[Dextrose]

Idézet: Schwarzmueller - Dátum: 2011. 04. 15. 17:22

Na en itt adom fel az egeszet. Vki majd szoljon, mikor lehet megnezni moziban.

Dext.: csak azert nem kivanok sok sikert, mert a vegen elbizod magad.

milyen moziban?

[Raynes]

Idézet: Schwarzmueller - Dátum: 2011. 04. 15. 17:22

Na en itt adom fel az egeszet. Vki majd szoljon, mikor lehet megnezni moziban.

Ja. Ez teljesen kész van. Ezt az IOBOZOO UU, WAAM-WAAM, böff-böff, blabla, möhöhő bullshitet képtelenség überelni vagy követni. Mi a picsáért nem lehet egy elmélethez rendes elnevezéseket kreálni?

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 15. 16:10

Egyik rendszer sem zárt, mindegyik egymásba nyílik.

Ekkora terelő dumát, öcsém

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 04. 15. 15:29

Az az én dolgom.

Azt csak gondolod. Lökjed csak szépen a következtetést!

Szerkesztette: Raynes 2011. 04. 15. 16:39 -kor

[Dextrose]

Idézet: Raynes - Dátum: 2011. 04. 15. 17:35

Ja. Ez teljesen kész van. Ezt az IOBOZOO UU, WAAM-WAAM, böff-böff, blabla, möhöhő bullshitet képtelenség überelni vagy követni. Mi a picsáért nem lehet egy elmélethez rendes elnevezéseket kreálni?

Mert ez az Ő elnevezéseik alapján van.

Szerkesztette: Dextrose 2011. 04. 15. 16:43 -kor

[Raynes]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 15. 17:43

Mert ez az Ő elnevezéseik alapján van.

Gondolod ettől hitelesebb lesz? Miért lenne baj, ha mi földi halandók számára is érthető, kiejthető nevek lennének rendelve a fogalmakhoz? Persze, tudom. Akkor mindenki megértené, és könnyen rájönne, hogy az egész egy humbug.

[G-e-r-i]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 15. 15:10

Egyik rendszer sem zárt, mindegyik egymásba nyílik.

...

A WAAM-WAAM tehát végtelen mennyiségű háromdimenziós valóságot eredményez, amelynek mi is részesei vagyunk.

Tudod kedves Dex, minden egyes tézist BIZONYÍTANI szokás!
Neked (azaz a kontaktának) van egy hipotézise. Ha mindez igaz, akkor bizonyítsd/bizonyítsd be! Ne terelj, ne beszélj mellé. B I Z O N Y Í T É K kell!
Vagy te az az ember vagy, aki elhisz mindent bemondásra??? Én speciel nem.
Várom az axiómákon alapuló bizonyításodat. Remélem ez lesz a következő hozzászólásodban.

Komolyan kíváncsi vagyok rá!

[Jahno]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 15. 15:04

Olyan helyen voltam, ahol előző nap történt UFO észlelés. Egy első vagy mádosik tipusú találkozásra számítottam.

Aztán mi lett belőle?

[Jahno]

Idézet: Schwarzmueller - Dátum: 2011. 04. 15. 17:22

Na en itt adom fel az egeszet. Vki majd szoljon, mikor lehet megnezni moziban.

Ezt mondtam én is, írjon könyvet baze, abból még pénze is lenne vastagon.

[Dextrose]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 04. 15. 20:05

Ezt mondtam én is, írjon könyvet baze, abból még pénze is lenne vastagon.

Készülőben



A nevem majd akkor vállalom ha kompletten kész a teljes anyag. Bár álnévvel lehet célszerűbb.

Szerkesztette: Dextrose 2011. 04. 15. 20:37 -kor

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2011. 04. 15. 11:53

Én hiszek abban, hogy van akár hozzánk hasonlóan fejlett másik életforma a mi dimenziónkban végtelen űrben, csak abban nem, ahogy azt olykor előadják az emberek..

Igen. Ha az űr végtelen volna, akkor a benne lévő civilizációk száma is végtelen volna (hiszen bármily kicsiny egy civilizáció kialakulására az esély, végltelen nagy a tér hozzá)
Mivel véges, ezért a benne lévő civilizációk száma is véges. Annyit tudunk, hogy minimum egy van.

Vannak erre elméletek, amik próbálják megsaccolni az egyszerre létező civilizációk számát, de túl sok az ismeretlen tényező.
Van olyan egyenlet, amibe az ismeretlen tényezők helyére optimista értékeket illesztve jó nagy érték jön ki (ha jól emlékszem nem is az egész világűrre csak a Tejútrendszerre?), pesszimista értékek esetén meg 0.

[Sparow2]

Idézet: *Iguana* - Dátum: 2011. 04. 15. 12:00

Én meg majd olvasok helyetted, jó?

:dextrose:

Opps, ezt benéztem ....
Akkor itt a Földön meg egy Vénuszi nap alatt lehet vetni és aratni
Ott meg egy földi nap alatt.

[Sparow2]

Idézet: G-e-r-i - Dátum: 2011. 04. 15. 12:34

Na, látom más is hasonlót próbál megfogalmazni. De rájöttem, hogy mi vagyunk a hülyék... Ezzel töltjük el az értékes időnket, ahelyett, hogy dolgoznánk. Mi sem vagyunk jobbak, mint Dex...

Engem szórakoztat valamilyen szinten.
No meg dolgozni se lehet folyamatosan, kell egy kis kikapcsolás néha közben.

[Sparow2]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 04. 15. 20:04

Aztán mi lett belőle?

Józsi bácsi UFÓt lát.
Kijönnek a tévések, a rádiósok, az újságírók a faluba.
Kezdődik az interjú:
- Józsi bácsi, mesélje el, hogy mi történt!
- Hát megyek a réten, kurva sötét van. Beérek az erdőbe, kurva sötét van. Kiérek a tisztásra, kurva sötét van. Egyszercsak mi a picsa! Aztán megin' kurva sötét van.

[Sparow2]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 15. 21:36

Készülőben



A nevem majd akkor vállalom ha kompletten kész a teljes anyag. Bár álnévvel lehet célszerűbb.

Jahno nem ilyen könyvre gondolt szerintem.
Ebből nem olyan vastagon volna pénzed.

Szerintem írhatnál egy Galaxis útikalauz folytatást.

Szerkesztette: Sparow2 2011. 04. 16. 08:01 -kor

[gazdi]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 08:39

Igen. Ha az űr végtelen volna, akkor a benne lévő civilizációk száma is végtelen volna (hiszen bármily kicsiny egy civilizáció kialakulására az esély, végltelen nagy a tér hozzá)

Fail. Az, hogy végtelen nagy tered van, nem jelenti azt, hogy minden elméletileg lehetséges dolog ill. történés előfordul benne. Többek között azért nem, mert nem vakszerencséről beszélünk, hanem egy bonyolult és szerteágazó feltételrendszer teljesüléséről.
Egyszerűsítek. Vedd a valós számokat, mint végtelen teret. Ebben "jó" számok azok, amikre teljesül az, hogy egész, és teljesül az, hogy e és π közé esik. Végtelen sok ilyen számod lesz a végtelen térben. Nem hát.

[Sparow2]

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:09

Fail. Az, hogy végtelen nagy tered van, nem jelenti azt, hogy minden elméletileg lehetséges dolog ill. történés előfordul benne. Többek között azért nem, mert nem vakszerencséről beszélünk, hanem egy bonyolult és szerteágazó feltételrendszer teljesüléséről.

Igen, de mivel végtelenszer fordulhat elő bármi, ezért akármilyen pici is a valószínűsége egy eseménynek, az megtörténik.
Ha végtelenszer történik meg egy esemény, aminek akármilyen "bonyolult és szerteágazó feltételrendszer"-e van, lesz olyan, ahol az a feltételrendszer teljesül.

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:09

Egyszerűsítek. Vedd a valós számokat, mint végtelen teret. Ebben "jó" számok azok, amikre teljesül az, hogy egész, és teljesül az, hogy e és π közé esik. Végtelen sok ilyen számod lesz a végtelen térben. Nem hát.

Rossz a példa. A végtelen teret korlátozod a e és pi közé. Így nem a végtelen számtérben, hanem egy véges részben keresed az egész számokat.
A példád olyan, mintha azt mondanám, hogy hány lakható bolygó van mondjuk a Naprendszerben a Vénusz és a Mars pályája között. Itt kijön, hogy egy. De ez nem a végtelen tér, csak egy kis része annak.

Ui:
Egyszerűbb magyarázat: a végtelen térben végtelen számú csillag volna, azok körül pedig végtelen számú bolygó keringene.
Akármilyen pici az esélye, hogy egy bolygó lakható (éppen minden összeklappol a bonyolult feltételrendszerben), akkor ez a nagyon pici rész is végtelen volna. Hiszen ha végtelent szorzunk bármely pozitív konstans értékkel, az végtelent ad.

Szerkesztette: Sparow2 2011. 04. 16. 09:49 -kor

[debaj]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 10:40

Rossz a példa. A végtelen teret korlátozod a e és pi közé. Így nem a végtelen számtérben, hanem egy véges részben keresed az egész számokat.

Nem éppen, e és pi között végtelen sok valós szám van.

Szerkesztette: debaj 2011. 04. 16. 09:50 -kor

[gazdi]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 10:40

Igen, de mivel végtelenszer fordulhat elő bármi, ezért akármilyen pici is a valószínűsége egy eseménynek, az megtörténik.
Ha végtelenszer történik meg egy esemény, aminek akármilyen "bonyolult és szerteágazó feltételrendszer"-e van, lesz olyan, ahol az a feltételrendszer teljesül.

Nem. Még mindig véletlenről beszélsz egyenletes eloszlással.
De a te rendszeredben is az a legerősebb állítás, hogy tetszőlegesen bonyolult (de teljesíthető) feltételrendszer esetén is bekövetkezhet az esemény. Nem pedig az, hogy be is fog következni. 1<<0.999...

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 10:40

Rossz a példa. A végtelen teret korlátozod a e és pi közé. Így nem a végtelen számtérben, hanem egy véges részben keresed az egész számokat.
A példád olyan, mintha azt mondanám, hogy hány lakható bolygó van mondjuk a Naprendszerben a Vénusz és a Mars pályája között. Itt kijön, hogy egy. De ez nem a végtelen tér, csak egy kis része annak.

Látom közben debaj is reagált. A rendszer számosságát nem változtatja meg az e és pi közé szorítás.

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 10:40

Ui:
Egyszerűbb magyarázat: a végtelen térben végtelen számú csillag volna, azok körül pedig végtelen számú bolygó keringene.
Akármilyen pici az esélye, hogy egy bolygó lakható (éppen minden összeklappol a bonyolult feltételrendszerben), akkor ez a nagyon pici rész is végtelen volna. Hiszen ha végtelent szorzunk bármely pozitív konstans értékkel, az végtelent ad.

Szerintem nem ezt, nem így akartad írni. Mindenesetre a végtelen tér nem jelent feltétlenül végtelen számú csillagot. (Még akkor sem, ha nem egy négydimenziós gömb háromdimenziós felülete az a végtelen tér.)

[Sparow2]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 04. 16. 10:48

Nem éppen, e és pi között végtelen sok valós szám van.

Valóban.

Viszont a számegyenes annyiban más, mint egy tér, hogy az elemek között nincs ismétlődés: minden egyes valós szám egyedi, és különbözik a többitől.
Azaz: nem tudsz pl. a 3-on kívül még egy valós számot mutatni, aminek értéke 3.

[Sparow2]

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:58

Nem. Még mindig véletlenről beszélsz egyenletes eloszlással.
De a te rendszeredben is az a legerősebb állítás, hogy tetszőlegesen bonyolult (de teljesíthető) feltételrendszer esetén is bekövetkezhet az esemény. Nem pedig az, hogy be is fog következni. 1<<0.999...

Ha végtelen esetben fordul elő, akkor be is fog következni, akármilyen kicsi, de nullánál nagyobb a valószínűsége.

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:58

Látom közben debaj is reagált. A rendszer számosságát nem változtatja meg az e és pi közé szorítás.

Igen.

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:58

Szerintem nem ezt, nem így akartad írni. Mindenesetre a végtelen tér nem jelent feltétlenül végtelen számú csillagot.

Valóban nem biztos, hogy végtelen számú csillag van a végtelen térben. Ez esetben borul az egész, amit mondtam.
Viszont ehhez az szükséges, hogy máshol 0 legyen a valószínűsége csillag létrejöttének, azaz a mi környezetünkben (ahol vannak csillagok) más valamilyen jellemző, mint máshol (ahol nincsenek csillagok).
Ha ez a valószínűség a tér többi pontjában sem 0, akkor végtelen sok csillaggal kell számolni egy végtelen nagy térben.
Azaz ha valaminek az esélye bármilyen pici is (de nullánál nagyobb), akkor végtelen sok esetből biztosan be fog következni.

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 16. 10:58

(Még akkor sem, ha nem egy négydimenziós gömb
háromdimenziós felülete az a végtelen tér.)

Ez esetben viszont mégiscsak egy véges térről van szó, csupán önmagába tér vissza.
(Bár ezt tudtuk is, csupán feltételezés volt a végtelen nagy világegyetem)

Szerkesztette: Sparow2 2011. 04. 16. 13:40 -kor

[gazdi]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2011. 04. 16. 13:55

Valóban.

Viszont a számegyenes annyiban más, mint egy tér, hogy az elemek között nincs ismétlődés: minden egyes valós szám egyedi, és különbözik a többitől.
Azaz: nem tudsz pl. a 3-on kívül még egy valós számot mutatni, aminek értéke 3.

Nem látom igazoltnak, hogy a tér különböző pontjai között van ismétlődés (ezt megkövetelni az eredeti kérdésben azt jelentené, hogy élet csakis egyféleképpen alakulhat ki), így, bár az eredeti egyszerűsítésem valóban elég radikális volt, nem látom, hogy téves lenne.