[phan_tom]

Augusztus 3.

Leon Uris

Született : 1914. augusztus 3.

Idézet

Leon Marcus Uris Amerikában született. Munkásságát nehéz behatárolni: könyvei a ponyva és a klasszikus irodalom határán foglalnak helyet. Pontosan érzi és tudja, hogy hogyan kell olyan könyvet írni, amely sokáig lesz a bestseller listák élén. Több regénye is megjelent magyar fordításban: Meghalsz tengerész!, Exodus, Mitla szoros, Topáz. Történeteibõl sokat tanulhatunk, sok mindent megtudhatunk saját századunkról, annak történelmérõl. Foglalkozott már a századforduló ír történelmével ugyanúgy, ahogyan a második világháborúban szerzett személyes tapasztalatait is papírra vetette.

Legnagyobb erõssége, hogy lebilincselõ, érdekfeszítõ módon tudja a valóságos eseményeket összeszõni az általa kitalált történettel, személyek sorsával. Exodus címû regényében is ezt teszi. A szónak, Exodus több jelentése is van: a zsidók kivonulása az ókori Egyiptom földjérõl; az Ótestamentum II. könyve a kivonulás története; kivonulás, tömeges kivándorlás.

[phan_tom]

Augusztus 4.

Louis Armstrong

Született : 1901. augusztus 4.

Idézet

Louis Daniel Armstrong, alias Satchmo 1901. augusztus 4-én született New Orleansben. Armstrong jelentõségét a jazzben nem lehet túlbecsülni. Nemcsak jazzmuzsikus volt, szórakoztató mûvész, s a jazz elterjedése, valamint a fekete bõrû muzsikusok elfogadása nagy mértékben köszönhetõ munkásságának.
Armstrong New Orleans szegénynegyedében nõtt fel édesanyjával és hugával. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelõdött, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesíteni, hogy pénzhez jusson. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt, majd a színesbõrû gyerekek javítóintézetében kötött ki 1912-ben egy „balhé” miatt. Az intézetben tanult meg kornettezni, és ütõhangszereken játszani, s itt egy másfajta zenei hagyományt tapasztalt meg, mint amit akkoriban jazznek neveztek: a díszítések és a személyes elõadásmód volt az, amit az intézet utáni idõszakban pluszként tudott hozzátenni az akkori New Orleans-i jazzmuzsikához. A csodagyerekre elõször Joe „King” Oliver figyelt fel, aki meghívta zenekarába. Kingtõl igen sokat tanult, s neki köszönhette azt is, hogy New Orleanson kívülre is eljutott. Amikor King Chicagóba ment, Armstrongot Kid Ory gondjaira bízta. Satchmo csillaga folyamatosan emelkedett. Amikor Oliver Chicagóba hívta, azonnal átköltözött, és duettjük hatalmas sikereket ért el. Amikor Armstrong megismerkedett Lillian Hardin zongoristanõvel, majd feleségül vette õt, vége szakadt az Oliverrel való együttmûködésnek.

New Yorkba költöztek, és Armstrong Fletcher Hendersonnal kezdett játszani. Játéka frissítõleg hatott Henderson-zenekarra, és elismerésnek is örvendett, de 1925-ben visszatért Chicagóba, így elsõsorban felesége kívánságát teljesítve, aki arra ösztökélte, hogy alakítsa meg saját zenekarát. Ez a zenekar a Hot Five, majd a Hot Seven lett, melyek a legjobb blues-énekesnõket kísérték: Bessie Smitht, Clara Smitht, és Trixie Smitht. Rövid ideig klubtulajdonos volt közösen Earl Hinesszal és Zutty Singletonnal, valamint a Carroll Dickerson- és az Erskine Tate-zenekarokkal. Az évtized végére már az egész országban keresett lett, fontos felvételeket készített New Yorkban, Chicagóban, Washington DC-ben és Los Angelesben, New Orleansba azonba szinte soha tübbé nem tért vissza.

A harmincas években a kornettot a trombitára cserélte fel, gyakran koncertezett zenekarával és egyedül is mint más zenekarok kísérõje, pl. a Chick Webb-együttessel és Les Hite-tal, akinél Lionel Hampton volt a dobos. 1932-ben és 33-ban Európában turnézott, és tomboló sikert aratott. 1935-ben a Luis Russel-zenekar frontembere volt. 1938-ban elvált Hardintól, majd Alpha Smitht vette feleségül, 1942-ben pedig újranõsült: Lucille Wilson lett a neje. A swing-korszak idején Armstrong elismertsége csökent, nem volt már olyan divatos zenéje, de a sikerorientált, kompromisszumot nem ismerõ Joe Glaser, Armstrong menedzsere mindent megtett újbóli felemelkedéséért. Válogatott muzsikusokkal a New York-i Town Hallba szervezett neki fellépést, s ez a koncert valóban igen jól sikerült. Az együttest Louis Armstrong And His All Starsnak nevezték el, mellyel Armstrong számos világkörüli turnén vett részt, s – tagcseréi ellenére – ez az együttes maradt hátralévõ éveiben a zenei megjelenési forma. Zenekarjának tagjai közt volt Jack Teagarden, Barney Bigard, Earl Hines, Big Sid Catlett, majd Trummy Young, Edmond Hall, Billy Kyle és Cozy Cole. Néhány évig velük játszott Arwell Shaw és Velma Middleton énekesnõ is. Az idõ múlásával arcizmai már lazultak, nem tudta azt produkálni hangszerével, mint korábban, így egyre inkább áttért az éneklésre, hiszen abban is kivételesen tehetséges volt. Egyedi elõadásmódjában számtalan dal vált slágerré: köztük a Do You Know What It Means To Miss New Orleans és a What a Wonderful World, mely 1968-ban a brit slágerlista élére került. Meg kell említeni, hogy õ volt az egyik elsõ és legnagyobb scattelõ is, azaz szöveg nélkül fantáziaszótagok artikulálásával énekelt. Miután világhírû, és mindenhol ünnepelt sztár lett, a 60-as években egyesek szemére vetették, hogy nem harcolt elég aktívan a feketék jogaiért, noha ismertségének köszönhetõen megtehette volna. Ez azonban igaztalan vád volt, hiszen egyrészt Armstrong ekkor már hatvanas éveiben járt, másrészt indirekt módon nagyon is sokat köszönhettek neki fekete bõrû embertársai. 1971. július 6-án New York-i otthonában álmában érte a halál.

Kevés kivételtõl eltekintve minden õt követõ trombitás az õ nyomdokaiban haladt és halad, s így vagy úgy, de az utókor minden jazzmuzsikusa köszönhet neki valamit.

[phan_tom]

Augusztus 5.

Neil Armstrong

Született : 1930. augusztus 5.

Idézet

A Holdra szállás éjszakája

Az Apollo-11-gyel Armstrong, Michael Collins és Edwin „Buzz” Aldrin 1969. július 16-án 14 óra 32 perckor indult útnak a floridai Kennedy Ûrközpontból. Az ûrhajó startját közel egymillióan nézték végig.

Az indulását követõ két és fél órában az ûrhajó Föld körüli pályán keringett, aztán rátért a Hold felé vezetõ pályára, 76 órával késõbb pedig Hold körüli pályára állt. Ezt követõen Armstrong és Aldrin átszállt a Sas névre hallgató holdkompba, és július 20-án 18 óra 47 perckor megkezdték a Holdra szállást. 21 óra 18 perckor a holdkomp négy mérföldre az elõre kiszemelt helytõl landolt.

A Sas, amelyet Aldrin vezetett, finoman körözött a Nyugalom tengere (Sea of Tranquility) felett, a dráma fokozódott, a feszült csöndet csak az asztronauták és a houston-i irányítóközpont egy-egy szava zavarta meg. A leszállás pillanatában Armstrong pulzusa a normál 70-rõl 156-ra szökött.

A landolás tökéletes volt. Az ûrközpont és a világ – 500 millióan figyelték élõben televízión a nagy eseményt – le volt taglózva, csupán három ember, Armstrong, Aldrin és felettük az ûrhajót vezetõ Michael Collins tûnt mozdulatlannak a dráma végén.

A leszállás után néhány perccel Armstrong közölte a központtal, hogy nem tudja pontosan, hol landoltak. Houston válaszolt: „Mindjárt kiszámoljuk nektek." Armstrong hozzátette azt is, hogy a felszínt 5-50 láb mély kráterek és 5-30 láb magas sziklák borítják. A komppal a Nyugalom Tengerének délnyugati részén, a kisebbik Moltke-kráternél ereszkedtek le.

Aldrin tíz perccel késõbb arról számolt be, hogy érdekes színû sziklákat lát maga körül, amelyek színe attól függõen változik, milyen szögbõl nézi õket. „A Nyugalom Tengerérõl a Föld nagynak, fényesnek és gyönyörûnek látszik" – tette hozzá Armstrong.

Az ûrhajósoknak nem okozott problémát a Hold gravitációjához való alkalmazkodás. Elõször a Holdkompot és a talajt vizsgálták meg; a leszállási hely környékén a felszínt néhány centiméter vastagságú por borította. Kõzetmintákat gyûjtöttek, és rengésmérõt helyeztek üzembe, mely a holdrengéseket és a meteorbecsapódásokat volt hivatott regisztrálni. (A rengésmérõket a NASA 1977-ben takarékossági okokból kapcsolta ki.)

Elhelyeztek egy lézertükröt is, amely a Föld-Hold távolság nagy pontosságú méréséhez volt szükséges. Felállítottak egy, a napszél analizálására alkalmas alumínium fóliát, valamint üzembe helyeztek két televíziós kamerát, melyek az asztronauták munkáját, illetve a holdi tájat közvetítették. Fényképeket készítettek, kitûzték az Egyesült Államok zászlaját, és öt elhunyt asztronauta illetve kozmonauta emlékére érmet helyeztek el. Speciális mûszerekkel talaj-, illetve pormintát vettek 13 centiméteres mélységig. Összesen 22 kilogrammnyi holdi anyagot gyûjtöttek.

21 óra 36 perces Holdi tartózkodás után a Holdkomp visszaindult, néhány manõver után összekapcsolódott az anyaûrhajóval, és három nap után, július 24-én 17 óra 50 perckor Hawaiitól délnyugatra sikeresen leszállt a Csendes-óceánra. Az ûrhajósok 18 napig karanténban voltak a Hornet repülõgép-anyahajón, nehogy a Holdról származó ismeretlen baktériumok terjedjenek el a Földön.

[phan_tom]

Augusztus 6.

Andy Warhol

Született : 1924. augusztus 6.

Idézet

Amerikai (USA) mûvész, a pop art legismertebb képviselôje. Tanulmányai elvégzése után 1949-ben telepedett le New Yorkban, ahol reklámgrafikusként dolgozott az ötvenes években. A reklámok, a banális illusztrációk és a sajtófotók forma- és motívumvilágát felhasználva készítette el elsô grafikáit és vászonra szitázott képeit a hatvanas évek elején, amelyeket 1963-tól a Factorynak (Gyárnak) nevezett mûtermében állított elô sorozatban. Az irodaként is funkcionáló Factory az underground kultúra kultikus helyszínévé vált, itt gyûltek össze Warhol "szupersztárjai", akikkel elsô filmjeit készítette, itt mûködött a Velvet Underground rockzenekar, egészen 1968-ig, amikor Warhol - az ellene elkövetett merénylet után - feladta e nyitott életformát. Warhol a hatvanas-hetvenes évek pop és alternatív kultúrájának emblematikus alakjává vált, miként az általa bevezetett mûvészeti elvek és módszerek is (a tömegkultúra, a fogyasztói társadalom termékeinek ikonná emelése; a gépies "termék-elôállítás" mint alkotómódszer; a szerialitás és az egyediség/egyéniség ütköztetése a sztárcsinálás mechanizmusában stb.) mind a mai napig új és új követôkre találnak.

[Noiseless]

AMDPower

[phan_tom]

Augusztus 7.

Charlize Theron

Született : 1975. augusztus 7.

Idézet

Az ördög ügyvédje címû filmmel világhírûvé lett színésznõ egy dél-afrikai farmercsalád gyermekeként született. 6 éves kora óta balettozott, s késõbb Johannesburgba ment, hogy egy helyi bentlakásos iskolában képezze tovább magát. Egy alkalommal, amikor hazalátogatott szüleihez, egy családi veszekedés során anyja egy pisztollyal halálra sebezte apját. (Jogos önvédelem miatt végül nem ítélték el).
Nem sokkal késõbb Charlize, akit idõközben modellként fedeztek fel, Milánóba utazott, hogy a kifutón próbáljon karriert csinálni. Azonban hamar beleunt a sikertelenségbe, és egy New York-i út alkalmával úgy döntött, inkább Amerikában marad, és visszatér eredeti hivatásához, a tánchoz. Egy ideig még vállalt ugyan munkákat modellként, majd az ismert New York-i Joffrey Ballet meghívására végleg otthagyta a kifutót. A társulat tagjaként szerepelt a Diótörõben és a Hattyúk tavában is, ám szépreményû karrierjének egy térdsérülés vetett véget 18 éves korában.
Az állás nélkül maradt Charlize édesanyja tanácsára utolsó pénzén jegyet vett Los Angelesbe, hogy a színészi pályára lépjen. Mindössze két héttel megérkezése után hívta fel magára Rene Russo és John Hurt ügynökének figyelmét, amikor botrányt csapott egy bankban, miután nem akarták beváltani az általa hozott csekket.
A mielõbbi ajánlatok reményében kiejtését tévéfilmeken és videoklipeken tökéletesítette, és a frissen megszerzett tudást mintegy 8 hónappal az emlékezetes banki incidens után elsõ filmszerepében, a Két nap a völgyben címû produkcióban kamatoztathatta. Ezt követõen Tom Hanks rendezõi debütálásában, a Nyomul a banda címû filmben szerepelhetett együtt gyermekkori kedvencével, majd következett Al Pacino és Keanu Reeves partnereként Az ördög ügyvédje. Habár a film meglehetõsen vegyes fogadtatásra talált, Theron alakítását a kritika egyértelmûen pozitívan értékelte. Ázsiója tovább nõtt Woody Allen Sztárral szemben címû filmje után, amelyben egy szupermodellt alakított. Hollywood teljes jogú A-kategóriás színésznõi közé Stella, Az olasz meló címû akcióthriller gyönyörû, acélidegzetû kasszafúrójának szerepével került be. Innen már csak egy ugrás választotta el õt az elsõ Oscar-jelöléstõl, amit a Monster címû filmben nyújtott alakítása hozott meg számára. A megtörtént esetet feldolgozó filmben Aileen Carol Wuornos prostituált bõrébe bújt, aki a 80-as években Florida államban 7 embert ölt meg.

[phan_tom]

Augusztus 8.

Kölcsey Ferenc

Született : 1790. augusztus 8.

Idézet

Birtokos köznemesi családból származott, családjának a Bihar megyei Álmosdon voltak birtokai. Apja elismert jogász volt, otthonukban gazdag könyvtár volt található. Kölcsey hatéves koráig édesanyja családjának szõdemeteri birtokán élt. Hatéves volt, mikor apját, tizenkettõ, mikor édesanyját elvesztette. Gyermekkorában elkapta a feketehimlõt, amelynek következtében egyik szemére megvakult, kihullott a haja és egész életére betegessé vált. Kölcsey gyerekkorától kezdve zárkózott, visszahúzódó természetû volt.
1796-tól a debreceni kollégiumban tanult. A kollégiumban is magányos volt, nem nagyon barátkozott társaival, inkább a könyvek világába menekült. Megtanult latinul, görögül és franciául, késõbb németül. Nagy hatással voltak rá a francia felvilágosodás eszméi. 1808-tól levelezett Kazinczyvel, aki bátorította fiatal írótársát. Már tizenhárom éves korában verselt, de késõbb megsemmisítette ifjúkori zsengéit. 1810-tõl Pesten folytatott jogászi gyakorlatot, de ügyvédi vizsgáját nem tette le. Pesten bekapcsolódott a fõváros irodalmi életébe. Itt kötött életreszóló barátságot Szemere Pállal. 1812-14-ig álmosdi birtokán élt. 1815-tõl haláláig a Szatmár megyei Csekén gazdálkodott. Birtokának jövedelme nem tette lehetõvé, hogy Pesten élhessen. Azt tervezte, hogy Ádám öccsére bízza a birtokot, de 1827-ben meghalt öccse. Kölcseynek kellett gondoskodnia özvegyérõl, és unokaöccsérõl, Kálmánról, ezért a Pestre költözésrõl végleg le kellett mondania.
Neve 1815-ben vált ismertté irodalmi körökben, mikor Szemerével együtt elkészítették Kazinczy nyelvújító törekvései védelmében a Felelet a Mondolatra címû gúnyiratot. 1817-ben jelent meg Csokonai- és Berzsenyi-kritikája, melyek sok ellenséget szereztek számára. A közönség ekkor elsõsorban mint kritikust, irodalomtudóst értékelte. Ebben az évben következett be szakítása Kazinczyval. Kölcsey ugyanis egyre inkább szembefordult a klasszicista esztétikával és a nyelvújítás túlzásaival. A romantika hatására eredeti nemzeti irodalmi alkotások megszületését sürgette. Saját költészetében igyekezett a népdal hangnemét átvenni. Célja a népköltészetnek a magas irodalom szintjére emelése volt. Az 1826-ban megjelent Nemzeti hagyományok címû értekezésében egyértelmûen szakított a klasszicizmussal. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává választották.
1823-ban írta meg a Himnuszt. A vers 1828-ban az Auróra folyóiratban jelent meg elõször, és 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatára zenésítette meg Erkel Ferenc. 1832-ben meg jelentek meg elõször kötetben versei.
1827-tõl Szemerével együtt szerkesztette az elsõ magyar esztétikai folyóiratot, az Élet és Literaturát. 1829-tõl Szatmár aljegyzõje, 1832-tõl fõjegyzõje volt. A nemesi közgyûlésen több híres beszédet is mondott (A szatmári adózó nép állapotáról, 1830; A sorsvonás tárgyában, 1830.) Az 1832-36-os országgyûlésen követ, és az alsótábla ellenzékének vezérszónoka volt. Az országgyûlésen kezdte írni az Országgyûlési naplót. 1834-ben hangzott el egyik leghíresebb beszéde, Az örökös megváltás ügyében, melyben a jobbágyfelszabadítást követelte. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, mert nem értett egyet megyéje antiliberális utasításaival. Az országgyûlés bezárása után többek közt fellépett a bebörtönzött Kossuth Lajos ügyében.
Utolsó éveinek legkiemelkedõbb alkotása az unokaöccséhez, Kálmánhoz intézett intelmeit tartalmazó Parainesis, melyet 1837-ben az Atheneum közölt folytatásokban. 1838. augusztus 24-én csekei birtokán halt meg meghûlés következtében.

[phan_tom]

Augusztus 9.

Melanie Griffith

Született : 1957. augusztus 9.

Idézet

z 1957. augusztus 9-én született Melanie Tippi Hedren lánya. Anyja Alfred Hitchcock kedvenc színésznõje volt. Amikor Melanie hatéves lett, a rendezõ úgy gondolta, ideje meglepni a kislány egy stílszerû születésnapi ajándékkal, ezért egy Tippirõl formázott viaszbabát adott neki, ami apró koporsóban feküdt. Tizennégy évesen Melanie úgy döntött, ideje elhagyni anyja egzotikus állatfarmját - Hedren ugyanis visszavonulni készült a filmezéstõl és kiérdemesült ragadozóknak teremtett menedékhelyet - s ekkor ismerkedett meg a 22 éves Don Johnsonnal, aki Hedren partnere volt a The Harrad Experiment címû filmben.
Amikor Melanie betöltötte a tizennyolcat, összeházasodtak, majd egy év múlva elváltak. Griffith ivott és drogozott, 23 éves volt, amikor a Sunset Boulevardon elütötte egy autó, s az orvosok szerint ha nem lett volna annyira részeg, belehalt volna a balesetbe. 24 éves volt, amikor egy filmfelvétel során egy nõstényoroszlán megkarmolta az arcát.
Mindezek ellenére a magas, babaarcú nimfa már 18 évesen jó benyomást tett a közönségre a Night Moves-ban, majd folytatta a sikersorozatot, az 1984-es Alibi test és a Valami vadság, majd a Dolgozó lány következett, amelyben Sigourney Weaver és Harrison Ford társaságában szerepelt, alakítását Oscar-díjra jelölték.
Hamarosan azonban a Hazelden klinikán kezelték alkoholizmusa miatt, ebbõl kigyógyult, de visszaesett a szerelembe, s újra férjhez ment Don Johnsonhoz. Átvészelte A hiúságok máglyája katasztrofális fogadtatását, azét a filmét, amelynek forgatása során Melanie egy idõre eltûnt, hogy megnagyobbíttassa a melleit, s ez folytonossági problémákat okozott a munkában. A dolgok nem mentek jól a férjével sem, nyilvános helyen verekedtek, bejelentették, hogy elválnak, majd megváltoztatták véleményüket, késõbb újra módosítottak rajta, majd elváltak, megint összeköltöztek, ám végül mindörökre szakítottak.
1996 májusában Melanie férjhez ment a spanyol szívtipróhoz, Antonio Banderashoz, majd a következõ évben megszületett kislányuk, Stella del Carmen. A házaspár közös filmje, a Hárman párban címû romantikus komédia azonban szerény sikert hozott.
Mivel magánélete rendbejött, Melanie a munkában is több örömöt talált, de már kritikusabban viszonyult a felajánlott szerepekhez. A Mulholland Falls címû krimiben egy zsaru feleségét játszotta, Woody Allen 1998-es Celebrityjében (Sztárral szemben) filmsztárt alakított, a Még egy nap a paradicsomban címû filmben ócska prostituált volt. Egy évvel késõbb emlékezetes alakítást nyújtott a Crazy in Alabamában, mely férje elsõ rendezése volt. A hatvanas években játszódó történet egy déli bombázóról szól, aki keresztülvándorol az országon, hogy valóra váltsa álmát: sztár akar lenni Hollywoodban.
Honey Whitlockot, a szabados hollywoodi mozisztárt alakította a különc rendezõ, John Waters filmjében, a Cevcil B. Dementedben. Melanie-nak tetszett a nem mindennapi szerep: - Nagyon humoros volt olyasvalakit eljátszani, amilyen sosem akartam lenni. Egy csomó színésznõt ismerek, akik pont így viselkednek, s én világéletemben megpróbáltam elkerülni ezt.
A rendezõ dicsérte Melanie Griffith alakítását, és örült, hogy a színésznõ egyáltalán el merte vállalni a szerepet: - Melanie bátor volt, hogy belement a dologba, hiszen õ már 13 éves korában sztár volt. Tippi Hedren lányaként Hollywodban nõtt fel, így hát nehezen lehetett volna normális gyerekkora. De ért hozzá, hogyan kell viccesen viszonyulni a sztársághoz. Úgy érzem, jó humorérzékkel viszonyul önmagához és Hollywoodhoz.
Melanie Griffith már nem ragaszkodik annyira a filmfõvároshoz, hiszen öt éve Banderas felesége, s a család, beleértve Melanie elõzõ két házasságából született két gyermekét, gyakran átköltözik Spanyolországba. Hamarosan megszületik második gyermekük, és saját bevallása szerint a színésznõ az utóbbi idõben kezdi érezni az idõ múlását: - Egyre kevesebb jó ajánlatot kapok, ezért inkább saját produkciós filmekben akarok dolgozni. De a család fontosabb számomra, mint a munka.
A szexszimbólumnak tartott férj mellett Melanie nagyon odafigyel kondíciójára, rendszeresen sportol, plasztikai mûtéten is átesett, s féltékenyen figyeli élete párját, aki filmjeiben gyakran kerül bizalmas közelségbe ifjú színésznõkkel. Griffith azonban vonzó, tehetséges, és õ van birtokon belül…
A színésznõ az idei cannes-i fesztiválon életmûdíjat kapott. A tiszteletére adott vacsorán férje társaságában jelent meg, s nem csak a boldogságtól csillogott könny a szemében. A majdnem kétszáz meghívott elõtt tartott rövid beszédében azt mondta: a vendégek más idõkre emlékeztetik, azokra az emberekre, akikkel együtt töltötte az elmúlt éveket, de közülük a legfontosabb nem lehet itt. Melanie apja, Peter Griffith üzletember tüdõtágulás okozta komplikációk miatt hunyt el röviddel azelõtt, hogy Melanie cannes-i meghívója megérkezett. - Nagyon szomorú vagyok, hogy nem láthatom itt apám büszke arcát - fogalmazott Griffith. - De tudom, valahogy itt vagy, apa, és látom széles mosolyodat, te öreg cowboy és érzem, azt akarod kérdezni: Miért pont ezt a ruhát vetted fel?
A színésznõ szûk, bíborvörös, selyem estélyi öltözéket viselt. Külön köszönetet mondott férjének is, akinek nevét a felsõ karjára tetováltatta. - Szeretném megköszönni Antoniónak, hogy szeret, és megmutatta nekem, hogy mit jelent a feltétel nélküli odaadás -, s a szavakat a vendégek nagy tapsa követte.
Melanie legközelebbi tervei között a Stuart Little, kisegér második része szerepel, melyben egy madarat fog megszólaltatni, de ezt a feladatot sem veszi félvállról. - Nem komoly szerep, de azért el kell gondolkodnom rajta, milyen legyen a hangja, mert az egyáltalán nem mindegy…

Melanie Griffith ismertebb filmjei:

Egy egy ellen (One on One 1980)
Alibi-test (Body Double,1984)
A félelem városa (Fear City 1984)
Cherry 2000 (Cherry 2000, 1988)
Viharos hétfõ (Stormy Monday, 1988)
Dolgozó lány (Working Girl, 1988)
A hiúságok máglyája (The Bonfire of the Vanities, 1990)
Csendes terror (Pacific Heights, 1990)
Hazajárók (In the Spirit 1990)
Földi paradicsom (Paradise, 1991)
Felhõk közül a nap (Shining Through, 1992)
Idegen közöttünk (A Stranger Among Us ,1992)
Most jövök a falvédõrõl (Born Yesterday,1993)
Dugipénz (Milk Money, 1994)

Senki bolondja (Nobody's Fool, 1994)
Tegnap és ma (Now and Then, 1995)
Hárman párban (Two Much, 1995)
Vad nõk (Buffalo Girls, 1995)
Mulholland: Gyilkos negyed (Mulholland Falls, 1996)
Lolita (Lolita, 1996)
Még egy nap a paradicsomban (Another Day in Paradise, 1998)
Sztárral szemben (Celebrity, 1998)
Alapos gyanú (Shadow of Doubt, 1998)
Tûzforró Alabama (Crazy in Alabama, 1999)
Cecil B. DeMented (1999)

[phan_tom]

Augusztus 10.

Antonio Banderas

Született : 1960. augusztus 10.

Idézet

A spanyolországi Malagában született színész már ifjúkorában is szereplésre vágyott, igaz a színpad helyett akkor még a focipályát választotta. Labdarúgói pályafutása egy sérülés miatt nem lehetett hosszú életû, de jókora bizonyítási vágya nem sokáig hagyta komoly ambíciók nélkül. 1979 kiemelkedõ fontosságú év volt színésszé válásában, ekkor mutatták be Spanyolországban Milos Forman kultikus filmjét, a Hairt. A film lázadó szemlélete, és a színészek laza, spontán játéka nagy hatással volt a fiatal Antonióra. Színjátszást kezdett tanulni, utcai elõadásokkal bejárta Spanyolországot, és 1981-ben már a Spanyol Nemzeti Színház tagja.
Madridban ismerkedett meg a radikális szemléletû, fiatal rendezõvel, Pedro Almodóvarral, akivel több merész témájú, ha nem botrányos, filmet készített. Közös munkájuk gyümölcse többek között a Szenvedélyek labirintusa címû abszurd szexkomédia, és a Kötözz meg, és ölelj! is, amiben Banderas egy karizmatikus elmebeteget játszik, aki elrabol, és az ágyához kötve tart egy drogfüggõ pornósztárt, amíg az bele nem szeret.
1991-ben próbálta ki magát elõször Amerikában: A mambo királyaiban kubai trombitást alakított, úgy, hogy a szövegét hallás után kellett megtanulnia, mivel még nem beszélt angolul. Bár Hollywood a némafilm-sztár Rudolph Valentino örökösét, a „latin szeretõ” újbóli megtestesülését látta benne, Banderas ennél jóval többre vágyott. A nagy lehetõség meg is találta õt, hiszen a homoszexualitás és az AIDS problémáját feszegetõ Philadelphia címû filmben Tom Hanks meleg barátját játszhatta, lenyûgözõ hitelességgel.
További filmjeiben végre egészen kibontakozhatott humoros, temperamentumos, de ugyanakkor sebezhetõ embert rejtõ stílusa – az amerikai szabványtól teljesen eltérõ játéka és egyénisége.
Mindez nemcsak az amerikai közönséget nyûgözte le, hanem Melanie Griffith-t is, akit Banderas 1996-ban vett feleségül, miután elvált korábbi feleségétõl, Ana Leza színésznõtõl. Közös filmjük, és egyben Banderas elsõ rendezése, a Tûzforró Alabama. A Desperado, az Interjú a vámpírral, és a Bérgyilkosok után természetesen nem kerülhette el azt sem, hogy eljátssza az igazi latin hõs, Zorro szerepét; a Zorro álarcaban Anthony Hopkinsszal szerepelt.

[phan_tom]

Augusztus 11.

Heltai Jenõ

Született : 1871. augusztus 11.

Idézet

Író, költõ, színpadi szerzõ, szerkesztõ életén keresztül vonul a történelem, mi pályájára is hatást gyakorolt. Ifjúkorában még Reviczky kortársa volt, a halála elõtt pedig az 1956-os események tanúja. Az a fajta népszerû szerzõ volt, kit még az ellenfelei is szerettek, írásai hét évtized eseményeit foglalják magukba. Mosolygó bölcsként élte le életét, szellemesen ötvözve a könnyedséget a komolysággal, az enyhe iróniát az enyhe szorongással, a kritikát a megbocsátással. Sosem törekedett legelsõnek, vezérnek lenni, kicsit mindig kívül állt csoportoktól, mikben mégis mindig jelen volt. Még Pesten született, de már Budapesten élt és halt meg. Születésekor zsidó volt, de keresztény, amikor meghalt. Így egyaránt tudta szeretni a zsidó hagyományokat és a vállalt krisztusi igéket. Haladó polgárként felül bírálta a polgárságot, mégsem volt forradalmár. Így - kivéve a fasizmus éveit, mikor üldözött volt -, minden korszakban jól érezhette magát.

Apja azt szerette volna, hogy ügyvéd váljék belõle, de õ kedv nélkül járt az egyetemre, s már az elsõ alapvizsga után ott is hagyta valójában meg sem kezdett jogi tanulmányait. Újságírónak állt a Magyar Hírlap szerkesztõségénél. Szemérmes, félénk és ügyetlen fiú volt, kinek eleinte nem sok hasznát látták, és a harmadik héten ki is akarták tenni a szûrét. Ekkor összekapta magát, s hamarosan népszerû, szellemes újságíró lett. Már diákkorában verselni kezdett, de elsõ önálló verseskötete huszonegy éves korában, 1892-ben jelent meg, nagy feltûnést keltve az egész hazai irodalomban. Sokszínûségét mutatja, hogy a link újságíró életmód mellett még katona is volt, mely területen karrierjét a tiszti rangig vitte, s egy idõben még századparancsnok is volt. A katonaéletet természetesen írásaiban is megörökítette, sõt, felülkerekedett rajta ez a pálya. Bõ évtizedet töltött utazgatásokkal, melyekrõl rendszeresen írásban is beszámolt, ha kellett németül, franciául vagy épp angolul. Egész Nyugat-Európa az otthonává vált, Törökországban huzamosabb idõt is töltött. De éppúgy jellemzõ volt rá az is, hogy a pesti szerkesztõségben üldögélt, s mindenféle újságírói munkát elvállalva formálta ki sajátos prózastílusát.

Különösen izgatta a polgárság szélén lézengõ bohémek világa, kikrõl több humoros regényében emlékezik meg (Jaguár, Family Hotel). Ezekkel azonos idõben irogatta tömör, kerekre csiszolt, humorukban is kritikai tartalmú, szabatos novelláit is, miknek. a magas színvonalú magyar novellairodalomban fontos helyük van.

Az elsõ világháború elõtti másfél évtizedben tömegesen készültek az úgynevezett ,,exportdrámák", miket Európa és Amerika számos színpada örömmel vett át. Akkoriban Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc voltak a színpad királyai, de hamarosan Heltai is közéjük emelkedett. Évtizedeken keresztül õ volt a Színpadi Szerzõk Egyesületének elnöke, a magyar irodalom diplomatája, aki bármikor és bárkinek az érdekében szívesesen fáradozott. Az elsõ világháború változást hozott az életében. Nem volt se ellensége se pártolója a forradalmaknak, amit Bródy Sándornak se jobbról, se balról nem bocsátottak meg, neki azonban jobbról is és balról is elnézték. Õ is elnézõen bírált életében.

Bár segítõkészsége változatlan maradt, írói hangja egy idõre elkomorult. Azokban az idõkben írta szorongással teli regényeit (A111-es, Álmokháza). A húszas évek végén és a harmincasok elején az Athenaeum Kiadónak a mûvészeti igazgatója, ami szellemi nagyhatalmat jelentett, hiszen módjában állt számos írót érvényesüléshez juttatni. Bõségesen, személytelenül, gesztusok nélkül tette mindezt. Például õ valósította meg az akkor néhány éve halott Ady összes költeményeinek egységes kiadását. Ady akkoriban a kritikai viták középpontjában állt, a hivatalos irodalom és a hatóság még átkozta, diákokat csaptak ki az iskolából, ha Ady-kötetet találtak náluk. Heltai és Ady személyesen sem kedvelte egymást, de voltak elismerõ szavaik egymás iránt. Ez az igen erõs ellenállásban megvalósult Ady-kiadás szövegalapja lehetett minden Ady-kultusznak.

Mikor a fasizmus erõsödni kezdett, Heltai a költészetbe menekült vissza. Ekkor alkotta mesehangulatú verses vígjátékait, köztük A néma leventét. S ekkor írta meg prózai, de mégis igen költõi hangvételû álomjátékát az írói tehetség elherdálásáról: az Egy fillért.

Az üldöztetés éveiben bujkált, fogságba esett és menekült. Már nyolcvanadik éveit taposta, de kitûnõ szervezete és egészséges lelke ezt is kibírta. Még volt ideje új verses színjátékok, szellemes visszaemlékezések írására, de fõként - mint pályája kezdetén - lírai költészetével foglalkozott. Finom, szomorkás öregkori lírája sajátos hang lett a felszabadulás utáni magyar költészetben.

Mégis sokszor érezte magát mellõzöttnek. A megérdemelt kitüntetéseket nem, vagy túl késõn kapta meg. Jellemzõ, hogy elõbb lett a francia Becsületrend lovagja, mint hazai kitüntetések birtokosa. A felszabadulás után úgy tekintettek rá, mint élõ haladó hagyományra, de a Kossuth-díjat csak nagyon elkésve, már a halálos ágyán kapta meg. Nem értette, hogy 1948-ban, amikor elõször adtak Kossuth-díjat, és a régi érdemeket jutalmazták, õ miért nem kapott. Kicsit bántotta, de tudott mindenen mosolyogni. Bölcs volt.

Nyolcvanhat éves korában hunyta le végleg a szemét. Több munkáját fordították le német, francia olasz, spanyol valamint román nyelvre.

"Megbízhat-e az író abban, hogy adatai ennyi idõ elmúltával is hitelesek-e még, hiszen a világ azóta többszörösen fölfordult, sok minden elértéktelenedett, romba dõlt, elpusztult. Hatvan évig ide-oda csapongó újságíró, szerkesztõ, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltõ, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam. Éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. Beszélni nem szerettem. Irtóztam a hangzatos szavaktól, ömlengéstõl és az olcsó gyöngédség fitogtatásától. Barátaimat jobban szerettem, mint õk engem. Nem értettek meg, nem is fáradoztak azon, hogy megértsenek. A humoristán nincs áldás. Annak az a fontos, hogy nevessenek rajta."

[lameXpert]

Augusztus 12.

Idézet

Szász Péter (Bp., 1927. aug. 12. - Hamburg, 1983. febr. 1.): filmrendezõ, író, Balázs Béla-díjas (1977).

Érettségi után 1945-ben újságíróként kezdte pályáját. A Szabadság, majd a Világ belsõ munkatársa. 1948-ban került a Magyar Rádió címû hetilaphoz. A következõ esztendõben kezdett hangjátékokat írni, és hamarosan a mûfaj egyik legkiválóbb hazai képviselõje lett. 1953-tól dolgozott a film területén, a Hunnia filmgyár dramaturgja lett. A korszak egyik legötletgazdagabb, forgatókönyvírója volt, rendezõk, írók munkatársa. 1967-tõl rendezõ, aki már elsõ filmjével (Fiúk a térrõl) újat adott. Kedvelte a humort, a kalandot, a tragikomikumot. 1977-ben Bacsó Péterrel és Nemeskürty Istvánnal a MAFILM forgatókönyvírói tanfolyamát vezette. Íróként is mûködött. Svejk-dramatizálását 1979-ben mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház. Megpróbálkozott a színpaddal is, mint rendezõ színre vitte John Steinbeck: Egerek és emberek címû színmûvét 1979-ben a Játékszínben. - I. f. Gázolás (1955, fk. író Vajda István nyomán), Különös ismertetõjel (1955, fk. író Vészi Endre nyomán), Hannibál tanár úr (1956, fk. író Fábri Zoltánnal, Gyenes Istvánnal Móra Ferenc nyomán, Don Juan legutolsó kalandja (1958, író), És akkor a pasas (1966, fk. író Gertler Viktorral), Utószezon (1966, fk. író Rónay György nyomán), Egy kis hely a nap alatt (1973, rendezõ), Örökzöld fehérben, feketében 1-2 rész (1974, tv, rendezõ), Labirintus (1976, színész),



Szépek és bolondok (1976, rendezõ),

Cement (1981, tv, rendezõ. - Irod. Bacsó Péter: Csupa nagybetûvel SZÁSZ PÉTER (Filmvilág, 1983. 4. sz.); In memoriam Szász Péter (Filmévkönyv 1983. Bp., 1984); Szilágyi János: Köszönöm az interjút! (Bp., 1985).

Idézet

Szépek és bolondok (1976) 
Szász Péter


A kitûnõ forgatókönyvíró és dramaturg Szász Péter a Szépek és bolondokkal a hetvenes évek egyik leghalkabb, leglíraibb filmjét készítette el. Az egyszerû történet a cél érdekében tett aránytalan emberi erõfeszítés és a cél látszólagos jelentéktelensége, az egyéni morális hozzáállás és az immorális társadalmi cinizmus ellentétén alapul, ráadásul hangsúlyosan periferikus közegben, a vidéki focimeccsek világában játszódik.

Ivicz István és két partjelzõtársa kettõs életet él: hétköznap egyszerû melósok, a hétvégén azonban kiválasztottnak érezhetik magukat, jön a meccs, az ezzel járó utazás, a szombat este a vidéki szállodában, rövid kalandok és hosszú várakozások – majd vasárnap a harmadosztályú mérkõzés, a színvonalnak megfelelõ megvesztegetési kísérlettel, s végül, az eredménytõl jószerivel függetlenül a bírók tettlegességig fajuló ócsárlásával. Sajátos kettõsség, amely ünnepnapjaiban sem mondható igazán fényesnek. A groteszk alaphelyzetre még néhány, hasonlóan groteszk mellékszál épül, mindenekelõtt a két gyermekét egyedül nevelõ cukrászné viszonzatlan vágyakozása Ivicz után, ami pedig a kisvárosi boldogság beteljesülését jelenthetné mindkettõjük számára (méghozzá több szempontból is, Ivicz például a háború elõtt pék volt, most azonban csak szállítómunkásként cipelheti a kenyeret). A bíró azonban hétvégi életében ragaszkodik a tekintélyhez, féltve vigyázza a fekete mez rangját (amit két partjelzõje már jóval „lezserebben” visel), s állandóan a régi szép idõkre emlékezik.

Kevés filmben jelenik meg ennyire közvetlen egyszerûséggel, ugyanakkor a társadalmi és a történelmi szempontokat is magába foglaló intenzitással a hetvenes évek hétköznapi emberének sorsa, tragikus kicsinysége és komikus nagysága, az élet kiúttalansága és a reménytelenségbõl kitörni vágyó lélek elszántsága. Amikor a megvesztegethetetlen játékvezetõ partjelzõje gonosz tréfája miatt néhány pillanatra igazolva látja az életét, majd ezután rögtön szembesül a valósággal (az újság a régóta várt néhány mondatos értékelés helyett valójában ezúttal is, mint mindig, csak a megszokott módon utal a bíró teljesítményére: „Vezette Ivicz. Jól.”), az nem csupán Szász Péter rendezõi (és Kállai Ferenc filmszínészi) életmûvének csúcspontja, hanem a hetvenes évek filmtörténetének egyik legszebb pillanata.

Idézet

Fiúk a térrõl

Ország: magyar
Gyártási év: 1967
Szereplõ(k):
Végrehajtó:  Bárdy György 
Lada:  Bujtor István 
Darvas Iván 
Vidák Feri:  Dózsa László 
Esztergályos Cecília 
Gordon Zsuzsa 
Kis Lada:  Harsányi Gábor 
Katona Gyuszi:  Huszti Péter 
Gizi néni:  Kiss Manyi 
Albert Zoltán:  Kovács István 
Somos doktor:  Latinovits Zoltán 
Rudi:  Leisen Antal 
Makláry János 
Margitai Ági 
Gigi:  Márton András 
Vali:  Ronyecz Mária 
Báder Guszti:  Tahi Tóth László 
Szilágyi:  Várkonyi Zoltán 
Verebély Iván 
Stáb:
rendezõ:  Szász Péter 
író:  Hollós Ervin 
forgatókönyvíró:  Hámori Ottó 
operatõr:  Vagyóczky Tibor 

Tartalom

Magyarország a II. világháború idején. A pesti vagányokat régi haverjuk, Zoli beszervezi az ellenállási mozgalomba. Amikor a fiúk lebuknak, Zoli hazautazik Bécsbõl, hogy segítsen kiszabadítani õket.

Idézet

Filmjei

rendezõ
1. Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979)
2. Szépek és bolondok (1976)
3. A fekete Mercedes utasai (1973)
4. A professzor a frontra megy (1973)
5. Egy kis hely a nap alatt (1973)
6. Fiúk a térrõl (1967)
író
1. Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979)
2. Szépek és bolondok (1976)
3. Egy kis hely a nap alatt (1973)
4. Mese a 12 találatról (1956)
5. Fel a fejjel (1954)
forgatókönyvíró
1. A fekete Mercedes utasai (1973)
2. A professzor a frontra megy (1973)
3. Utószezon (1966)
4. Fûre lépni szabad (1960)
5. Fekete szem éjszakája (1959)
6. Hannibál tanár úr (1956)
7. Gázolás (1955)

[phan_tom]

Augusztus 13.

Fidel Castro

Született : 1926. augusztus 13.

[phan_tom]

Augusztus 15.

Bonaparte Napolen

Született : 1769. augusztus 15.

Idézet

Sokgyermekes korzikai olasz családból származott, a brienne-i katonaiskolán és a párizsi katonai akadémián tanult, 1785-ben vidéken lett tüzérhadnagy. 1789-ben, a forradalom kitörése után a rendkívül becsvágyó és tehetséges tiszt visszatért Korzikára, ahol a helyi politikába ártotta magát, nem sok sikerrel. A családnak végül 1793-ban nincstelenül kellett Toulonba menekülnie. Itt kezdõdött Napóleon üstökösszerû pályafutása, hat év múlva már egész Franciaország teljhatalmú ura, tíz évvel késõbb császára volt.

Toulon akkor angol kézen volt, de a Napóleon által vezérelt tüzérség révén sikerül visszafoglalni. A sikerre Párizsban is felfigyeltek, tábornokká nevezték ki, s elnyerte Robespierre testvérének támogatását. A jakobinus diktatúra azonban 1794 nyarán megbukott, Napóleonnak Párizsban nyomorogva kellett megbízás után kilincselnie. Egész 1795 õszéig, amikor monarchista felkelés robbant ki, és Paul Barras, a francia Direktórium legbefolyásosabb tagja, az ország elsõ embere õt bízta meg az ellenállás megszervezésével. Napóleon stratégiai helyeken elhelyezett ütegeivel beleágyúzott a túlerõben lévõ tömegbe, a lázadás összeomlott, õ pedig megkapta a belföldi erõk fõparancsnoki tisztét. Ettõl fogva Barras támogatását élvezte, olyannyira, hogy az õ volt szeretõjét, Joséphine de Beuaharnais-t vette feleségül.

A mézeshetek után Itáliába indult, ahol demoralizált, rongyos seregét a búsás zsákmány reményének felcsillantásával hetek alatt "összerázta" és tönkreverte az osztrákokat. A csatatéren bátorságról, a tárgyalóasztalnál diplomáciai és politikai érzékrõl tett tanúságot, Párizsba töméntelen hadizsákmánnyal érkezett vissza. A féltékeny Direktórium 1798-ban Egyiptomba küldte az angolok ellen. Napóleon elfoglalta Kairót, megszervezte a közigazgatást, majd villámgyorsan visszatért Franciaországba.

Az egzotikus kaland növelte népszerûségét, így nem sokan tiltakoztak, amikor 1799. brumaire 19-én (november 10-én) államcsínnyel átvette a hatalmat. A világtörténelem legügyetlenebb államcsínye csak azért sikerülhetett, mert az emberek többsége minden bizalmát elvesztette az országot zûrzavarba taszító Direktóriumban. Napóleon 1802-ben örökös konzullá, 1804-ben császárrá választatta magát, a koronát 1804. december 2-án helyezte - a Párizsba szólított VII. Pius pápa jelenlétében - saját fejére.
Napóleon a tõle megszokott eréllyel és lendülettel csinált rendet. Centralizált közigazgatást épített ki, a megyék élére prefektusokat állított, polgári törvénykönyve (Code civil) módosításokkal ma is hatályban van és világszerte átvették. Intézkedett a központi bank felállításáról, szigorú adórendszert vezetett be, megteremtette a belpolitikai stabilitást, konkordátumban rendezte az állam és egyház kapcsolatait - egyszóval létre hozta a modern államot. Családját fõnemesi rangra emelte és királyságokkal halmozta el õket, megalapította a Becsületrendet és létrehozta személyéhez kötõdõ új nemességét.

A zseniális hadvezér sorra verte meg az ellene összekovácsolt koalíciókat, gyõzelmet aratott Ulmnál és Austerlitznél (1805), Jénánál (1806), Friedlandnél (1807), Wagramnál (1809). 1807-ben Nagy-Britannia (amely ellen 1803-tól zárlatot rendelt el) és Portugália kivételével minden európai ország szövetségese vagy vazallusa volt, testvére ült a nápolyi és holland, a vesztfáliai és nápolyi, a spanyol trónon. 1809-ben Ausztriába is bevonult, Gyõrnél szétverte az utolsó magyar nemesi felkelést. A hatalmának tetõfokára érkezett Napóleon dinasztia alapításáról álmodozott, ezért elvált Joséphine-tõl és Mária Lujzát, I. Ferenc osztrák császár lányát vette feleségül. 1811-ben született meg fia, a Sasfiók, akit római királlyá nevezett ki.

1812-ben követte el élete legnagyobb hibáját, amikor a világ addigi legnagyobb és legerõsebb hadserege, a Grande Armée élén megtámadta korábbi szövetségesét, Oroszországot. A vállalkozás kudarccal zárult, alig 15 ezer ember vergõdött haza a büszke hadseregbõl. 1813-ban a hatodik ellene létrehozott koalíciótól Lipcsénél, a népek csatájában vereséget szenvedett és 1814. április 4-én le kellett mondania. Császári címének meghagyásával Elba szigetére számûzték, a trónra a Bourbonok ültek vissza, és összeült az Európa jövõjérõl határozni hivatott bécsi kongresszus.

Az Elbáról Napóleon merész elhatározással 1815. március 1-jén visszatért Franciaországba, ez volt a "száznapos uralom". Egész Európa vonult ellene, s utolsó csatájában Waterloonál vereséget szenvedett, négy nappal késõbb, 1815. június 22-én másodszor is lemondott a trónról. Ezúttal már biztos távolba, az Atlanti-óceán közepén, minden szárazföldtõl távol fekvõ Szent Ilona szigetére deportálták néhány leghûbb emberével. Itt halt meg 1821. március 5-én. Halálának okán máig vitatkoznak: számos összeesküvés-elmélet van forgalomban, a "legnépszerûbb" szerint megmérgezték. Holttestét 1840-ben Párizsba szállították, ahol az Invalidusok Templomában helyezték el. Tüneményes pályafutása már kortársait lenyûgözte, halála után a legendák magasságába emelkedett, életérõl számos könyv és film készült.

Szerkesztette: phan_tom 2004. 08. 16. 16:24 -kor

[kraftxld]

Augusztus 16.

Idézet

Madonna Louise Veronica Ciccone 1958. augusztus 16.-án született Bay Cityben (Michigan állam), nyolc gyermek közül õ született harmadiknak egy nagy tradicionális olasz családban. (Testvérei: Martin, Anthony, Christopher,Paula, Melanie, Mario és Jennifer)
Hatéves volt, amikor édesanyja, Madonna Fortin Ciccone meghalt mellrákban, ezért apja, Sylvio Ciccone nevelte tovább nemcsak katolikus hitben, hanem fegyelmezett munkával is nyolc gyermekét. A középiskolában Madonna vezérszurkoló, és ami fontosabb, kitûnõ tanuló volt. Idõvel beleszeretett a táncba, elõfordult, hogy öt órát gyakorolt egy nap. Érettségin kívül táncösztöndíjat is kapott a Michigan Egyetemre, ahol egy évig bírta(1977-1978) a kollégium számára fojtó atmoszféráját. Így került New York-ba, ahová egy pár balett-cipõvel, egy balett-trikóval és 35 dollárral érkezett meg. Ekkor 1978-et írunk.
Elkezdett dolgozni, magyarán táncolni egy színtársulatnál, az Alvin Ailey Dance Troupe-ban, késõbb asszisztensként Pearl Lange (modern-tánc koreográfus) mellett kereste a kenyerét. 1979-ben Patrick Hernandez diszkóslágerének (Born to be alive) háttérénekese. Ugyanebben az évben egy pornófilm fõszereplõje volt (Certain Sacrifice). Az elsõ dal, amit vele azonosítottak, az Everybody címû szerzemény volt, amelyet 1981-ben egy new yorki klubban, a Danceteria-ban adott elõ szinte minden este. A dallal 1982-ben felkerült a brit klublistára is.

1981-ben gitáron, szintetizátoron, dobon tanul játszani, idõközben pedig egy punkzenekar dobosa.

1983-ban jelent meg elsõ lemeze a Madonna. Az igazi áttörést a Holiday címû dal hozta meg számára, amely a Brit Top 20 illetve az Európai Slágerlista elsõ tíz dala között volt hosszú ideig. Ezek után minden albumáról legalább egy szám divatot és kultuszt teremtett. A második albumról a Like A Virgin (1984)-rõl A címadó dal óriási sláger lett, az egyike a minden idõk legjobb tíz dalának a brit slágerlistán. Errõl az albumról még a Material girl vált világhírûvé elsõsorban a videóklipnek köszönhetõen, amelyben Madonna Marilyn Monroe-t játszotta. 1984-ben szerepelt a Vision Quest címû filmben. 1985-ben résztvett a Live Aid-en. Szintén ebben az évben játszotta a Kétségbeesetten keresem Susant címû film fõszerepét, amelynek köszönhetõen mint színésznõ is ismertté vált.
Szintén 1985-ben kötött házasságot Sean Penn filmszínésszel. Ezidõtájt a sajtó az õ botrányaival volt elfoglalva, korábbi aktofotói jelentek meg a Playboyban és a Penthouseban. Nem túlságosan jól sikerült filmszerepei miatt is gyakorta támadták a kritikusok.
A botrányoknak köszönhetõen 1985 és 1987 között csak pár új dallal jelentkezett, ám ezekkel valahogy nem aratott túlságosan nagy sikereket, pedig a Crazy for you szövegét például a Carpenters együttes korábbi tagja, John Bettis írta. Ettõl fogva Madonna a legjobb szövegírókkal és zeneszerzõkkel dolgozott együtt.
Így nem is csoda, hogy az 1986-ban megjelent True blue illetve az egy évvel késõbb boltokba került You can dance-re nem sokan emlékeznek.

1987-ben elvált Penn-tõl, ezt követõen hamarosan ismét a listák élén találta magát.

1989-ben készült a Like a Prayer videója, amely óriási felháborodást keltett egyházi berkekben, a Vatikán szinte szó szerint kiátkozta Madonnát. A felháborodás oka, egyrészt maga a névválasztás, hisz MadOnna erotikus image nem éppen illett össze egy bibliai személlyel, a klip és a benne látható stigmatikus jelenségek, mint a könnyezõ Jézus-szobor már csak az utolsó cseppp volt a pohárban. Bár a botránynak sokat köszönhet Madonna, hisz nevét világszerte megismerték ennek köszönhetõen, sokat is veszytett, többek között egy több millió dolláros reklámszerzõdést a Pepsi Colával. 1990-ben két nagylemeze is megjelent I’m breathless illetve The Immaculate Collection címmel.
1990-ben együtt szerepelt Warren Beatyvel a Dick Tracy címû filmben, és a filmbéli szerelem a valóságban is tovább folytatódott, hsiz majd’ két évig együtt éltek. Valamint ebben az évben indult Blond Ambition nevet viselõ világkörüli turnéja is. Amely elsõszámú popdívává és szexszimbólummá avatta õt.
Az 1991-es In Bed with Madonna címû film az elõzõ évi turnét mutatta be.
1991 végén egy 70 millió dolláros, hároméves szerzõdést írt alá a Time-Warnerrel.
A kilencvenes évek elején olyan világslágereket „gyártott” mint a Vogue (Dick Tracy filmezene), vagy a Justify my love, amelyet Lenny Kravitz írt, illetve a Rescue Me.
1992-ben jelent meg egyik legvadabb albuma, az Erotica.
Madonna egyre inkább üzletasszonnyá is vált, hisz ahogy lejárt a szerzõdése a Time-Warnerrel, megalapította saját cégét a Mavericket, amely azóta intézi, lemezeinek, könyveinek és filmjeinek ügyeit, bevetéleit.
Elsõ sikerkönyve, a Sex which took egy erotikus képekkel és rajzokkal tarkított önéletrajzi kiadvány volt.
1993-ban már saját cége bonyolította harmadik világturnéját a The Girlie Show-t.

1994-ben jelent meg egy új korszakot jelentõ Bedtime Stories címû albuma, amelyet a Soul II Soul producerével, Nellee Hooper közösen adott ki. A dalok közül néhányat, például a Bedtime Storie-t Björk írt.
A legsikeresebb dal a Secret volt, amellyel több slágerlistán is a csúcsig jutott. De emlékezetes dal még az albumról a Human Nature is. Producerként és egyik szövegíróként pedig az amerikai zene egyik legsikeresebb alkotója, Babyface is jelent volt a produkcióban.

1995-ben jelent meg Somenthing to remember címû albuma, amelyrõl a címadó dalon kívül a Take a bow, a You’ll se illetve a This used to be my playground is sláger lett

1996-ban õ alakította Evita Peront az Evita címû filmmusicalben.
A film betétdaláért Golden Globe-díjjal jutalmazták. Elsõ gyermeke, Lourdes Maria Ciccone Leon is ebben az évben született meg, az apa pedig nem más volt, mint Carlos Leon, Madonna egyik edzõje.

1998-ban jelent meg eddig talán legjobban sikerült albuma a Ray of light. Madonna ezidõtájt rengeteget foglalkozott az ezoterikával, ami a dalok dallam- és szövegvilágában is érzõdik.
Három dal is No.1 sláger lett: a Ray of light, a Nothing really matters illetve a Frozen. A Little star címû felvételt pedig kislányának, Lourdesnek írta. Az album producere William Orbit volt.

1999-ben Grammy-díjat kapott Beatiful Stranger címû daláért, amelyet szintén William Orbittal közösen készítetett ( az Austin Powers filmzenéje volt)

2000 elején mutatták be legújabb filmjét hazánkban, a Második legjobb dolgot. A film egyik betétdala, az American Pie egy hetvenes évekbeli Don mcLean sláger feldolgozása.

2000. szeptember 19-én jelent meg Music címû lemeze. A címadó dalt már a megjelenése elõtt az év dance dalának kiáltották ki, ennek ellenére, mégsem sikerült vele Grammy-t nyernie Madonnának, pedig három jelölést is magáénak tudhatott. Az új album dalainak többségének szerzõje ey ezidáig még ismeretlen francia zenész Mirwais Ahmadzai. Persze azért William Orbit sem hiányozhatott a produkcióból.
A második kimásolt maxi az albumról a Don’t tell me volt, a legújabb kislemez pedig a What it feels like for a girl.

2000. december 12.-én ment férjhez a 32 éves, brit filmrendezõhöz Guy Ritchie-hez. Az esküvõt a skóciai Dornoch közeli Skibo-kastély kápolnájában tartották. Közös gyerekük, Rocco Ritchie tavaly agusztus végén született meg.

A pletykák szerint Madonna szerepel majd Guy új filmjében, a The Mole-ban. Az énekesnõ szerint a szerepet szinte rá írták, hiszen egy olyan lányról szól, aki Londonba érkezik, és valahogy belekeveredik az alvilág harcaiba. Guy legutóbbi filmjét a Blöfföt egyébként 2001 januárjában mutatták be a magyar mozik. Korábbi sikerfilmje pedig a Ravasz, az Agy és a két füstölgõ puskacsõ volt.

2001-ben világkörüli turnéje volt


Madonna igazán színes karrierjét a 2001. november közepén megjelent válogatásalbum próbálja meg összefoglalni: a GHV2 (Greatest Hits Volume 2) 1991-tõl eleveníti fel a legnagyobb sikereket.

2002: Õ jegyzi az új James Bond film, Halj meg máskor!-nak a betétdalát, sõt a filmben is feltûnik egy kisebb szerepben, vívómestert alakít.

Készülõben van új filmje, amelynek rendezõje férje, Guy Ritchie.

2003. április 22-én megjelent American Life címû albuma

2003 november 24-én jelent meg Madonna több mint félórás EP-je “Remixed and Revisited” címmel.

A kiadványon eddig soha meg nem jelentetett remixek, valamint egy új dal, a “Your Honesty” csábítja vásárlásra a rajongókat. A korongon Madonna mellett olyan hírességek hallatják hangukat, mint Missy Elliott, Christina Aguilera és Britney Spears.


Britney Spears új albuma, az In the Zone 2003. november 18-án jelent meg, amelyrõl az elsõ dal a Me Against The Music címet viseli. A szerzeményt Britney Madonnával közösen adja elõ.

A világsikert elõsegítendõ természetesen készült a dalhoz egy meglehetõsen erotikusra sikeredett videóklip is.

Madonna lemezcégében a Maverickben jelenleg Alanis Morisette dolgozik legújabb lemezén valamint leszerzõdtettek egy tizennégyéves svéd lányt, Amandát, akinek kicsit hasonlít a hangja Britney Spearséhez.

Nagylemezei:
- Madonna (1983): Lucky star, Borderline, You got me burning me up, I know it, Holiday, Think of me, Physical attraction, Everybody
- Like Virgin (1984): Material girl, Shoo bee doo, Pretender, Stay, Angel, Like a virgin, Over and over, Love don't live here anymore, Into the groove, Dress you up
- True blue (1986): Papa don't preach, Open your heart, Love makes the world go round, Jimmy Jimmy, La Isla Bonita, True blue, Where's the party, Live to tell White heat
-Who’s that girl (1987) (filmzene)
- You can dance (1987): Spotlight, Holiday, Everybody, Physical attraction, Over and over, Into the groove, Where's the party, Holiday Into the groove, Over and over
- Like a prayer (1989): Like a prayer, Love song, Promise to try, Dear Jessie, Keep it together, Act of contrition, Express yourself, Till death do us part, Cherish, Oh Father, Spanish eyes
- I’m breathless (1990): He's a man, Sooner or later, Hanky panky, I'm going bananas, Cry baby, Something to remember, Back in business, More, What can you lose, Now I'm following you, Vogue
- The Immaculate Collection (1990): He's a man, Sooner or later, Hanky panky, I'm going bananas, Cry baby, Something to remember, Back in business, More, What can you lose, Now I'm following you, Vogue
- Dick Tracy (filmzene)
- Erotica (1992): Erotica, Fever, Bye bye baby, Deeper and deeper, Where life begins, Bad girl, Waiting, Thief of hearts, Words, Rain, Why's it so hard, In this life, Did you do it, Secret garden
- Bedtime stories (1994): Survival, Secret, I'd rather be your lover, Don't stop, Inside of me, Human nature, Forbidden love, Love tried to welcome me, Sanctuary, Bedtime story, Take a bow
- Something to remember (1995): I want you, I'll remember, Take a bow, You'll see, Crazy for you, This used to be my playground, Live to tell, Love don't live here anymore, Something to remember, Forbidden love, One more chance, Rain, Oh father, I want you (orchestral)
- Evita (1996) (filmzene)
- Ray of light (1998): Drowned world (substitute for love), Swim, Ray of light, Candy perfume girl, Skin, Nothing really matters, Sky fits heaven, Shanti/Ashtangi, Frozen, Power of goodbye, To have and not to hold, Little star, Mer girl
- Music (2000): Music, Impressive Instant, Runaway Lover, I Deserve It, Amazing, Nobody's Perfect, Don't Tell Me, What It Feels Like For A Girl Paradise (Not For Me), Gone

Koncertturnéi:
The Virgin Tour (1985)
Who's That Girl (1987)
Blond Ambition (1990)
The Girlie Show (1993)

Színpadi szerepei:
- Goose And Tomtom (1986)
- Speed the Plow Broadway (1988)

Filmjei:
- CertainSacrifice (1979, pornó)
- Vision Quest (1984)
- Kétségbesetten keresem Susant (1985)
- Könyörtelenül (1985)
- Sanghaji meglepetés (1986)
- Lõtávolban (1986)
- Ki ez a lány? (1987)
- A Broadway vérszopói (1989)
- Dick Tracy (1990)
- Madonnával az ágyban (1991)
- Micsoda csapat! (1992)
- Árnyékok és köd (1992)
- A tanú teste (1993)
- Kockázatos játék (1993)
- Egy füst alatt – beindulva (1994)
- Négyszoba – Nászutas szoba (1995)
- Chicago (1995)
- Girl 6 (1996)
- Evita (1996)
- A második legjobb dolog (2000)

Díjai:
- Brit-díj (1995)
- Golden Globe-díj (1997)
- Grammy-díj (1999) – Beatiful stranger – Austin powers filmezene

[horex]

[quote name='lameXpert' date='2004. aug. 12., csütörtök - 2:47']
Fiúk a térrõl

Ország: magyar
Gyártási év: 1967
Szereplõ(k):
Végrehajtó:  Bárdy György 
Lada:  Bujtor István 
Darvas Iván 
Vidák Feri:  Dózsa László 
Esztergályos Cecília 
Gordon Zsuzsa 
Kis Lada:  Harsányi Gábor 
Katona Gyuszi:  Huszti Péter 


[/QUOTE] [/quote]
És az egyik deltás statiszta bandatag Kozeluha László baratom, Isten nyugosztalja
by horex

[lameXpert]

Szeptember 01.

Idézet

Talpassy Tibor (1905-1988) író

Idézet

"A jampec alakja a városi, különösen a fõvárosi közönségnek nem mai keletkezésû figurája. Már a 30-as évek amerikai filmdömpingje idején feltûnt ez a típus és számos követõt talált az ifjúság körében" - írta a Szakérettségis Híradó 1953-ban.27 A jampec alakja valóban nem az ötvenes évek szüleménye, mégis ebben az idõszakban vált a közvélemény számára igazán ismertté a figura. Talpassy Tibor 1935-ben megjelent regénye "A jampec" néhány hányatott sorsú, a többségi társadalom erkölcsi normáit elvetõ fiatalról szól (Talpassy 1935).
Mit jelent maga a jampec szó és honnan származik? Elsõ említése 1928-ban fordul elõ. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint jelentése: léha, semmirekellõ, feltûnõen öltözködõ és viselkedõ ifjú.28 A jampec alakja elsõsorban a divathoz kapcsolódik. Lucien Febvre szerint, mivel a divatban a kezdõ- és végpontok térben és idõben igencsak kiterjednek, ezért célszerû a kezdõ- és végpontok helyett a középpontokat megjelölni (Barthes 1982: 108). A jampecek történetében a középpont egyértelmûen az ötvenes évek fordulója. Ekkoriban tûnik fel a jampec alakja az "írott divatban", az újságok hasábjain, szinte mindig negatív elõjellel.

Mi jellemezte a jampecet? Mitõl mondták azt valakire, hogy jampec? A "jampec" fogalom elsõsorban a közvélemény elõítéleteinek terméke, nem egy csoport koherens jellemzõje. Mégis, pont az elõítéletek miatt a jampecséggel megbélyegzettek "aktív" magatartásként is megélhették jampecségüket, mint azt a késõbbiekben látjuk. A szerepelmélet szerint érdemes különbséget tenni a szerepbetöltõ szerepelvárásai és az emberek általában vett szerepelvárásai között (Sarbin-Allen 1994: 108-128). A jampecek vizsgálatánál elsõsorban a jampecekkel kapcsolatos szerepelvárásokból indulunk ki, mivel a korabeli források erre adnak leginkább lehetõséget.

Számos leírásból kiderül, hogy a jampeceket elsõsorban öltözködésük jellemezte. A jampecek fekete vagy színes ingekben, mintás nyakkendõkben vagy piros pettyes sálakban, lötyögõ vállú csapott "jakókban", csõnadrágokban, csíkos zoknikban, gumitalpú színes cipõben és cowboy szabású kalapokban jártak. A jampeclányok szûk szoknyákat és "zsákkabátokat" viseltek, általában lófarokba font vagy dauerolt frizurával. Késõbb õk hordták elsõként a nemek és osztályok közötti különbségeket megszüntetõ ruhadarabot: a farmert is. Az egyes ruhadarabok önálló megléte is már jampec-megjelenésûvé tett valakit, nem kellett az összes feltüntetett jellemzõ ruhadarabot viselnie.

A feltûnõ viselethez társultak az egyéb feltûnõ szokások: mint például a "vad tánc", vagy a "pesties" szóelemek elburjánzása a beszédben. A jampecek jellemzõjének tekintették a "nyegle sztorizást" is. Az egyéniesítõ viselet és frizura, a táncolási szokások, a beszélt nyelv mind a városon belüli megkülönböztetés jegyéül szolgált. A Budapestrõl Sztálinvárosba kerülõ fiatalok ezáltal is megkülönböztették magukat környezetüktõl, ezenkívül viselkedési mintákat is adtak a falvakból Sztálinvárosba kerülõ fiataloknak. A fiatalok egy része számára a városias viselkedés egyenlõ volt a domináns társadalom által "jampecnek" minõsített divat követésével.

[phan_tom]

Szeptember 4.

Beyonce Knowles




Meg én is 

[MarKinG]

lamexpert ingyen 400 hozzászólásos topicját láthatjuk 

[Niceday]

Ma született... Krinyo

Krinyo!
Nagyon Sok Boldog Születésnapot Kívánok!   

[Eleanor]

Idézet

1834 December 6.

Mechwart András tervezõmérnök, feltaláló.

Mechwart András 1855-ben szerzett mérnöki oklevelet, és 1859-ben került Budára, ahol a Ganznál lett felügyelõ. Mechwart itt hamarosan mûszaki- majd vezérigazgató lett, a Ganz pedig irányítása alatt az ország vezetõ gépgyárává fejlõdött. 1878-ban õ létesítette a villamos részleget, és szakadatlan fejlesztõmunkát folytatott. Legfontosabb találmányaival a malomipar fejlesztését alapozta meg, a forgó eke tökéletesítésén haláláig dolgozott. Nevéhez fûzõdnek még az oldható tengelykapcsolók és a villamos fadöntõ gépek is.