Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. máj. 14, péntek - 12:39
Hmm, kedves egykomám. Hosszú hónapokat eltöltesz egyetlen topikban. Hirtelen kidugod az orrod. Hogy, hogy nem, rögtön beletévedsz egy témakörbe ahol szinte sosem jártál, viszont rögtön megállapításod van. És rögtön, egyetlen pillantásra megállapítod, hogy mi értelme van?
Sőt, ezt nagybetűvel - és természetesen minősítve - közhírré is kell tenned. Sőt, rögtön tudod is, hogy bizony sokkal jobb lenne, ha másként csinálnák.
Szóval megkérdezhetem, ennek vajon mi az értelme?
Kedves lameXpert.
Lehet, hogy úgy néz ki a dolog, hogy hosszú hónapokat töltök el a fórum egy adott témájában, de hidd el, hogy eléggé sokat olvasok más szekciókban is, bár ez nem látszik.
Igen, megleltem a topikot, és mint érdekességet el kezdtem nézegetni, hogy esetleg ha valami gondom adódik a win-nel, tudnék-e valami hasznos információt szerezni akár még onnan is. Volt már rá példa elég sok, hogy kisebb nagyobb gondjaim megoldódtak a fórumon kapott (olvasott) információk felhasználásával.
Sajnos a topik ebben a formájában számomra nem sokat mondott.
Ez már legyen az én bajom, ezzel senkinek sem kell foglalkozni.
Még egyszer EZ AZ ÉN BAJOM, nem másé.
Hogy miért tettem szóvá, és főleg nagybetűvel, erre egyszerű a magyarázat.
Csak belegondoltam, ha netán egyszer egy kedves fórumtárs beleszalad valami kérdésbe, és kérdez ezzel a témával kapcsolatban, akkor majd frankón el lehet küldeni hogy használja a keresőt, és ha már használta, akkor ugye nem kérdez ismét, és amit talál, az sajna nem lesz jó semmire. Lehet ez édeskevés egy ekkora vita generálására, de szerintem a topik célja
nagyon jó, csak valahogy ebben a formájában szerintem ennek a célnak
nem tud megfelelni.
Hogy mi értelme van?
Erre a kérdésre az a válaszom, hogy ebben a formában sajnos semmi.
Mert sajnos marad minden a régiben.
Nem mondhat senki semmit, sem javaslat sem bírálat formájában.
Itt kívánom megjegyezni, (bár felhívták a figyelmemet, hogy semmi közöm hozzá) hogy a hangnemet nem is említettem, mert lassan már teljesen természetes lesz, hogy "elküldesz" szinte bárkit a "mama szoknyája mellé".
Erre vonatkozóan csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a TE dolgod, ebbe nem szólhat bele senki, DE amekkora tiszteletet elvársz magadnak, annyit adj meg másoknak is. Engem még erre neveltek a szüleim, és bár sokszor nehéz, és nem is mindíg sikerül megtenni, de igyekszem ennek szellemében élni, cselekedni.
Maradok továbbra is teljes Tiszelettel:
Putt Putt