[Socket]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. júl. 4., vasárnap - 14:40

Mozgási-, súrlódási- és hõenergiává válik. Az, hogy levegõben vagy légüres térben tologatod, lényegében tökmindegy, hacsak nem 100 km/h-s sebességgel teszed.

Várj, keresek egy hegyeset.

Tessék-tessék a követ...
Kérnék abbol az aproból egy párat, meg a nagyból kettõt.

[Socket]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. júl. 4., vasárnap - 14:40

Mozgási-, súrlódási- és hõenergiává válik. Az, hogy levegõben vagy légüres térben tologatod, lényegében tökmindegy, hacsak nem 100 km/h-s sebességgel teszed.

Várj, keresek egy hegyeset.

De hova tünik a mozgási energia?

[leslie]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. júl. 4., vasárnap - 3:43

A világegyetemrõl még akár azt is el tudom képzelni, hogy az, amit õsrobbanásnak nevezünk, egy periodikus folyamat Azóta folyamatosan tágul, de a tömegvonzás miatt, mivel semmi egyéb nincs, ami eltérítené,  egy szintén felfoghatatlanul hosszú idõ után ismét összeáll nagyobb darabokká, majd egy pontba roskad, és újra kezdõdik az egész.

Nem fog, gyorsulo utemben tagul, nincs eleg anyag, ami visszafogna. Inkabb az lesz, hogy idovel minden csillag felrobban, kialszik, marad a nagy sotetseg...

[AMDPower]

Idézet: Socket - Dátum: 2004. júl. 5., hétfõ - 9:45

De hova tünik a mozgási energia?

A súrlódás következtében hõvé alakul, a mozgatáshoz szükséges izomenergia szintén.

[LightBringer]

Idézet: AMDPower - Dátum: 2004. júl. 5., hétfõ - 13:11

A súrlódás következtében hõvé alakul, a mozgatáshoz szükséges izomenergia szintén.

Éppen ezért:

Védd a Földet! Ne mozgasd a szekrényeidet, mert azzal elõsegíted a Föld légkörének felmelegedését! Ne mozogj, mert azzal is! Fújtatni is csak óvatosan fújtass..!

[Lord]

"Tegnap megjelentem egy UFO-nak!"

[Lütyõke]

Idézet: Lord - Dátum: 2004. júl. 5., hétfõ - 18:53

"Tegnap megjelentem egy UFO-nak!"

Nekem még nem jelentél meg   

[Lord]

Idézet: Lütyõke - Dátum: 2004. júl. 6., kedd - 15:05

Nekem még nem jelentél meg   

Ha szépkislány vagy, szivesen megjelenek neked is

Szerkesztette: Lord 2004. 07. 06. 15:20 -kor

[Eiki]

Idézet: Öregszem - Dátum: 2004. júl. 4., vasárnap - 11:04

Ám, legyen:

Kezdd el megszámolni az egész számokat: 1, 2, 3, 4, 5, ...
Eljutsz a végtelenig, úgy, hogy közben minden lépést megszámoltál.
Vagyis egész számból végtelen sok van, de ez a végtelen megszámolhatóan végtelen.

Most gondolj a természetes számokra. Tudod, mint pl. a 3.14...
Két egész szám között is végtelen sok van belõlük.
Ha csak 3 és 4 között megpróbálnád megszámolni õket, akkor is bajban lennél, igazából nincs hol elkezdeni a megszámolást.
Ezekre (is) mondhatjuk, hogy megszámlálhatatlanul végtelen sok van belõlük.

"Eljutsz a végtelenig": ez azt hiszem kicsit paradox dolog, ugyanis hogy érsz valaminek a végére, ha nem létezik vége.

"gondolja a természetes számokra. Tudod, mint pl. a 3.14...": tudomásom szerint a pi nem természetes, hanem irracionális szám

"3 és 4 között megpróbálnád megszámolni õket...nincs hol elkezdeni": mivel zárt intervallum, ezért van eleje és vége is, tehát el tudsz valahonnan indulni, a végére már azonban nem érsz el (mert 3 és 4 között is végtelen sok szám van). Ilyen alapon semmivel sem "megszámolhatóbb", mint a "másik" végtelen.

Mindez persze saját vélemény, valszeg a matematikusok mást mondanak.

[Eiki]

Én azon szoktam gondolkodni, hogy mi volt a kezdet. Ugyanis a semmibõl nem jöhet létre valami, de a valami mégis keletkezett valahogy. Azonban arra jutottam, hogy definíciókkal van a gond, ugyanis a semmi szvsz nem bizonyított, megfigyelhetõ dolog, csupán a valami hiánya. Ergo megfigyelni sem lehet, tehát nem is lehet ezáltal bizonyítani létezését, kizárólag csak következtetéssel. Tehát ha abból indulunk ki, hogy semmi nem létezik, akkor ahhoz jutunk, hogy a valami "csak úgy van". Ekkor pedig asszem eljutunk az emberi gondolkodás(illetve lét) határáig. (Na ezért se kapok Nóbel-díjat :Ð)

u.i.: tetszik ez a topik Egyszer barátaimmal egy kiadós ivászat után kezdtünk el molyosan elmélkedni (és vitatkozni) a világ keletkezésén. Érdemes lett volna lejegyezni a mondatainkat 

[desolator]

Aktívan figyelem a topikot...
Eiki: a semmi az a valami, ami azáltal van, hogy nincs.    Nem emléxem, írták-e már... 

A földönkívüliekkel kapcsolatban:
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint (leszámítva a "tény" hihetetlenségét) a világûr végtelen... Feltéve, ha minden részében vannak csillagok, amelyeknek vannak bolygói, akkor végtelen csillag, így végtelen bolygó is van. Ha végtelen bolygó között csak egyetlenegy életbelepte bolygó van, akkor jöhet a vallás, mert ez kicsikét irreálisan hangzik. Lehet, hogy ez(ek) a másik bolygó(k) soknullás számokban mérhetõ számjegyû fényévre vannak tõlünk (ezt jól megaszondtam  ), és lehetséges, hogy soha a büdös világvégéig (feltéve ha lesz ilyen) nem találkozunk. Mert szvsz ha a Föld elpusztul az összes lakójával együtt, attól még a világûr és bolygói épek maradnak.

Apropó, világvége... szvsz ha valami térben végtelen, akkor talán idõben is az (ez esetben viszont a világ nem lett, hanem volt)
Nem tudom a mostani "divatos" elméleteket a világvégérõl, akarom mondani Föld-végérõl, csak azt ismerem, miszerint a Nap felduzzad, oszt galaktikus szénné égünk. Akkor minden csillagnak lesz esélye ugyanígy felpuffadnia, és ha a végtelen sok csillag felpuffad, akkor az igencsak kizárja az életet... de szvsz végtelen számú dolgot nem lehet elpusztítani...

Ennyi voltam, az összes hülyeségemmel együtt... 

Szerkesztette: desolator 2004. 07. 06. 19:16 -kor

[Dorien]

Idézet: desolator - Dátum: 2004. júl. 6., kedd - 20:15

Nem tudom a mostani "divatos" elméleteket a világvégérõl, akarom mondani Föld-végérõl, csak azt ismerem, miszerint a Nap felduzzad, oszt galaktikus szénné égünk. Akkor minden csillagnak lesz esélye ugyanígy felpuffadnia, és ha a végtelen sok csillag felpuffad, akkor az igencsak kizárja az életet... de szvsz végtelen számú dolgot nem lehet elpusztítani...

A Napnak van még kb. 5 milliárd évre elég hidrogénje, addig a fõsorozatban marad.

más

Ki hallott a "Doomsday-argument"-rõl? Nekem baromi tudománytalannak és illogikusnak tûnt elsõ olvasásra.

Investigations into the Doomsday Argument

[Gandalf]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. júl. 4., vasárnap - 12:41

Mi volt a címe?

huhh, nem tudnám megmondani, nem a legelejétöl láttam, de pontosan elmagyarázták a megalkotû nagy fejek...Mondjuk elég érdekes látásmûd, de a képletek jók és le tudták vele irni azt amit eddig nem lehetett, szal einstein relativitáselméletét sikerült összehozni a quantumelmélettel..

[Gandalf]

Egy kis tanulmány

 

[Dorien]

Idézet: Gandalf - Dátum: 2004. júl. 7., szerda - 12:49

Egy kis tanulmány

Ismétlés a tudás anyja.

[cx.core]

Idézet: Eiki - Dátum: 2004. júl. 6., kedd - 17:08

Ilyen alapon semmivel sem "megszámolhatóbb", mint a "másik" végtelen.

Mindez persze saját vélemény, valszeg a matematikusok mást mondanak.

OFF: Ez a megszámlálósdi nekem kicsit maszatolásnak tûnik.

Azt szokták inkább mondani, hogy a racionális számok számossága nagyobb, mint a természetes számoké. Ahogy azt a matematikávan kapcsolatban megszokhattuk, van rá pengeéles, mindenféle mellébeszélést nélkülözõ meghatározás, hogy két végtelen elemszámú halmaz számossága hogyan viszonyul egymáshoz. (Aki tanulta, inkább ne olvassa! ) Ha létezik olyan hozzárendelés, amely az egyik halmaz minden elemének megfeleltet egy elemet a másik halmazból, és mindegyiknek különbözõt (ezt nevezzük mondjuk leképezésnek), akkor a két halmaz számossága megegyezik. Egyébként pedig létezik olyan hozzárendelés, amely a kisebb számosságú halmazt a nagyobb számosságú halmazra végtelen sokszor le tudja képezni úgy, hogy (a nagyobb számosságú halmaznak) minden elemét legfeljebb egyszer használja fel.

Példák:
A természetes számok és az egész számok számossága megegyezik: minden nemnegatív számhoz hozzárendeljük a kétszeresét, a negatívakhoz pedig az ellentettjük kétszeresénél eggyel kisebb számot. (Fordítva is mûködik: minden páros számhoz a felét, minden páratlan számhoz a nála eggyel nagyobb szám felének az ellentettjét.)
A természetes számok számossága kisebb a racionális számokénál, mivel minden természetes szám leképezhetõ bármely ]a,a+1] racionális intervallumra az f(n)=a+1/(n+1) függvénnyel (ahol "a" természetes szám, tehát ilyen intervallumokból végtelen sok van).

Szerkesztette: cx.core 2004. 07. 07. 21:19 -kor

[desolator]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. júl. 7., szerda - 21:34

Ismétlés a tudás anyja.

Ismétlés az unalom apja... 

[cx.core]

Idézet: cx.core - Dátum: 2004. júl. 7., szerda - 20:12

A természetes számok számossága kisebb a racionális számokénál [..]

Bocs, ez nem jó.

[cx.core]

OFF: Vegyük az a/b racionális számot, ahol "a" és "b" relatív prímek. Mindkét számot felírjuk kettes számrendszerben, a két alak közé egy 2-es jegyet biggyesztünk (ez lesz az elválasztójel), így egy hármas számrendszerbeli számot kapunk. Tehát minden racionális számhoz hozzárendelünk ily módon egy természetes számot. Ez azonban még nem elég, mert így nem minden természetes számhoz rendeltünk racionális számot (visszafelé nincs igazi leképezés). Rendezzük sorba a racionális számokat a fent leírt "azonosítóik" szerint, és mindegyikhez rendeljük hozzá az indexét, nullával kezdve a számozást. Így már oda-vissza egyértelmû a leképezés. Ez alapján az elõzõ hozzászólásom (nem csak a példák) második fele hülyeség, de lehet, hogy ez is csak most tûnik jónak.

[Dorien]

Idézet: cx.core - Dátum: 2004. júl. 8., csütörtök - 19:09

OFF: Vegyük az a/b racionális számot, ahol "a" és "b" relatív prímek...

Ne szenvedj vele, már régen belinkeltem egy magyarázatot.