HWSW Informatikai Kerekasztal: Ma született - HWSW Informatikai Kerekasztal

Ugrás a tartalomhoz

Mellékleteink: HUP | Gamekapocs

  • (25 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

Ma született Értékeld a témát: -----

#141 Felhasználó inaktív   Telcontar 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 8.689
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 04. 01:42

Csak pár érdekes adalék a Homo Erectus-ról, saját fejemből.

    Bár a hangképző szervei már tökéletesen megegyeztek a Homo Sapiens-éivel, mégsem tudott beszélni. Az agyában még nem volt beszédközpont.
    Életmódját tekintve ragadozó és dögevő volt. Valószínűsítik, hogy - bár elsőre furcsának tűnik, de - az utóbbinak köszönheti a továbblépést a mai ember felé. A dögevés ugyanis a Homo Erectus esetében nehéz ügy lehetett - nála sokkal erősebb lényekkel kellett megküzdenie a táplálékát jelentő dögökért. Nemigen maradt számára más, csak a velőscsontok. A velőhöz viszont csak úgy tudott hozzáférni, hogy szerszámként követ használt.


[ 2003. november 04.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ]
... a trip back in time is all I need ...

#142 Felhasználó inaktív   Brett Shaw 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 11.661
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 07. 11:30

Erkel Ferenc

(Gyula, 1810. nov. 7. - Bp., 1893. jún. 15.)

Kép

idézet:


Erkel József tanító és egyházi karnagy gyermekeként született a 19. század második évtizedének kezdetén, Nagyváradon. Itt végezte kezdeti tanulmányait, később ezeket már Pozsonyban fejezte be. Zenei tanítómestere a kiváló képzettségű pozsonyi muzsikus, Klein Henrik volt.

Alig múlt 17 éves, amikor házi zenetanárnak Kolozsvárra szerződik, ahol később kapcsolatba került Ruzitska Györggyel, Erdély korabeli zenei életének egyik meghatározó alakjával. Zenei pályája mint zongoraművész kezdődött, mindamellett már ekkor is vezényelt alkalmanként és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később fel is költözik, és Pesten telepedik le.

Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Társaságnál vezényel karnagyként. 1837-ben a Nemzeti Színház elődjéhez, a Pesti Magyar Színházhoz szerződik, első karmesteri minőségben. Karmesterként itt mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami a zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be az első operáját a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában.


1844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operát, később megnyeri a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kihirdetett pályázatot is. Erkel Ferenc szerzeménye azóta is a Magyar Nemzet és a Magyar Köztársaság Himnusza. A szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság.

Még az ötvenes években készül el a csak 1861-ben bemutatott operája, a Bánk Bán, amely az utolsó Egressy-szövegre írt operája Erkelnek. A Bánk Bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsát jelenti, ekkora sikert később egyetlen operája sem hozott számára, aminek oka részben az volt, hogy nem talált többé megfelelő szövegíró társszerzőre.

1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta, miközben aktívan szerepet vállalt a Zenepedagógia terén is, közreműködött például a Zeneakadémia 1875-ös megalakításában is. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta. 1888-ban 50 éves működése alkalmából ünnepelte a főváros, majd 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera, mint műfaj megteremtése. Nyugati operák mintáira támaszkodva, a 19. század magyar verbunkos zenéjének felhasználásával és újraértelmezésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. A zene mellett neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel minden évben a kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmazzák. [/quote]
NE ESS PÁNIKBA! ...és mindig legyen nálad törülköző!
ASUS M4A785T-M|AMD Phenom II X2 550 BE@3500MHz|AC Freezer 64Pro|4x1 GB GEIL VALUE PC3-10660 CL9|PowerColor HD3870|OPTIARC AD-7243S|KINGSTON SKC300 60GB SSD+WD 500 GB SATAII|GENIUS SW-HF 5000 5.1|CHIEFTEC A80 450W|HP LP2275W 22" TFT|Windows 7 Ultimate 64 bit

#143 Felhasználó inaktív   L 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 5.469
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 07. 22:54

1917. Ma született a Legújabb Kor. Megpróbálták...
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik

#144 Felhasználó inaktív   Telcontar 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 8.689
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 07. 23:28

idézet:
Ezt írta L:
1917. Ma született a Legújabb Kor. Megpróbálták...[/quote]

Nem sikerült.
[url="http://"http://eszmelet.tripod.com/38/mandel38.html"]Egy tanulmány[/url] a nagy októberi szocialista forradalom és az 1991-es átalakulás párhuzamairól.
... a trip back in time is all I need ...

#145 Felhasználó inaktív   L 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 5.469
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 07. 23:36

idézet:
Ezt írta Telcontar:


Nem sikerült.
[/quote]

Persze, hogy nem sikerült. Marx papa is megírta ;) . No nembaj, majd legközelebb. Azért reménykedem, egyszer megdől ez a rabszolgakapitalizmus. :) :cool:
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik

#146 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 08:10

Halottról vagy jót vagy semmit....
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#147 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 22:17

November 09.

idézet:
Uray Tivadar 1895-1962

Kép

.....Február hónap színházi eseményeiről szóló beszámolónkat a sorozat legfontosabb s színpadi művészet szempontjából legértékesebb eseményével, a Hamlet új előadásával kell kezdenünk. A nagy mű új rendezésben került színre a Nemzeti Színházban s először játszik benne nagy Shakespeare-szerepet a színház egyik legkiválóbb színésze, Uray Tivadar. Mind a két ok külön-külön is elegendő volna, hogy nevezetes eseménynek tekintsük ezt az előadást.

Uray Tivadar mintegy negyedszázada játszik a Nemzeti Színházban, a legújabb időkig többnyire szerelmes szerepeket. Testi megjelenése is erre utalta: nyulánk, karcsú termet, könnyed, friss mozgás, veleszületett elegancia, lírai kifejezésre kiválóan alkalmas hang – a lírai szerelmes szerepkörének minden külső tényezője megvan benne. Ezekhez járul lényének derült melegsége, a finom árnyalás iránti élénk érzéke, erős intelligenciája és nem utolsó sorban gondossága és megbízhatósága. Szerepet soha el nem hanyagolt, színvonalát mindig megtartotta, megbecsülte önmagát és közönségét. Viszonzásul népszerűséget kapott és szeretetet a nézőtér részéről. Ő a színház egyik leghasznosabb színésze.

Mostanában jutott abba a korba, amikor a színésznek éreznie kell, hogy művészi lénye megérett a legnagyobb szerepekre s a szerelmes játékokról ideje áttérnie az élet nagy és komoly komplikációinak ábrázolására. Az átmenet nyilvánvaló lett a mult évben, az Ahogy tetszik-ben, amikor a bús Jack szerepében, a Hamlet ez előképében megmutatkozott a mély shakespearei hang megszólaltatására való hivatottsága. A Donna Diana okos komornyik-szerepében intelligenciájának teljes teltségét kellett méltányolni. Magától értetődik ezek után az előzmények után, hogy első fellépését a Hamletben nagy érdeklődéssel várta a közönség.......[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#148 Felhasználó inaktív   Telcontar 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 8.689
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 22:23

idézet:
Ezt írta lameXpert:
Halottról vagy jót vagy semmit....[/quote]

Teljesen még nem halott...Kuba...Észak-Korea...sok-sok kommunista érzelmű ember a volt keleti blokkban. Nem, még nem halott.
... a trip back in time is all I need ...

#149 Felhasználó inaktív   L 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 5.469
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 22:29

idézet:
Ezt írta Telcontar:


Teljesen még nem halott...Kuba...Észak-Korea...sok-sok kommunista érzelmű ember a volt keleti blokkban. Nem, még nem halott.
[/quote]

Azok nem kommunista országok. Talán szocialistáknak nevezhetők, bár én államkapitalistának hívnám. A kommunizmus egészen más...
Jó téma, de sajnos nem nyitható róla topik, mert biztosan "szétbutáskodnák" :( .
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik

#150 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 23:22

Téma: Ma született
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#151 Felhasználó inaktív   Telcontar 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 8.689
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 08. 23:39

idézet:
Ezt írta lameXpert:
Téma: Ma született[/quote]

[url="http://"https://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=8&t=001562"]ERRE[/url] a topicra gondoltál? :)

[ 2003. november 09.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ]
... a trip back in time is all I need ...

#152 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 10. 07:41

November 10.

idézet:
Öveges József(Páka, 1895. november 10. - Budapest, 1979. szept. 4.)
[fizikus, egyetemi tanár]

Kép

In memoriam Öveges József
Fizikus reverendában
Az Élet és Tudomány egyik alapítója, legkedveltebb szerzője s évtizedeken át – haláláig – szerkesztőbizottsági tagja volt Öveges József (1895–1979). A tatai Eötvös József Gimnázium egyik 17 éves tanulója az idén a Természet Világa ifjúsági cikkpályázatán lapunk különdíját nyerte az alábbi, Öveges professzor életéről írt munkájával. Ez alkalomból Öveges József tatai esztendeinek nyomait kutattuk a városban és egykori kedves gimnáziumában.

A Zala megyei Páka községben 1895. november 10-én született. Édesanyja, Mihálovits Ilona a pákai orvos leánya, édesapja pedig Öveges József felekezeti tanító volt. Ősei apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően néptanítók voltak. Az apa korai halála után a megözvegyült édesanya egyedül nevelte négy gyermekét, s igencsak meg kellett küzdenie a mindennapi betevő falatért. A legidősebb fiú, József az elemi elvégzése után a győri Bencés Gimnáziumba, majd a piaristák növendékeként Kecskemétre került. Különösen a matematika és a fizika iránt érdeklődött. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1919-ben kitűnő eredménnyel tanári diplomát szerzett. Egy évvel később, 1920. július 10-én a piarista rend tagjaként pappá szentelték.

Semmiből nem lesz semmi
Tanári pályáját vidéken kezdte. Tanított Szegeden, Vácott és Tatán. A leghosszabb ideig, összesen tizenkét éven át, a tatai kegyes-tanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnáziumban. Ott döntötte el, hogy tudományos könyveket ír az ifjúságnak. Szerette volna feltárni az újabb nemzedékeknek a fizika csodáit, szépségeit. Első könyvét – 1929-ben – egy külföldi író művének hatására írta Időjóslás – időmeghatározás címmel. A kiadók nem bíztak a sikerben, ezért Övegesnek kétezer előfizetőt kellett összegyűjtenie. Hirdetőplakátot készített a következő felirattal: „Adja el az esernyőjét, és vegye meg Öveges József: Időjóslás – időmeghatározás című könyvét!”
Az 1924–1930-as éveket, merthogy a rendfőnökség áthelyezte, a váci Piarista Főgimnáziumban töltötte. Aztán 1930-tól 1940-ig ismét Tatán tanított. Iskolai fizikai kísérletein tanítványai szívesen vettek részt, s ezekről valóságos legendákat meséltek. Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna.
Tanítványait arra buzdította, hogy a jelenségeket képzeljék maguk elé, és így próbáljanak beszélni róla. Nála az a diák sohasem kaphatott jeles osztályzatot, aki csak krétával a kezében a táblánál próbálta bebizonyítani a tudását. Ennek ellenére az ábrák megfigyelésére és megértésére is nagy gondot fordított. Az értelemnek és a szavaknak nagy súlya volt nála, a füzetek első lapjára kedvenc jelmondatát íratta diákjaival: „Semmiből nem lesz semmi!” Ezt a gondolatot maga is komolyan vette, és a nehéz helyzetekben mindig alkalmazta is. A gyerekeket munkára nevelte, és többször kijelentette:
„... nem azt akarom, hogy tudjanak egy bizonyos geometriai vagy fizikai szabályt; a célom az, hogy szokják a munkát, tanuljanak meg dolgozni!”

Sokkal szebb a fizika, mint gondoltam!
Hitt az élőszó erejében, abban, hogy fontos a magyarázat. Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta. Ez a rózsa egy „ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belőle”. A tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: „A mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol szükség van rá.”
A gimnázium 1936/37. évi Évkönyvében található a mester egyik fontos és kiemelkedő műve Fejezetek egy tanári noteszból címmel. Ebben a diákokhoz szól, nekik mondja el gondolatait, megfigyeléseit. A tanítás után szívesen mélyedt el szaktárgyaiban; szakadatlanul tovább bővítette tudását. Szabadidejében tankönyveket írt, mert úgy gondolta, hogy nincs megfelelő könyv, amelyből tanulni lehetne. Kis Fizika címmel két műve jelent meg 1939-ben: „Szeretném, ha a könyvecskében nyoma maradt volna annak a szeretetnek és kedvnek, amellyel írtam. Munkám legnagyobb jutalma az lesz, ha a kisdiák néhányszor felkiált tanulás közben: Még annál is sokkal szebb a fizika, mint gondoltam! Ez volt a célom.”
Tata 1964-ben díszpolgárává választotta. Egykori kedves iskolájában – a mostani Eötvös József Gimnáziumban – születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Az iskolában minden évben megrendezik az Öveges-emlékversenyt az I. és II. osztályosok számára. A tanulók matematikából és fizikából mérhetik össze tudásukat. Halálának 10. évfordulóján több hónapos Öveges József jelenségbemutató kiállítást tartottak. Örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, és 1995 őszén be is teljesült álma: megnyitották a Csodák Palotáját! Öveges professzor öröksége remélhetőleg tovább él a mai és a későbbi tanítók, diákok nemzedékeiben is.

[i]Grósz Andrea
(Eötvös József Gimnázium,Tata)[i][/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#153 Felhasználó inaktív   Taranis 

  • Senior tag
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 3.263
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 10. 12:12

Ennio Morricone
Kép

Született: 1928. november 10.

"Mindenképpen az egyik, ha nem a legnevesebb és legjobb filmzeneszerző Ennio Morricone. 1928-ban született Rómában. Itt, a Szent Cecília konzervatóriumban tanult zeneszerzést és trombitát. Először dzsesszzenekarokban használta ez utóbbi tudását, aztán az olasz rádióban dolgozott. Csak a hatvanas években kezdett el filmzenéket írni. Első nemzetközi sikerét Sergio Leone: Egy maréknyi dollárért című filmjének dalaival aratta. Leonéval később is rengeteget dolgozott együtt, ezért is van, hogy Morricone nevéről először a spagetti-western, vagyis az amerikai Vadnyugat történeteit feldolgozó olasz műfaj jut eszünkbe. Leghíresebb zenéi, a Volt egyszer egy Vadnyugat, valamint A jó a rossz, és a csúf is westernek.
Pedig a híres mester szinte mindenféle filmhez hívták, ugyanis neve védjegy, vagyis garancia a minőségre. A horrortól a vígjátékig, no meg a komoly művészfilmekig terjed a skála, a rendezők közül csak néhány: Pedro Almodovar, Pier Paolo Pasolini, Brian DePalma, Roman Polanski, Barry Levinson. Valamint még rengetegen, a kevésbé ismert alkotókig.

Morricone zenei eszköztára is legalább ennyire szerteágazó. Amiről rögtön fel lehet ismerni, az egyrészt lenyűgöző dallamírói képessége: szinte minden darabjának fő motívuma rögtön bemászik a fülünkbe, együtténeklésre vagy fütyülésre késztet. A másik jellegzetesség a hangszerelés mesterségében elért tökéletessége: grandiózus nagyzenekartól a harmonikáig, harangig vagy elektromos gitárig minden megtalálja a maga helyét. A szimfonikus zenekartól eltérő hangszereket ő kezdte el alkalmazni a filmzeneírásban, és máig ő ennek a legnagyobb mestere. A zenei stílusok közül hatott rá a klasszikus, a rock, a dzsessz, a pop, a rock, az elektronikus zene és az avantgárd.

A széles körben ismert mester műveinek összegyűjtése meglehetősen nehéz feladat. Maga Morricone sem tudja, hogy hány művet írt."

Nincs hely a filmjeinek felsorolásra, melyekhez zenét írt.

Egy kiadós [url="http://"http://www.imdb.com/name/nm0001553/"]lista[/url] az alkotásokról, és a fenti szöveg [url="http://"http://www.sulinet.hu/eletmod/kultura/zene/lemezelo/lemezelo32.shtml"]forrása[/url].

Isten éltesse még sokáig.

#154 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 11. 07:33

November 11.

idézet:
Szász Károly 1865-1950

...... szemerjai Szász Károly (1865-1950) író, kritikus, 1910-tól Tisza-párti országgyűlési képviselő, 1917-1918-ban a képviselőház elnöke, a köztársaság kihirdetője; a Tanácsköztársaság bukása után ismét képviselő......


...Szász Károlyt életemben először és utoljára Gyulai Pálnál láttam körülbelül huszonkét évvel ezelőtt. Még most is élénken emlékszem arra a felejthetetlenül szép délutánra, amelyet azután Szász Károly megjelenése megzavart. Gyulai Pál íróasztalánál ült, ebédutáni portorikóját szívta a régi emlékeit idézgette. Oly közvetlenül és bensőségesen tudta a multból előhívni a magyar irodalom nagy alakjait. Fiatal, rajongó szívemmel úgy éreztem, mintha oltár előtt állnék, ahol avatott kezek tüzet gyújtanak a szellemi élet nagy titkai előtt s magamban azért esdekeltem, bár sokáig tartana ez a kivételes hangulat és finom ezüstszövetét ne szakítaná szét semmiféle profán jelenség.

Ekkor jött Szász Károly. Verseket hozott, amelyekből apjára való tekintettel az öregségében elnéző és jószívű Gyulai Pál néha-néha válogatott a Budapesti Szemle számára. Szász Károly Gyulai felszólítására helyet foglalt az íróasztal másik oldalán és belekezdett verseinek felolvasásába. Lelkemre sötét felhő árnyéka szállt. El nem tudtam képzelni, hogy lehet valakinek bátorsága, vakmerősége ilyen verseket felolvasni a szent öreg előtt, aki Petőfi helyét irodalmunkban kijelölte és Arany Jánosnak barátja volt.....[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#155 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 11. 09:36

idézet:
Perczel Mór 1811

Kép
Kép

Már kortársai különös embernek tartották. Úgy is bántak vele, mint a különös emberekkel szokás. Hol az egekbe emelték, hol eltaszították maguktól. Nevét egyszer a legnagyobb hadvezérekével együtt emlegették, másszor szidalmakkal szórták tele.
1811. november 11-én született Bonyhádon. Családja a XVI. században vándorolt be Németországból hazánkba. I. Lipót nemesi rangra emelte őseit, s ettől kezdve a Perczelek sokat hallattak magukról. A bonyhádi ágat az 1699 és 1768 között élt Perczel József, Tolna vármegye alispánja alapította meg. Érdemeire való tekintettel Mária Terézia még a bonyhádi előnév használatára is feljogosította.
Mór az alispán egyik unokája, Perczel Sándor fiaként látta meg a napvilágot. Édesapjáról emlékirataiban mint katonás, szigorú fegyelmet tartó emberről emlékezett meg. Ugyanakkor elismerte, hogy gyakori ingerlékenysége fő oka a napóleoni háborúkban szerzett fejsebe volt. Édesanyja Kajdachy Erzsébet 21 gyermeknek adott életet. (Későbbi házaséletében Perczel Mór követte szülei példáját: nagy családot alapított, feleségével együtt 14 gyermeket nevelt fel.) Gyermekkorát a családi birtokon, Börzsönypusztán töltötte. Édesapja Vörösmarty Mihályt fogadta fel fia s leányai mellé nevelőnek. (A költőt a családhoz más szálak is fűzték: Börzsönypusztán lett szerelmes Mór húgába, Perczel Etelkába.) Vörösmarty felmérhetetlen hatást gyakorolt ifjú neveltjére. Igazi nemzeti szellemben nevelte, Rákóczi képénél még arra is megeskette a 12 éves kisfiút, hogy egész életét a haza szolgálatának szenteli. A nevelés fogott az ifjú legénykén. Az iskolában többször megfenyítették császár- és királyellenes magatartásáért. A magyar nyelv védelmére három társával titkos társaságot alapított, s a tanárok latin kérdéseire anyanyelvükön válaszoltak.
Apja, hogy az iskolai események továbbfajulásának elejét vegye, Miklós öccsével együtt hadapródnak adta egy tüzérezredhez. Mór kiválóan tanult, különösképpen a matematikát szerette, de igazi énjét a katonaságnál sem tudta leplezni. 1830-ban néhány ezredtársával a lengyel szabadságharc segítségére akart sietni. A szökési kísérlet kitudódott, Perczelt letartóztatták és a katonai törvényszék halálra ítélte. A halálos ítélet hírére felzúdult a közvélemény: a fiatal katonát sikerült kiszabadítani börtönéből.
Perczel szabadulása után a politikai pályára lépett. Az alig húszéves ifjút 1831-ben Tolna vármegye Szekszárdon tartott közgyulésén aljegyzővé választották, öt évvel később pedig közfelkiáltással a simontornyai járás főszolgabírájává. A fiatal politikus a reformeszmék, Kossuth és Széchenyi hű követőjévé vált, de radikalizmusával, türelmetlenségével sokban túl is tett rajtuk. Már fiatalon kitünő, tüzes szónokká képezte magát, hallgatóságát percek alatt magával tudta ragadni. Forrófejűségével korán felhívta magára a császári hatóságok figyelmét.
Az 1843-44-es pozsonyi országgyűlés követeinek választása izzó hangulatban folyt Tolnában. Sokszor kevés hiányzott hozzá, hogy a liberális és a konzervatív párt hívei kardot, ólmosbotot rántsanak, s egymásnak rontsanak. A király Vay Ábrahám gróf vezetésével vizsgálóbizottságot küldött a forrongó megyébe. A biztosok felségsértéssel vádolták meg Perczelt. Terhére rótták, hogy verekedést szervezett Dunaszentgyörgyön, s a nemeseket követválasztó gyűlésére trombitaharsogás és lövöldözések közepette vezette be.
A vádemelés ellenére a liberális Bezerédj Istvánnal együtt követként vett részt az országgyűlésen. Az ifjú politikusra ekkor figyeltek fel a reformkorszak vezető egyéniségei. Kossuth izgatott lelku látnoknak nevezte. De nemcsak a politikusok felejtették rajta a szemüket. A tizenhat éves Sárközy Etelka sem maradt közömbös Perczel iránt. Néhány hónappal megismerkedésük után már össze is házasodtak, s Dunakömlődön telepedtek le.
Az 1848-as márciusi események idején a forradalmi ifjúság minden megmozdulásából a 12 pont megfogalmazásából is kivette részét. A budai választókörzet országgyűlési képviselőjévé választotta, június 12-én pedig kinevezték Magyarország rendőrfőnökévé. Ekkor már kezdtek megmutatkozni azon a jellemvonásai - a féktelenség, lobbanékonyság, azonnali véleménynyilvánítás -, amelyek az 1867-es kiegyezés után igen messzire sodorták. Az olasz szabadságharc kérdésében nem tartotta elég radikálisnak a kormány álláspontját, ezért lemondott. ..........[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#156 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 11. 23:46

November 12.

idézet:
Rákosi Jenő 1842-1929

Kép

Ha Rákosi Jenő negyvenéves kora előtt hal meg - mint sógora, a vele egyidős Csepreghy Ferenc -, vagy nem sokkal éli túl negyvenedik életévét, úgy emlékeznénk rá, mint a XIX. század egyik érdekes és nem jelentéktelen irodalmi újítójára, a mértéktartóan haladó, de mégis progresszív akkori fiatal írók vezéralakjára, kitűnő és hasznos irodalom- és színházszervezőjére. Rákosi Jenő azonban nyolcvanhét évet élt, és úgy emlékezünk rá, mint a XX. századi magyar irodalom egyik legellenszenvesebb publicistájára, az irodalmi és politikai reakció nagy hatású szellemi vezérére, minden haladó törekvés elszánt és következetes ellenségére.....[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#157 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 13. 07:17

November 13.

idézet:
BERNÁTH Aurél (1895, Marcali - 1982, Budapest)

Kép

Az 1895-ben Marcaliban született Bernáth Aurél 1912-ben került Kaposvárra. A Párizsból hazatért nagy mester, a Róma-villában élő Rippl-Rónai József közeli példája nyomán indult el a festészet útján. Rippl-Rónai József öccsének, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtőnek atyai ösztönzésére ment Nagybányára, a művésztelepre tanulni.Az első világháború miatt nem Párizsban, hanem Bécsben és Berlinben gyarapította művészi tapasztalatait. Korai avantgard stíluskorszaka után sajátos lírai stílust teremtett. [/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#158 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 14. 07:36

idézet:
Görbe János (Jászárokszállás, 1912. nov. 15. - Bp., 1968. szept. 5.): színész,

Kossuth-díjas (1951). Szülőhelyén bojtár, címfestőinas, majd a fővárosban segédmunkás volt. Rózsahegyi Kálmán színiisk.-ját végezte (1940). Színészi pályáját vidéki társulatoknál kezdte. Rövid idő múlva a bp.-i Belvárosi Színház szerződtette, innen a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz került. 1945-ben a bp.-i Nemzeti Színház, majd a Belvárosi Színház, a Magyar Színház, a Magyar Néphadsereg Színháza, az Ifjúsági Színház és a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz, három év múlva a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. Ötvenkilenc film- és tv-filmszerepet játszott.

Kép

"Szőts István: Szilánkok és gyaluforgácsok

…Gyakran kirándultam a Hargitára, a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szorosba. Részben a lelkesítő lovaglás, részben az addig csak Tamási Áron és Nyírő József[1] könyveiből ismert székelyek között eltöltött kedves hetek hatására mindinkább meggyökeresedett bennem az elhatározás, hogy itt, ezen a tájon végre olyan filmet készíthetek, melyben valóra válthatom a filmmel kapcsolatos elképzeléseimet, megörökíthetem azokat a személyes gyermekkori emlékeket, amelyek a természethez és Erdélyhez fűztek.

Nyírő József halinakötéses könyvei, a Kopjafák, a Havasok könyve tömör, balladaízű történetei jó anyagot kínáltak egy ilyen filmhez.

…Elkezdődtek a próbafelvételek, a motívumkeresés és a színészek kiválasztása. Görbe János mellett könnyű volt kikötni. Még a Földindulásban figyeltem föl rá. Egy mellékszereplő egzaltált figuráját alakította, démoni erővel. Valódi népi típus volt: megjelenése, tartása, mozgása, arcvonásai: Nyers és sokszor szinte brutális durvasága egy szelíd nézéssel vagy tétova félmozdulattal átváltott lírai költészetbe és bensőséges gyöngédségbe.

…Leutaztam a Gyilkos-tóhoz. Ott egy panzióban szobákat béreltem, és napokig vártam, hogy az egyfolytában zuhogó eső elálljon. Végre kiderült az ég, táviratoztam Pestre. Megérkezett Szellay Alice, Görbe János, Morell Miska, Paál Lajcsi, Ferenczy Zsiga és az új operatőr, Fekete Ferenc9, aki idáig még csak híradókat és dokumentumfilmeket készített, ez volt az első játékfilmje (a csúszások miatt Makay sajnos már nem tudott tovább velünk maradni). Összesen heten voltunk. Csupa ismeretlen fiatal kezdő. Naiv hittel, sok idealizmussal, nagyon kevés pénzzel, valami különleges és szép film elkészítésére szövetkeztünk.

Csípős, kora őszi kolompszavas hajnalokon – tavasz helyett szeptemberben! – a Gyilkos-tó melletti boronaház panzió előtt már türelmesen várt egy békési paraszt kis mokány lovával. Fanyergére pakoltuk a könnyű kézi felvevőgépet és a „ruhatárat”. A többit, ami nem fért el a ló hátán, azt magunk vittük, a saját hátunkon! Sokszor az őzet és a fülesbaglyot is. Festék, fodrász és sminkmester nélkül dolgoztunk. Görbe bajuszát fenyőgyantával ragasztotta fel egy székely favágó, amikor kiderült, hogy jó pár órányira fekvő szállásunkon hagytuk a ragasztószert. Morell éjjel faragta a kicsi Jézus szobrát, amire már másnap kora reggel, a búcsújelenet felvételénél szükség volt. Mind a heten mindenesei voltunk a filmnek.

Minden reggel hat órakor megmásztuk a Kis Cohárd meredek lejtőit. Gyakran hiába, mert egyszer túl sűrű volt a köd, máskor meg a felhő hiányzott az égről.

…Ki kellett várnunk a rövid ideig tartó, különös és ritka világítást, amikor ők közvetlenül a felhők fölé kerülnek, és alattuk elkezd ragyogni a világ. S a felhőtenger puha, fehér fényességéből mint sötét szigetek emelkednek ki a hegycsúcsok és a fák koronái. A búcsúra menők most már tényleg a paradicsomkert fényei között, már nem is e világon – a magasságok tisztaságában – jártak. De hogy mégis e világhoz tartoztak, mutatta egy és más: a hegyek, a fenyőfák csúcsai és a tehén.

Ezt a különös kettősséget: a valóságot és annak szinte irreális, stilizált égi mását trükk, műfény és mesterséges beavatkozás nélkül értük el. Makacs türelemmel és kitartó várakozással a reális történetet a földről a költészet régióiba emeltük. (De ennek az ellenkezőjét is megtalálhatjuk a filmben a harmadosztályú vasúti kocsiban történő halottszállításnál, ami pontosan, mondatról mondaira követte az irodalmi szöveget. A pontos kifejezésre, a történés drámai ritmusára stb. stb. nekem nem kellett figyelnem, azt már az író megcsinálta. A változás itt legfeljebb annyi, hogy fölmérhetem, milyen típusúak legyenek a piszkos, harmadosztályú kocsiban zötykölődő emberek, milyen hangulatot adjanak a filmnek. Mert az arcoknak itt ugyanaz a funkciójuk, mint a festő palettáján a színeknek.) Az irodalmi mű megfilmesítésekor legfontosabb dologról persze soha nem feledkeztünk meg: az írónak mindig jelen kell lennie, szellemiségét nem szabad meghamisítani!"[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#159 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 15. 08:28

idézet:
Reinitz Béla (Bp., 1878. nov. 15. - Bp., 1943. okt. 26.): zeneszerző.


"A már említett Reinitz Béla azonban külön helyet foglal el az Ady-versek megzenésének történetében, mégpedig nemcsak azért, mert számszerű fölényben van (tőle származik 108 megzenésítés!), hanem mert Ady barátja is volt, és az interakció bizonyítható a két művész között. Reinitz dalai, ha nem is tartoznak a zeneművészet remekei közé, hiszen a szerző sanzonszerű stílusa kortársaihoz mérve egyértelműen nem élvonalbeli, mégis különlegesen jól igazodnak Ady költészetéhez. Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, sok versét hallotta a költő saját szájából. Természetes hát, hogy dalaiban átvette ugyanezt a hangot, hanglejtést. Ezt még Kodály is bevallja („Dallamai bizony megőriztek valamit abból a hanglejtésből, ritmusból, amellyel a költő olvashatta verseit.7” ;), bár kijelenti, hogy „fülébe nem rivallt ősmagyar dal, és nemigen figyelt annak még ma is hallható maradványaira. A magyar népdal vagy műdal egyik fajtájához sem kapcsolódott.8” Ugyanez a vélemény jellemző a többi, Reinitz megzenésítéseivel foglalkozó kritikára is. Ady azonban nemcsak baráti viszonyban volt a zeneszerzővel, hanem szerette és csodálta műveit is. Reinitzről szóló elismerő, sőt magasztaló megjegyzéseit ugyan valamennyire furcsán világítja meg a tény, hogy Ady egy vita után nagyon intenzíven kereste a kibékülést, de a versek és a dalok azonosulásának kérdését mégis csak ő válaszolhatja meg igazán hitelesen. „Az Ady-verseket ma már gyűlölnöm kellene, s jobban is gyűlölném, mint gyűlölöm, ha Reinitz Béla nem írja meg az Ady-dalokat. Akarattal mondom, hogy írta, mert Reinitz Béla sajátságos, példátlan módon irodalmi cselekedetet végzett a megmuzsikásított Ady-versekkel. Jó az, hogy a zene hivatalnokai éppen úgy szidják ezt az Ady-Reinitz-muzsikát, mint a zene mániákusai s arisztokrata őrültjei. Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja. Nem tudtam Ady-verseket addig jól, magamat és mást megindítóan elmondani, amíg Reinitz dalait nem hallottam. S nekem ma már szöveg nélkül is csupa muzsika a Reinitz Ady-dalai, mert én már tudom az én igéimhez való mélységes kapcsoltságukat.9” Ez a csodálat zenei érvekkel is alátámasztható. Ady, mint láttuk, igen szerette a zenés mulatozást és erősen vonzódott a könnyűzenei irányzatokhoz; Reinitz sanzonszerű dalai tehát közel álltak az ízléséhez. A dalok ezenkívül nagyon finoman, hajlékonyan követik Ady ritmusait, a szokásosnál több ritmus- és ütemváltás található bennük, söt szabályos ütemeken belül is szabálytalan, asszimetrikus hangcsoportok biztosítják a vers lüktetésének megőrzését. A dallamok sokszor a népdal egyszerűségét idézik, a kísérő harmóniák azonban igazodnak a tartalom kifejező sokrétűségéhez. Az Ady-versek megzenésítéseinek, főleg a Reinitz-féle Ady-daloknak részletes vizsgálata minden bizonnyal érdekes fényt vethet Ady verselésére is, hiszen egy zeneszerző sok esetben jobban tudja tolmácsolni a költő által érzett, hallott verset, mint egy pusztán irodalomtudományi eszközökkel végrehajtott vizsgálat...."[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#160 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2003. 11. 16. 09:04

November 16.

idézet:
Latabár Endre (Kiskunhalas, 1812. nov. 16. - Miskolc, 1873. júl. 8.): színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító, a Latabár színészcsalád őse.


Kép

.........Lényegesebb változást azonban az 1828-as esztendő hozott, amikor a Vas vármegyei Dunántúli Játszótársaság Győrbe tette át székhelyét, a várost is bevonva ezzel a nemzeti színészetet pártoló mozgalomba. Ekkor, Székesfehérvár fokozatos háttérbe szorulásával több évig Győr a magyar színjátszás fellegvára. A társaság igazgatója Kisfaludy Sándor lett 1831-ben, aki az egész Dunántúlra szerette volna kiterjeszteni a győri "fellegvár" művészi befolyását.
A győri német színpártolók sem tétlenkedtek, s 1833-ban Ecker János városi telekbíró kezdeményezésére megalakult a "Theater Verschönerungs Verein". Legfényesebb tettük a Rába szigetén egykor felépült színház teljes felújítása volt.
A város magyar színpártolói pedig, élükön Kovács Pál orvossal, aki műkedvelő drámaíró is volt, 1840-ben életre hívták a "Magyar Színpártoló Egyesületet". Növekvő befolyásukat jelzi, hogy ekkortól a magyar színjátszók a hoszszabb időtartamú téli évadban, míg a német teátristák az alig két hónapos tavaszi szezonban léphettek a győri publikum elé. S említésre méltó még a korszakban az egykori Teleki utcában emelt nyári színkör létesítése, ami Leopold Kottan német direktor nevéhez fűződik.
Csak dióhéjban lehetett megemlíteni a győri színjátszás hőskorának nevezetesebb eseményeit. S ebben a korszakban számos, tehetséges színészegyéniség jutott el a városba, öregbítve ezzel a színészet tradícióit. Nagyon nehéz ebből a tekintélyes névsorból a választás, mégis e helyütt Latabár Endre életútját vázoljuk fel, akinek mozgalmas pályafutása során több alkalommal is megcsodálhatták a győriek talentumát.
Latabár 42 évig tartó színpadi működése alatt Győr mindig fontos szerepet játszott színészetében. Itteni vendégjátékait három, egymástól elkülöníthető korszakra osztjuk.A legendás színészdinasztia megalapítója 1812. november 16-án született a mai Kiskunhalason (Halas), ahol édesapja városi tanácsnok volt. Csokonait követve a debreceni kollégiumban bölcsészeti kurzusokat vett, majd beiratkozott a helyi jogakadémiára. Másodéves volt 1831-ben, amikor egy tragikus baleset miatt el kellett hagynia a szülői házat. S ekkor újította fel ismét kapcsolatát Kilényi Dáviddal, a nemzeti színészet akkor már nagy öregjével. Innen számítva kezdődött el színészkarrierje. Hamarosan több, főleg zenés műveket játszó társulathoz szegődve az egész országot bejárta.
Pályájának korai szakaszában első sikereit Kassán és Kolozsvárott aratta, de kedvelték Szegeden, Baján, Budán, Komáromban, Pécsett és természetesen Győrben is. Főleg operákban szeretett játszani, amely műfaj színrevitelénél tenorszerepek sorozatát játszhatta el többek között Győrben is.Győri vendégszerepléseinek első korszakában, mint kiváló énekest ismerhették meg a helyiek: így láthatták Bellini: Norma és a Romeo és Júlia c. operájában, Rossini: Sevillai borbélyában, s olyan akkor divatos zenés darabokban, mint a Tankred, Zamba, Lumpaciavagabundus, Ál-Catalani, Csörgősapka, A tündérkert Magyarhonban és még sorolhatnánk. Bár prózai szerepeket is gyakorta játszott, mégis mint énekes művészt szerették és tisztelték.
A ragyogó énekes pályafutás azonban 1838-ban véget ért, mert megerőltette a hangszálait. Ezután is színpad- és zeneközelben maradva ettől kezdve korrepetítor, karmester és gyakran, mint operarendező szerepelt a színlapokon. 1842-ben, miután sikertelenül pályázott a pesti Nemzeti Színházhoz, önálló társulatot szervezve új arcát mutatta a korabeli színészvilágnak. Mint színigazgató sorra látogatta meg a jelesebb színiállomásokat.......[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

Téma megosztása:


  • (25 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

2 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 2 vendég, 0 anonim felhasználó