Súgó
A téma zárva.
Idézet: Bujdy - Dátum: 2011. 10. 03. 08:41
Nem vagyok nagyon jártas... 
De vegyünk egy extrém példát:
droid felvesz 9 millió hitelt 147-es árfolyamon. 61224 CHF a tartozása. Eltelik pár év, marad 52700 CHF. Ez 240-es árfolyamon 12,648 millió. Ő ez után fizeti a 6% kamatot (kezelési költséggel ennyi), miközben a banknak csak a 9 millió (mínusz a tőketörlesztés) forintot kell finanszíroznia, hiszen már régóta nem CHF-ben fedezi a hitelt, így az árfolyamveszteség nagy részét nem nyeli be. Igen, a banknak a 9 millió (mínusz tőketörlesztés) után betéti kamatot kell fizetni (nálatok pl. most 6,08%-os EBKM-mel), szóval évente kifizet a bank kb. 540.000 Ft-ot a betéti kamatra és beszed (240-es CHF árfolyammal) 758.880 Ft-ot. Hol a veszteség? 
Persze, a bank kerüli a kockázatot, ezért nem teljes mértékben csinálja meg ezt a mutatványt, a K&H éves jelentéséből hirtelen nem találtam számokat arra vonatkozóan, hogy a deviza kötelezettség mekkora része van az anyavállalat felé (ami ugyebár nem piaci, hanem technikai tétel), így ott kb. egyensúlyban van ez. Más bankoknál jobban kilóg a lóláb, szóval a K&H vagy lúzer, vagy ügyesen tud olyan éves jelentést csinálni, amiben nem találom meg pár perc alatt a megfelelő adatot (inkább utóbbi)...
De vegyünk egy extrém példát:droid felvesz 9 millió hitelt 147-es árfolyamon. 61224 CHF a tartozása. Eltelik pár év, marad 52700 CHF. Ez 240-es árfolyamon 12,648 millió. Ő ez után fizeti a 6% kamatot (kezelési költséggel ennyi), miközben a banknak csak a 9 millió (mínusz a tőketörlesztés) forintot kell finanszíroznia, hiszen már régóta nem CHF-ben fedezi a hitelt, így az árfolyamveszteség nagy részét nem nyeli be. Igen, a banknak a 9 millió (mínusz tőketörlesztés) után betéti kamatot kell fizetni (nálatok pl. most 6,08%-os EBKM-mel), szóval évente kifizet a bank kb. 540.000 Ft-ot a betéti kamatra és beszed (240-es CHF árfolyammal) 758.880 Ft-ot. Hol a veszteség?
Persze, a bank kerüli a kockázatot, ezért nem teljes mértékben csinálja meg ezt a mutatványt, a K&H éves jelentéséből hirtelen nem találtam számokat arra vonatkozóan, hogy a deviza kötelezettség mekkora része van az anyavállalat felé (ami ugyebár nem piaci, hanem technikai tétel), így ott kb. egyensúlyban van ez. Más bankoknál jobban kilóg a lóláb, szóval a K&H vagy lúzer, vagy ügyesen tud olyan éves jelentést csinálni, amiben nem találom meg pár perc alatt a megfelelő adatot (inkább utóbbi)...
Ez nem így működik.
Ahhoz, hogy a bank hosszú távra finanszírozzon, ő is hitelt vesz fel. Miért? Mert nincs a bankoknak akkora tőkénye, amekkora hiteligény érkezik a piacról. Egyiknek sincs. A bank természetesen ugyanolyan devizanemben veszi fel a hitelt, amiben az ügyfél igényli, mert így a legkisebb a kockázata. Ezt hívják refinanszírozásnak. Teljesen valós jelenség a deviza alapú finanszírozás.
Nagy tévedés azt hinni, hogy a betétekből származna a pénz a bankok kihelyezéseihez. Miért is? Gondolj csak bele, hogy Piri néni leköt a számláján egy százast. Egy lakás finanszírozásához kell vagy 50-100 ilyen Piri néni. Ha összegyűlik a lekötött zseton, akkor ki lehet helyezni lakáshitelbe. Igen ám, de Piri néni egy-három hónap, egy év után jelentkezni fog, hogy az unokája szeretne új mobiltelefont, ezért a lekötés lejártával felvenne ötvenet, és már csak a másik ötvenet kötné le, megtoldva egy tizessel még a havi nyugdíjból. No de a bank a Piri nénik pénzét nem egy évre, hanem 20-ra adta ki. Szóval mire az összes Piri néni összes unokája megkapná az hőn áhított mobiltelefonját, addigra rég felnőnének.
)
