Végeztem némi kutatómunkát. Na jó, doktorit azért nem írok belőle.

Ugye azon folyik a vita, hogy a játékprogramok esetén a streamesítés mennyit hozhat a "konyhára", azaz profitálnak-e belőle és ha igen, akkor mennyit. Az Anandtech-en néztem utánna, hogy mennyit gyorsultak a P4-en az XP-hez képest az SSE/SSE2 optimalizációval a különféle stream jellegű alkalmazások. Ez nyilván felső becslést ad a játékprogramok lehetséges gyorsulására, mivel azok nyilvánvalóan kevésbé stream-esíthetőek, mint egy coder/decoder program.
Az eredmény az lett, hogy az optimalizáció eredményeképpen maximum kb. 25-30%-os gyorsulás volt elérhető (HT-val együtt). A játékok szerintem ennek a fele-harmadát fogják gyorsulni, azaz esetükben mintegy 10-12%-os gyorsulás várható maximum. Ez viszont jó hír az AMD-nek, hiszen ez azt jelenti, hogy a jövő - erősen SSE/SSE2 optimalizált - játékai esetén sem marad le az Athlon 64 a P4 mögött, azaz kb. elég lesz az órajelet arányosan növelni (a P4-hez képest).
És ekkor még nem vettem figyelembe azt, hogy már a jelenlegi játékok jó része is használja az SSE/SSE2-t, azaz az esetleges gyorsulás még ekkora sem lesz. Én valahova 5-10% közé teszem.
Ps. Rive! Tényleg, szerintem is jogos a kérdés, hogy honnan veszed, hogy éppen a HL2 és a D3 lesz az a program, amely már tényleg kihasználja az SSE/SSE2 képességeit? A többi mostanában megjelenő játék, mint például az Unreal 2, miért nem ilyen? Van erről valami infód?
[ 2003. október 09.: hvuk szerkesztette a hozzászólást ]
Athlon 64 939 2 GHz Winchester mag, GigaByte NF4 K8N Ultra-9 (passzív chipset), GigaByte X800 (passzív), 2x512 KingMax HC 500 MHz, Hitachi 160 Gb, NEC 3520, Coolink BAT01VS (1040 ford.), Chieftec 420W, Chieftec ház, Samsung 193P TFT monitor