[Jim DiGriz]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 11:35

Szóval ez is csak egy az indokolatlan rébuszaid, idézeteid, linkjeid közül. :o

Asszem még én is értem, pedig nem én vagyok a legfényesebb torta a gyertyán .

[Dorien]

lameXpert:

Idézet

2. Képes vagyok megérteni bonyolult dolgokat

Igen, ezt én írtam egy másik topikban. Miért idézted be? Lassan kezdem azt hinni, hogy képtelen vagy kifejezni a gondolataidat.  :o

Szerkesztette: Dorien 2004. 12. 17. 13:28 -kor

[lameXpert]

....

[lameXpert]

Lehet-e boldogulni angol nélkül? (Oldal 1 2 3 )

[lameXpert]

Idézet: Niceday - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:05

... többek között azért szeretnek, vagy viselnek el engem, mert gyermekkorom óta nem a kóros tekintélytiszteletet mutatom feléjük, hanem õszinte vagyok velük. Nem megsérteni akarom õket, csak vitatkozni velük, mert azt vettem észre, hogy az igazi intellektuális párbeszédek abból jönnek létre, ha az ember néha elvtelenül is beleköt valamibe. Ellenben bizonyos kérdésekben nagyon keményen meghatározom az álláspontomat, és ha logikusan vagy érzelmileg nem gyõznek meg az ellenkezõjérõl, miért ne ragaszkodjak hozzá. Az embert többek között a véleményalkotás különbözteti meg az állattól. ...

[lameXpert]

Idem:

Az élet nem egyszerû. Nincsenek csak jó vagy csak rossz válaszok. Sõt nincsenek csak jó vagy csak rossz dolgok sem. Sõt az életedért is fizetned kell. Általában az életeddel. Ha nem akarsz ismereteket szerezni, akkor hamarabb. De mert semmi nem csak jó vagy csak rossz, lehet, hogy késõbb. És ez most jó? Vagy rossz?

Nem tudhatom neked mi a nagyobb és jobb.

Dönthetek helyetted. De nem akarok.


Viszont van itt sok jó próféta. Aki rögtön, kapásból bármirõl megmondja a tutifrankót. Hallgass rájuk....

[lameXpert]

....

Csatolt fájl:

•  Clipboard02.jpg (0byte)
  Letöltések:: 8

[lameXpert]

Idézet

Vegyünk egy egyszerû esetet, hogy vagyok én és a 8 éves fiam. Van egy olyan szándékom vele kapcsolatban, hogy úgy neveljem önállóságra, hogy késõbb abból ne problémája származzon, hanem haszna. Ennek érdekében néha nem csak magamhoz ölelem vagy tanácsokkal látom el, hanem elszáll egy-egy atyai pofon. Abban a pillanatban súlyos sérelemnek fogja fel és megsértõdik, félrevonul, majd az gondolja magában, hogy milyen apa az ilyen, aki megüti a gyermekét? Pedig pontosan fordítva van és történik, azért ütöttem meg, mert szeretem. Amikor helytelenül viselkedik és szemben áll az akaratommal, akkor sem hagyom Õt magára, hanem féltõ szeretettel gondoskodom róla és a helyzet úgy kívánja meg az Õ érdekében, akkor ugyan nem örülök neki, de sajnos keményebb eszközökhöz kell folyamodnom. Ha nem szeretném Õt, akkor teljesen közömbösen viselkednék iránta és a lábamat lóbálva nézném a tévét vagy ülnék a gép elõtt és úgy lennék vele, hogy kit érdekel, Õ baja lesz, ami lesz és akkor majd neveli a közösség, a haverok, a média és amikor bajba kerül, akkor sem foglalkozom vele, mert ugyan testben én vagyok az apja, de lélekben nagyon távol állok tõle és egy csöppet sem érdekel, hogy mi fog történni vele.

                                                                                                                                                    N/A

[lameXpert]

Idézet

A téma olvasgatása után nekem az rajzolódott ki a fejemben ********, hogy technikai tudatlanságodat (illetve fals-tudásodat) az ezoterikus maszlaggal próbálod alátámasztani. Félre ne érts, semmi bajom veled, biztosan nagyon jó-értelmes-kedves ember vagy, csakhát a tények makacsok, és ha magad is visszaolvasol rájöhetsz, hogy sokszorosan mondtál ellen önmagadnak. 

[lameXpert]

Idézet

A magyar ember meg okos, és amikor a TV-ben látja a véres húst, akkor pontosan tudja, hogy az csak valaki mással eshet meg, vele soha. 

                                                                                                                                      (Rive)

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[bbence]

Idézet

A modern kori mazochizmus megjelenési formáiról szóló tanulmányában Thedor Reik érdekes nézetet fogalmaz meg. A mazochizmus sokkal gyakoribb, mint hinnénk, csak éppen felvizezett formában van jelen. Az alapvetõ dinamizmus a következõ: az ember meglát valamit, ami elkerülhetetlenül közeleg. A folyamat megállíthatatlan, õ maga tehetetlen. Ez a tehetetlenség szüli a vágyat, hogy felülkerekedjünk a közelgõ fájdalmon - bármilyen áron. Ez érhetõ is, lévén a tehetelenség szubjektív érzése sokkal fájdalmasabb, mint a közelgõ nyomorúság. Tehát az ember az egyetlen lehetséges módon veszi kezébe a helyzet irányítását: összejátszik a közelgõ nyomorra, sietteti. Ez azt a hamis benyomást kelti benne, hogy élvezi a fájdalmat. Pedig nem. Egyszerûen csak arról van szó, hogy nem bírja tovább elviselni a tehetetlenséget vagy az állítólagos tehetetlenséget. Viszont azzal, hogy kezébe veszi az elkerülhetetlen nyomorúság feletti irányítást, automatikusan ahedonista lesz (vagyis az öröm élvezésére képtelen). Ez lopva következik be, évek során keríti hatalmába. Például elkezdi halogatni a kielégülést, mert ezáltal úgy érzi, a maga ura, sztoikus lesz, fegyelmezett, nem bízza magát az ösztöneire. Kezében van az irányítás. A saját irányítása, mégpedig ösztönei és a külsõ körülmények tekintetében. Õ egy önmagát és környezetét irányító ember. Aztán egykettõre terjeszkedni kezd, a helyzetbõl adódóan másokat is irányítani akar. Manipulál. Természetesen tudatosan nincs ezzel tisztában; õ csak a saját impotenciáját szeretné csökkenteti, ám eközben alattomban korlátozza mások szabadságát. Ráadásul ebbõl nem nyer örömöt, pszichikai elõnyt; minden, amit visszakap, alapvetõen negatív.

(Philip K. Dick - Valis)

[bbence]

Idézet

A másik dolog, amely miatt az emberek általában szkeptikusak a képviseleti demokráciát illetõen, az, amit a nép mindig úgy fejez ki, hogy „nincs elég információ”. Ez ebben a formájában persze nevetséges, hiszen olyasmikkel kapcsolatban szokták ezt emlegetni, amik nyilvánosak, nyilvánvalóak és ezerszer megírta már õket az újság. Hogy az emberek nem tesznek erõfeszítést a tájékozódásra, az õ hibájuk.

Tamás Gáspár Miklós

[lameXpert]

Idézet: ****** - Dátum: 2005. jan. 7., péntek

Talán a bõr beteg amit ráhúztál?

Minden szava magyarul van. Számítógéprõl szól, magyarul. ÉS mégis ez ugrik be:

Idézet

Bõr- és nemibeteg? 

[lameXpert]

Idézet

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetõségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgetõ dübörgését? Ez itt most - ez a mi idõnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövõ ködös utópiája... Ez itt az idõnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi idõnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát?

[lameXpert]

Idézet

A világ megértése

Mit jelent megérteni? Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, annyi bizonyos, hogy a megértés mindig az új ismeret összekapcsolása a meglévõvel, éspedig úgy, hogy az új elemet úgy ismerem fel, mint ami valami általánosabb sémába illeszkedik. De minden új megismeréssel maguk a kognitív sémák (fogalmi hálók, történetsémák, vizuális reprezentációk stb.) is átalakulnak: bonyolultabbá, gazdagabbá, differenciáltabbá válnak, azaz hatékonyabb értelmezési folyamatokat tesznek lehetõvé. A megértett ismeret alkalmazható ismeret, az ismeretek alkalmazása azonban többnyire nem jelent mást, mint a világ különbözõ jelenségeinek - természeti jelenségeknek, emberi készítményeknek, szövegeknek és emberi magatartásoknak - az értelmezését.

Ezek az értelmezések részben a mindennapi élethez kötõdnek. Aki megértette (valamelyest) az elektromosságtant, az nem jön zavarba, ha új villanykapcsolót kell felszerelnie, mert a törött régi kapcsoló alatt feltáruló látvány alapján értelmezni tudja a helyzetet. Már nehezebben leírható egy politikai döntési helyzet értelmezése, hiszen itt lehet, hogy az állampolgári és társadalmi ismeretek kínálnak megfelelõ értelmezési sémákat, de lehet, hogy adott esetben történelmi analógiák vagy éppen szépirodalmi mûvek, filmek sietnek a segítségünkre. (Nem is beszélve egy környezetpolitikai probléma értelmezésérõl, ahol nagyon is jól jönnek a természettudományos és technológiai ismeretek a felelõs állampolgári döntés meghozatalához.) A mindennapi életben elõforduló értelmezési helyzetek is igen nagy részben szövegekhez kötõdnek. Ritkán van dolgunk a törött villanykapcsolóhoz hasonló nyers tényekkel, sõt még ilyen esetekben is elõkerülhet egy leírás, amelyet ott helyben meg kell érteni, hogy a dolgot magát értelmezni tudjuk. Az esetek többségében használati utasítások, technológiai leírások, menetrendek, feliratok, ikonikus útmutatások, és nem utolsósorban médiaszövegek közvetítésével tudjuk egyáltalán megközelíteni a valóságos helyzeteket.

Még inkább így áll a helyzet akkor, amikor a világ értelmezése nem kötõdik ilyen közvetlenül a mindennapisághoz. Az iskolai tudás ugyanis semmiképpen nem pusztán arra szolgál, hogy a hétköznapokban alkalmazható legyen. Nem kis részben azért járunk iskolába, hogy megtanuljuk értelmezni a hagyomány szövegeit, a mûvészi alkotásokat és végsõ soron önmagunkat. Bárminek az értelmezésérõl is van azonban szó - a törött villanykapcsolótól a szimbolista líráig - mindenképpen igaz, hogy a technika, az értelmezés algoritmusa mindig csak az egyik, és legtöbbször a kevésbé fontos része a történetnek. A dolog másik része a kognitív sémák gazdagsága és differenciáltsága, azaz az ismeretek - de a megértett és sémákba szervezõdött ismeretek - interpretatív ereje. Az iskolai tanulás során mutatkozó megértéshiány tehát a világértelmezés zavaraiban bosszulja meg magát.

[Dorien]

Hasznos gondolatokat találtam az alábbi írásokban:

> Knausz Imre: Megértés, értelmezés, mûveltség <
> Knausz Imre: A társadalomismeret oktatása Európában és Magyarországon <

[lameXpert]

Szálka története

Szálka közel ezeréves történetének elsõ szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedõ apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követõen szerbek (rácok) volt. A falu jelentõsebb fejõdésének csak a német betelepítést követõen indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében.

A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az 1015. évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett.

Szigetvár eleste, 1566 elõtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részbõl állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felsõ-Szaka 5 házzal. Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettõ a török kiûzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az 1910. évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka.

A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdõ) kitûnõ lehetõséget biztosítottak. 1715-ben kilenc ház volt Szálkán.

Az 1720. évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az idõben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törõdtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdõségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-igm az elsõ német telepesek Szálkán való megjelenéséig.1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az “engedetlen rácokat” három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Késõbb Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak.

Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésû jobbágyok.Az elsõ német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az 1780-as években történt az elsõ nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek - Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) - zömmel a würzburgi érsekség területérõl települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetûek is, amit nevük - gúnynevük (schlesinger) - bizonyít.A föld nagy részét és a különbözõ elõnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak.

Az 1818. évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fõ volt, amelybõl 833 a német, 672 a rác. Az ezt követõ három éven belül a szerbek (rácok) részérõl részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 fõre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt.

Az 1829. évi jegyzõi jelentés alapján az összlakosság 1192 fõ, ebbõl 880 római katolikus(német), 312 óhitû rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak.A birtokviszonyok a következõképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szõlõmûvelés, napszám.Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntésérõl a záporok idején. 1914-ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt.

1937-ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzõje, segédjegyzõje van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenouvo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedõt és két vendéglõst.

A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak. Nagygazdák nem voltak a községben, a leggazdagabbak 15-20 holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földmûveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szõlõt mûveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkezõ gazda, akinek nem volt szõlõje.

A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 fõt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást.

Az elsõ telepesek 45 õszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdõkövesdrõl, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai.1946. május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére fõleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestrõl.A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különbözõ ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket - pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket - a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különbözõ ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 fõre apadt.

A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülõ német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. Német nyelvoktatás az iskolában az 1960-61-es tanévtõl, az óvodában pedig az 1976-77-es tanévtõl indult meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az õcsényi termelõszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden.

[cx.core]

Idézet

Ezt most egyenlõnek tekintik a Föld jelenlegi népessége által körülbelül három év alatt kapott természetes forrásokból eredõ sugárterhelésével.

Ez a mondat egy gyöngyszem.

[gazdi]

Idézet: cx.core - Dátum: 2005. jan. 10., hétfõ - 13:41

Idézet

Ezt most egyenlõnek tekintik a Föld jelenlegi népessége által körülbelül három év alatt kapott természetes forrásokból eredõ sugárterhelésével.

Ez a mondat egy gyöngyszem.

Nincs vele semmi baj, ha a záró "ével."-t "sel."-re cseréled.