[AndrewBoy]

A világon legelterjettebb magyar szó: "HALLO" (amit telefonba mondunk ugye) szláv, francia nyelvekben lekopott a H betû, változásokon ment át, de az alap szó az a magyar hallani.

[charlie]

atombomba

idézet:

---

Amikor 1939-ben kimutatták, hogy a 235-ös uránium izotóp hasításakor 2-3 neutron keletkezik, a világ vezetõ tudósai felismerték a jelenség háborús jelentõségét is. Thomson az angol kormányt, Joos a németeket, Flerov Sztálint, Nishina a japán admiralitást értesítette. Az Egyesült Államokban Szilárd Leó rábeszélésére Einstein küldött - egy Szilárd Leó által fogalmazott - [url="http://"http://www.npp.hu/tortenelem/level.htm"]levelet[/url] az elnöknek, Rooseveltnek. A levélben felhívták az elnök figyelmét az atombomba lehetõségére, és hogy valószínûleg a németek már el is indították saját atombomba projektjüket. A levél hatására Roosevelt még 1939. végén létrehozta az Uránium Bizottságot. A bizottság 6000(!) dollárt szavazott meg az atomenergia program elindítására. Ezután majd két évig semmit sem tettek, azon kívül, hogy a "megbízhatatlan" olaszokat és magyarokat - Fermit, Wignert, Tellert és Szilárdot - amerikai születésû tagokra cserélték a bizottságban [/quote]

[charlie]

Rubik kocka, Rubik Ernõ találmánya, 1974-77

idézet:

---

Világszerte különbözõ neveken ismert a Rubik Ernõ által feltalált kocka: Magyar kocka, Rubik kockája, Bûvös kocka, a Kocka, Rubik kocka stb.
Oddzon által készített legújabb felmérések szerint az Egyesült Államokban a népesség több, mint 85%-a ismeri a Rubik nevet és felismeri az általa feltalált kockát.
"A legegyszerûbben kirakható szín a kockán: a fekete. Egyszerûen tálvolítsd el a kis színes matricákat a kockáról és így a kocka minden oldala visszakapja eredeti színét - fekete lesz. Az utasítás szerint, ez azt jelenti, hogy a feladvány meg van oldva!" -Steve Rubenstein
Egyszer Richard Pavelle kockája beleesett egy medencébe és õ kirakta azt a víz alatt 5 levegõvételnyi idõ alatt.
Összesen 43.252.003.274.489.856.000 féle különbözõ konfigurációja létezik a kockának, és ezek közül csak egyetlen egy a jó megoldás, mikor mind a 6 oldal különbözõ színû, és az egyes oldalakon a kis kockák színe megegyezik. Ha minden fordításra 1 másodpercet szánnánk, akkor 1400 millió évet venne igénybe, hogy az összes lehetõséget kirakjuk. (Összehasonlításként az egész univerzum még csak 14.000 millió éves.)
Isten algoritmusának nevezték el a kockaforgatók azt a képzeletbeli tökéletes módszert, amely mindig a lehetõ legkevesebb mozdulattal visz célhoz. Ennek a módsszernek az az egy baja van, hogy senki sem ismeri. Morwen Thistletwaite számítógép segítségével azt az eredményt kapta, hogy a legkevesebb lépés 52. Ezt azóta 50-re csökkentették, de azon a véleményen vannak, hogy a bûvös minimum 20 körül lehet.
A Rubik kocka Világbajnokságot Budapesten tartották 1982 június 5-én. 19 nemzeti bajnok vett részt rajta. Minh Thai az amerikai bajnok nyert 22.95 másodperccel. Azóta a világrekordot, versenykörülmények között, néhányszor már megdöntötték - most 16,5 másodperc a legjobb eredmény.
A 'Rubik kocka' kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionary-ben.
Nyugaton 1982-re olyan mértéküre emelkedett az eladott példányszám, hogy bizonyos számítások szerint, minden harmadik háztartásban legalább egy Rubik kocka volt megtalálható.
A kocka azon tulajdonsága, hogy aki egyszer elkezdi kirakni, nehezen tudja abbahagyni a próbálkozást, arra az eredményre vezetett - komoly kockafüggõk között - hogy eddig ismeretlen orvosi esetek jelentek meg; a Rubik-csukló és -hüvelykujj.
Schmidtné, a németországi Düsseldorfból, válókeresetet nyújtott be, a Rubik kockát téve felelõssé érte. Így panaszkodott: "Gundar alig beszél velem és alváshoz készülõdvén olyan kimerült a kockával való játéktól, hogy még arra is fáradt, hogy megöleljen."
Connecticutban egy futball mérkõzést el kellett halasztani, mert az egyik játékos, Bob Blake, nem jelent meg a pályán. Az öltözõben találtak rá, a Bûvös kockával játszva.
1992-ben az európai vezetõk edinburghi konferenciáján John Major a Rubik kockát használta, hogy elmagyarázza a Maastrichti Egyezmény gyakorlatilag megoldhatatlan összetettségét.
1980-ban alakult a 'Cubaholics Anonymous' önkéntes szervezet, hogy segítsen a kockafüggõket leszoktatni. Augustus Judd alapította, aki saját bevallása szerint is kockafüggõ.
Nem számítva a több száz kockát melyek különbözõ dekorációval vannak díszítve, 1981 és 1984 között több, mint 60 egymástól független, háromdimenziós, mozgó részecskés logikai játék jelent meg a piacon. Azonban mindannyian alapvetõen a Rubik kockából voltak származtathatóak. Soha egyetlen egy játék sem gyakorolt még ilyen nagy hatást a játékiparra. [/quote]
[url="http://"http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/1999/rubik/erdekessegek.htm"]forrás[/url]
[url="http://"http://www.google.co.hu/search?hl=hu&ie=UTF-8&oe=UTF-8&q=rubik+kocka&btnG=Google+keres%C3%A9s&lr=lang_hu"]google[/url]

[lameXpert]

idézet:

---

A Bodrog folyó két partján terül el ez az õsrégi város, amely már történelemelõtti idokben is lakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és Ronyva közt elterülõ sáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis.
A hagyomány szerint Jaroszláv kievi fejedelem leánya, Agmunda királyné jegyajándékába kapta volna a várat s így a város királynéi város volt.
A város hamarosan igen jelentôs állomása lett a kereskedelemnek is, mert a Lengyelország felé irányuló forgalom a városon keresztül bonyolódott le. A tatárok pusztítása után olasz telepesek jöttek, 1254 után. Ekkor kezdôdött a szõlõmuvelés, amely hamarosan világhírre tett szert. A feljegyzések szerint Patak vármegye is létezett.A város kialakulásában nagy szerepet töltött be történelmi vára. A várat I. Endre építtette. Itt született II. Endre leánya Szent Erzsébet. V. Istvánnak - aki restauráltatta - is a kedvenc tartózkodási helye volt, 1262-ben õ építtette a vörös tornyot.



Sárospatak az 1711-es esztendõtõl 1919-ig nagy fejlõdésen ment keresztül. Már 1809-ben gyógyszertára is volt. 1831-ben az országos nagy kolerajárvány Patakot sem kímélte, nagyon sok áldozatott szedett. A fõiskola egyik nagyhírû tanára, Kézy Mózes is a járvány áldozata lett. ............[/quote]

[charlie]

idézet:

---

SZOMBATHELY

Szombathely Vas megye központja, Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági és szellemi fellegvára. Megközelíthetõ a 86-os a 87-es és a 89-es fõútvonalakon. Szombathely történelmi város. Maga Szombathely és közvetlen környéke sem volt minden idõben egyforma súllyal e terület központja. A táji, természeti adottságok és a történeti fejlõdés együttesen határozzák meg a felemelkedés ragyogó évszázadainak és a visszafejlõdés csendesebb korszakainak idõszakát. Az elõrehaladással és visszaeséssel, majd újabb felemelkedésekkel váltakozó történelem már két évezreddel ezelõtt - ugyanúgy mint ma - területére, táji környezetére és történelemi eseményeire büszke városi lakosságot alakított ki.


A város története:
Az emberi település elsõ nyomai a kõ, réz, bronz, vaskorból valók. A terület jelentõsségét növelte, hogy már az i.e. elsõ évezredében rajta haladt át É-D összekötõ nagy kereskedelmi útvonal, az un. Borostyánkõ út. Dél magas kultúrájának termékei ezen keresztül kerültek az É-i és K-i tenger vidékére, hogy cserébe értük az antik világban olyan nagyon kedvelt borostyánkövet megszerezzék.
A település kiemelkedõ jelentõsségére elsõ ízben a római hódítások idején tett szert i.sz. 43-ban. A rómaiak várost alapítottak és az akkor uralkodó Claudius császárról kapta a Colonia Claudia Savaria nevet. A leszerelt katonákat itt telepítették le. Az ókori Savaria gyorsan fejlõdött, császári kultusz székhelye is volt. Útjaikat már bazaltkövek borították, Sági bazalt az alapja az un. Borostyánkõ útvonalnak is a Járdányi Paulovics István Romkertben. A város alá volt csatornázva, volt szennyvízelvezetõ is (un. “kloáká” . Rohonc környékérõl pedig a hegyekbõl a jó ízû, friss forrásvizet vezették a városba. Az ókori Savaria központja a Fórum volt a mai Székesegyház helyén. Itt a Fórumon zajlott le a vallási élet, a törvénykezés, a gazdasági élet problémáinak megbeszélése. Itt állott a Capitoli Triász temploma. Ahol Jupiternek, Júnónak és Minervának hatalmas díszszentélye állott
316-ban itt született a késõbbi Tours-i püspök Szent Márton is, akinek állítólag a szülõháza a Szent Márton Templom alatt van. Sajnos a tartományt egyik barbár támadás után a másik érte. Az V. század elején a hunok uralma már csak a végleges pusztulástól választotta el, mert 455. Szeptember 7-én a várost hatalmas földrengés pusztította el. Savaria teljesen rommá vált és elnéptelenedett. A város szinte 791-ig alig hallatott magáról, csak amikor Nagy Károly hadai végigvonultak a városon és a katonák felkiáltottak: “Stein am Anger” “Kövek a pusztában” - innen a város középkori neve. Tehát a gazdag, csodás, teli pompával, kényelemmel, berendezett ókori városból kõ-kövön nem maradt.
I. István idején a város a gyõri püspökséghez tartozott. 1407-ben Savaria kiváltságlevelet kapott a gyõri püspöktõl, és attól kezdve önállóan dönthetett saját ügyeiben. Feltehetõleg ekkor készült a város elsõ pecsétje is.

A középkorban hétvégi vásárairól vált ismertté. Innen ered a város mai neve: Szombathely. Az 1578. Évi Országgyûlés a török veszély miatt a vasvári káptalant Szombathelyre telepítette, ettõl kezdve a várost a megye székhelyének tekintjük. 1605-ben Némethy Gergely, Bocskai hajdúkapitánya kifosztotta a várost. A harcok elõl a németújvári várba menekített levéltár elpusztult egy tûzvészben.
A Rákóczi-szabadságharcban a város a kurucokat támogatta, 1707-ben Vak Bottyán fõhadiszállása volt. Az 1710-es pestisjárvány és az 1716-os tûzvész rányomta bélyegét Szombathely történetére, életére. 1777-ben Mária Terézia új püspökséget alapított Szombathely székhellyel és Szily János lett a város elsõ püspöke.

A város történetének harmadik jelentõs korszaka a XIX. század második fele, Horváth Boldizsár a város szülötte, igazságügyi miniszter, az 1867-es kormánynak Hollán Ernõ a közlekedési államtitkára, Széll Kálmán a késõbbi minisztere, Éhen Gyula pedig a város polgármestere. E nagy lokálpatrióták városrendezési tervet készítettek. Kuncz Adolf vezetésével megírták a város monográfiáját. Nagy fontosságú vasútvonalak épültek, ennek révén Szombathely valóban minden tekintetben a megye központjává vált. Az I. világháború és a trianoni békeszerzõdés területcsatoló döntései törést okoztak a város fejlõdésében. Az igazi nagy csapást a II. világháború súlyos légitámadásai jelentették. Az 1945. Március 4-i bombázás során elpusztult a belváros épületeinek jelentõs része. Az 1960-as évektõl kezdõdõen már nagyvárosias fejlõdés indult meg, amely napjainkban is tart: Szombathely gyorsan és dinamikusan gyarapodik.
[/quote]

[charlie]

[url="http://"http://www.hungary.com/corvinus/lib/mih/hungary.pdf"]http://www.hungary.c...mih/hungary.pdf[/url]

[lameXpert]

[lameXpert]

[lameXpert]

idézet:

---

1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében az Országgyûlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következõk szerint állapítja meg:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján - az Európai Uniót, illetõleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredõ hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés megerõsítéséhez és kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.

4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzõdésekben rögzített határait.

6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erõszak alkalmazásától, illetõleg az erõszakkal való fenyegetéstõl.

(2) A Magyar Köztársaság együttmûködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(3) A Magyar Köztársaság felelõsséget érez a határain kívül élõ magyarok sorsáért, és elõmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremûködik az európai egység megteremtésében.

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját.

(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3)

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetõ jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetõ jogok kivételével - felfüggeszthetõ vagy korlátozható.

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelõsséggel önállóan gazdálkodnak.

12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.

15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.....................[/quote]

[charlie]

Magyar Tudományos Akadémia

idézet:

---

A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el az Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és mûvészetek magyar nyelven való mûvelésére. Az Akadémia 1948-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyûjtését. Országos érdekû kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színmûveket iratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedõ tudományos és szépirodalmi teljesítményeket.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenõrzés mellett korlátozottan mûködhetett. Az 1870-es évektõl vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok mûvelése került mûködésének elõterébe.

Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: a nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi osztályt. Ebben a szervezetben mûködött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettõre emelték.

A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történõ átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország legfelsobb tudományos intézménye, fohatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minõsítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a mûvészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörû bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkezo kutatókat is. Az 1950-60-as években elsõsorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok mûvelésére Akadémiai kutatóintézeteket szerveztek.

Az 1980-as évek végén új Akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az MTA nem gyakorolta tovább fohatósági jogkörét. A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és mûvészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedõ képviselõi visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia.

A reformfolyamat betetozését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály.

Az 1994. évi XL. Törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fõ feladata a tudomány mûvelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

.... július 11-én pénteken kezdetét veszi a hajnalig tartó koncertek és táncházak fesztiválja. A Diósgyõri Várban 17.00-tól hajnalig, két színpadon lesz látható a
Szigony, a Söndörgõ, Szalonna és barátai, Horváti Kata, a Fláre Beás együttes, a Técsõi banda (Ukrajna), a Republik, a Fanfara Bácioi (Románia), a Vagabond Band, a Vagabond film (premier elõtti vetítés), valamint táncház, és folkkocsma is lesz. ...........[/quote]

[charlie]

Kandó Kálmán



1869 július 8-án született Pesten, régi magyar nemesi családban.
Kitûnõ minõsítésû gépészmérnöki oklevelét 1892-ben szerezte meg a királyi József mûegyetemen.
A haditengerészetnél Polában töltött katonaéve után, 1893-94-ben tanulmányútra ment Parisba a Compagnie de Fives-Lille villamossági gyárba. Itt bekapcsolódott az - akkor mindössze 6 éves múltra visszatekintõ - háromfázisú, indukciós motorok szerkesztésébe, és azok számítására új módszert dolgozott ki.
1894-ben Mechwart Andrásnak, a Ganz és Társa gyár vezérigazgatójának hívására hazatért Budapestre, és a gyár elektrotechnikai osztálya szolgálatába lépett. Rövidesen bevezette a háromfázisú indukciós motorok gyártását, megtervezte az elsõ "F" jelû motorsorozatot, amelyet a múlt század utolsó éveiben az "FF" típusú, igen nagy példányszámban és változatos teljesítményben készült nagysikerû sorozat követett.
Mindezek mellett két- és háromfázisú generátorok, transzformátorok és készülékek tervezését is elvégezte.
1896-ban egy 500 voltos, kétfázisú próbakocsival végzett kísérletekkel megkezdte élete további részét meghatározó - a nagyvasúti villamos vontatás területén kifejtett korszakalkotó jelentõségû - munkásságát. Ennek elsõ eredménye lett az 1898-ban a Genfi-tó partján fekvõ Evians-les-Bains fürdõhelyen létesített háromfázisú 500 voltos villamos valamint két hazai és egy franciaországi bánya számára készített háromfázisú bányamozdony szerkesztése.
1898 januárjában a Ganz gyár - Kandó tanácsára - elvállalta az észak-olaszországi Valtellina vasútvonal villamosítását - az akkori technikai lehetõségekhez képest úttörõ jelentõségû, - háromfázisú, 15 Hz frekvenciájú, 3000 voltos feszültséggel. Ezt 1902. szeptember 4-én adták át a forgalomnak, 2 villamos mozdonnyal és 10 motorkocsival.
Az 1904-ben,majd 1906-ban a Valtellina számára szállított 7 db kétmotoros, rudazathajtású villamos mozdony lett a - több, mint 700 olasz, háromfázisú villamos mozdony alaptípusa.
Az olasz kormány által 1905-ben elhatározott nagyarányú vasút-villamosítás mozdony szükségletének fedezésére épült Societa Italiana Westinghouse gyár vezetésére Kandó Kálmánt kérték fel. Kandó 1907-ben családjával együtt oda is költözött.
Olaszországi munkásságának eredményei lettek az E 550 és az E 330 sorozatjelû háromfázisú mozdonyok.
Kandó az olasz hadüzenet után 1915 májusában hazatért Magyarországra, és katonai szolgálatra jelentkezett. Elõször a Várépítési Parancsnokságon, majd a Monarchia hadügyminisztériumában kapott beosztást. Az utóbbi helyen, a szénellátás referenseként, jól látta a gõzüzemû vasút nagyfokú szénpazarlását.
Itt érlelõdött meg benne az a vasút-villamosítás terén új fejezetet nyitó alapelv, hogy ..." csak a normális periódusnak közvetlen alkalmazása biztosítja a vasutak villamosításának igazán gazdaságos megoldását" ...
Ennek megvalósítására alkotta meg életének fõmûvét, a fázisváltós a villamos mozdonyt.
Az 1918-ban -néhány kiváló munkatársával - tervezni kezdett elsõ fázisváltós próbamozdony 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes vonalfelszereléssel ellátott Budapest Nyugati pu.-Dunakeszi-Alag közötti vasútvonalon.
E mozdony 3 éves üzemével Kandó elgondolásának elvi helyességét maradéktalanul igazolta.
A fázisváltós rendszer kidolgozása mellett - többek között -1920 õszén elvállalta a Milánó mellett Saronnó-i Nicola Romeo mozdonygyár kérésére háromfázisú gyors- és tehervonati mozdonyok tervezését.
Az elsõ fázisválós próbamozdony szerkezeti hiányosságait kiküszöbölõ átalakított fázisváltós próbamozdonyt 1928. augusztus 3-án helyezték üzembe, és ennek kitûnõ eredményei alapján 1928 novemberében a kereskedelemügyi miniszter a MÁV vezetõivel egyetértésben úgy határozott, hogy a Budapest - Hegyeshalom közötti vasútvonalat Kandó Kálmán fázisváltós rendszerével fogják villamosítani.
E célra tervezte meg élete utolsó és egyben legnagyobb alkotását, a személy és gyorsvonati szolgálat ellátására hivatott V40 és a tehervonati szolgálat ellátására szánt V60 sorozatú fázisváltós mozdonyokat, amelyek elsõ példányainak 1932-ben történt üzembe helyezését
1931. január 13-án bekövetkezett korai halála miatt már nem élhette meg.
Kandó Kálmán emberi nagyságát Verebély László mûegyetemi tanár így jellemezte;

idézet:

---

MINT EMBERT VÉGTELEN SZERÉNYSÉG, SZÍVES MODOR ÉS LEKÖTELEZÕ UDVARIASSÁG JELLEMEZTE. SIKEREI, VILÁGHÍRE ÉS KITÜNTETÉSEI - BÁR ÉRTÉKELTE ÕKET - SOHA EGY PILLANATRA SEM SZÉDÍTETTÉK EL. ISMERTE EGYÉNISÉGÉNEK SÚLYÁT, SÍKRA SZÁLLT ESZMÉIÉRT OTT, AHOL AZT SZÜKSÉGESNEK LÁTTA, DE ÓRIÁSI SZELLEMI FÖLÉNYÉT NEM ÉREZTETTE SOHA. EZ KISUGÁRZOTT SZEMEIBÕL, VILÁGOS, SZABATOS BESZÉDÉBÕL, GONDOLATAINAK EREDETISÉGÉBÕL ÉS GAZDAGSÁGÁBÓL. MESTERKÉLTSÉG NÉLKÜL IS LENYÛGÖZÕEN HATOTT. NEM CSAK BARÁTAI ÉS MÉRNÖK KARTÁSAI, DE A MUNKÁSSÁG IS MINDIG VEZÉRT TISZTELT BENNE, AKINEK HIVATOTTSÁGÁHOZ NEM IS FÉR KÉTSÉG. SZÉLES LÁTÓKÖRÛ, NAGY MÛVELTSÉGÛ IGAZI MAGYAR ÚR VOLT, AKI MINDIG AZ IGAZSÁG EGYENES ÚTJÁN HALADT.
IDEALISTA VOLT, BÁR AZ ANYAGI JAVAKAT ÉRTÉKELTE, ESZMÉI ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN SEMMI ÁLDOZATTÓL NEM RIADT VISSZA, ÉS ÓRIÁSI ELFOGLALTSÁGA DACÁRA MINDEN TISZTELETBELI ÁLLÁST ÉS MUNKÁT ELVÁLLALT, HA ÚGY ÉREZTE, HOGY KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL AZ ÜGYNEK ÉS AZ ORSZÁGNAK JAVÁRA LEHET. TETTEIT ÉS ELHATÁROZÁSAIT SOHA ANYAGI ÉRDEK NEM IRÁNYÍTOTTA, CSAK AZ ÜGY ÖNZETLEN ÉS PÁRTATLAN ELBÍRÁLÁSA.
NEVE ELVÁLASZTHATATLANUL ÖSSZEFORROTT A VILLAMOS VASÚTI VONTATÁS FEJLÕDÉSÉNEK TÖRTÉNETÉVEL, AMELYNEK KÉT FEJEZETÉT IS AZ Õ LELKÉBEN SZÉKELÕ ISTENI SZIKRA MARADANDÓ ALKOTÁSAI TÖLTIK KI.
KANDÓ KÁLMÁN MAGYAR FAJUNKNAK ÖRÖKRE DÍSZE ÉS BÜSZKESÉGE MARAD [/quote]
Kandó Kálmán síremléke
A mûhelyi munkákban kiváló szaktudásukkal, pontos, lelkiismeretes munkájukkal kitüntek, és a Kandóval folytatott megbeszélések állandó résztvevõi voltak: Nedved mûvezetõ az akkori forgácsolók legkiválóbb mestere, Gogola a legjobb eszteregályos, Nagy mûvezetõ a gombolyító mûhely vezetõje és König a szerelés nagymestere.
Az alagi próbameneteken kiváló munkát végeztek: Harkányi József mozdonyfelvigyázó, Mezõfi János és Döme János mozdonyvezetõk, és még sok kiváló, áldozatkész szakember.
Kandó halála után a mozdonyok gyártása feletti mûszaki vezetést Bláthy Ottó Titusz vállalta el.
A motdonyok szabályozó szerkezetének végleges kialakítása Sztrókay Pál gépészmérnök nevéhez fûzõdik.
A fázisváltós mozdonyok szerkesztésében és gyártásában nagyon értékes munkát végeztek többek között Perczel Ákos gépészmérnök, Pavlovszky Gyula szerkesztõ és Szabadi Jenõ gépészmérnök. A mozdonyok gépszerkezeti részét gyártó MÁVAG gyár részérõl Melkuhn István gépészmérnök.
Az 1918-ban a MÁV keretében megalakult önálló hatáskörrel rendelkezõ Vonalvillamosítási Iroda az alagi próbaüzem befejezése után átalakult a MÁV Igazgatóságában szervezett E IV. Vonalvillamosítási Osztállyá.
Ennek elsõ vezetõje Lajthay Jenõ volt.
"Fejünknek porbahullott fényes koronája, a magyar mérnöktársadalom örök büszkesége, Kandó Kálmán! A Mérnök Tanács fájdalmas búcsúzóját hozom Neked!
Azért az intézményért, amely megalakulása óta büszkén vallott elnökének, amelynek minden eddigi munkája, munkájának minden eredménye a Te neveddel elválaszthatatlanul összeforrott.
Amikor kartársaid rajongó tisztelete és a hivatalos körök osztatlan bizalma Téged állított az újonnan szervezett mérnöki autonómia legelsõ tisztségére: kitörõ örömmel és teljes megnyugvással vettük ezt mindnyájan udomásul, hiszen egyedül a Te egyéniséged nyújthatott biztosítékot arra, hogy a kezdet nehézségein a mérnöktársadalmat át fogod vezérelni.
Nem az állás adott fényt a Te nevednek, de a Te egyéniséged adott tekintélyt és súlyt az állásnak és ezen át az egész intézménynek.
Nem Téged tisztelt meg, de saját magát becsülte meg a mérnöktársadalom, mikor autonóm ügyeinek legfõbb intézését a Te kezeidbe tette le.
Örömmel és büszkeséggel láttuk, hogy Te a nem európai, de világhírû szaktekintély a legféktelenebb anyagi törtetés korszakában eldobod Magadtól a kifelé való érvényesülés ezernyi lehetõségét, velünk maradsz és óriási elfoglaltságod mellett is szivesen állasz az élre, hogy vezetésed alatt vívhassa meg a sok ezernyi magyar mérnöksereg a létért való küzdelem nehéz harcát.
Kétszeres volt örömünk azoknak, akik a Mérnöki Tanácsban munkatársai lehettünk, nem csak azért, mert mindnyájunkat magával ragadott lelkes buzgalmad, amivel a magyar mérnökség sorsát felkaroltad, nem csak azért, mert mindnyájunkat megnyugtatott a bölcs elõrelátás, amellyel az ügyeket irányítottad: de azért is, mert a közös munka, a sûrûbb érintkezés módot nyújtott arra is, hogy közelebbrõl láthassuk Benned az embert, a kollegát, az ízig-vérig magyar mérnököt.
Csodálattal láttuk hogyan világít bele lángelméd fénye a kényes ügyek legrejtettebb zugaiba, élvezettel hallgattuk, hogyan boncolod a legnehezebb kérdést a tudós aprólékos figyelmével részleteire és hogyan keresed vaskövetkeztetésû logikával az elintézés lehetõségét.
De aki ilyenkor, mikor a kivezetõ utat kerested, mélyebben nézett acélos kék szemeidbe, nem a lángész hideg ragyogását, de a kartársi érzés, az emberszeretet, a magyar mérnökség és ezen át az egész magyarság sorsáért való aggódás meleg parazsát látta annak mélyén megcsillanni.
Amikor bámultunk felszólalásaidban a pártatlan igazságérzet megnyilvánulását, minden szavadon éreztük áldott jó szíved sugalmazását, ami mindig és mindenhol a gyengék védelmébe állított.
Nemcsak bölcs vezért, harcos fegyvertársat, Istenáldotta nagy tehetséget, de embert, szeretõ kartársat, jó barátot tanultunk ismerni Benned, e kifejezések legnevesebben vett értelmében: hogy ne volna hát mérhetetlen a fájdalmunk, mikor váratlanul elveszítünk!
Az össetört porhüvelybõl elszállt a láng, amely elõttünk világított s a nagy alkotó elme visszatért a Legnagyobbhoz, aki Õt is alkotá.
De amikor mély fájdalommal igaz részvéttel teszem le koporsódra a hálás kegyelet, a nem múló emlékezés virágait, amelyeket nem restelt keserû férfikönny harmatoz, a fájdalom szaván itt cseng a büszkeség és hála hangja is.
A büszkeségé, hogy nemcsak közülünk származtál, de a miénk voltál, miénk maradtál mindhalálig.
A halálé, hogy ezekben a nehéz idõkben Téged adott nekünk vezérül a magyar sors, akinek földi salaktól tiszta emléke örök eszményképe marad a magyar mérnökségnek.
Szeretett elnökünk, nagyrabecsült kartársunk, hûséges jó barátunk, velünk sznvedett magyar testvérünk: ezekkel az érzésekkel kisér utolsó utadra a Mérnöki Tanács.
ISTEN VELED!"

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta charlie:
Kandó Kálmán
.............[/quote]

Világért nem akarnám lelkesedésedet megcsappantani, de

idézet:

---

2002. december 05. 13:08
KANDÓ KÁLMÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA[/quote]

a duplikátumokat esetleg jó lenne elkerülni.

[charlie]

innen van: [url="http://"http://server.kando-misk.sulinet.hu/kkelet.html"]http://server.kando-....hu/kkelet.html[/url]

[Rx7]

Világon 18 millió, ebbõl MAGYARORSZÁGon 1 millió!
No comment.

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta charlie:
innen van: [/quote]

Kérlek olvass. Ebben a topikban két oldallal korábban már volt.

[charlie]

akkor bocs. ugylátszik nem vettem észre.

[Jadis]

Egy feltaláló korlátai

A tárlat megemlékezik Jánosi Marcellrõl, a ma használt 3,5 inches kazettás, cserélhetõ mágneslemez õsének kifejlesztõjérõl is. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár akkori vezérigazgatója azonban nem bízott a találmány sikerében, ami a licencdíjak miatt óriási bevételt jelentett volna a BRG-nek. A találmány után hiába érdeklõdött a Toshiba, a Sony, az akkor már világhírû Commodore és a Triumph, Jánosi egyik cég vezetõjével sem tárgyalhatott. A tárlat érdekes színfoltja az ESZR, az Egységes Számítógép Rendszer bemutatója. Az ESZR-t Koszigin szovjet miniszterelnök javaslatára dolgozták ki, hogy a számítógépekhez írt programokat többször, több helyen is fel lehessen használni. A javaslat nem meglepõ, hiszen a korabeli határozat szerint a térségben számítógépet csak a Szovjetunióban lehetett gyártani. Igaz, ezt a szabályt a KGST-tagországok nyugati számítógéplicencek vásárlásával rendre áthághatták.
[url="http://"http://www.ujjlenyomat.budapest.hu/mill_fav/janosi.html"]Jánosi Marcell[/url]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Jadis:
Egy feltaláló korlátai

............ Igaz, ezt a szabályt a KGST-tagországok nyugati számítógéplicencek vásárlásával rendre áthághatták.
.......[/URL][/quote]

Kis kiegészítésként át kellett hágják, hogy utána a Szovjetunióban legyen mit gyártani.

[lameXpert]

idézet:

---

Tamási tutyimûhely

Szecessziós, öntöttvas vázú talpalógép



A kiállítás az utolsó textilipari manufaktúrák egyikének megmentett darabjait mutatja be. A gépsorral 1991-ig készítették a tutyikat Tamásiban (Tolna megye), a Rittinger-féle mûhelyben. (Tutyinak vagy pacskernek nevezik azt a cipõt, házicipõt, zárt papucsot, mely régebben általános, ma már csak a hazai németség által viselt lábbeli.)

A kiállítás a termék gyártásának sorrendjében mutatja be a kártolást, a fonást, a kötést, a kallózást és a talpalást. Az eredeti mûhelyben 13 gépegység mûködött, melybõl a legérdekesebb gépek kerültek bemutatásra.

A tutyi alapanyagát, a mosott gyapjút bontották, kétszer elõkártolták, majd ezután a kiállításban szereplõ végkártolóról került le az ún. szalag.

A fonás a jenny fonógépen történt. Elõkészítéskor 3 elõszálfáról 60 orsót fûztek fel. A fonókerék meghajtásával, áttételek alkalmazásával forgatták az orsókat és mozgatták a keretet: az orsókra sodrott fonal került. A kiállításban szereplõ, fából készült fonógép különlegessége, hogy valószínûleg a századfordulón gyártott, utolsó példányok egyike.

A síkkötõgépen, különleges kötési móddal, formára kötötték a tutyit. Mérete ekkor kb. kétszer nagyobb volt a véglegesnél.

A ványolás (más néven kallózás vagy nemezelés) a himbás kalló mozgatásával jött létre. A gép alsó része íves és bordás kiképzésû vizes kád: ide helyezték a félkész tutyikat. A mozgatás hatására a gyapjú alapanyag összement, zárt, tömött kelmeszerkezet jött létre.

A szecessziós, öntöttvas vázú talpalógép segítségével bõr, vagy mûbõr talpat varrtak a tutyira, majd a lábbeliket vásárokon értékesítetették.

A kiállítást színesíti a különbözõ tutyikból álló válogatás, a kallózás egyik változatának makettje, valamint egy fából készült harisnyakötõgép.[/quote]