Súgó
A téma zárva.idézet:
Csütörtök
Kisközség Pozsony vm. somorjai járásában, (1910) 1256 magyar lak.; vasuti állomás, postahivatal, u. t. Fél.[/quote]
Made in Hungary
Értékeld a témát:
#421
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 08. 15:42
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#422
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 17. 10:26
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:18 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#423
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 17. 10:43
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:18 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#424
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 17. 11:00
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#425
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 18. 11:01
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#426
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 18. 11:01
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:22 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#427
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 19. 10:09
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:22 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#428
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 19. 10:10
idézet:
Ákos : Ilyenek Voltunk
Előtted nem titok,
hogy nem voltunk angyalok,
és úgy, mintha nem fájna semmi kín
táncoltunk az öröm romjain.
És néha éber reggeleken
tudtuk hogy vár ránk a szerelem.
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok
Ilyenek voltunk és marad egy jel,
amit itt hagyunk ha indulni kell.
Nem féltünk semmitől,
bár száz tervunk összedőlt,
mi mégis észrevétlenül
tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül.
De néha éber alkonyokon
tudtuk, hogy vár ránk a nyugalom.
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok
Ilyenek voltunk és marad egy jel,
amit itt hagyunk ha indulni kell.
Ilyenek voltunk
Emlékezz ránk
Ilyenek voltunk
Emlékezz, emlékezz ránk
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok
Ilyenek voltunk és marad egy jel,
amit itt hagyunk ha indulni kell.
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok
Ilyenek voltunk és marad egy jel,
amit itt hagyunk ha indulni kell.[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#429
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 19. 18:22
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#430
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 19. 18:33
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:23 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#431
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 19. 18:40
Idézet
A főváros kevéssé ismert műszaki érdekességei közé tartozik az a különleges berendezés, amely sok évtizeden keresztül készítette a régebbi bankjegyek és a biztonsági nyomtatványok rajzolatait.
A legkorábbi, papíranyagú pénzeket körülbelül ezer évvel ezelőtt, Kínában készítették. Európában elsőként az 1660-as években, Svédországban hoztak forgalomba - ezüst hiányában - nyomtatott fizetőeszközöket. Magyarország lakói 1762-ben ismerkedtek meg a ropogós bankókkal.
Aligha készült olyan bankjegy, amelyen ne szerepelt volna a hamisítás tilalma. A korabeli nyomdatechnika fejletlensége miatt kézírással sorszámozott Kossuth-bankókon még a várható jogkövetkezmény is igyekezett elrettenteni a rosszban settenkedőket: "Ezen jegyek' hamisitói' s utánzói tizenöt évre terjedhető börtönöztetéssel büntettetnek." (A magyarul nem olvasók számára további négy nyelven ismétlődött e veretes szöveg.)
Minden bankjegyen, okmányon, általában hamisítás ellen védett nyomtatványon találhatók jellegzetes, finom, vékony vonalak bonyolult rendszeréből felépülő mintázatok. A koronáktól, pengőktől a régi vagy újabb forintbankjegyeken át a hajdanvolt Békekölcsön keservesen jegyzett lepedői, a tárcánkban meglapuló bordó személyi igazolvány, a legújabb értékpapírok mindegyike hordozza ezeket a szövevényes alakzatokat. De hogyan készültek ezek a sajátosan szabályos folyondár mintázatok?
Pénzjegyek előállításával hazánkban egyetlen nyomda foglalkozott és foglalkozik. A Magyar Nemzeti Bank 1922-ben alapította a jogelőd Pénzjegynyomdát. 1923-1925 között készült el a vállalatnak napjainkban is otthont adó Markó utcai üzem.
A Pénzjegynyomda Rt. vállalati részvényeit 1926-ban felvásárolva a bankjegyek készítése kizárólagosan a Magyar Nemzeti Bank kezelésébe került. Az első világháború végére tökéletesen elértéktelenedett koronát felváltó pengő megtervezésére és gyártásának beindítására 1926-1929 között igen komoly fejlesztőmunka folyt. Az üzem saját feladatai ellátására újabb rendszerű nyomdagépeket tervezett és gyártott, sőt exportált is.
A második világháború után bekövetkezett a történelemben legnagyobb infláció a nyomdától minden korábbinál intenzívebb munkát követelt. A napról napra megjelenő, irreálisan nagy címletű bankjegyek tömeges előállítása után a forint megtervezése és előállítása 1946-ban kezdődött meg.
Az államosított nyomda 1950-ben a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került. A nyolcvanas években kezdték meg az értékpapírok modern igényeket kielégítő biztonsági rendszereinek kifejlesztését, 1991-ben a kárpótlási jegyek előállítását. Az Állami Vagyonkezelő Rt. által 1993-ban alapított részvénytársaság alaptőkéjének emelésével a Magyar Nemzeti Bank még abban az évben részvénytöbbséghez jutott. 1993-ban kezdődött a vám- és zárjegyek gyártása, 1995-től az értékpapírok gyártásának első, korlátlan idejű jogosultságához jutott a nyomda. Az MNB 1997-ben lett a vállalat kizárólagos tulajdonosa.
Az 1997-ben indított új bankjegysorozat különféle címletei mellett az útlevelek, orvosi vények, az országgyűlési és helyhatósági választások dokumentumai, valamint a legkülönfélébb műanyag kártyák előállítása ugyancsak a nagy múltú vállalat feladata.
A napjainkban igen szigorú biztonságtechnikával és saját őrséggel védett épület hazánkban egyedül látja el a legmagasabb igényeket kielégítő biztonsági nyomtatás különleges feladatát.
A biztonsági nyomtatásban döntő lépés volt az ún. guilloche technológia bevezetése. A hazai nyomdásznyelv kívülállók számára ismeretlen leleménye a (fonetikusan ejtett) "gilos", a belőle képzett "gilosálás": az a "gilosőrök" által végzett, aprólékos, bonyolult munka, melynek terméke a "gilosrajz".
Vékony, ismétlődő, összetett díszítő vonalrendszereket már a XVII. század ötvösei is készítettek. Gépi előállításuk és a bankjegyek védelmét szolgáló alkalmazásuk a XIX. századi finommechanika fejlődésének köszönhető.
A dinamó elfeledett feltalálójaként ismert Jedlik Ányos az 1860-as években több, ún. harmonikus függvényrendszert generáló gépet szerkesztett. A kora fizikájában közkedvelt Lissajous-függvények szemléletes megjelenítése mellett a bankjegyhamisítás nehezítésére is javasolta szerkezeteinek alkalmazását a jó bencés atya. (Jedlik megannyi nagyszerű felfedezése mellett a "Két vagy három rezgő és egy haladó mozgást összvetevő" gépezetére sem figyelt fel saját kora.)
A Pénzjegynyomdában őrzött, védett műszaki emlék az egykori német Natherny cég gyártmánya, vélhetőleg az 1900-as évek elején készült, és sok évtizeden keresztül állította elő pengő, majd forint bankjegyeink nyomólemezeit. A tengelyek, hengeres és kúpos fogaskerekek, menetes orsók rendkívül bonyolult rendszere több, forgó és haladó mozgás alkalmasan egybehangolt összetételével állította elő a rézlemez vékony viaszrétegét karcoló tű pályáját.
A matematikailag szabatos, periodikus függvényminták alakját és méreteit a gép megannyi beállítási lehetősége biztosította. A cserélhető fogaskerékkészlet különféle darabjait a megfelelő tengelyekre szerelve, a szabályozó csavarorsókat más-más értékekre beállítva az összetevő mozgások pályasugarai és sebességei változtak. Ezzel a sáv- és rozettaminták formái és vonalsűrűségei módosultak. A mai kulcsmásoló gépekhez hasonló módon, egy mesterdarab letapintásával feliratokat is lehetett a rézlemezre vinni.
A gép sok hónapos munkával készített el egy nyomólemezt: a gilosminták pontos alakját ugyanis nem lehet szabatosan előre megtervezni. A beállítási paraméterek igen kis módosításával a rajz alakja és méretei nagymértékben változnak.
Egy új bankjegyet tervező grafikus művészi elképzelései nyomán számos gilosrajz készült, amelyek közül esztétikai és nyomdatechnikai szempontok alapján választották ki a végső változatot. A Pénzjegynyomda művészeti vezetője, a forintbankók kitüntetett alkotója, Vagyóczky Károly grafikusművész szerint az egyes országok bankjegyeinek gilosmintázatai jellegzetes nemzeti motívumokat is hordoznak.
A sok évtizeden keresztül használt gépet két-három szakember ismerte és kezelte: ők szakmai titkaikat egy-egy tehetséges utód betanításával, nemzedékről nemzedékre adták tovább. Ma a Pénzjegynyomda régi gépén hajdan még dolgozó utolsó gilosőr sem él már, a tekervényes mintákat számítógép tervezi. A modern bankjegyek védelmét a finom grafikák mellett megannyi más, új és még újabb, kifinomult műszaki megoldás segíti. A mikronyomatok, hologramok, a különleges - pl. optikai, mágneses - tulajdonságú papírok és festékek egyre kilátástalanabbá teszik a hamisítást.
A legkorábbi, papíranyagú pénzeket körülbelül ezer évvel ezelőtt, Kínában készítették. Európában elsőként az 1660-as években, Svédországban hoztak forgalomba - ezüst hiányában - nyomtatott fizetőeszközöket. Magyarország lakói 1762-ben ismerkedtek meg a ropogós bankókkal.
Aligha készült olyan bankjegy, amelyen ne szerepelt volna a hamisítás tilalma. A korabeli nyomdatechnika fejletlensége miatt kézírással sorszámozott Kossuth-bankókon még a várható jogkövetkezmény is igyekezett elrettenteni a rosszban settenkedőket: "Ezen jegyek' hamisitói' s utánzói tizenöt évre terjedhető börtönöztetéssel büntettetnek." (A magyarul nem olvasók számára további négy nyelven ismétlődött e veretes szöveg.)
Minden bankjegyen, okmányon, általában hamisítás ellen védett nyomtatványon találhatók jellegzetes, finom, vékony vonalak bonyolult rendszeréből felépülő mintázatok. A koronáktól, pengőktől a régi vagy újabb forintbankjegyeken át a hajdanvolt Békekölcsön keservesen jegyzett lepedői, a tárcánkban meglapuló bordó személyi igazolvány, a legújabb értékpapírok mindegyike hordozza ezeket a szövevényes alakzatokat. De hogyan készültek ezek a sajátosan szabályos folyondár mintázatok?
Pénzjegyek előállításával hazánkban egyetlen nyomda foglalkozott és foglalkozik. A Magyar Nemzeti Bank 1922-ben alapította a jogelőd Pénzjegynyomdát. 1923-1925 között készült el a vállalatnak napjainkban is otthont adó Markó utcai üzem.
A Pénzjegynyomda Rt. vállalati részvényeit 1926-ban felvásárolva a bankjegyek készítése kizárólagosan a Magyar Nemzeti Bank kezelésébe került. Az első világháború végére tökéletesen elértéktelenedett koronát felváltó pengő megtervezésére és gyártásának beindítására 1926-1929 között igen komoly fejlesztőmunka folyt. Az üzem saját feladatai ellátására újabb rendszerű nyomdagépeket tervezett és gyártott, sőt exportált is.
A második világháború után bekövetkezett a történelemben legnagyobb infláció a nyomdától minden korábbinál intenzívebb munkát követelt. A napról napra megjelenő, irreálisan nagy címletű bankjegyek tömeges előállítása után a forint megtervezése és előállítása 1946-ban kezdődött meg.
Az államosított nyomda 1950-ben a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került. A nyolcvanas években kezdték meg az értékpapírok modern igényeket kielégítő biztonsági rendszereinek kifejlesztését, 1991-ben a kárpótlási jegyek előállítását. Az Állami Vagyonkezelő Rt. által 1993-ban alapított részvénytársaság alaptőkéjének emelésével a Magyar Nemzeti Bank még abban az évben részvénytöbbséghez jutott. 1993-ban kezdődött a vám- és zárjegyek gyártása, 1995-től az értékpapírok gyártásának első, korlátlan idejű jogosultságához jutott a nyomda. Az MNB 1997-ben lett a vállalat kizárólagos tulajdonosa.
Az 1997-ben indított új bankjegysorozat különféle címletei mellett az útlevelek, orvosi vények, az országgyűlési és helyhatósági választások dokumentumai, valamint a legkülönfélébb műanyag kártyák előállítása ugyancsak a nagy múltú vállalat feladata.
A napjainkban igen szigorú biztonságtechnikával és saját őrséggel védett épület hazánkban egyedül látja el a legmagasabb igényeket kielégítő biztonsági nyomtatás különleges feladatát.
A biztonsági nyomtatásban döntő lépés volt az ún. guilloche technológia bevezetése. A hazai nyomdásznyelv kívülállók számára ismeretlen leleménye a (fonetikusan ejtett) "gilos", a belőle képzett "gilosálás": az a "gilosőrök" által végzett, aprólékos, bonyolult munka, melynek terméke a "gilosrajz".
Vékony, ismétlődő, összetett díszítő vonalrendszereket már a XVII. század ötvösei is készítettek. Gépi előállításuk és a bankjegyek védelmét szolgáló alkalmazásuk a XIX. századi finommechanika fejlődésének köszönhető.
A dinamó elfeledett feltalálójaként ismert Jedlik Ányos az 1860-as években több, ún. harmonikus függvényrendszert generáló gépet szerkesztett. A kora fizikájában közkedvelt Lissajous-függvények szemléletes megjelenítése mellett a bankjegyhamisítás nehezítésére is javasolta szerkezeteinek alkalmazását a jó bencés atya. (Jedlik megannyi nagyszerű felfedezése mellett a "Két vagy három rezgő és egy haladó mozgást összvetevő" gépezetére sem figyelt fel saját kora.)
A Pénzjegynyomdában őrzött, védett műszaki emlék az egykori német Natherny cég gyártmánya, vélhetőleg az 1900-as évek elején készült, és sok évtizeden keresztül állította elő pengő, majd forint bankjegyeink nyomólemezeit. A tengelyek, hengeres és kúpos fogaskerekek, menetes orsók rendkívül bonyolult rendszere több, forgó és haladó mozgás alkalmasan egybehangolt összetételével állította elő a rézlemez vékony viaszrétegét karcoló tű pályáját.
A matematikailag szabatos, periodikus függvényminták alakját és méreteit a gép megannyi beállítási lehetősége biztosította. A cserélhető fogaskerékkészlet különféle darabjait a megfelelő tengelyekre szerelve, a szabályozó csavarorsókat más-más értékekre beállítva az összetevő mozgások pályasugarai és sebességei változtak. Ezzel a sáv- és rozettaminták formái és vonalsűrűségei módosultak. A mai kulcsmásoló gépekhez hasonló módon, egy mesterdarab letapintásával feliratokat is lehetett a rézlemezre vinni.
A gép sok hónapos munkával készített el egy nyomólemezt: a gilosminták pontos alakját ugyanis nem lehet szabatosan előre megtervezni. A beállítási paraméterek igen kis módosításával a rajz alakja és méretei nagymértékben változnak.
Egy új bankjegyet tervező grafikus művészi elképzelései nyomán számos gilosrajz készült, amelyek közül esztétikai és nyomdatechnikai szempontok alapján választották ki a végső változatot. A Pénzjegynyomda művészeti vezetője, a forintbankók kitüntetett alkotója, Vagyóczky Károly grafikusművész szerint az egyes országok bankjegyeinek gilosmintázatai jellegzetes nemzeti motívumokat is hordoznak.
A sok évtizeden keresztül használt gépet két-három szakember ismerte és kezelte: ők szakmai titkaikat egy-egy tehetséges utód betanításával, nemzedékről nemzedékre adták tovább. Ma a Pénzjegynyomda régi gépén hajdan még dolgozó utolsó gilosőr sem él már, a tekervényes mintákat számítógép tervezi. A modern bankjegyek védelmét a finom grafikák mellett megannyi más, új és még újabb, kifinomult műszaki megoldás segíti. A mikronyomatok, hologramok, a különleges - pl. optikai, mágneses - tulajdonságú papírok és festékek egyre kilátástalanabbá teszik a hamisítást.
Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 01:24 -kor
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#432
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 21. 12:29
idézet:
Verebes István : Billel a Balatonban
Volt egyszer egy ember, akit mindenki szeretett. Hogy ezt az embert miért szerette mindenki, arra nagyon egyszerû a válasz; ezt az embert ugyanis nem lehetett nem szeretni. Van ilyen...! Illetve bocsánat, erre azért nem esküdnék meg...! Volt ilyen.
Idézz magad elé egy kerek és boldog arcot, egy gurgulázóan telitorok boldog hangot: õ az!...
Hogy csinálta?!...
Nem csinálta.
Én megesküszöm neked, és te elhiszed, hogy ez az ember mindenkor készséges volt, mindig ráért figyelmesen áldozni perceibõl bárkinek; a mosolyából, a harmóniájából, a derûjébõl mindenkinek, aki megszólította, és mindeközben nem volt képmutató, nem volt hízelgõ, nem volt gyanús, hogy „biztos akar ez is valamit”, nem volt szolgalelkû, pedig élt az „ilyen” rendszerben is, meg az „olyan” rendszerben is, nem volt „elkötelezve”, nem lehetett látványosan háttérbe kényszeríteni, jaj, édes istenem, miért is gondolnánk effélékre, miért is merülhet fel bennünk mindez, miért, hiszen nem merülne fel, ha nem itt, nem akkor éltünk volna, ha nem itt és nem most élnénk!...
Pedig kötelezõ elhinned: a világ legkedvesebb embere volt!...
Jártában-keltében.
Otthon, szerettei között.
A színházak, a filmgyár, a rádió, a televízió, a vidéki kultúrházak folyosóin.
És a színpadon!...
A közönség tudta, látta, hallotta, érezte, értette, ki ez az ember, s nyilván – már csak ilyen ez a fránya igazságos publikum! – imádta is!...
Itt bizony, kérem, nemrég voltak még színészek, akik beléptek a színpadra és rögtön mindenki elmosolyodott...! Õ volt az egyik olyan.
De imádta õt valamennyi pályatársa is...!
Egyedülálló?!
Példátlan?!
Az.
Mit tegyünk?!... Egy évszázadban legalább egy ilyen embernek is kell születnie...!
*
Négy lánya volt.
Miért írom: „volt”?
Hogy lehet nyelvtanilag egyszerre közölni, hogy a négy lánya közül csak három él...! Csak!... Igen: „csak”!!! Négybõl egy, nagyon sok!... Mari, a legidõsebb, gyönyörû, finom szépség, néhány éve, túl korán halt meg. Õk négyen nekem egy voltak...! Abban a kis, keskeny kertben, Siófok-Újhelyen, ’59-ben vagy ’60-ban, egész nyáron, egy csupa mosoly család a verandán, akik szívesen láttak, naponta pimaszkodhattam a lányok közelében, koslathattam utánuk, de nemcsak, mert kamasszá lettem, mert õk meg nagyon bájosak voltak, hanem rajongtam a társaságukért is. Mindegyik lány más, de a humoruk egyformán remek, remek, remek...! Mari, Kati, Erzsi, Éva röhögése egyformán gyermekkorom kincsei közül valók. Itt buborékolnak bennem, ha évtizedekig sem találkozunk...! (Miért is nem?...)
Bill bácsival kézen fogva gyalogoltunk a negyvencentis vízben a mély felé, mert arrafelé úszkáltak lányai. Amikor derékig ért már a Balaton – Bill bácsi mesélte késõbb nekem! –, odafordultam hozzá:
– Bill bácsi! Tetszik tudni mentõfogásokat?
– Én?!... Nem tudok.
– Akkor kezitcsókolom!... – mondtam, azzal fordultam vissza a part felé.
És hallom, ahogyan ezen a régi történeten maga is teli szájjal kacag...! Mint Bruhaha Kelemen a „Csinn-bumm-cirkusz” képzeletbeli porondján...! Az én gyerekkoromban ugyanis nem volt még videó!... (Hál’ istennek!...) Mi a hangszóró mellett vártuk vasárnap délelõttönként Ascher Oszkárt, Pethes Sanyi bácsit, Keleti Lászlót, Rátonyit, Vörösmarty Lilit, Bilicsit és rendezte: László Endre, ne felejtsük el!...
*
Egyszer láttam majdnem sírni is.
A Rádió Bródy Sándor utcai fõbejárata mellett volt régen egy helyiség, ahol a belépõket állították ki. Már fõiskolásként mentem be, ott állt Bill, végtelenül szomorúan.
– Mi a baj, Bill bácsi?
– Összetévesztettek!!!
– Rá se rántson, mindenkit összetévesztenek...!
– Na jó, de engem a Basilidesszel tévesztettek össze! Olyan csúúúúnya!...
Percek, órák emlékei. Néhány a sok ezer közül.
Egy város állt bosszút rajta ifjúkori hûtlenségéért Az öreg hölgy látogatásában. A szívem szakadt meg érte. A leghívebb barátként átkozta új gazdáját, Molière-t a Cyrano ötödik felvonásában. A szívem szakadt meg a haldokló Cyranóért. Férjet akart csúnyácska lányának, mint öreg farmer az Esõcsinálóban. A szívem szakadt meg Bulla Elmáért.
Feküdt a kórházi ágyban, és ugráltatta Somogyvárit, Koncz Gabit a Nagyvizitben. Sírtam és röhögtem. Megcsalták, vénségére rajtakapta feleségét, Náray Terit az Eredeti helyszínben. Röhögtem és sírtam.
„Nem wurlitzer a verkli”, meg „Asszonykám, adj egy kis kimenõt”, meg „Jöjjön ki Óbudára”, és „Apu hod med be”, õt hallom, csak az õ hangját, mert beleépült a dalokba, amiket énekelt, mert mástól nekem azok már fabatkát sem érnek...!
*
A derû volt maga.
Nem. Így pontatlan és közhelyes. Itt járt köztünk hetven, nyolcvan évig a derû, akit Bilicsinek hívtak.
Egyetlenegyszer találkoztam vele élete legvégén.
Roggyantan ült a Vígszínház társalgójában. Annyira görnyedt és lesoványodott volt, hogy megnyúlt álla majdnem elfogyott pocakja helyére esett. Amíg nem vett észre, láttam rajta, tudja, nemsokára meghal. Amikor észrevett, kiegyenesedett a széken, hatalmas szemhéjainak vékony rései felcsillogtak, mosolyogva felém nyúlt, magához ölelt és megcsókolt.
Elbúcsúzott még tõlem is, mert tudta, hogy nagyon szeretem. Azt hiszem, megsajnált, mert biztos volt benne, hogy hamarosan bánatot okoz majd nekem is.
Pedig olyat soha életében nem okozott senkinek...!
*
Nem sokkal utána sem hûséges hitvesén, Lizán, sem a lányokon nem fedeztem föl a közhelyes, képmutató szomorkodást. Úgy emlékszem, mosollyal az arcukon gyászoltak, úgy, ahogy méltó volt!...
Õk tudták, tudják, Bill a dolgát letudva, jól tudta, boldogan tudta, boldogságot adományozva tudta, kerek volt az élete, kerek az alkata, a légköre, kerek az emléke is.[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#433
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 23. 10:56
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#434
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 24. 11:55
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#435
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 25. 21:27
idézet:
A magyar film fontosabb évszámai
1901
A táncz
Rendezte: Pekár Gyula. Főszereplők: Fedák Sári, Márkus Emília, Pálmay Ilka.
Elveszett.
1914
Bánk bán
Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplők: Jászai Mari, Paulay Erzsi, Janovics Jenő.
A drámából készült, nem maradt fenn.
1917
Szent Péter esernyője
Rendezte: Korda Sándor. Főszereplők: Rátkai Márton, Várkonyi Mihály, Lenkeffy Ica.
1923
Egri csillagok
Rendezte: Fejős Pál. Szereplők: Makláry Zoltán, Jankovszky Mara.
Gárdonyi Géza történelmi regényéből készült.
1925
Rongyosok
Rendezte: Gaál Béla. Főszereplők: Bajor Gizi, Csortos Gyula, Pethes Sándor.
Zilahy Lajos regényéből készült.
1931
A kék bálvány
Rendezte: Lázár Lajos. Főszereplő: Jávor Pál.
Az első magyar hangosfilm.
Hyppolit, a lakáj
Rendezte: Székely István. Főszereplő: Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Mici, Jávor Pál, Gózon Gyula.
A hangosfilm hazai sikerét hozta.
1932
Tavaszi zápor
Rendezte: Fejős Pál. Főszereplő: Gyergyai István, Dajbukát Ilona, Gózon Gula, Pethes Sándor.
Az első nemzetközileg sikeres hazai film.
1933
Rákóczi-induló
Rendezte: Székely István. Főszereplők: Jávor Pál, Dayka Margit, Csortos Gyula.
1934
A meseautó
Rendezte: Gaál Béla. Szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Gombaszögi Ella.
1937
A kölcsönkért kastély
Rendezte: Vajda László. Főszereplők: Kabos Gyula, Tolnay Klári, Ráday Imre, Turay Ida, Gobbi Hilda.
1938
A hölgy egy kissé bogaras
Rendezte: Ráthonyi Ákos. Főszereplők: Tolnay Klári, Ráday Imre, Mály Gerő.
1939
Halálos tavasz
Rendezte: Kalmár László. Főszereplők: Jávor Pál, Karády Katalin.
Zilahy Lajos regényéből.
1940
Zárt tárgyalás
Rendezte: Radványi Géza. Főszereplők: Páger Antal, Tasnády-Fekete Mária, Somlay Artúr.
1941
Beszélő köntös
Rendezte: Radványi Géza. Szereplők: Tasnády-Fekete Mária, Jávor Pál.
Az első magyar színes film.
1942
Emberek a havason
Rendezte: Szőts István. Főszereplők: Görbe János, Szellay Alice, Bihari József.
1943
Egy szoknya, egy nadrág
Rendezte: Hamza D. Ákos. Főszereplő: Latabár Kálmán.
1947
Valahol Európában
Rendezte: Radványi Géza. Szereplők: Somlay Artúr, Gábor Miklós, Bánki Zsuzsa, Bárdy György, Harkányi Endre.
Ének a búzamezőkről
Rendezte: Szőts Isván. Főszereplők: Bihari József, Görbe János, Szellay Alice.
1948
Talpalatnyi föld
Rendezte: Bán Frigyes. Szereplők: Szirtes Ádám, Mészáros Ági, Molnár Tibor, Soós Imre.
Az államosított magyar filmgyártás első darabja.
Mágnás Miska
Rendezte: Keleti Márton. Főszereplők: Gábor Miklós, Sárdy János, Latabár Kálmán, Németh Marika.
1949
Lúdas Matyi
Rendezte: Nádasdy Kálmán. Főszereplő: Soós Imre, Ruttkai Éva.
Fazekas Mihály elbeszélő költeményéből készült.
1952
Állami áruház
Rendezte: Gertler Viktor. Főszereplők: Latabár Kálmán, Petress Zsuzsa, Gábor Miklós, Feleki Kamill.
1953
Gyöngyvirágtól lombhullásig
Rendezte: Homoki-Nagy István.
Természetfilm
1954
Liliomfi
Rendezte: Makk Károly. Főszereplők: Darvas Iván, Dayka Margit, Krencsey Mariann, Pécsi Sándor.
1955
Körhinta
Rendezte: Fábri Zoltán. Főszereplők: Törőcsik Mari, Kiss Manyi, Soós Imre.
Törőcsik Mari a cannes-i fesztivál ünnepelt sztárja volt.
1956
Hannibál tanár úr
Rendezte: Fábri Zoltán. Főszereplők: Szabó Ernő, Somogyvári Rudolf, Greguss Zoltán.
1957
Bakaruhában
Rendezte: Fehér Imre. Szereplők: Bara Margit, Darvas Iván, Pécsi Sándor.
1958
Édes Anna
Rendezte: Fábri Zoltán. Főszereplők: Törőcsik Mari, Mezei Mária, Makláry Zoltán, Barsi Béla., Gobbi Hilda.
Kosztolányi Dezső regényéből.
1960
Légy jó mindhalálig
Rendezte: Ranódy László. Szereplők: Tóth Laci, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Törőcsik Mari.
Móricz Zsigmond regényéből.
1965
A tizedes meg a többiek
Rendezte: Keleti Márton. Főszereplők: Sinkovits Imre, Major Tamás, Darvas Iván.
1966
Szegénylegények
Rendezte: Jancsó Miklós. Főszereplők: Görbe János, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Latinovits Zoltán, Madaras József.
Apa
Rendezte: Szabó István. Főszereplők: Gábor Miklós, Erdélyi Dániel, Bálint András.
1968
Egri csillagok
Rendezte: Várkonyi Zoltán. Főszereplő: Kovács István, Venczel Vera, Sinkovits Imre, Bárdy György, Ruttkai Éva.
Nemzeti alapmű Gárdonyi Géza regényéből.
1969
Fényes szelek
Rendezte: Jancsó Miklós. Főszereplők: Drahota Andrea, Kozák András.
1970
Szerelem
Rendezte: Makk Károly. Főszereplők: Darvas Iván, Törőcsik Mari, Darvas Lili.
A zsűri díját kapta a cannes-i filmfesztiválon.
1971
Szindbád
Rendezte: Huszárik Zoltán. Főszereplők: Latinovits Zoltán, Dayka Margit, Ruttkai Éva.
1973
Régi idők focija
Rendezte: Sándor Pál. Főszereplők: Garas Dezső, Majort Tamás, Márkus László, Esztergályos Cecília.
Mándy Iván novelláiból.
1976
Az ötödik pecsét
Rendezte: Fábri Zoltán. Főszereplők: Őze Lajos, Márkus László.
1979
A tanú
Rendezte: Bacsó Péter. Főszereplők: Kállai Ferenc, Őze Lajos.
1980
Mephisto
Rendezte Szabó István. Főszereplők: Klaus Maria Bandauer, Rolf Hoppe, Bánsági Ildikó.
Klaus Mann regényéből Oscar-díjas filmalkotás lett.
1982
Megáll az idő
Rendezte: Gothár Péter. Főszereplők: Sóth Sándor, Hetényi Pál.
1984
Redl ezredes
Rendezte: Szabó István. Főszereplő. Klaus Maria Bandauer.
A cannes-i fesztivál zsűrijének díja.
István, a király
Rendezte: Koltay Gábor. Szereplők: Pelsőczy László, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula.
Rockopera sikeres filmváltozata.
1986
Macskafogó
Rendezte:Ternovszky Béla.
Rajzfilm a sikerei csúcsán álló Pannónia Filmstúdiótól.
1987
Te rongyos élet
Rendezte: Bacsó Péter. Főszereplő: Udvaros Dorottya.
1988
Eldorádó
Rendezte: Bereményi Géza. Főszereplő: Eperjes Károly.
1989
Az én XX. századom
Rendezte: Enyedi Ildikó. Főszereplők: Dorota Segda, Máté Gábor, Andorai Péter.
Arany Kamera-díjat kapott Cannes-ban.
1992
Roncsfilm
Rendezte: Szomjas Gyögy. Szereplők: Szirtes Ági, Mucsi Zoltán, Gáspár Sándor, Szőke András.
Sose halunk meg
Rendezte és főszereplő: Koltai Róbert.
1994
Woyzeck
Rendezte: Szász János. Főszereplő: Kovács Lajos, Diana Vacaru.
A Magyar Filmszemle és a toruni fesztivál fődíját nyerte el.
Sátántangó
Rendezte: Tarr Béla. Főszereplők: Víg Mihály, Horváth Putyi, Derzsi János, Székely B. Miklós.
1995
Haggyállógva Vászka
Rendezte: Gothár Péter. Főszereplők: Makszim Szergejev, Jevgenyij Szigyihin.
A Magyar Filmszemle fődíja, Karlovy Vary fesztivál: rendezés díja.
1997
Witman fiúk
Rendezte: Szász János. Főszereplők: Fogarassi Alpár, Gergely Szabolcs, Maia Morgenstern.
Filmdíjak a moszkvai és a brüsszeli fesztiválokon.
1999
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
Rendezte: Jancsó Miklós. Főszereplők: Scherer Péter, Mucsi Zoltán.
2000
Werckmeister harmóniák
Rendezte: Tarr Béla. Főszereplő: Lars Rudolph.
A Magyar Filmszemle fődíja.
2001
Moszkva tér
Rendezte: Török Ferenc. Főszereplők: Karalyos Gábor, Balla Eszter, Csatlós Vilmos, Réthelyi András, Jávor Bence, Szabó Simon.
2002
Valami Amerika
Rendezte: Herendi Gábor. Főszereplők: Szabó Győző, Hujbert Ferenc, Pindroch Csaba, Szervét Tibor, Ónodi Eszter, Oroszlán Szonja.
Hukkle
Rendezte: Pálfi György. Főszereplők: Bandi Ferenc, Forkas József, Kaszás Attila, Ónodi Eszter.
Több díj és Oscar-nevezés a szinte szöveg nélküli elsőfilmben.[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#436
- Őstag
-
- Csoport: Fórumtag
- Hozzászólások: 14.481
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 25. 22:53
ÓKOR
Szombathely krónikáját kétezer esztendeje jegyzi a történelem. Az emberiség időszámításában ez persze nem olyan nagy idő, de a Kárpát-medencében Savarián kívül nincs még egy olyan város, melyben 2 évezrede folyamatos az élet. Krónikájának vannak ragyogó fejezetei és kevésbé fénylő korszakai, de a város nevét minden időben büszkén faragták kőbe és jegyezték papírra az itt élők.
Városalapítás
A mai Szombathely területén kr. u. 50 körül a rómaiak alapítottak várost "Colonia (L 15.) Claudia (L 18.) Savaria" (L 2.) néven. A korábban kelták lakta szállásterületen kiszolgált római katonákat, úgynevezett veteránokat telepítettek le, ők voltak Savaria első polgárai. A város alapítása egyébként Pannonia tartomány kiépítését szolgálta, hiszen a katonai terület provinciává szervezéséhez mindenek előtt polgári településekre volt szükség. Így tehát Savaria nem csupán az egyetlen magyarföldi alapított colonia, hanem (a mai Szombathely) hazánk legrégebbi városi rangú települése is.
Borostyánkő út
Az ókori Savaria az évezredes kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mellett épült ki. A Borostyánkő út elnevezése újkori eredetű, nevét az erre szállított értékes kövületről, a borostyánról kapta. Kezdetben nem ténylegesen kiépített nyomsáv volt ez, inkább csak egy széles közlekedési folyosó, amely az észak-itáliai Aquileiától eleinte a Duna vonaláig, majd tovább, egészen a Balti-tengerig vezetett.
Savariát persze nemcsak a Borostyánkő út érintette, Pannonia többi városába is indultak innen utak. A távolságot akkoriban "kettős lépésben" mérték, ezt vésték fel az út menti mérföldkövekre is. A Szombathely belvárosában nemrégiben előkerült töredék Pannonia egyetlen olyan fennmaradt mérföldköve, amely nem a legközelebbi várostól, hanem Rómától mutatja a távolságot. Eszerint Savaria 675 ezer kettős lépésre, mai léptékkel számítva ezer kilométerre esett a birodalom fővárosától.
Savariának más városoktól mért távolságát a mécses segítségével kilométerben is leolvashatjuk.
Az ókori Savaria területén átvezető utak maradványait ma a Romkertben és az Iseumban láthatjuk.
Severus után
A pannóniai légiók 193. április 9-én császárnak kiáltották ki a Carnuntumban tartózkodó helytartót, az afrikai származású katonát, Lucius Septimius Severust. Egyes történeti források úgy tudják, hogy Severust Savariában emelték trónra, a szombathelyi Püspöki palotában meg is festették ezt a jelenetet. Ha a császárrá választás nem is Savariában történt, minden bizonnyal nagy ünnepséggel fogadták a városba érkező új uralkodót. Nagyszabású városi építkezések indultak, feltehetően ekkor bővítették az Iseumot is. Savariában a Severust követő időkben több császár is megfordult, a város idővel a császárkultusz pannóniai központja lett.
Iseum
Az Isis-szentély maradványaira 1955-ben bukkantak a kutatók, a részleges régészeti feltárást, majd az azt követő rekonstrukciós munkákat Szentléleky Tihamér irányította. Az Iseum 1964 óta szabadtéri kiállítóhelyként látogatható, nyaranta pedig az Iseumi Szabadtéri Játékoknak, többek között Mozart Varázsfuvola c. előadásának ad otthont. Isis istennő az egyiptomi Osiris-kultusz egyik papnője, a termékenység istennője. Tisztelete Dél-Itáliából érkezett Savariába, itteni szentélye a legészakibb kultuszhelye egész Pannóniában. Az itt előkerült leletek tanúsága szerint a szentélyt Kr. u. 188-ban emelték, a III. század közepén pedig bővítették. Az Iseumot két párhuzamos római út közötti szent területen építették, a belső magjában álló szentélyépületet oszlopos előcsarnokkal hangsúlyozták. A csarnok felső részén reliefdíszes dombormű töredéke maradt fenn, rajta a kutyán lovagoló Isis istennő alakja. A szentély előtti 5x5 méteres oltár volt az áldozatok bemutatásának színtere.
Szent Márton
Martinus (Szent Márton) a IV. század első harmadában, feltehetőleg 316 táján zületett az ókori Pannonia provinciában. Első életrajzírója, Sulpicius Severus Savariát nevezi meg Márton szülővárosaként, attól kezdve az egész keresztény világ erről ismerte és ekként tisztelte Savariát. Apja katonaként, majd tisztként szolgált a római hadseregben, valószínűleg a 4. században Savariában állomásozó lándzsás elitalakulat katonája volt.
Szent Márton szülőhelye a mai Szombathely keleti részén, a régebben különálló Szentmárton falu területén lehetett. Szülőházára (a hagyomány szerint) már a keresztény ókorban templom épült, de valószínűleg itt, a rómaiak által létesített temetőben helyezték végső nyugalomra Szent Quirinus vértanú püspököt is. A ma is ezen a helyen található Szent Márton-plébániatemplom a XI. század óta ennek a kultusznak az otthona.
Martinus korán elkerült a szülővárosból, apja akaratára egy kiemelt lovas testőrcsapatban szolgált. Abban az időben a keresztények már szabadon gyakorolhatták hitüket, Márton tízévesen lett hittanuló. Severus életrajza szerint 22 évesen keresztelkedett meg, és két évvel később elbocsátását kérte a császártól.
Miután leszerelt, egy ideig Szent Hilarius püspök mellett tanult, majd visszatért szülőföldjére, Savariába. Anyját sikerült keresztény hitre térítenie (ezt a pillanatot ábrázolja Rumi Rajki István Szent Márton-szobra, apja azonban pogány maradt.
Ortodox hite miatt megvesszőzték, és elűzték a városból, Márton többé nem járt Savariában. Előbb Itáliába ment, majd végleg Galliában telepedett le.
Galliában hamar híre ment a hittérítésben jeleskedő Mártonnak. 371-ben Turonensis (ma Tours) püspökének választották. Főpásztorként számtalan szerzetesközösséget alapított, székvárosa közelében a pogány szentélyek helyére templomokat, kolostorokat építtetett és összefogta a magányos remetéket.
Gazdag egyházszervező munka után, 397. november 8-án, vasárnap halt meg, testét november 11-én helyezték sírba. Ekkor már az egész birodalomban ismerték és becsülték, temetésére több ezer szerzetes gyűlt össze egész Galliából. Koponyacsontjának egy darabját 1913 óta a szombathelyi Székesegyházban található Szent Márton-hermában őrzik ereklyeként.
Quirinus mártíromsága
A birodalom késő-császárkori átszervezésekor felerősödtek a vallási ellentétek és a kereszténység terjedésével az első keresztényüldözések is megindultak. Az egyre több hívőt és egyre nagyobb befolyást szerző új vallás tagadta a császár isteni voltát, így a soknemzetiségű birodalmat egy személyben összefogó hatalommal került szembe. A Duna vidéki keresztényüldözések legerősebb hulláma 303-ban zajlott, ekkor végezték ki Savariában Siscia püspökét: Quirinust.
Az egyház nagy szenvedéseinek történetét a Quirinus passióból ismeri az utókor: eszerint az elfogott püspököt nyilvánosan kihallgatták, majd az ítélőszék döntése szerint malomkövet kötöttek a nyakába és a Perint patakba vetették. A drámai pillanatot festette meg Maulbertsch a Székesegyház oltárképén. A mártír püspököt feltehetően a mai Szent Márton templom elődjében, a hajdani ókeresztény bazilikában temették el.
Hanyatlás
Az V. században a város hanyatlásáról írnak az antik források. Savaria piszkos, elhanyagolt képet mutatott, a városfalak és kapuk rossz állapotban voltak és elmulasztották a korábban folyamatosan tisztított csatornahálózat rendszeres karbantartását is. A romló közbiztonság és a birodalmat kívülről fenyegető sorozatos támadások következtében a 4-5. század fordulóján lassú elvándorlás indult meg Itália biztonságosabb tartományai felé. Savaria összeszűkült, az államigazgatás elköltözésével a birodalom sorsára hagyta egész Pannóniát.
Földrengés
A korábbi krónikák szerint az ókori Savariat 456. szeptember 7-én, pénteken éjjel földrengés pusztította el. Az újabb kutatások szerint a feljegyzett természeti csapás nem volt végleges, inkább a hanyatló város lassú halálának jelképes dátuma lehetett ez a nap. Savaria nem néptelenedett el teljesen, többek között az itt maradottaknak köszönhető, hogy (Pannóniában egyedülálló módon) ezen a helyen 2000 éven át város maradt
KÖZÉPKOR
Középkor kezdete
A 456. szeptember 7-i földrengést követően a város történetéből nem sok konkrétumot ismerünk. Annyi bizonyos, hogy a római város keresztény lakossága nagy tömegben élt tovább ezen a vidéken a népvándorlás korában is, többek között ennek köszönhető a Savaria név fennmaradása is. A Borostyán út a 7. század derekáig használatban volt, a rajta zajló kereskedelem hasznát az itt élő népek (a hunok, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok) egyaránt igyekeztek kihasználni.
Nagy Károly kora
A 8. század végétől az antik város ismét fontos szerephez jut. 791-ben Nagy Károly frank király az avarok elleni hadjárata során (a valamikori római úton) felkereste Sabariát. A város neve 350 évvel a földrengés után - ekkor tűnik fel ismét az írott forrásokban. A visszavonuló király kerülőutat tett, hogy Sabariát érinthesse, látogatásának egyedüli célja aligha lehetett más, minthogy elzarándokoljon Szent Márton szülőhelyére. Mártont akkor már az egész Frank Birodalom védőszentjeként tisztelték.
Nyugat-Dunántúl a század végére a Frank Birodalomhoz került, közigazgatásilag a Bajor Hercegséghez csatolták, így a terület ismét összekapcsolódott a latin keresztény kultúrával. A Karoling hódítás után a Borostyánkő út teljes hosszában újra egyetlen birodalomhoz tartozott, az utat katonai és kereskedelmi célokra egyaránt használták.
Grófságokról
A frankok a meghódított területeket grófságokra osztották. Pannonia területén 2 grófságot hoztak létre: az északi a mai Győr-Moson-Sopron megyét foglalta magába, a déli (a Rába grófság) a középkori Vas megyére esett.
Pannóniai honfoglalás
Nyugat-Pannónia 900-ban került a honfoglaló magyarság birtokába, ez azonban nem jelentette a terület azonnali benépesítését. Az ókori Savaria környéke fél évszázadig még lakatlan gyepűzónaként védte a fiatal magyar fejedelemség nyugati határait. Sabaria nevét már csak Gizella hozományaként tüntetik fel a források. A több ezer éves Borostyánkő úton egy időre elcsitult a forgalom.
Katonák útja felé
A Szent István király idején megszülető vármegyerendszerben a hajdani Savaria-Sabaria az ország egyik nyugati határmegyéjének része lett. A vármegye központja Vasvár lett, hiszen akkoriban ez a vár tartotta ellenőrzése alatt az országból kivezető utat, a Katonák útját.
Ezzel a védelmi szempontok szerint született döntéssel a nagy múltú Sabaria sorsa az egész középkorra megpecsételődött.
Szombathely nevei
Szombathely azok közé a települések közé tartozik, amelyeknek több nevük is volt a középkorban. Az ókortól a Karoling-koron keresztül a Sabaria név folyamatosan fennmaradt, az egyházi latinságban mind a mai napig ez az alak van használatban. A Szombathely elnevezés és a Steinamanger név a középkor óta ismeretes. Így ez az egyetlen olyan város az országban, amelynek három egymástól teljesen független névváltozata van tulajdonképpen ma is használatban.
Püspöki mezőváros
Szombathely már a 14. században városi jogokkal élt, de írásba foglalt kiváltságokról csak 1407-ben kelt privilégiumlevél. Szombathely a 13. század óta a győri püspökök birtoka, a városi jogokat igazoló okiratot is az akkori győri püspök: Hédervári János szignálta. A kiváltságlevél tulajdonképpen egy egyezség, amely a püspök és a város polgárai között köttetett. Eszerint a városnak évente 200 aranyforint adót kell fizetnie, ennek fejében a polgárok szabadon választhatnak bírót. Az okirat szerint a bor- és gabonatizedet továbbra is fizetnie kell a városnak, a kocsmáltatás jogát viszont maguk gyakorolhatják.
Városfal
Szombathely a 15. század végén már bizonyosan fallal körülvett település volt. Az erődítés alapját a római kori városfalak adták, megerősítése valószínűleg az 1440-es években történt. Sarkain kerek tornyok álltak, kívülről árok védelmezte.
Északról a Föl utcai kapun lehet bejutni a városba, ez a kapu a Ferences templom Flórián-oltárképén látható. A kelet felől bevezető úgynevezett Gyöngyös utcai kapu a város régi pecsétjén maradt ránk. Még legalább három bejárata volt a városfalnak, ezek emlékét azonban már csak régi leírásokból ismerjük.
Középkori városnézés
A középkori Szombathelynek körülbelül 1800-2000 lakosa lehetett. A püspöki szolgálónépek és katonáskodó jobbágyok mellett nagy számban éltek a városban külföldről érkezett vendégtelepesek, úgynevezett hospesek is. A szombathelyiek többsége gazdálkodásból élt, bár a 15. században már jelentős iparos és kereskedő népséggel számolhatunk. Egyes szombathelyi polgároknak nevét és foglalkozását is ismerjük.
Piac
Szombathely városfejlődésének egyik legfontosabb színtere volt a piac, ahol (ahogy a város neve is jelöli) szombatonként zajlott a heti sokadalom. Jeles ünnepekkor persze rendeztek itt nagyobb vásárt is: Szombathelyen a 16. században évente 5 alkalommal volt országos sokadalom: Farsangvasárnap előtt, Szent Györgykor, Szentháromság vasárnapján, Kisasszonykor és Szent András ünnepén. A Márton-napi nagyvásár csak a legújabb korban jött szokásba. Ilyenkor távoli vidékek kereskedői is elhozták portékáikat, a dél felől a városba vezető utat ezért a "Vásárosok útjának" is nevezték.
A piactér az 1960-as évekig a mai Főtér területén volt, a középkor óta ez a város mindenkori központja.
Templomok
Szombathelynek már a 13. században két temploma volt. Az egyik az akkor még városon kívül eső Szent Márton-templom, a másik a belső várhoz tartozó Szűz Mária-templom, amit vártemplomnak is neveztek. A 14. században letelepedett ferencesek gótikus csarnoktemploma és a hozzá kapcsolódó kolostorépület a keleti városkapu közelében állt.
A középkori Szent Márton-templom és a ferencesek régi épülete (számos átalakítás után, de) még ma is látható, a Vártemplomot Szily János püspök bontatta el a mai Székesegyház megépítésekor.
A MODERN VÁROS
A modern város elé
"A modern város eszménye messze túlhaladja a közönséges város fogalomkörét. De azért a modern város fogalma nem fantom, melyet izzadva, fáradva, hasztalan kerget a jámbor halandó. A modern város megalkotásához nem kell teremtő zseni. Csak becsületés igyekvés, érzék a szép, jó és üdvös iránt, emberbaráti szeretet, lankadatlan munka és szorgalom, s az arra hivatott tényezőknek együttműködő akarata kell csak ahhoz, hogy a modern városban végre fény gyulladjon."
(Éhen Gyula)
Vasútállomás
A modern város fejlődésének első zászlóvivője a vasút volt. Sok jeles férfiú fáradozott azért, hogy Szombathelyt ne kerülhessék el a sínek: Horváth Boldizsár és Széll Kálmán miniszterként, Hollán Ernő pedig vasútépítőként segítette a város stratégiai terveit. A nyomvonalak meghúzásában azonban inkább a gazdasági érdekek diktáltak - és Szombathely "szabad jelzést kapott":
1863-64-ben kiépült a Bécsújhely - Sopron - Nagykanizsa vonal, és a szombathelyi állomásra hamarosan befutott az első fellobogózott szerelvény. Ettől kezdve a város amerikai gyorsasággal kezdett fejlődni - írják a régi krónikák. 1871-ben átadták a Győrtől Grazig futó vonalat is, és Szombathely alig egy évtized alatt vasúti csomópont lesz. A 20. század elején már 9 irányba futnak innen a vonatok, naponta 84 szerelvény érkezik és indul tovább a szombathelyi állomásról.
Szombathely mai vasúti állomása a 20. századdal egyidős: 1900 óta szolgálja a szombathelyi utazóközönséget. A monumentális épületet Posel Gusztáv tervei szerint emelték, az akkoriban divatos szecessziós-eklektikus nagyvárosi pályaudvarok mintájára.
A vasút megjelenésével és a kereskedelem fellendülésével a város ipari fejlődése is megindult. Több jóhírű üzem telepedett meg a városban: a Pohl Gépgyár, a Magyar Motor- és Gépgyár, a MÁV műhely és a Szombathelyi Bőrgyár.
Állandó színház Szombathelyen
"Állandó színháza van Vasvármegyének! A Hauszmann Alajos tervei szerint készült teátrum a városházával közös fedél alatt nyert elhelyezést. A tetszetős kivitelű színházépület ünnepélyes megnyitására 1880. augusztus 19-én kerül sor. Közreműködik a városi Dalosegyesület. Az ünnepi díszelőadáson fellép Márkus Emília, a Nemzeti Színház tagja, városunk jeles szülötte. Műsoron Csiky Gergely: Proletárok c. színműve - Beődy Gábor színigazgató rendezésében. "
Tudományos szenzáció Szombathelyen
"Tudományos szenzáció Szombathelyen! 1880. augusztus 26-án, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. nagygyűlésén Kuncz Adolf, a szombathelyi gimnázium tudós tanára Edemann Sebő és a herényi Gothard Jenő segítségével nagy nyilvánosság előtt megismétli a Foucault-féle ingakísérletet. Soha nem látott bizonyosság a szombathelyi Székesegyházban: a magyar természettudomány csillagai a kupola alatt. A kísérlet közben bemutattatik az első vezetékes telefonbeszélgetés: Herény és a Premontrei Gimnázium között. A tudomány látható és hallható csodái Szombathelyen!"
Villamos vasút
A szombathelyi villamost az 1895-ben megalakult Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság indította útjára. Az üzemeltetéshez szükséges áramot az ikervári vízerőmű biztosította, az első szerelvény indulását 1897 szeptemberében jelezte a csengő. A szombathelyiek hamar megkedvelték a favázas zöld kocsikat, később a sárga szerelvényeket. Olcsó volt és lassú, hiszen az alig három kilométeres pályának tucatnyi megállója volt. Ha az igazi villamossal már nem is, képzeletben újra végigzötyöghetünk a század eleji városon. Ha kinézünk a kocsiablakon, szinte minden megállóhelyen van látnivaló. Ha nem ülünk fel a villamosra, menjünk a trafikhoz és vegyünk néhányat a helyi lapokból.
Bombázásról
1945. március 4. vasárnap. A város krónikájának talán legszomorúbb napja. Az angol bombázók négy hullámban támadták a vasútállomást, a repülőteret, de végigbombázták az egész várost. Körülbelül 300 ember vesztette aznap életét, a város épületeinek 70%-a szenvedett károkat, 312 ház megsemmisült, 1200 lakhatatlanná vált. A háború végére már csak minden ötödik szombathelyi családnak maradt lakása, a légitámadások után megmaradt javakat a szovjet hadsereg vette magához.
Újjáépítés
A március végén megkezdett romeltakarításban civilek is részt vettek - ki önként, ki kényszerből. Április elején megalakult az ideiglenes rendőrség és megnyílt a tífuszkórház. Néhány héten belül lett újra ivóvíz és áramszolgáltatás, megindult a vasúti forgalom és a postaszolgálat. De megkezdődött az újjáépítés a politika terén is. Az üzemeket államosították, a városkörnyéki falvakat Szombathelyhez csatolták, a "nyugati végek néhai királykisasszonyára" pedig a közeli határsáv zárta rá a kaput.
Politikai újjáépítés
1945. április 9-én alakult meg a Nemzeti Bizottság szombathelyi szervezete. A november 4-i választási eredmények azonban nem váltották be a kormányzati reményeket: a szombathelyiek 53%-a ugyanis a kisgazdákat, 36%-a a szociáldemokratákat támogatta, és csak 9%-uk szavazott bizalmat a kommunistáknak. Le is váltották az addigi főispánt, átrendezték a hivatali apparátust, a városban pedig kommunista nagygyűléseket szerveztek. A Vas megyei születésű Mindszenty József esztergomi érsek hitelesen jellemezte a kort, amely után közel 4 évtizedes diktatúra következett.
1956
1956 októbere Szombathelyen is felforgatta a várost. A helyi rádió folyamatosan tudósította a lakosságot az utcai eseményekről és a megfogalmazott törekvésekről.
Rendteremtés
Az 1956-os forradalomnak voltak halálos áldozatai Szombathelyen is, több mint félezer embert vontak felelősségre, 156-ot börtönbüntetésre ítéltek, félszázat pedig a Szovjetunióba deportáltak.
Újra a fejlődés útján
A '60-as és '70-es években csendes építkezés zajlott Szombathelyen: a várost övező területeken monumentális lakótelepek és nagy közösségi intézmények épültek, a tömegközlekedés korszerűsítésével felszámolták a villamost, a közhangulat javítása érdekében pedig grandiózus fesztiválokat (pl. Savaria Karnevál) és nagyszabású sportrendezvényeket (pl. Savaria táncverseny) szerveztek. A város lakossága a háború utánihoz képest megduplázódott, és Szombathely a 20. század végére újra a térség legnagyobb kereskedelmi és kulturális központja lett.
Szombathely krónikáját kétezer esztendeje jegyzi a történelem. Az emberiség időszámításában ez persze nem olyan nagy idő, de a Kárpát-medencében Savarián kívül nincs még egy olyan város, melyben 2 évezrede folyamatos az élet. Krónikájának vannak ragyogó fejezetei és kevésbé fénylő korszakai, de a város nevét minden időben büszkén faragták kőbe és jegyezték papírra az itt élők.
Városalapítás
A mai Szombathely területén kr. u. 50 körül a rómaiak alapítottak várost "Colonia (L 15.) Claudia (L 18.) Savaria" (L 2.) néven. A korábban kelták lakta szállásterületen kiszolgált római katonákat, úgynevezett veteránokat telepítettek le, ők voltak Savaria első polgárai. A város alapítása egyébként Pannonia tartomány kiépítését szolgálta, hiszen a katonai terület provinciává szervezéséhez mindenek előtt polgári településekre volt szükség. Így tehát Savaria nem csupán az egyetlen magyarföldi alapított colonia, hanem (a mai Szombathely) hazánk legrégebbi városi rangú települése is.
Borostyánkő út
Az ókori Savaria az évezredes kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mellett épült ki. A Borostyánkő út elnevezése újkori eredetű, nevét az erre szállított értékes kövületről, a borostyánról kapta. Kezdetben nem ténylegesen kiépített nyomsáv volt ez, inkább csak egy széles közlekedési folyosó, amely az észak-itáliai Aquileiától eleinte a Duna vonaláig, majd tovább, egészen a Balti-tengerig vezetett.
Savariát persze nemcsak a Borostyánkő út érintette, Pannonia többi városába is indultak innen utak. A távolságot akkoriban "kettős lépésben" mérték, ezt vésték fel az út menti mérföldkövekre is. A Szombathely belvárosában nemrégiben előkerült töredék Pannonia egyetlen olyan fennmaradt mérföldköve, amely nem a legközelebbi várostól, hanem Rómától mutatja a távolságot. Eszerint Savaria 675 ezer kettős lépésre, mai léptékkel számítva ezer kilométerre esett a birodalom fővárosától.
Savariának más városoktól mért távolságát a mécses segítségével kilométerben is leolvashatjuk.
Az ókori Savaria területén átvezető utak maradványait ma a Romkertben és az Iseumban láthatjuk.
Severus után
A pannóniai légiók 193. április 9-én császárnak kiáltották ki a Carnuntumban tartózkodó helytartót, az afrikai származású katonát, Lucius Septimius Severust. Egyes történeti források úgy tudják, hogy Severust Savariában emelték trónra, a szombathelyi Püspöki palotában meg is festették ezt a jelenetet. Ha a császárrá választás nem is Savariában történt, minden bizonnyal nagy ünnepséggel fogadták a városba érkező új uralkodót. Nagyszabású városi építkezések indultak, feltehetően ekkor bővítették az Iseumot is. Savariában a Severust követő időkben több császár is megfordult, a város idővel a császárkultusz pannóniai központja lett.
Iseum
Az Isis-szentély maradványaira 1955-ben bukkantak a kutatók, a részleges régészeti feltárást, majd az azt követő rekonstrukciós munkákat Szentléleky Tihamér irányította. Az Iseum 1964 óta szabadtéri kiállítóhelyként látogatható, nyaranta pedig az Iseumi Szabadtéri Játékoknak, többek között Mozart Varázsfuvola c. előadásának ad otthont. Isis istennő az egyiptomi Osiris-kultusz egyik papnője, a termékenység istennője. Tisztelete Dél-Itáliából érkezett Savariába, itteni szentélye a legészakibb kultuszhelye egész Pannóniában. Az itt előkerült leletek tanúsága szerint a szentélyt Kr. u. 188-ban emelték, a III. század közepén pedig bővítették. Az Iseumot két párhuzamos római út közötti szent területen építették, a belső magjában álló szentélyépületet oszlopos előcsarnokkal hangsúlyozták. A csarnok felső részén reliefdíszes dombormű töredéke maradt fenn, rajta a kutyán lovagoló Isis istennő alakja. A szentély előtti 5x5 méteres oltár volt az áldozatok bemutatásának színtere.
Szent Márton
Martinus (Szent Márton) a IV. század első harmadában, feltehetőleg 316 táján zületett az ókori Pannonia provinciában. Első életrajzírója, Sulpicius Severus Savariát nevezi meg Márton szülővárosaként, attól kezdve az egész keresztény világ erről ismerte és ekként tisztelte Savariát. Apja katonaként, majd tisztként szolgált a római hadseregben, valószínűleg a 4. században Savariában állomásozó lándzsás elitalakulat katonája volt.
Szent Márton szülőhelye a mai Szombathely keleti részén, a régebben különálló Szentmárton falu területén lehetett. Szülőházára (a hagyomány szerint) már a keresztény ókorban templom épült, de valószínűleg itt, a rómaiak által létesített temetőben helyezték végső nyugalomra Szent Quirinus vértanú püspököt is. A ma is ezen a helyen található Szent Márton-plébániatemplom a XI. század óta ennek a kultusznak az otthona.
Martinus korán elkerült a szülővárosból, apja akaratára egy kiemelt lovas testőrcsapatban szolgált. Abban az időben a keresztények már szabadon gyakorolhatták hitüket, Márton tízévesen lett hittanuló. Severus életrajza szerint 22 évesen keresztelkedett meg, és két évvel később elbocsátását kérte a császártól.
Miután leszerelt, egy ideig Szent Hilarius püspök mellett tanult, majd visszatért szülőföldjére, Savariába. Anyját sikerült keresztény hitre térítenie (ezt a pillanatot ábrázolja Rumi Rajki István Szent Márton-szobra, apja azonban pogány maradt.
Ortodox hite miatt megvesszőzték, és elűzték a városból, Márton többé nem járt Savariában. Előbb Itáliába ment, majd végleg Galliában telepedett le.
Galliában hamar híre ment a hittérítésben jeleskedő Mártonnak. 371-ben Turonensis (ma Tours) püspökének választották. Főpásztorként számtalan szerzetesközösséget alapított, székvárosa közelében a pogány szentélyek helyére templomokat, kolostorokat építtetett és összefogta a magányos remetéket.
Gazdag egyházszervező munka után, 397. november 8-án, vasárnap halt meg, testét november 11-én helyezték sírba. Ekkor már az egész birodalomban ismerték és becsülték, temetésére több ezer szerzetes gyűlt össze egész Galliából. Koponyacsontjának egy darabját 1913 óta a szombathelyi Székesegyházban található Szent Márton-hermában őrzik ereklyeként.
Quirinus mártíromsága
A birodalom késő-császárkori átszervezésekor felerősödtek a vallási ellentétek és a kereszténység terjedésével az első keresztényüldözések is megindultak. Az egyre több hívőt és egyre nagyobb befolyást szerző új vallás tagadta a császár isteni voltát, így a soknemzetiségű birodalmat egy személyben összefogó hatalommal került szembe. A Duna vidéki keresztényüldözések legerősebb hulláma 303-ban zajlott, ekkor végezték ki Savariában Siscia püspökét: Quirinust.
Az egyház nagy szenvedéseinek történetét a Quirinus passióból ismeri az utókor: eszerint az elfogott püspököt nyilvánosan kihallgatták, majd az ítélőszék döntése szerint malomkövet kötöttek a nyakába és a Perint patakba vetették. A drámai pillanatot festette meg Maulbertsch a Székesegyház oltárképén. A mártír püspököt feltehetően a mai Szent Márton templom elődjében, a hajdani ókeresztény bazilikában temették el.
Hanyatlás
Az V. században a város hanyatlásáról írnak az antik források. Savaria piszkos, elhanyagolt képet mutatott, a városfalak és kapuk rossz állapotban voltak és elmulasztották a korábban folyamatosan tisztított csatornahálózat rendszeres karbantartását is. A romló közbiztonság és a birodalmat kívülről fenyegető sorozatos támadások következtében a 4-5. század fordulóján lassú elvándorlás indult meg Itália biztonságosabb tartományai felé. Savaria összeszűkült, az államigazgatás elköltözésével a birodalom sorsára hagyta egész Pannóniát.
Földrengés
A korábbi krónikák szerint az ókori Savariat 456. szeptember 7-én, pénteken éjjel földrengés pusztította el. Az újabb kutatások szerint a feljegyzett természeti csapás nem volt végleges, inkább a hanyatló város lassú halálának jelképes dátuma lehetett ez a nap. Savaria nem néptelenedett el teljesen, többek között az itt maradottaknak köszönhető, hogy (Pannóniában egyedülálló módon) ezen a helyen 2000 éven át város maradt
KÖZÉPKOR
Középkor kezdete
A 456. szeptember 7-i földrengést követően a város történetéből nem sok konkrétumot ismerünk. Annyi bizonyos, hogy a római város keresztény lakossága nagy tömegben élt tovább ezen a vidéken a népvándorlás korában is, többek között ennek köszönhető a Savaria név fennmaradása is. A Borostyán út a 7. század derekáig használatban volt, a rajta zajló kereskedelem hasznát az itt élő népek (a hunok, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok) egyaránt igyekeztek kihasználni.
Nagy Károly kora
A 8. század végétől az antik város ismét fontos szerephez jut. 791-ben Nagy Károly frank király az avarok elleni hadjárata során (a valamikori római úton) felkereste Sabariát. A város neve 350 évvel a földrengés után - ekkor tűnik fel ismét az írott forrásokban. A visszavonuló király kerülőutat tett, hogy Sabariát érinthesse, látogatásának egyedüli célja aligha lehetett más, minthogy elzarándokoljon Szent Márton szülőhelyére. Mártont akkor már az egész Frank Birodalom védőszentjeként tisztelték.
Nyugat-Dunántúl a század végére a Frank Birodalomhoz került, közigazgatásilag a Bajor Hercegséghez csatolták, így a terület ismét összekapcsolódott a latin keresztény kultúrával. A Karoling hódítás után a Borostyánkő út teljes hosszában újra egyetlen birodalomhoz tartozott, az utat katonai és kereskedelmi célokra egyaránt használták.
Grófságokról
A frankok a meghódított területeket grófságokra osztották. Pannonia területén 2 grófságot hoztak létre: az északi a mai Győr-Moson-Sopron megyét foglalta magába, a déli (a Rába grófság) a középkori Vas megyére esett.
Pannóniai honfoglalás
Nyugat-Pannónia 900-ban került a honfoglaló magyarság birtokába, ez azonban nem jelentette a terület azonnali benépesítését. Az ókori Savaria környéke fél évszázadig még lakatlan gyepűzónaként védte a fiatal magyar fejedelemség nyugati határait. Sabaria nevét már csak Gizella hozományaként tüntetik fel a források. A több ezer éves Borostyánkő úton egy időre elcsitult a forgalom.
Katonák útja felé
A Szent István király idején megszülető vármegyerendszerben a hajdani Savaria-Sabaria az ország egyik nyugati határmegyéjének része lett. A vármegye központja Vasvár lett, hiszen akkoriban ez a vár tartotta ellenőrzése alatt az országból kivezető utat, a Katonák útját.
Ezzel a védelmi szempontok szerint született döntéssel a nagy múltú Sabaria sorsa az egész középkorra megpecsételődött.
Szombathely nevei
Szombathely azok közé a települések közé tartozik, amelyeknek több nevük is volt a középkorban. Az ókortól a Karoling-koron keresztül a Sabaria név folyamatosan fennmaradt, az egyházi latinságban mind a mai napig ez az alak van használatban. A Szombathely elnevezés és a Steinamanger név a középkor óta ismeretes. Így ez az egyetlen olyan város az országban, amelynek három egymástól teljesen független névváltozata van tulajdonképpen ma is használatban.
Püspöki mezőváros
Szombathely már a 14. században városi jogokkal élt, de írásba foglalt kiváltságokról csak 1407-ben kelt privilégiumlevél. Szombathely a 13. század óta a győri püspökök birtoka, a városi jogokat igazoló okiratot is az akkori győri püspök: Hédervári János szignálta. A kiváltságlevél tulajdonképpen egy egyezség, amely a püspök és a város polgárai között köttetett. Eszerint a városnak évente 200 aranyforint adót kell fizetnie, ennek fejében a polgárok szabadon választhatnak bírót. Az okirat szerint a bor- és gabonatizedet továbbra is fizetnie kell a városnak, a kocsmáltatás jogát viszont maguk gyakorolhatják.
Városfal
Szombathely a 15. század végén már bizonyosan fallal körülvett település volt. Az erődítés alapját a római kori városfalak adták, megerősítése valószínűleg az 1440-es években történt. Sarkain kerek tornyok álltak, kívülről árok védelmezte.
Északról a Föl utcai kapun lehet bejutni a városba, ez a kapu a Ferences templom Flórián-oltárképén látható. A kelet felől bevezető úgynevezett Gyöngyös utcai kapu a város régi pecsétjén maradt ránk. Még legalább három bejárata volt a városfalnak, ezek emlékét azonban már csak régi leírásokból ismerjük.
Középkori városnézés
A középkori Szombathelynek körülbelül 1800-2000 lakosa lehetett. A püspöki szolgálónépek és katonáskodó jobbágyok mellett nagy számban éltek a városban külföldről érkezett vendégtelepesek, úgynevezett hospesek is. A szombathelyiek többsége gazdálkodásból élt, bár a 15. században már jelentős iparos és kereskedő népséggel számolhatunk. Egyes szombathelyi polgároknak nevét és foglalkozását is ismerjük.
Piac
Szombathely városfejlődésének egyik legfontosabb színtere volt a piac, ahol (ahogy a város neve is jelöli) szombatonként zajlott a heti sokadalom. Jeles ünnepekkor persze rendeztek itt nagyobb vásárt is: Szombathelyen a 16. században évente 5 alkalommal volt országos sokadalom: Farsangvasárnap előtt, Szent Györgykor, Szentháromság vasárnapján, Kisasszonykor és Szent András ünnepén. A Márton-napi nagyvásár csak a legújabb korban jött szokásba. Ilyenkor távoli vidékek kereskedői is elhozták portékáikat, a dél felől a városba vezető utat ezért a "Vásárosok útjának" is nevezték.
A piactér az 1960-as évekig a mai Főtér területén volt, a középkor óta ez a város mindenkori központja.
Templomok
Szombathelynek már a 13. században két temploma volt. Az egyik az akkor még városon kívül eső Szent Márton-templom, a másik a belső várhoz tartozó Szűz Mária-templom, amit vártemplomnak is neveztek. A 14. században letelepedett ferencesek gótikus csarnoktemploma és a hozzá kapcsolódó kolostorépület a keleti városkapu közelében állt.
A középkori Szent Márton-templom és a ferencesek régi épülete (számos átalakítás után, de) még ma is látható, a Vártemplomot Szily János püspök bontatta el a mai Székesegyház megépítésekor.
A MODERN VÁROS
A modern város elé
"A modern város eszménye messze túlhaladja a közönséges város fogalomkörét. De azért a modern város fogalma nem fantom, melyet izzadva, fáradva, hasztalan kerget a jámbor halandó. A modern város megalkotásához nem kell teremtő zseni. Csak becsületés igyekvés, érzék a szép, jó és üdvös iránt, emberbaráti szeretet, lankadatlan munka és szorgalom, s az arra hivatott tényezőknek együttműködő akarata kell csak ahhoz, hogy a modern városban végre fény gyulladjon."
(Éhen Gyula)
Vasútállomás
A modern város fejlődésének első zászlóvivője a vasút volt. Sok jeles férfiú fáradozott azért, hogy Szombathelyt ne kerülhessék el a sínek: Horváth Boldizsár és Széll Kálmán miniszterként, Hollán Ernő pedig vasútépítőként segítette a város stratégiai terveit. A nyomvonalak meghúzásában azonban inkább a gazdasági érdekek diktáltak - és Szombathely "szabad jelzést kapott":
1863-64-ben kiépült a Bécsújhely - Sopron - Nagykanizsa vonal, és a szombathelyi állomásra hamarosan befutott az első fellobogózott szerelvény. Ettől kezdve a város amerikai gyorsasággal kezdett fejlődni - írják a régi krónikák. 1871-ben átadták a Győrtől Grazig futó vonalat is, és Szombathely alig egy évtized alatt vasúti csomópont lesz. A 20. század elején már 9 irányba futnak innen a vonatok, naponta 84 szerelvény érkezik és indul tovább a szombathelyi állomásról.
Szombathely mai vasúti állomása a 20. századdal egyidős: 1900 óta szolgálja a szombathelyi utazóközönséget. A monumentális épületet Posel Gusztáv tervei szerint emelték, az akkoriban divatos szecessziós-eklektikus nagyvárosi pályaudvarok mintájára.
A vasút megjelenésével és a kereskedelem fellendülésével a város ipari fejlődése is megindult. Több jóhírű üzem telepedett meg a városban: a Pohl Gépgyár, a Magyar Motor- és Gépgyár, a MÁV műhely és a Szombathelyi Bőrgyár.
Állandó színház Szombathelyen
"Állandó színháza van Vasvármegyének! A Hauszmann Alajos tervei szerint készült teátrum a városházával közös fedél alatt nyert elhelyezést. A tetszetős kivitelű színházépület ünnepélyes megnyitására 1880. augusztus 19-én kerül sor. Közreműködik a városi Dalosegyesület. Az ünnepi díszelőadáson fellép Márkus Emília, a Nemzeti Színház tagja, városunk jeles szülötte. Műsoron Csiky Gergely: Proletárok c. színműve - Beődy Gábor színigazgató rendezésében. "
Tudományos szenzáció Szombathelyen
"Tudományos szenzáció Szombathelyen! 1880. augusztus 26-án, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. nagygyűlésén Kuncz Adolf, a szombathelyi gimnázium tudós tanára Edemann Sebő és a herényi Gothard Jenő segítségével nagy nyilvánosság előtt megismétli a Foucault-féle ingakísérletet. Soha nem látott bizonyosság a szombathelyi Székesegyházban: a magyar természettudomány csillagai a kupola alatt. A kísérlet közben bemutattatik az első vezetékes telefonbeszélgetés: Herény és a Premontrei Gimnázium között. A tudomány látható és hallható csodái Szombathelyen!"
Villamos vasút
A szombathelyi villamost az 1895-ben megalakult Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság indította útjára. Az üzemeltetéshez szükséges áramot az ikervári vízerőmű biztosította, az első szerelvény indulását 1897 szeptemberében jelezte a csengő. A szombathelyiek hamar megkedvelték a favázas zöld kocsikat, később a sárga szerelvényeket. Olcsó volt és lassú, hiszen az alig három kilométeres pályának tucatnyi megállója volt. Ha az igazi villamossal már nem is, képzeletben újra végigzötyöghetünk a század eleji városon. Ha kinézünk a kocsiablakon, szinte minden megállóhelyen van látnivaló. Ha nem ülünk fel a villamosra, menjünk a trafikhoz és vegyünk néhányat a helyi lapokból.
Bombázásról
1945. március 4. vasárnap. A város krónikájának talán legszomorúbb napja. Az angol bombázók négy hullámban támadták a vasútállomást, a repülőteret, de végigbombázták az egész várost. Körülbelül 300 ember vesztette aznap életét, a város épületeinek 70%-a szenvedett károkat, 312 ház megsemmisült, 1200 lakhatatlanná vált. A háború végére már csak minden ötödik szombathelyi családnak maradt lakása, a légitámadások után megmaradt javakat a szovjet hadsereg vette magához.
Újjáépítés
A március végén megkezdett romeltakarításban civilek is részt vettek - ki önként, ki kényszerből. Április elején megalakult az ideiglenes rendőrség és megnyílt a tífuszkórház. Néhány héten belül lett újra ivóvíz és áramszolgáltatás, megindult a vasúti forgalom és a postaszolgálat. De megkezdődött az újjáépítés a politika terén is. Az üzemeket államosították, a városkörnyéki falvakat Szombathelyhez csatolták, a "nyugati végek néhai királykisasszonyára" pedig a közeli határsáv zárta rá a kaput.
Politikai újjáépítés
1945. április 9-én alakult meg a Nemzeti Bizottság szombathelyi szervezete. A november 4-i választási eredmények azonban nem váltották be a kormányzati reményeket: a szombathelyiek 53%-a ugyanis a kisgazdákat, 36%-a a szociáldemokratákat támogatta, és csak 9%-uk szavazott bizalmat a kommunistáknak. Le is váltották az addigi főispánt, átrendezték a hivatali apparátust, a városban pedig kommunista nagygyűléseket szerveztek. A Vas megyei születésű Mindszenty József esztergomi érsek hitelesen jellemezte a kort, amely után közel 4 évtizedes diktatúra következett.
1956
1956 októbere Szombathelyen is felforgatta a várost. A helyi rádió folyamatosan tudósította a lakosságot az utcai eseményekről és a megfogalmazott törekvésekről.
Rendteremtés
Az 1956-os forradalomnak voltak halálos áldozatai Szombathelyen is, több mint félezer embert vontak felelősségre, 156-ot börtönbüntetésre ítéltek, félszázat pedig a Szovjetunióba deportáltak.
Újra a fejlődés útján
A '60-as és '70-es években csendes építkezés zajlott Szombathelyen: a várost övező területeken monumentális lakótelepek és nagy közösségi intézmények épültek, a tömegközlekedés korszerűsítésével felszámolták a villamost, a közhangulat javítása érdekében pedig grandiózus fesztiválokat (pl. Savaria Karnevál) és nagyszabású sportrendezvényeket (pl. Savaria táncverseny) szerveztek. A város lakossága a háború utánihoz képest megduplázódott, és Szombathely a 20. század végére újra a térség legnagyobb kereskedelmi és kulturális központja lett.
#437
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 27. 03:46
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#438
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 30. 00:24
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#439
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2003. 12. 30. 09:10
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#440
- Őstag
-
- Csoport: Kitiltott
- Hozzászólások: 43.097
- Csatlakozott: --
Elküldve: 2004. 01. 03. 15:50
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
