[lameXpert]

idézet:

---

Külön, 1849. szeptember 3-án kezdte el tárgyalni a hadbíróság gróf Vécsey Károly vezérõrnagy, volt cs. kir. õrnagy ügyét. Vécsey hat nappal a többiek után, Nagyváradon adta meg magát az oroszoknak (hadteste Borosjenõnél tette le a fegyvert), s némi késéssel adták át a cs. kir. hatóságoknak. Az osztrák hadbíróságok szervezete szerint a teljes hadbíróságnak tizennégy tagja volt: két-két közvitéz, tizedes, õrmester, hadnagy, százados, õrnagy, egy tábornok vagy magasabb rangú törzstiszt, mint elnök; és a hadbíró. Minél magasabb rangú volt a vádlott, annál magasabb rangú volt a hadbíróság elnöke, s annál magasabb rangúak voltak a hadbíróság tagjai is. Jogi végzettséggel csak a hadbíró rendelkezett. Õ képviselte egy személyben a vádat és a védelmet, s õ látta el a tárgyalásvezetõi teendõket is. Gyakorlatilag a hadbíró hozta a per végén az ítéletet. [/quote]

[lameXpert]

[lameXpert]

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérõjû kört formázó panorámakép a festõi eszközök, a mûvészi fantázia segítségével és nézõi képzelõerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelõtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festõtársa segítette a két évig, 1892-tõl 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.

[ 2003. szeptember 18.: lameXpert szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

[lameXpert]

idézet:

---

A hidat az 1896-as ezredéves ünnepségsorozat részeként adták át. A híd építését - az Erzsébet-híddal együtt - az 1893. évi XIV.tc. rendelte el. 1894-1896. között épült, maga Ferenc József császár verte be a legutolsó szöget. A híd a Szent Gellért tér és Vámház tér között vezet át. A tervezésére kiírt pályázat sikeres volt, a több mint 70 munka közül Feketeházy János második pályázatát választották a bírálók.

Budapest legrövidebb hídja háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetû. Építésenek idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befügesztett tartóelemek bravúros alkalmazása.
Jellegzetessége - ami az 1980-as évek elején elvégzett felújításkor is megmaradt - a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítõ történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülõ turulmadarak.
A II. világháború után elsõként építették újjá, 1946-ban már megindult rajta a forgalom.[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

.......

Budapestnek nem volt állandó repülõtere, amíg 1916-ban a városközponttól keleti irányba, alig tíz kilométer távolságra el nem készült az elsõ repülõtér, ahol a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) repülõgépgyártó üzemrészeket rendezett be. Ebben az idõben jelent meg az elsõ világháború harcterein az új harci eszköz, az együléses vadászrepülõgép, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia repülõcsapatai még nem rendelkeztek, azonban a német Fokker repülõgépgyárral történt megegyezés után a MÁG 1916-ban a Fokker-gyártással a Monarchia legfejlettebb repülõgépüzeme lett, ahol a legnagyobb repülõteljesítményû, fordulékony, gyors kis vadászgépek már a légcsavarkörön elõretüzelõ szinkronizált géppuskával rendelkeztek.

Itt alakult meg Háry László parancsnokságával a Karhatalmi Repülõszázad az akkor gyártott legkorszerûbb Fokker DVII. típusú vadászrepülõgépekkel, amely védelmet nyújtott a demarkációs vonalon átrepülõ röpcédulaszóró repülõgépeknek, majd a felvidéki harcok megindulásakor, 1919 májusában 8. Harci Repülõszázaddá alakult át. Mátyásföld repülõtere látta el egyben a fõváros védelmét a berepülõ intervenciós repülõgépek támadásaival szemben.

..........[/quote]

[lameXpert]

[Asdam]

http://www.x3m.ro/da...hu/gemeskut.htm





[ 2003. október 09.: Asdam szerkesztette a hozzászólást ]

[EV6]

Jó ez a PixelShader

[lameXpert]

idézet:

---

Az elmúlt vízi világ: az Ecsedi láp

Megléte idején hazánk egyik legnagyobb nevezetességét jelentette. Váraival történelmünkben, nyüzsgõ vízi életével az ott lakók életében volt oly fontos. A csíkászélet, a gyékényfonás és egyéb lápi mesterségek sok rétoldali falu lakosságának adtak kenyeret.
Madárfajokban ily gazdag vidék Európában akkoron alig volt lelhetõ. Nádas világa, égerligetei, fákkal úszó rétjei, amelyeken barmot legeltettek, méltán voltak csodálnivalók.
Róluk a haragunkat már rég nem szenvedo törökök kedvesen nagyotmondó krónikása, Evlia Cselebi az 1661-es magyarországi utazásai során így emlékezik: "E mocsárban kis rét-szigetecskék vannak s mikor szél fúj, azon szigetecskék rétje, füve, köve és fája helyébõl elmozdul s egyik oldalról a másik oldalra megy; mihelyt a szél lecsillapszik, helyén marad; Masallah ! ezeknek a szigeteknek állapota ilyen; így teremtettek."



Az utolsó autentikus szemtanú, a zoológus, ornitológus Lovassy 1931-ben írta meg a láp nekrológját: "Az Ecsedi-lápot Magyarország egyik legnagyobb nádas rétsége gyanánt ismertük, amely az egykori nagyterjedelmu alföldi õsi képek közül úgyszólván utolsónak maradt. Kiszárítása, eltünése az egyebütt végzett ármentesítési munkálatok sikere alapján már régen sejthetõ volt, ami a XIX. század legvégén tényleg be is következett." ..."Az Ecsedi-láp õstermészeti poézise a XIX. század utolsó két esztendejével szûnt meg; helyébe az emberi tudás és szorgalom a kiszárított terület mezõgazdasági kihasználásának prózáját tette." ..."A lecsapolás mûveleteit követõ három évtized immár azt igazolja, hogy a láp többé úrrá lenni nem tudott, a láp meghalt."[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

A Magyar Köztársaság (1989)

[/quote]

[L]

idézet:

---

Ezt írta lameXpert:
[QB][/QB][/quote]

A koronát illene leverni végre...

[lameXpert]

idézet:

---

.........Vértesszõlõsön az emberré válás megismerése szempontjából egyetemes jelentõségû régészeti leleteket tártak föl. Pécsi Márton itt fedezte föl Európa egyik legrégibb elõemberének a telephelyét 1962-ben, majd Vértes László ásatásai során 1965 nyarán napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves õsember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A Samunak elkeresztelt elõember, a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedõ és a már értelmes õsember között. A múzeumban Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei, tûzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány õsnövényfaj látható.



Vértes László 1962-tõl 1968-ig öt ásatási ciklusban tárta fel a kiállítóhelyen jelenleg is látható lelõhelyeket. A szaktudomány véleménye szerint "Vértesszõlõs jelentõsége alapvetõ az ember származását illetõen. Mind régészeti, mind embertani, mind jégkor-földtani szempontból egyedülálló."........[/quote]

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta L:


A koronát illene leverni végre... [/quote]


:confused:

[L]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:



:confused:[/quote]

A koronát. Leverni. Végre illene szép hazámnak.
Köztársaság volnánk, vagy mi a szösz.

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta L:


A koronát. Leverni. Végre illene szép hazámnak.
Köztársaság volnánk, vagy mi a szösz.[/quote]


De hát nemzeti jelkép, nem? Ugyanúgy, mint a pajzscímer, vagy az abban lévõ objektumok (pl. hármashalom). Szerintem a korona
államalapító Szent Istvánra utal inkább, mint hazánk államformájára.

[ 2003. november 02.: Drummaster szerkesztette a hozzászólást ]

[L]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:



De hát nemzeti jelkép, nem? Ugyanúgy, mint a pajzscímer, vagy az abban lévõ objektumok (pl. hármashalom). Szerintem a korona államalapító Szent Istvánra utal inkább, mint hazánk államformájára.[/quote]

Nem, nem, soha.

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta L:


Nem, nem, soha. [/quote]


Jó éjt!

[L]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:



Jó éjt![/quote]

Nos, ha ennyire érdekel, kifejtem bõvebben.
A koronához nagyon-nagyon sok vér, elnyomás, fájdalom kapcsolódik. Valamint a címer többi része is a Magyar Állam kezdeteirõl szól. Nem utolsósorban említeném a Szent Korona Tanát, amely sajnos egy röhely, s csak azért írom nagy betûkkel, mert csak egy van belõle, de az is sok. Nem beszélve szomszédaink teljesen jogos ellenszenvérõl a korona iránt, ami nem is lenne érdekes, ha nem Európába mennénk mindannyian. Utolsósorban 1301 óta nem volt magyar vérbõl való királyunk, ami engem nem zavar, de akik istenítik a koronát, õket ez zavarnia kellene.
Ha már itt tartunk, vicces ez az új divat a zászlóban a címer. Na ezen csak az röhög, aki egy kicsit is ért címerhez-zászlóhoz.

[ 2003. november 03.: L szerkesztette a hozzászólást ]