Filmajánló
#1601
Elküldve: 2005. 10. 30. 17:08
#1602
Elküldve: 2005. 10. 30. 18:56
Idézet: Etele - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 16:31
Spaniard-nak hívták.
#1603
Elküldve: 2005. 10. 30. 19:56
A lényegen mit sem változtat: a spaniard is spanyol embert jelent. Pedig spanyol ember (mivel ország sem
RE: megnéztem, mert bökte a csőröm, és tényleg, spanyoloznak a feliratban.
Sajnos screenshotot nem tudtam csinálni.
Szerkesztette: Etele 2005. 10. 30. 20:06 -kor
#1604
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:40
Idézet: Etele - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 19:56
A lényegen mit sem változtat: a spaniard is spanyol embert jelent. Pedig spanyol ember (mivel ország sem
RE: megnéztem, mert bökte a csőröm, és tényleg, spanyoloznak a feliratban.
Sajnos screenshotot nem tudtam csinálni.
Ne küzdj ennyire ezzel, elhisszük. Ezt elhisszük, azt viszont tudjuk h. a Gladiátor remek film. Szőrözni lehet minden filmnél
#1605
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:44
Idézet: Cpt. Balu - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 21:40
Nem küzdök, úgyhogy nem értem a gúnyos pislogást, mindenesre - ha már római kor - itt is áll: Si tacuisses, philosophus mansisses. Egyes, leülhetsz.
Egyébként sem szőrözés, Dorien kérdezett, én válaszoltam.
RE: a remek jelző viszont erős túlzás, azt tartogassuk a valóban remek filmeknek...
RERE: erről jut eszembe, hogy a legtöbben a Mennyei királyságot sokkal rosszabbnak titulálták, mint a Gladiátort, nekem meg Scott újabb eposza jobban bejött.
Szerkesztette: Etele 2005. 10. 30. 20:50 -kor
#1606
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:48
WYATT EARP (1994)
Rendezte:
Lawrence Kasdan
Szereplők:
Kevin Costner, Dennis Quaid

Az Oscar©-díjas Kevin Costner testesíti meg Wyatt Earp alakját, a vadnyugat leghíresebb seriffjét, aki kezdetben csak a családnak és a törvényeknek élő békés ember volt, de a sors kegyetlen játékának köszönhetően hamar a revolver ördögévé vált. A rendező, Lawrence Kasdan klasszikus amerikai mítoszában Wyatt - szigorú apja (Gene Hackman) és Doc Holliday (Dennis Quaid) társaságában - a családját átvezeti Amerikán a sokat ígérő Nyugat felé.
#1607
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:51
Valami Tombstone votl a másik, nem?
A kettő közül valamelyik tetszett, a másik nem, de nem emlékszem, melyik.
#1608
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:53
#1609
Elküldve: 2005. 10. 30. 20:56
Idézet: Etele - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 20:44
Mármint szubjektíven, hogy mennyire tetszik egy film, vagy atekintetben, h. mennyire korhű?
#1610
Elküldve: 2005. 10. 30. 22:27
Idézet: Etele - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 21:44
RERE: erről jut eszembe, hogy a legtöbben a Mennyei királyságot sokkal rosszabbnak titulálták, mint a Gladiátort, nekem meg Scott újabb eposza jobban bejött.
Ebben különbözünk.
A Mennyei királyság tetszett, de a főszerepre találhattak volna egy igazi férfit.
#1611
Elküldve: 2005. 10. 30. 22:45
Idézet: Cpt. Balu - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 21:56
Szerinted?
Nekem a Mennyei királyság mondanivalója tetszett jobban a Gladiátorénál - helyesebben az, hogy a Mennyei királyságnak volt mondanivalója.
#1612
Elküldve: 2005. 10. 30. 22:48
Idézet: Dorien - Dátum: 2005. okt. 30., vasárnap - 23:27
A Mennyei királyság tetszett, de a főszerepre találhattak volna egy igazi férfit.
Való s igaz, Bloom nem az a kimondottan férfias harcos (mondjuk azon hümmögtem egy sort, hogy mennyire kigyúrta magát a filmszerepre - vagy milyen jók a maszkmesterek
#1613
Elküldve: 2005. 10. 30. 22:50

Sokan a Ravasz, az agy... és a Blöff c. filmekhez hasonlítják, azért ez erős túlzás, de szórakoztató film.
És az új Bond is jól játszik benne.
RE: mondjuk a magyar borító "Pöpec poénok és hűvös elegancia" reklámdumáját csak poénnak tudom értékelni. Pöpec poénok, te jó ég!
Szerkesztette: Etele 2005. 10. 30. 22:54 -kor
#1614
Elküldve: 2005. 10. 31. 22:38
Idézet
Polanski klasszikus thrillerje a fiatal Catherine Deneuve-vel a főszerepben még ma is igazi borzongást ígér - már, ha az ember meg tudja szerezni valahonnan az alkotást, amely nálunk egyelőre nem jelent meg DVD-n. A 104 perces fekete-fehér film nagyban eltér a mai kommersz horroroktól: sajátossága a lassú tempó, háromnegyed óra telik el, mire az első igazán ijesztő jelenetre sor kerül. Sok év elteltével újranézve saját alkotását, maga a rendező is azt mondja az amerikai DVD-kiadás audiókommentárjában, hogy kissé túlságosan is lassú, nem megfelelő ritmusú a film.

Remélhetőleg ez nem tántorít el senkit attól, hogy meg-, illetve újranézze a remek lélektani thrillert, amelyben Deneuve egy Carole nevű, a nővérével Londonban élő külföldi lányt alakít, aki irtózik a férfiak fizikai közeledésétől. Amikor a nővér a szeretőjével elutazik nyaralni, és Carole egyedül marad a lakásban, elhatalmasodik rajta a férfiak tisztátalansága által kiváltott undor, és paranoid hallucinációk vesznek rajta erőt. Ez végzetes következményekkel jár aztán mind az udvarlójára, mind az erőszakoskodó háziúrra nézve. A pszichotikus állapotot rémisztő érzékletességgel bemutató film legmegrázóbb pillanata az utolsó néhány képkocka, amikor a kamera ráközelít a korábban távolról már mutatott Carole gyermekkorában készült családi fotóra, amelyen mindenki mosolyogva a kamerába néz, kivéve a kislányt, aki iszonyattól dermedten az apját bámulja.
#1615
Elküldve: 2005. 10. 31. 22:51
Idézet
szinkronizált amerikai film
Szereplők: Anthony Hopkins, Brad Pitt, Claire Forlani, Marcia Gay Harden
Rendezte: Martin Brest
Gyártó: Universal Pictures
A történet tulajdonképpen az 1934-es "Death Takes a Holiday" c. film újrafeldolgozása. William Parrish (Anthony Hopkins) befolyásos üzletember, nagyvonalú életet él pazar kastélyában két gyönyörű lányával Susan és Allison Parrish-sal. Nem sokkal a 65. születésnapja előtt azonban meglátogatja őt a halál szelleme, hogy figyelmeztesse, közel a vég, fejezze be mielőbb a földi dolgait. Azonban Parrish nem veszi komolyan a figyelmeztetést, mivel a Halál (Brad Pitt) az ő hangján szólal meg, így azt gondolja, hogy kezd megbolondulni. Ám egy napon furcsa látogató jelenik meg otthonában. Hogy a Halál vagy Joe Black (Brad Pitt), az csak később derül ki, mivel jelenleg teljesen halandó kinézete van. (A Halál csak egy frissen meghalt ember testében jöhet le a Földre.) Tehát az illető, akiről még senki sem sejti kicsoda, találkozik Parrish fiatalabbik lányával, Susan-nal (akit egy még újoncnak számító filmszínésznő: Clair Forlani alakít) és megismerkedik családjával. Mr. Parrish szárnyai alá veszi a kíváncsi fiatalembert. Megmutatja neki a várost, bevezeti a földi dolgokba és az emberi szív rejtelmeibe. Nem sokkal később az is megtörténik, ami a Halállal még sosem esett meg: szerelmes lesz Susan-be, és választania kell a földi élet és a halhatatlanság között.
"Az ördög maga" után Brad Pitt több forgatókönyvet is visszautasított, például Keanu Reeves is neki köszönheti, hogy eljátszhatta Al Pacino oldalán "Az ördög ügyvédjé"-t, mivel a szerepet eredetileg Pitt-nek szánták. Pitt döntését azzal indokolta, hogy "Az ördög maga" után nem szívesen szerepelne egy hasonló című és hangvételű filmben, nem akarja, hogy ez a szerep rajta ragadjon. Valójában egy igazi főszerepet szeretett volna, egy igazi nagy moziban, és nem kellett csalódnia. A "Meet Joe Black" tényleg valódi főszerep és újra együtt játszhatott a hollywoodi nagy klasszikussal, Anthony Hopkins-szal, akivel közös forgatásuk óta jó barátságban vannak.
#1616
Elküldve: 2005. 11. 01. 20:23
Idézet

A történet az édes, boldog békeidőkbe repíti nézőit, mikor a diákok élete éppoly nyomorúságos tudott lenni mint ma, de egészen más megoldásokkal tudták javítani helyzetüket. Legalábbis Kerepei Jenő bölcsészhallgató speciális megoldással talált magának "albérletet", és kellemes "lakótársakat". Azonban az a századelő más volt, mint ez a mostani.
Mivel az albérlet időtlen idők óta ablakon kidobott pénznek számít, az arra rászoruló, ahol lehet, próbálja is lefaragni az árát. Ha ez elkerülhetetlennek látszik, próbál maga mellé lakótársakat keresni. Kerepei Jenő (Cserhalmi György) bölcsészhallgató egy átmulatott éjszaka után azért költözött a kolozsvári Búza u. 2. alatt található vöröslámpás házba, mert a Mutter (Psota Irén) - ki a ház ügyvezető gazdája - olcsóbban számítja fel neki a kosztot, a kvártélyt, mint korábbi szálláshelyén, s még a társaság is kedvére való. A fülledt, szecessziós bordélyvilágban a maga megszokott rendjén zajlik az élet, amibe néha egy kis színházlátogatás is kijut a virágzóan szép lányoknak. A diák beköltözésével zavartalanul működik a ház egészen addig, míg váratlanul vidékről be nem toppan Kelepei néni, a diák aggódó mamája.
Mutter ekkor úgy dönt, hogy megmenti a látszatot, s egyetlen éjszakára erkölcsös családi panzióvá varázsolja a műintézetet. Be is csukja az ajtókat, a lányok pedig megpróbálják előkeríteni a mama fiacskáját, ki épp valahol a városban mulatozik. Sikerül ugyan fellelniük, ám vesztükre, az urak - kiknek Kerepei a társaságát élvezi - felkerekednek, s célba veszik a Bokor utcát. Az egyik lány, a labilis idegrendszerű Bella épp szerelme miatt készül öngyilkosságot elkövetni, s mindent el akar árulni a diákról, de a naiv mama csak akkor hisz a szemének, mikor a mulatozó ura betörnek, hogy követeljék a szolgáltatásokat. A Mama hazamegy, de a látottak ellenére továbbra is bízik fiacskájában.
Amikor a filmet bemutatták, azon tanakodtak a kritikusok, hogy a kiváló vígjátéknak örvendezzenek, vagy afelett keseregjenek, hogy a rendező Makk Károly (Szerelem, Macskajáték) egy egyszerűbb szerkezetű közönségfilmet készítve úgymond "lejjebb tette" a mércét. Ezért az értékeléstől is tartózkodtak. Pedig közönségfilm ide, művészfilm oda, az Egy erkölcsös éjszaka finoman beszél az öregedésről, a bölcs és csendes szeretetről, s képeivel gyönyörűen mutatja be a rezdülésekkel közölt, minden szónál hangosabbnak ható válaszokat. Mert néha minden látványos gesztusnál jobban hat egy öregasszony fáradt mosolya, vagy ahogy ráncos, mégis szép arca felragyog egy sötét szobában. Ugyanekkora hatást kelt a Mutter minden váratlan fordulathoz alkalmazkodni tudó arca, Máriáss József zsíros hajú, okulárés, mégis szívhasítóan szeretni való portás figurája, vagy a lányok sokféleképpeni szépsége, bája, mi megteremti a századelő szecessziós életének elbeszélő hangulatát.
A színes, 100 perc hosszúságú történetet Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellája alapján írta Bacsó Péter, Örkény István
Operatőr: Tóth János
Zenei összeállító: Balassa P. Tamás
Rendező: Makk Károly
Szereplők: Makay Margit (Kelepei néni), Cserhalmi György (Kelepei Jenő bölcsész - a fia), Psota Irén (mutter), Carla Romanelli (Bella), Tarján Györgyi (Darinka), Csákányi László (Kautski úr az ügynök), Balázsovits Lajos (az újságíró), Edith Leyrerer, Soós Edit, Mányai Zsuzsa, Kiss Mari, Szirtes Ági, Kishonti Ildikó, Szécsi Katalin, Török Judit (a lányok), Benkő Gyula (a képviselő), Sarlai Imre (kupec).
#1617
Elküldve: 2005. 11. 01. 21:08

Ma este a TV2-n is vetítik, érdemes megnézni, szerintem az utóbbi idők egyik legjobb vígjátéka.
#1618
Elküldve: 2005. 11. 01. 21:32
#1619
Elküldve: 2005. 11. 01. 21:47
Szerkesztette: 7of9 2005. 11. 01. 21:53 -kor
"Ha nem kérdeznek, ne válaszolj."
#1620
Elküldve: 2005. 11. 01. 22:34

ma, 22.40, RTL Klub

Súgó
A téma zárva.















