutatót, és rávilágítok.
- Szabálytalan. A lámpa a lábára eshet. Volt már ilyen. Megijedtek az adattól.
- Én szorosan fognám a lámpát.
- Biztos?
- Biztos.
- Na jó. Akkor adunk egy beutalót az elemlámpafogó táborba.
- Hova?
- Hát a lámpafogó kiképzőbe. Jó a hortobágyi?
- Nem tudom, még sohasem voltam benne...
- Nagyon jó. Amerikai módszerekkel képeznek. Először faágon gyakoroltatják a markolást, aztán felkerül a lámpaszimulátorra, végül pedig levizsgázik éleselemessel.
- Tetszik a program, de tényleg jól tudok fogni?
- Uram, én elhiszem, de ha nincs róla igazolása a sötétség-leolvasás ellenőr megbüntetheti.
- Õ is fog jönni?
- Hogyne. Keddenként. Akkor mindig itthon kell lennie. Ne nézzen rám ilyen sötéten, mert magasabb lesz a számla!
- ...ez a ... ellenőr pontosan mit ellenőriz?
- Hát, hogy maga szabályosan tud-e leolvasni. Nem hajol-e túl közel a géphez.
- Miért, mi történik, ha túl közel hajolok?
- Még ezt sem tudja? Beüti a fejét!
- ..jaj... - Jaj bizony. De igényelhet leolvasó sisakot.
- Na jó, feladom. Nézzék...nem lehetne, hogy maguk nem találtak engem itthon?
- Hát...
- Kétezer?
- Rendben. Viszlát.
- Inkább ne. Ajtóbecsukás.
Szinte azonnali csengetés, ajtónyitás.
- Jó estét! De jó, hogy hazaért! Az előbb nem találtuk otthon...
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#543
Elküldve: 2004. 10. 10. 14:07
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#544
Elküldve: 2004. 10. 13. 22:13
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#545
Elküldve: 2004. 10. 13. 23:32
Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. okt. 13., szerda - 23:13
szerintem ez a 2 mondat üti egymást. ezenkívül az előítélet nem feltétlenül rossz dolog. vagy ha így jobban tetszik: szükséges. de egyébként értem mit mondasz.
Idézet
02 chaind by the middle, grinning and snatching at
03 one another, but witheld by the shortness of their
04 chains: however I saw that they sometimes grew nu
05 merous, and then the weak were caught by the strong
06 and with a grinning aspect, first coupled with & then
07 devourd, by plucking off first one limb and then ano
08 ther till the body was left a helpless trunk. this after
09 grinning & kissing it with seeming fondness they de-
10 vourd too; and here & there I saw one savourily pic-
11 -king the flesh off of his own tail; as the stench ter-
12 -ribly annoyd us both we went into the mill, & I in
13 my hand brought the skeleton of a body, which in
14 the mill was Aristotles Analytics.
15 So the Angel said: thy phantasy has imposed
16 upon me & thou oughtest to be ashamed.
17 I answerd: we impose on one another, & it is
18 but lost time to converse with you whose works
19 are only Analytics.
20 Opposition is Friendship
#546
Elküldve: 2004. 10. 14. 00:56
Idézet: solide - Dátum: 2004. okt. 14., csütörtök - 0:32
Ezzel egyetértek. Bizonyos esetekben nagyon jó hasznát lehet venni az előre huzalozott reflexeknek, ösztönöknek, gyors döntéseknek, ítéleteknek. Valamint nem árt fejben tartani, hogy a társadalom kollektíven képmutató természetű. ("Ne higgy a hazug előítéleteidnek, majd én megmondom mit gondolj, miben higgy, mit csinálj, mit vegyél....blablabla")
#547
Elküldve: 2004. 10. 14. 08:47
Idézet
Talán meg kéne szokni, hogy amíg erőteljesen ugyan, de vitatkozunk és gondolatokat fejtünk ki, addig még mindig emberi formák között esélyt adunk saját magunknak és másoknak, hogy "átgondolódjék" az egyes helyzetekben tanúsított viselkedésünk és lehetséges döntésünk.
Még mindig jobb, mint amikor csak a másik elleni érv és ész nélküli uszítás megy.
Ha nem kell egyetérteni vele, sőt lehet cáfolni, akkor mi a probléma? Ja cáfolni kéne, érvelni, nem szőnyeg alá söpörni? Az más.
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#548
Elküldve: 2004. 10. 14. 11:00
#549
Elküldve: 2004. 10. 19. 09:40
Idézet
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#550
Elküldve: 2004. 10. 21. 10:25
Idézet
Míg egy-két évtizeddel ezelőtt még külön gyűjtötték a felvételiztetők a jelentkezők aranyköpéseit, mostanra ez gyakorlatilag lehetetlenné vált: nem maradna idő a vizsgáztatásra. Már az írásbelik extrém megoldásaiból sem készítünk „jegyzeteket”, olyan ritka a kulturáltan megírt válasz. Jobb esetben egyáltalán nem érkezik felelet egy-egy kérdésre, de sajnos egyre gyakoribb az, hogy teljes magabiztossággal írnak le és mondanak ki elképesztő műveletlenségről tanúskodó válaszokat. A jelentkezőknek sem a történelemről, sem a mai világról nincs képük, de még csak nem is érdeklődnek.
Persze, régebben sem tudtak mindent a felvételizők. De akkor legalább szégyellték érte magukat, és amit az írásbelin elrontottak vagy nem tudtak, annak a szóbelire utánanéztek. Ma ennek – tisztelet a ritka kivételnek – nyomát sem tapasztaljuk. A folyosón eredményhirdetésre várakozó jelentkezők vihogva-röhögve, büszkén sorolják egymásnak, mi mindenre nem tudtak válaszolni.
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#551
Elküldve: 2004. 10. 23. 18:51
Idézet
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#552
Elküldve: 2004. 11. 09. 16:22
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#553
Elküldve: 2004. 11. 11. 07:35
Idézet
......
Mint már annyiszor említettem, ez csak saját vélemény és az ellenvéleményeket tiszteletben tartom. Normális és intelligens emberektől nem azt várom el, hogy leszóljanak, amiért ennyire szájbarágós lett a szöveg, az ostoba emberekkel, pedig nem foglalkozom. Ezt a szöveget az átlag pc-s felhasználóknak szánom, mert mind tudjuk, senki sem kezdet a pc-vel való megismerkedése kezdő szakaszában magprogramozni.
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#554
Elküldve: 2004. 11. 14. 13:51
Idézet
Kicsit más.
Tegnap találkoztam az egyik volt osztálytársnőmmel (19 éves, leendő bölcsészhallgató). Szóba kerültek a kisebbségek (cigányok), a Magyarországra érkező turisták (kínaiak, és más színesbőrűek). Ő azon a véleményen volt, hogy nem jó dolog, hogy ennyi külföldi (és itt rejtetten inkább a színesbőrűekre gondolt) jön, illetve jöjjenek, de ne maradjanak itt, ne költözzenek ide. Próbáltam elmagyarázni neki az alapvető dolgokat, hogy a színesbőrű ember ugyanúgy ember, sőt még jót is tehet az országnak, ha más kultúrákból érkeznek emberek, mert egyrészt sokszínűbbé teszi (minden értelemben) az országot, másrészt talán még a magyar emberekre oly' jellemzően alacsony toleranciaszintet is megemelheti. A cigányokkal kapcsolatban is elmondtam neki, hogy az előítélet milyen megtévesztő dolog (errő ő jött a szinte reflexreakciónak nevezhető válasszal: "minden előítéletnek van valami alapja"), és hogy a cigányság egy része nem amiatt olyan, mint jelenleg, mert ők ilyen "barbárok, és kevésbé civilizáltak", hanem azért, mert nagyon kicsi az esélyük a megfelelő(bb) szocializációra, és ha megmaradnak a jelenlegi szinten velük szemben az előítéletek, akkor önmagát beteljesítő jóslatként konzverválja az egész állapotot. És ugyanitt azt is megemlítettem, hogy nagyon sokan a felsőbbrendűség címszava alatt "ostorozzák" a kisebbségeket, pedig nagyon sok, Fehér és Magyar (szándékosan nagybetűvel) járkál az utakon, akiknek volna mit tanulniuk emberségből és kultúráltságból a "másik" oldalról.
És hogy mit akartam mindebből kihozni? Azt, hogy az említett leányzó annak ellenére, hogy olvas könyveket elég rendszeresen, mégsem tudja megkülönböztetni ill. elválasztani a valóságot, a tényeket attól, amit mástól hall, akár olvas, hanem nagyon alacsony kritika-küszöbbel válogat csak az információhalmazból, ami eljut hozzá, és sajnos ez utóbbi is már eleve szűrt, csupán egy metszet. Mivel nem olvas újságot.
egy hangos kisebbséget leszámítva, nem gondolom h baj volna a magyar lakosság toleranciaszintjével. magam hallottam jónéhány színesbőrű diáktól, h sokkal jobb itt a helyzet, mint kicsit nyugatabbra. és meséltek a kinn tapasztaltakról is. a cigányok talán más tészta.
ugyanakkor az idejövőknek is illik tiszteletben tartani a mi szokásainkat, és ezt sztem többnyire meg is teszik. mondjuk ez a téma már kicsit pol...
a másik dolog, amit mondtál, meg kicsit paradox:
Idézet
ha újságot olvas, akkor is máson keresztül hallja a "tényeket, valóságot". az is csak 1 metszet.
#555
Elküldve: 2004. 11. 14. 15:37
Idézet: solide - Dátum: 2004. nov. 14., vasárnap - 13:51
Van-e valami saját, megélt tapasztalatod?
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#556
Elküldve: 2004. 11. 14. 15:54
Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. nov. 14., vasárnap - 15:37
nem tudom, itt most mire gondolsz konkrétan.
nem nagyon tartózkodtam huzamosabb ideig külföldön... a maximum az egy hónap volt Svájcban. én speciel sehol sem tapasztaltam ellenséges dolgokat - sem nyugatabbra, sem keletebbre. mondjuk Kolozsvárott vagy 8 éve ránk szólt erélyesebben egy gépfegyveres rendőr, h ne csoportosuljunk - de ez ott megszokott volt akkoriban.
ha arra gondolsz, nem voltam sehol Európában színesbőrű diák soha.
#557
Elküldve: 2004. 11. 14. 16:13
Idézet: solide - Dátum: 2004. nov. 14., vasárnap - 13:51
ugyanakkor az idejövőknek is illik tiszteletben tartani a mi szokásainkat, és ezt sztem többnyire meg is teszik. mondjuk ez a téma már kicsit pol...
Én pedig gondolom. Nagyon sok olyan ember van, akit én látens rasszistának ill. diszkriminátorként neveznék. Akik - szavaddal élve - nem hangoskodik, ugyanakkor nagyon is nagy veszélyt jelent a társadalolmban a mentalitása. És pedig az, hogy ugyan nem hangoztat olyan nézeteket, amelyek őt azzá teszik, ami, tehát tolerancia-nélküli, de mégis, ha előkerül a téma, akkor ő helyesel, bólogat, de "legjobb" esetben is hallgat, mert nem tudja, hogy helyes-e, kell-e neki szembehelyezkednie a másik "hangadó" véleményével.
És megbocsáss, de nekem az nem mérce, még ha igaz is, hogy nyugaton rosszabb a helyzet ilyen téren. Amit én egyébként nem hiszek. Mert ott szerintem átlagban jobb a helyzet, viszont ott - amire itthon viszonylag ritkábban van példa - néha tettlegességig fajulhat a dolog, amelynek sokkal nagyobb a visszhangja, mintha "csak egyszerűen" leniggereznek valakit.
A szokásainkat tiszteletben kell tartaniuk igen, de nekünk is az ő szokásaikat. Tehát nem várnám el egytől sem, hogy az ő nemzetük szokásait cseréljék le itthoniakra.
Idézet
Igazad van, ámbátor mégsem értek egyet a konklúzióddal. Ha valaki más előadásában hallasz tényeket, valóságot, akkor az egy dimenziós metszet. A minőségi újságírás többnyire két dimenziós képet ad, amely már teret enged a saját álláspont kialakítására ill. az olvasottak vitatására. (Mondhatnád, hogy ha csak és kizárólag mástól hallja, akkor is, pedig nem.) Míg a valóság - sajnos vagy nem - három dimenziós.
#558
Elküldve: 2004. 11. 14. 17:00
Idézet: bbence - Dátum: 2004. nov. 14., vasárnap - 16:13
És megbocsáss, de nekem az nem mérce, még ha igaz is, hogy nyugaton rosszabb a helyzet ilyen téren. Amit én egyébként nem hiszek. Mert ott szerintem átlagban jobb a helyzet, viszont ott - amire itthon viszonylag ritkábban van példa - néha tettlegességig fajulhat a dolog, amelynek sokkal nagyobb a visszhangja, mintha "csak egyszerűen" leniggereznek valakit.
A szokásainkat tiszteletben kell tartaniuk igen, de nekünk is az ő szokásaikat. Tehát nem várnám el egytől sem, hogy az ő nemzetük szokásait cseréljék le itthoniakra.
Igazad van, ámbátor mégsem értek egyet a konklúzióddal. Ha valaki más előadásában hallasz tényeket, valóságot, akkor az egy dimenziós metszet. A minőségi újságírás többnyire két dimenziós képet ad, amely már teret enged a saját álláspont kialakítására ill. az olvasottak vitatására. (Mondhatnád, hogy ha csak és kizárólag mástól hallja, akkor is, pedig nem.) Míg a valóság - sajnos vagy nem - három dimenziós.
oké. ezen nem fogunk összeveszni.
csak azt tudom, h én és a két barátom mind különböző történelmi egyházhoz tartozó családokból származunk, együtt megyünk gyrosozni a palesztínokhoz, és az egyetemi szórakozóhelyen versengtünk a fekete lányok kegyeiért. mifelénk ez van, és én ezt látom. meg azt is h amikor a múltkor egy fekete srácnak szóvá tettem, h ne legyen velem lekezelő (szóvá tettem volna én bárkinek), akkor önjelölt jómagyarok majdnem megvertek, h micsoda rasszista vagyok és náci. az mindegy volt, h akkorra a sráccal már megbeszéltük a dolgot és minden el volt simítva. nem ez volt a lényeg. hanem a balhé. illetve az Elv.
a szokásokról: igen, igazad van. bizonyos mértékig. sarkított példa, de a vérbosszú éppen manapság probléma sok helyen. ez olyan mint a fórum, ha nem fogadod el a fórumszabályzatot, nem kell ide jönni. a csador pl nem gond. egészségükre.
újságos téma... hát erről inkább nem írnék véleményt, talán csak annyit h még a " 2 dimenziós" újság is merő utópia és naivitás. persze szigorúan szvsz.
szerk:
ps: a fent említett példához hasonló dolgok miatt ábrándulok ki lassan a "nagy elbeszélésekből" - szégyenszemre 20as éveim elejére.
Szerkesztette: solide 2004. 11. 14. 17:46 -kor
#559
Elküldve: 2004. 11. 17. 02:33

Nomen est omen, s ez igaz a szegedi Nyers együttesre is. Hiába muzsikálnak hosszú évek óta, zenéjük ma is csak ugyanolyan Nyers: nem szeretik a kitaposott ösvényeket és a kispolgári csökevényeket.
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#560
Elküldve: 2004. 11. 17. 10:40
Idézet: solide - Dátum: 2004. nov. 14., vasárnap - 15:54
nem nagyon tartózkodtam huzamosabb ideig külföldön...
Körülbelül erre...
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

Súgó
A téma zárva.












