[lameXpert]

Idézet

1996-ban Ecuadorban is csak egy film készült: Marx és egy meztelen nô között (Entre Marx y una mujer desnuda). Carlos Luzuriaga szinte egyedül, de igen magas színvonalon képviseli az ecuadori filmgyártást immár évek óta, miközben tehetséges fiatalok jobb lehetôségekben reménykedve elhagyják Ecuadort.

[lameXpert]

Idézet

Feldobott kõ (1968)
Rendezõ: Sára Sándor
Forgatókönyvíró: Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, Sára Sándor
Operatõr: Sára Sándor
Vágó: Morell Mihály
Zene: Szöllõsy András
Hang: Pintér György
Díszlettervezõ: Duba László
Kosztümtervezõ: Szedõ Béláné
Operatõrasszisztens: Kende János
Gyártásvezetõ: Gulyás Lajos
Stúdióvezetõ: Herskó János



Szereplõk: Balázsovits Lajos, Todor Todorov, Nagyezsda Kazaszjan, Pásztor János, Berek Kati, Bihari József, Bánhidi László, Molnár Tibor, Siménfalvy Ida, Kõmíves Sándor, Némethy Ferenc, Õze Lajos, Iglódi István, Madaras József, Horváth Teri, Görbe János, Tyll Attila, Koltai János, Kézdy György, Haumann Péter, Bürös Gyöngyi, Csányi Miklós, Szíjj Miklós, Jónás Ferenc, K. Szabó János, Dini Aristea, Széles István, Soós Edit

Pásztor Balázs, falusi vasutas fia az ötvenes évek elején filmrendezõi szakra jelentkezett, de mivel apját bebörtönözték szabálytalanság miatt, nem veszik fel a fõiskolára.
Földmérõi állást vállal. Munkája során sok vidéken jár, sokféle embert ismer meg. Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Nagyon tiszteli a megalkuvást nem ismerõ, egyenes jellemû Iliászt, aki éppen ezért sokszor összetûz Gönczy fõmérnökkel.
Egy alföldi tanyaközpont kialakításánál dolgoznak. Ezekben az idõkben az embereket erõszakkal is próbálják a termelõszövetkezetbe tömöríteni.
A felbõszült falusiak úgy érzik, Iliász kétszínû játékot ûzött velük, és agyonverik a dologban teljesen ártatlan görögöt.
Balázs munkája során cigányokkal kerül össze. Méltatlannak érzi helyzetüket, emberséggel közeledik hozzájuk. Egy napon fertõtlenítõ osztag jelenik meg a telepen és brutális eszközökkel lát munkához, nullásgéppel kopasztanak le fiatalt és öreget. A tiltakozó Balázzsal nem állnak szóba. A fiatalember fényképezõgéppel örökíti meg a félelmetes jeleneteket. Évek múlva, mint rendezõ elsõ filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

***

"A Feldobott kõben, ugye, az is be volt tiltva, abban van egy olyan jelenet, hogy egy görög volt partizánt agyonvernek a tanyasiak. Elkezdenek nyomozni az ügyben. A geodéta csapatban van egy rajzoló, na, elõveszik, elkezdi faggatni az ÁVH. Kérdik, az elvtársnak vannak-e külföldi rokonai. Mondja, van egy testvérbátyám Jugoszláviában. Mér' ment oda? Nem ment, ott született... A hasunkat fogtuk Csoórival, Kósával, hogy ez milyen remek jelenet lesz, hát úgy kivágták, mint a sicc (nevet), pedig tényleg ártatlan jelenet volt. Újra kellett forgatni, pedig milyen enyhe kis fricska volt. Laposabb lett az egész nélküle.
A film úgy fejezõdött volna be, hogy a hajvágást fényképezi a fiú, és el akarják venni tõle a gépet. Elrohan, és utána lõnek. Ki kellett venni a lövést is, úgyhogy ott egy nagy fareccsenés van, ami azért nem egy lövés. Az fontos lett volna, hogy nem sikerül elvenni tõle a gépet, és ezért képesek rálõni, ha jobban céloznak, akár meg is ölhetik."


Sára Sándor

[lameXpert]

[lameXpert]

Idézet

Eredeti cím: Witness for the Prosecution
Magyar cím: A vád tanúja
Év: 1957
Rendezõ: Billy Wilder



Agatha Christie színmûve alapján készült Billy Wilder klasszikus filmje, amelyben egy gyilkos utáni bravúros nyomozást kísérünk végig. Wilfried Robarts, a jónevû ügyvéd védi a rokonszenves Leonard Vole-t, akit egy özvegyasszony megölésével vádolnak. Bár Volenak sem indítéka, sem alibije nincs Sir Wilfried hisz az ártatlanságában, még ha Mrs. Vole, ez a kemény, rideg asszony, nem sokat tesz is férje fölmentése érdekében. Sõt, inkább õ a vád tanuja, aki minden megszólalásával csak árt férjének. Minden látszat ellenére Sir Wilfried biztosra veszi, hogy Mrs. Vole valamit titkol... A titokzatos Christine Vole volt Marlene Dietrich utolsó nagy szerepe, mielõtt végleg búcsút mondott a filmnek.

[lameXpert]

Spellbound (Hitchcock)

Director Alfred Hitchcock
Country USA 
Language ENGLISH
Year 1945
Starring  Ingrid Bergman, Lane Carroll, Gregory Peck



Having retired from his position as head of the Green Manors Mental Asylum, Dr. Murchison assigns famous psychiatrist Dr. Edwards (Gregory Peck) as his replacement.

Dr. Edwards becomes attracted to the beautiful but cold Dr. Constance Petersen (Ingrid Bergman) who soon realises that he is in fact a paranoid amnesiac impostor. She sets out to cure him whilst solving the mystery of what happened to the real Dr. Edwards...

[Wyco]

A "Holnapután" c filmet nálunk moziban mikor mutatjak majd be?

[DViD]

Ájjájáj, nemreg neztem, hat nehezen aludtam aznap ejszaka... 

[DViD]

Nota bene kemeny film, edesanyam a napokban vegre megszereszte az ujra kiadott Szall a kakukk feszkere-t... Hat oszinten, en nem lattam a "regi" filmet, csak a konyvet olvastam, de sajat es szuleim egybehangzo velemenye szerint valami penetrans modon elbszottul olloztak ossze...    

[Wyco]

12 Angry Men

Ez nekem megvan, istenien jo film!

Szerkesztette: Wyco 2004. 05. 05. 07:53 -kor

[Atti]

Idézet: Wyco - Dátum: 2004. máj. 4, kedd - 23:47

A "Holnapután" c filmet nálunk moziban mikor mutatjak majd be?

2004. május 27.

[Wyco]

Idézet: Atti - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 8:57

2004. május 27.

Thnx

[Drummaster]

Nos, egy ideje már talonban volt nálam az Idõgép (Time machine) c. film, de sokáig nem néztem meg, mert azt gondoltam, hogy valami uncsi, harmadrangú trükkökkel tûzdelt sablonsztori. A hét végén mégis megnéztem és nagyon kellemesen csalódtam. Egyáltalán nem sablonsztori (talán az elsõ 10 pecben úgy tûnhet, de nem) és egyáltalán nem harmadrangú trükkök vannak benne és azok sincsenek túlzásba víve. Nem szeretném kidumálni, hogy mirõl szól a film, de megtekintését mindenkinek szívesen ajánlom. A szereplõgárda szinte teljesen ismeretlen, de ez mit sem von le a film értékébõl. Összességében másfél óra kellemes szórakozás és némi elgondolkodnivaló is akad, ha valaki fogékony erre a cselekvésre.

[obersmith]

Idézet: authenticDViD - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 2:15

Ájjájáj, nemreg neztem, hat nehezen aludtam aznap ejszaka... 

mármint mit? a holnapután-t nézted meg?

[Wyco]

Idézet: obersmith - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 9:51

mármint mit? a holnapután-t nézted meg?

Meglepne...neten sincs fent csak fake..

[lameXpert]

Idézet

Rebecca (Hitchcock)

Rebecca was named Best Picture of the year by the Academy of Motion Picture Arts and Sciences in 1940, but chances are it could win any year. This brilliant adaptation of Daphne du Maurier’s celebrated novel won virtually every accolade imaginable, including two Academy Awards and nine other nominations. Thanks to the masterful direction of Alfred Hitchcock, this all-time cinema classic is as chilling and dramatic today as when it was first released.

[Etele]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 9:14

Nos, egy ideje már talonban volt nálam az Idõgép (Time machine) c. film, de sokáig nem néztem meg, mert azt gondoltam, hogy valami uncsi, harmadrangú trükkökkel tûzdelt sablonsztori. A hét végén mégis megnéztem és nagyon kellemesen csalódtam...

Hm. Ez emlékeim szerint egy remake... (Mármint ha egyrõl beszélünk.)

[bbence]

Idézet: Etele - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 23:07

Hm. Ez emlékeim szerint egy remake... (Mármint ha egyrõl beszélünk.)

H. G. Wells Idõgépére gondolsz?

[lameXpert]

Idézet

FORGÓSZÉL
1946, Mûfaj: Thriller, 101 perc
Rendezõ: Alfred Hitchcock
Fõszereplõk: Cary Grant, Louis Calhern, Moroni Olsen, Ingrid Bergman, Claude Rains

[Etele]

Idézet: bbence - Dátum: 2004. máj. 5, szerda - 23:10

H. G. Wells Idõgépére gondolsz?

Aham, ebbõl már készítettek egy filmet, nem?

[lameXpert]

Idézet

A Rózsaszín Párduc
(The Pink Panther) színes amerikai vígjáték, 115 perc, 1964

rendezõ: Blake Edwards
forgatókönyvíró: Maurice Richlin, Blake Edwards
zeneszerzõ: Henry Mancini
operatõr: Philip H. Lathrop
vágó: Ralph E. Winters



szereplõ(k):
David Niven (Sir Charles Litton)
Peter Sellers (Jacques Clouseau felügyelõ)
Robert Wagner (George Litton)
Capucine (Simone Clouseau)
Claudia Cardinale (Dala)

Egy felsõtízezerbeli partin a következõ emberek vegyülnek el a tömegben: egy arab emírségbeli gyönyörû hercegnõ, aki a földkerekség legértékesebb gyémántjának, a "rózsaszínû párducnak" a tulajdonosa; Charles, aki életmûvész, amolyan Don Juan, csak ügyesebb nála: nem hágcsókon mászik fel a nõkhöz, nem párbajozik, hanem Ferrarin érkezik, minden nõi lakosztályhoz kulcsa van, s teszi mindezt a legszélesebb nyilvánosság tudtával; valamint Clouseau felügyelõ, akinek szakmai hozzáértésérõl az a vélemény alakult ki egyik felettesében még, a törvény balkezében, hogy "adjon nekem valaki tíz olyan embert, mint Clouseau, és én lerombolom a világot". Csoda, ha ezek után eltûnik a hercegnõ gyémántja?