[MarKinG]

világverõ film, annak a humorával van baj aki nem veszi a poénokat benne 
orange mocca frappuchinoo!!!!!!  

[landler]

Idézet

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]



A púpos
Turcsányi Sándor

A púpos meghalt, de Lagardere él! – kiáltott egykoron Jean Marais, és kardélre hányta a rosszat. Persze tévedett. Tudatom ezúton, a görbe hátú köszöni, jól van, bár léte úgyszólván búvópatak, mely most ismét elõtör.

Jean Marais nekem persze tévedhetetlen volt. Vesztemre. Egy hónapig gyakoroltam a nevers-i vágást, mire a függönyhúzóval rá mertem törni Gonzague-ra, az alacsony származású ebre, ki Pörkölt fedõnév alá rejtezve a tömbbizalmi tulajdonát képezte. A vívócsel fényesen bejött, úgyhogy rögtön megismertem egy másik szúrást is. Tetanusnak hívták, ugyancsak nemes testrészre irányult, minek következtében egy hét alatt hasonfekve elolvastam Févalt. Ebbõl látszik, hogy nem ma kezdtem, de most újra láthattam kiskorom némiképp hendikepes lovagját, immár tehát kétpúpú vagyok, sõt több, ha hozzácsapom az 1934-es és ’44-es adaptációkat.

Persze Philippe de Broca sem ma kezdte. ’61-ben megcsinálta a Cartouche-t, ami csak hagyján, de azóta megnézte az összes lehetséges kosztümös filmet. Különös tekintettel a kizárólagosnak hitt francúz terrénumra betolakodó amerikai martalócok munkáira. Lett is foganatja. Noha jószerivel egy idõben készültek, Broca Púposa bízvást tekinthetõ az amerikai Vasálarcosra adott francia ellenvágásnak. Philippe, a nyugdíjkorhatárt csendesen megkerülõ hentes és mészáros virtigli fradikolbászt készített. Beledarált mindent, mit hosszú és kalandos pályája során magáévá bírt tenni. Fenn a vásznon lóra mászom, kiáltja Scaramouche, a különös komédiás, a király nem várja nagyon Fracasse kapitányt, D’Artagnan kiváltja az ékszereket egy londoni zaciból, Quasimodo álmában csenget egy kicsit, de nem ettõl megy a villamos.

Jean Marais színészkirály, mellesleg az amerikai Vasálarcos öt színészkirályt tudott fölmutatni, akik közül csak kettõ volt francia, egyikük ráadásul királynõ. Daniel Auteuil viszont, bár kétségtelenül lokális kedvenc, César a legjobb férfialakításért, Arany Pálma dettó, de messze nem király, kisnemes inkább. Nevers sem herceg, a Holló 2. nem a fõrendek csatája volt.

Ám ez mind potomság. Le van szúrva, sajna kicsit el is, de ez se számít, ha ön nem megy Lagardere-hez, Lagardere megtalálja önt. S ez így szép.

[Evil.]

[landler]

Idézet

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szereplõk: Jean-Paul Belmondo, Claudia Cardinale, Jess Hahn,
Marcel Dalio, Jean Rochefort, Odile Versois, Philippe Lemaire
Rendezte: Philippe de Broca

Cartouche (Jean-Paul Belmondo) egyszerû sorból származó fiú, aki Párizs királya szeretne lenni. Csatlakozik a piti tolvajokhoz és vezérükké válik. Kedvessége, eleganciája révén - mivel a gazdagoktól elvett pénzt a szegények között osztja szét - elnyeri a banda és a páriszi nép megbecsülését illetve a a gyönyörû tolvajlány, Vénusz (Claudia Cardinale) szerelmét.

Halálos ellensége, Ferrussac rendõrezredes (Philippe Lemaire) csapdájából rendre elmenekül, de nem menekülhet annak feleségétõl (Odile Versois), akibe végzetesen beleszeret.

Ezzel halálos veszedelembe sodorja a bandát és Vénuszt...

[Etele]

Szerintem a könyv mérföldekre van a film fölött... minden tekintetben.

Igaz én elõször olvastam, és csak késõbb láttam filmen a Shogunt, de a minisorozat nem nyûgözött le. James Clavell regénye viszont zseniális.

RE: ezt Evil postjára reagáltam, csak közben beékeltek egy hozzászólást.

Szerkesztette: Etele 2005. 09. 24. 13:27 -kor

[landler]

A „remake” Hozott anyagból dolgozunk

[Evil.]

Nemtom vot e man, de kotelezo darabok!


[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[Etele]

Én múlt hétvégén néztem újra - sokadszorra - a trilógiát.

[landler]

[Evil.]

[Cpt. Balu]

Korábban itt ajánlottátok a The Machinist c. filmet. Hát meg kell hagyni nem gyenge

Gyakorlatilag alig ismertem rá Christian Bale-re, mikor nem csontvékonyan mutatták a végén Így lefogyni egy szerepért...

vs.

[Mumia]

Idézet: Etele - Dátum: 2005. szept. 24., szombat - 19:13

Én múlt hétvégén néztem újra - sokadszorra - a trilógiát.

Valakinek biztos bejön, de én 5 perc után kikapcsoltam, egyszerûen nem kötött le, nem keltette fel az érdeklõdésem. Olyan vontatott, mûszagú, sehangulatúan indult.

Szerkesztette: Mumia 2005. 09. 25. 21:31 -kor

[Warton]

Idézet: Evil. - Dátum: 2005. szept. 23., péntek - 21:46

Eltekintve, hogy imadom a horrort, foleg a regieket, aze a Pentek 13 is kb az elso par reszig volt jo, aszem 5 tol, amikor csak Jason utanozta egy foszer, na onnan szornyu volt.

Egyetértünk. Eltekintve attól, hogy nekem csak a 7-es és a 9-es nem tetszik a többi elmegy.
Érdekes dolog, hogy a Hellraisernél meg pont fordítva van. Az elsõ 4 felejthetõs, viszont a 5-7.    

[landler]

Idézet

Matróz a rakétában
(The Buldog Breed)



angol vígjáték, 94 perc, 1960

rendezõ: Robert Asher
író: Jack Davies
forgatókönyvíró: Henry Blyth, Jack Davies, Norman Wisdom
zeneszerzõ: Philip Green
operatõr: Jack Asher
producer: Hugh Stewart
vágó: Gerry Hambling

szereplõ(k):
Norman Wisdom (Norman Puckle)
Ian Hunter (Sir Bryanston Blyth admirális)
David Lodge (Knowles)
Robert Urquhart (Clayton parancsnok)
Edward Chapman (Mr. Philpots)
Eddie Byrne (Filkins)

Norman Puckle nagy bánatban vagyon. Viszonzatlan szerelme egy kis sztárjelölt iránt már-már öngyilkosságba hajszolja. Szerencsére megmenekül, de ennek az az ára, hogy csatlakoznia kell a hadsereghez. Itt komplett idiótaként viselkedik, ezért senki nem érti, hogy az admirális miért õt választja ki, mint az elsõ embert, akit fellõnek a világûrbe. Hogy az ördögbe úszhatja ezt meg Norman?

[playback]

csütörtöktõl az új Jarmush Film a mozikban, road movie Bill Murray-el Broken Flowers címmel.

[Evil.]

[-Turbo-]

Idézet

catch me if you can

juj, ez nagyon jó film. szvsz kötelezõ darab!

[Evil.]

Idézet: -Turbo- - Dátum: 2005. szept. 26., hétfõ - 17:14

juj, ez nagyon jó film. szvsz kötelezõ darab!

azze, az avatarod 

[playback]

[Evil.]