[hajsza]

Idézet: fotel - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 22:24

Ezt magyarázd el plz részletesen mert nagyon nem vágom és sztem Fehérsólyom számolja korrektül. Szóval a képleted szerint indifferens a time fall, amíg a Tr-nél kisebb. Ez nem teljesen világos nekem.

Elõször is boldog húsvéti ünnepeket mindenkinek!

Victor helyett most velem kell beérned Fotel pajtás. Remélem, hogy én is érthetõen el tudom magyarázni neked a lényeget: adott egy (fiktív) TFT monitor, amelyiknek legyen a "fényesedési" ideje (Tr) 10 ms, a "sötétedési" (Tf) pedig 15. A szabvány szerint 10+15, vagyis 25 ms-ot kell a gyártónak a monitor specifikációjában megadnia. A monitor azonban ennél gyorsabban fog reagálni, mert ha például az egyik fele tök feketébõl vált fehérbe, míg a másik fele fehérbõl feketébe, akkor a fekete->fehér átmenet 10 ms múlva már végbe fog menni, a fehér->fekete váltásra pedig az ugyanazon kezdõ idõponttól számítva 15 millisecundumot kell várni (mintha a két változás egymással versenyezne, hogy ki fejezi be hamarabb). Ez a két folyamat egymástól függetlenül zajlik, ezért a teljes kép megváltozását pontosan megadó idõ a két idõérték közül a rosszabbik, vagyis 15 ms. Fehérsólyom gondolatmenetében ott volt a hiba (vagy legalább is azt írta le félreérthetõen), hogy a teljes változáshoz szerinte szükség van a 10+15 ms-ra. Ez azonban csak olyan helyzetben képzelhetõ el, ha a TFT monitor egy-egy pixelt mindig úgy jelenítene meg, hogy elõször teljesen kioltja, majd utána a szükséges fényerõre állítja. Ekkor ugyanis a legrosszabb esetet feltételezve (fehér képpontból fehér képpontba "váltás") 15 ms alatt kioltaná a monitor az adott pixelt, majd 10 ms múlva az újra fényesen világítana. Csakhogy a TFT monitorok egyik nagy újítása az, hogy minden pixelt egy (vagy több) tranzisztor vezérel. Ezek a tranzisztorok pedig a folyadékkristályt úgy vezérlik, hogy az csak a megcélzott fényerõsség irányába "mozduljon el". Éppen ezért a fenti 10 és 15 ms-os értékek is a legrosszabb esetre vonatkoznak (teljesen sötétbõl teljesen fényesbe való átmenet és viszont), ha a változás ennél csekélyebb, akkor az adott pixel beállási ideje is kevesebb.

De nekem is van egy kérdésem: mivel a fenti gondolatmenet alapján már kb 60-70 Hz-et tudnak ezek a monitorok is, vajon miért látszik mégis az utánhúzás. Néhány ötlet, ami felmerült bennem:
- A gyártók "csalnak" a késleltetési érték megadásánál. Sajnos nem emlékszem rá, hogy ki írta be, de volt egy olyan hozzászólás, amelyik arról szólt, hogy egy monitor gyanúsan jó értékeirõl kiderült, hogy csak a legjobb mért késleltetést tükrözi, nem pedig a tipikus értéket.
- Az emberi szem érzékenyebb és még látja az 50 Hz feletti változásokat is. Ezt már egy korábbi hozzászólásomban is pedzegettem.
- Az elõzõ tippem, megspékelve azzal, hogy a folyadékkristályok karakterisztikája olyan, hogy a változás elején még nagyon kis mértékû fényerõsség differenciát lehet tapasztalni és csak a végére gyorsul fel a folyamat (ha valaki vizsgált már oszcilloszkópon nagyfrekvenciás jelet, akkor tudja, hogy mire is gondolok). Erre azért gondoltam, mert ha tényleg ez a helyzet, akkor a változás idejének jelentõs részében még az eredeti fényerõsséghez közeli állapot látszik. Megjegyzem: nem tudom, hogy ilyen-e a folyadékkristályok karakterisztikája, csak elgondolkodtam azon, hogy milyen hatása lenne annak, ha ilyen lenne.

Szerkesztette: hajsza 2004. 04. 11. 22:35 -kor

[Victor]

Köszi, Hajsza, hogy hosszabban és képletesebben kifejtetted ezt, nekem már nem is lett volna türelmem 2-3 mondatnál hosszabban (újra) leírni.

Ami a második kérdést illeti, szerintem mindhárom magyarázatod megállja a helyét egyszerre, plusz ha elolvasod az eggyel feljebbi hozzászólásom második felét (v. harmadik harmadát), ott megpróbálok leírni még egy dolgot, nevezetesen, hogy nem elég, ha pont annyi idõ alatt történik meg az átállás, mire jön a köv. frame, mert az még bõven látható.

Ami az átállás grafikonját(?) illeti, az paneltípusonként más. De általánosságban: lassabban indul (intenzitás-változás elsõ 10%-a), majd felgyorsul (10%-90%, ezt mérik...), majd az utolsó 10%-on megint lelassul, és/vagy túllõ, majd hullámzik egy picit). A "széleken" az MVA/PVA a leglassabb, a többi hozzá képest itt is gyors.

Szerkesztette: Victor 2004. 04. 11. 23:36 -kor

[fotel]

És pl ha egy #121212 árnyalatból az #131313 -ba váltok akkor  itt is csak a Tr számít? mert itt még világod de mondjuk egy #050505 - #aaaaaa -ba váltáskor már nem annyira.

[hajsza]

Idézet: fotel - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 9:59

És pl ha egy #121212 árnyalatból az #131313 -ba váltok akkor  itt is csak a Tr számít? mert itt még világod de mondjuk egy #050505 - #aaaaaa -ba váltáskor már nem annyira.

Úgy látom, még nem értetted meg a lényeget, megpróbálkozom egy hasonlattal: képzelj egy futóverseny pályát, ahol minden fényességértékhez tartozik egy-egy pont a pálya mentén (0-tól 255-ig vagy hexadecimálisan #ff-ig). Ha a #12-bõl #13-ba kell futni, akkor az egy picike út, ezért a 10 ms idõn belül bõven odaér a versenyzõ (a folyadékkristály megváltozása). Sõt biztosan érzed, hogy ennél sokkal kevesebb idõre lesz szükséged. Ha #05-bõl a #aa-ba kell "átfutni", akkor már jobban megközelítjük a maximális távolságot, ezért a 10 ms-hoz közelebbi lesz a változáshoz szükséges idõ. A Tr érték (r a rise szó miatt, ami növekedést jelent) akkor számít, ha az adott képpont színe fényesedni fog, mint az általad adott két példában is ("balról jobbra" fut a pályán a versenyzõ). A Tf (f a fall, esés szó rövidítése) értékét akkor kell figyelembe venni, ha az adott pixel fényessége csökkenni fog (például #8c-bõl #32-be, vagyis "jobbról balra" fut a pályán a versenyzõ). Most képzeld el azt, hogy a képernyõn található milliónyi pixel egyszerre változik meg (sok pályán fut egymás mellett milliónyi versenyzõ, akik mind ugyanolyan gyorsan futnak), de mindegyik más mértékben. Vajon melyik átváltozás tart majd a legtovább? Természetesen az, amelyiknek a legnagyobb fényerõsség változást kell végrehajtania (leghosszabb utat befutnia), vagyis legrosszabb esetben a 0->255, illetve 255->0 átmenetek. Azonban ha ezen átmenetek idõtartama nem azonos, akkor csak annyit lehet biztosan állítani, hogy a két érték közül a nagyobbik (a 15 ms) alatt biztosan be fog következni az összes pixel átállása az új színére (minden versenyzõ eléri a számára kijelölt új pontot). Szóval a 15 ms egy becslés, ami legrosszabb esetet veszi figyelembe, ennyi idõ alatt biztosan minden a helyére kerül (de elképzelhetõ olyan eset is, amikor ennél sokkal hamarabb).

[Füleske]

Idézet: Victor - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 15:11

Monitor: már mondtam: A Dell 20 és 21"-esét ajánlom. (A kisebbek nem olyan jók.) Vagy Eizo, de az kicsit túl drága.

És ezeket hol láttad és mennyiért ? Erre nagyon kíváncsi lennék.... Ugye nem az usa - ban ?

[Victor]

Idézet: Füleske - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 10:03

És ezeket hol láttad és mennyiért ? Erre nagyon kíváncsi lennék.... Ugye nem az usa - ban ?

Egyébként nem csak a Dell-t ajánlom, hanem a NEC-et (NEC-Mitsubishi-t) is, mármint az új 20" és 21"-es típusaikat.

Az Iiyamás topikban volt róla szó, és T2k tapasztalatai (Dell), és a specifikációik szerint (mindkettõ: S-IPS panel, 16ms [20"], ill. 20ms [21"] [Tr+Tf!], 10 bites színkezelés [ez lehet, hogy csak a Nec-nél van], stb.) igen jók. Munkára is, játékra is.

NEC-Mitsubishi: http://www.nec-mitsubishi.com/coremedia/ge...uk__en,type=LCD

Dell: http://dellware.euro.dell.com/dellstore/de...ne&co=&c=UK5194
(Érdekes módon itt is szerepel 2 Nec is. Note: az alsó nem a "+"-os, és az még 25ms-es. Bár már az is elég jó lehet, mert S-IPS. [Lásd köv. hozzászólás.])

Az árak sem rosszak, a "tartalomhoz" képest. Ha lenne rá keretem, szerintem ezt venném. (Az Eizo már túl drága ilyen méretben, és nem is biztos, hogy jobb [tekintve a NEC színtén 10 bites színkezelését], és még gyorsak is.

Hogy itthon hogy lehetne hozzájutni? (Normális áron.) Fogalmam sincs, de biztos megtalálnám a módját...

Szerkesztette: Victor 2004. 04. 12. 15:02 -kor

[Victor]

Hajsza: egy érdekességgel egészíteném ki, amit írtál: miközben a IPS, ill. S-IPS-re igaz, hogy a legnagyobb intenzitás-váltások igénylik a leghosszabb idõt, és a kisebbek arányosan rövidebbet (ezért "életszerûek", és nem annyira zavaróak, a szokásos 30-35ms [Tr+Tf] mellett sem; és ezeknél a Tr~Tf), a TN-re ez úgy 3/4 részben igaz, és bizony az MVA/PVA panel esetén már máshogy néz ki a dolog: lassabbak a kisebb váltások (talán nem kap elég "löketet" a folyadékkristály)... Ezért van az is, hogy a váltás utolsó ~10%-án is lelassulnak. És persze az is, hogy a 25ms-ukkal, ami elvileg nem lenne sokkal rosszabb, mint néhány új, szinte elmosódás-mentes 20ms-es TN panel, mégis, hozzájuk képest sokkal szembetûnõbb az elmosás. (BTW, szerintem, ha az S-IPS ára lejjeb megy, kiszorítja majd az MVA-t. Hacsak nem tudnak javítani az utóbbin: a Samsung nagyon igérgeti, hogy mennyit fog javítani a PVA-n [Samsung-féle MVA], de eddig még nem sikerült sokat.)

Szerkesztette: Victor 2004. 04. 12. 15:00 -kor

[Füleske]

Idézet: Victor - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 13:42

Hogy itthon hogy lehetne hozzájutni? (Normális áron.) Fogalmam sincs, de biztos megtalálnám a módját...

Az OK , hogy ezek külföldön vannak... De itthon hogy találnád meg a módját ?
NEC van itthon is , a 20 colos úgy 600 - ért... Jó ár , usa - ban ennek fele... T2K meg usa - ban lakik , neki könnyû... 
Itthon ami megfizethetõ 21 col , az a samsung. 213t már 340 - ért is fogható. A többi inkább fél milla vagy fölötte.
20 colos amúgy sem kéne , pont azért amiért a 17 colosok sem : túl nagy a felbontás.
19 - esben mit tudsz ajánlani ? (itthon)

[Fehérsólyom]

Idézet: Victor - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 16:16

"Nem értünk egyet"...? Nézd, én tudom, mirõl beszélek, te - ez ugye világos - sajnos nem. Megmondtam már, hogy ez nem vélemény kérdése, hanem megértésé. Te próbát sem vagy hajlandó tenni a megértésre, és a fizikai kipróbálásra, majd a saját szemednek való "hitre". Így téged meggyõzni sem lehet. Te abból indulsz ki, és itt is maradsz, hogy egy x magyar site-on megjelenõ cikkecske minden szava szentírás, és egy egyszerû fórumtag ehhez képest nulla. Hát ezzel nem tudok mit kezdeni.

Victor azt hiszem neked kellene egy kicsit gondolkodnod néha!
Ha nem érteném, hogy mirõl is beszélek, akkor vagyok annyira intelligens, hogy nem kezdek el róla vitázni! (Ezt azért elhiheted nekem!)
Nem kellet próbát tennem, mert felfogtam amit mondtál, hizsen ezért írtam le az én véleményem. Továbbá jó néhány esetben azt is leírtam, hogy egyetértek veled, ami ékes bizonyítéka annak, hogy megpróbáltam megérteni az általad leírt magyarázatot (és sikerült is). Azt hiszem benned van a hiba, mert te egyáltalán nem voltál hajlandó elfogadni a véleményt - ami fizikai tény. (Még akkor sem ha cikkeken keresztül alá is támasztottam.)
Tisztáznom kell azt a tévhitedet is, hogy én nem egy cikkecskébõl indultam ki, hanem elég sok cikket végigolvastam, természetesen nem csak magyar oldalakon! Abban is tévedsz, hogy egy cikk számomra szentírás lenne! Talán az a legnagyobb baj, hogy nem csak egy cikk van amiben úgy gondolkodnak ahogyan én, hanem sok!
Nagyon furcsa viszont számomra az, hogy te minden ilyen eseben azt mondtad, hogy egy cikkíró nem tud számolni... továbbá megemlíted azt is, hogy a gyártó honlapján sem tudnak számolni, habár vannak értékek amelyeket jól adnak meg.
Nem szokott néha feltûnni az, hogy elég sokan nem úgy számolnak mint te? (Esetleg jelenthet valamit.)

Idézet: Victor - Dátum: 2004. április 11, vasárnap - 16:16

Arra kérlek, inkább mondd azt, hogy "ezt nem hiszem el", de ne azt, hogy "nem értünk egyet". Ez szerintem egy jogos kérés. És talán az is, hogy inkább ne vitatkozz és fõleg ne minõsíts ilyen körülmények között. Mondd el, hogy te személy szerint nem hiszed el, és kész. De a jusztis ellenkezés, logikus érvek nélkül: hát annak sem sok értelme van.

Nem hiszem, hogy logikus érvek nélkül járatnám a számat! Adtam példát több cikkben is, az általam is preferált gondolatmenetre, továbbá egy elég erõs példa rá az elõttem álló monitor. Bár biztos vagyok benne, hogy te még nálam is jobban tudod mit használok - még akkor is, ha soha nem láttad -, és milyen számok vannak a hátára írva, hisz te vagy itt a tudorka.
Az is furcsa számomra, hogy a tesztekben nem az általad vallot (megértett, bocsánat nagyúr) gondolatmenet érvényesül...

Látod Victor ezért nem hiszem el neked, hogy helyes lenne a gondolatmeneted, mert akkor a tesztek, cikkek is mást írnának.
Én konkrét tényeket - ellenérveket - hozok fel a gondolatmeneted ellen: tesztek, cikkek, személyes tapasztalatok... Ennek ellenére állítod azt, hogy nem úgy van. Hát tudod, lehet, hogy nem úgy van, de ha a valóságban a Tr és Tf értékek összegének alapján kell kiválasztani a monitorokat, akkor nekem mondhatsz bármit. A lényeg, hogy TE higgyél benne erõsen!!! Én is hihetnék - megérthetném, hogy neked is tetszedjen -, de attól nem lesz gyorsabb a monitorom és nem fog kevesebb utánhúzást produkálni.

A továbbiakban folytathatjuk még az eszmecserét, mert szívesen válaszolok neked, de kicsit furcsa az a tény, hogy te is egy 16ms, 20ms-es monitort ajánlsz, ami mégis csak a gondolatmenetem helyességét támasztja valahol alá.

Szerkesztette: Fehérsólyom 2004. 04. 12. 18:44 -kor

[ADAMX 001]

Errõl van vmi tapasztalat? Prestigio P174



Nem rossz 106 ezerért, van rajta DVi és 16ms-os! Ettõl még lehet rossz persze

[Victor]

Idézet: Füleske - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 15:25

Az OK , hogy ezek külföldön vannak... De itthon hogy találnád meg a módját ?
NEC van itthon is , a 20 colos úgy 600 - ért... Jó ár , usa - ban ennek fele... T2K meg usa - ban lakik , neki könnyû... 
Itthon ami megfizethetõ 21 col , az a samsung. 213t már 340 - ért is fogható. A többi inkább fél milla vagy fölötte.
20 colos amúgy sem kéne , pont azért amiért a 17 colosok sem : túl nagy a felbontás.
19 - esben mit tudsz ajánlani ? (itthon)

Nem lehetne behozatni egy viszonylag olcsó helyrõl? Vagy ismerõssel küldetném ide, vagy ilyesmi.  Szerintem így, póstaköltséggel, és persze áfával is olcsóbb lenne, mint itthon. (Arra ne késztess, hogy illegális dolgokat ajánlgassak itt. )

213T: "25ms"-os PVA paneles. Asszem be is volt linkelve valahol errefelé egy teszt, ami több 20-21"-est hasonlított össze, de linkkel nem tudok szolgálni. És úgy emlékszem, a tesztek szerint jóval több az elmosása, mint az S-IPS panelosoknak (és ezek még nem is a leggyorsabbak voltak).

(Itt megint megemlíteném, hogy a Tom'sHW letesztelte januárban az Eizo L885-öt [20"], mint S-IPS paneles monitort, pedig az valójában ugyancsak PVA paneles. )

19-es? Hát, nem is tudom, ezeket nem nagyon nézegettem.

[Victor]

Kedves Fehérsólyom! Én befejeztem veled. A továbbiakban vitázz mással, aki valóban érti, mirõl van szó, pl. Hajsza. Már ha vállalja, amit kétlek - de az írásait visszamenõleg is elolvashatod. Bár ha még õ sem tud meggyõzni, a lehetõ legszájbarágosabb módon sem, akkor menthetetlen vagy: az a típus, akit pl. korábban elkápráztatott az Intel a magas MHz-ekkel (és a cikkek, amik ezt éltették az AMD-vel szemben, olyan újságírók által, akik sosem hallottak az IPC-rõl [instructions per clock-cycle]), és még mondhatnék egy pár hasonló példát. Nekem erre nincs több türelmem és idõm...

Szerkesztette: Victor 2004. 04. 12. 19:41 -kor

[Fehérsólyom]

Idézet: Victor - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 18:44

Kedves Fehérsólyom! Én befejeztem veled. A továbbiakban vitázz mással, aki valóban érti, mirõl van szó, pl. Hajsza. Már ha vállalja, amit kétlek - de az írásait visszamenõleg is elolvashatod. Bár ha még õ sem tud meggyõzni, a lehetõ legszájbarágosabb módon sem, akkor menthetetlen vagy: az a típus, akit pl. korábban elkápráztatott az Intel a magas MHz-ekkel (és a cikkek, amik ezt éltették az AMD-vel szemben, olyan újságírók által, akik sosem hallottak az IPC-rõl [instructions per clock-cycle]), és még mondhatnék egy pár hasonló példát. Nekem erre nincs több türelmem és idõm...

Éppen ellenkezõleg! Nem hagyom, hogy elkápráztassanak...
Sajnálom, hogy te ezt így érzed, és inkább azt mondod, hogy menthetetlen vagyok... de a valóság valahol engem igazol...
Egy jótanács: soha ne olvass semmilyen újságot, cikket, könyvet, mert ahogy megismertelek neked senki sem elég tökéletes és megfelelõ tudású ahhoz, hogy elfogadd véleményét...

Lehet, hogy te voltál az, aki nem értett meg engem.
Én egyedül azt próbáltam hangsúlyozni, hogy a Tf és Tr értékekbõl a rosszabbik önmagában nem határozza meg a monitort. Ezzel szemben én azt mondom, hogy mindkettõ, de ezt úgyis azok fogják igazolni, akik TFT használnak. (Az ember úgy is a saját kárán tanul, legyen az bármennyire is drága...)

[Victor]

A valóság egyátalán nem téged igazol pl. abban, hogy ki kell-e oltani a TFT-n egy pixelt, majd újra "felvillantani" ahhoz, hogy megváltoztassuk. Elég hozzá megnézni egy mozgó testet a monitoron, hogy ezt belássuk. Te beláttad már ezt?

És így az sem igaz, hogy "max. fps = 1/(Tr+Rf)".

Nézzük sorjában.

(Mégegyszer: azért van külön megadva a Tr és a Tf, mert a panelokon a pixelek általában eltérõ sebességgel reagálnak a sötétbõl világosba, és a világosból sötétbe való átállásra. (De van olyan is, aminek mindegy.) És azért szokták a kettõ összegét megadni, mert így egyszerûbb, és legalább nem kell magyarázni a vevõknek, hogy melyik mi, mert úgysem érdekli a többséget.)

Nézzünk egy összehasonlítást! Van egy olyan monitorunk, amin Tr=12ms, és Tf=4ms. És egy olyanunk, amin mindkettõ 8ms (Tr=Tf=8ms). Nos, a "max. fps = 1/(Tr+Rf)" alapján mindkét esetben ugyanúgy 62.5fps jön ki! Pedig a második monitoron igazából minden változás gyorsabb!!! Tehát az fps-nek is többnek kéne lennie! Tehát: a képlet rossz... Az általam adott képlet helyesen más eredményt ad a két esetben. (Emlékeztetõül: max. fps = max(Tr, Tf), azaz, a két érték közül a nagyobbal kell számolni, mert - elvileg - az lesz a leglassabb változás a képen.)

Namost, kicsit fokozzuk a dolgokat! Próbáljuk kiszámolni, mennyi fps jeleníthetõ meg valóban teljesen elmosódás-mentesen! Erre kb. ez a képlet a legjobb: max. fps=(1/max(Tr, Tf))/3. Azaz, a lassabbik válzotás alapján számolt fps-t még el kell osztani (mondjuk) 3-mal. Azért kell elosztani, mert jóval hamarabb be kell fejezõdnie a változásnak, mint ahogy jön a köv. frame, hogy ne legyen még bõven látható az átállás (lásd fenti összehasonlítás a CRT-kkel). És ebbõl az is fakad, hogy pl. 85fps valóban elmosódás-mentes megjelenítéséhez a rosszabb értéknek is 4ms-osnak kell (majd) lennie...

Az, hogy a cikkekben az Tr és Tf összege alapján próbálják kiszámolni, mennyi a maximális megjeleníthetõ fps, az azt mutatja, hogy nem értik, mit takar, nem néznek mögé. Ez a felületesség nem ritka dolog. Ettõl még nem lesz tény az említett kioltás-felvillantás dolog.

Az, hogy a Viewsonic is az összeg alapján számol néhány marketinganyagában, az azért van, mert tudják, hogy ezek a képletek nem a teljesen elmosódásmentesen megjeleníthetõ fps-t adják meg, és a Tr+Tf összeggel való számolás egy fokkal közelebb áll az igazsághoz, ha az is feltétel, hogy egyátalán ne lássunk elmosódást, mert hiába van kinn a képen x fps hibátlanul egy-egy pillanatra (amikor épp beálltak a pixelek), nem csak ezekben a pillanatokban látjuk a képet, hanem a köztes idõben is!

Próbálod a számba adni, de nem mondtam, hogy csak az egyik (a lassabb) határozza meg a monitort. De azt, hogy mennyi idõ kell ahhoz, hogy - elvileg - minden pixel beálljon a megadott intenzitásra/színre, azt viszont ez fogja meghatározni. Te ezt (is) kétségbe vontad. Az egy másik dolog, hogy ha a másik érték sokkal gyorsabb, akkor a (változó) pixelek egy része biztos hamarabb be fog állni, de ez több más tényezõtõl is függ (mekkora az intenzitás-különbség, stb.). Azt senki sem mondta, hogy egy olyan monitoron, ahol pl. a Tr=15ms, és a Tf=5ms, nem látható majd egy kicsivel kevesebb elmosódás, mint egy olyanon, ahol Tr is és Tf is 15ms. De ez nyílvánvaló dolog azoknak, akik egy picit is belegondolnak.

Szerkesztette: Victor 2004. 04. 12. 23:46 -kor

[kokler]

Hat lassan mar a kvantummechanikanal tartunk,es akademiai szekfoglalok tucatjait olvastam vegig,de meg mindig nem tudom,hogy mivel lehet tisztitani a TFT monitorok kepernyojet!
Az elhangzott tanacsok:
-csak tiszta vizes kendovel!
-csak ne nedves /vizes/ kendovel
-metilalkohollal
-izo-propilalkohollal
-poly cleanerrel
-csak semmi olyan tisztito folyadekkal,ami adalekanyagot tartalmaz!
-kepernyotisztito spray-vel
-nedves papirzsebkendovel
-tiszta,puha ruhaval
-imaval  
Orulnek annak is ha valakik megirnak, hogy miert ment tonkre a moncsi tisztitaskor

[Rlaci]

Fehérsólyom!

Olvasom a hozzászólásodat. Abba belegondoltál már, hogy ha a TFT úgy mûködne, hogy mindig ki és bekapcsolnák a pixeleket, akkor még egy 16 ms-os panel is igencsak villogna?
A 100000 Ft-ért "tökéletes" monitorhoz pedig annyit, hogy az én 20 colos NEC-m itthoni ára, ahogy Füleske írja több mint 600000 Ft, de mégsem mondom, hogy tökéletes. De azt mondom, hogy nálam a CRT-t minden szempontból helyettesíteni tudja. Még játékok alatt is, pedig 25 ms (12+13) S-IPS panel van benne. Ha tökéletes monitorra vágysz, akkor sokáig várhatsz még rá.

Szerkesztette: Rlaci 2004. 04. 13. 12:37 -kor

[Rlaci]

Kokler!

A sima víz nekem nem jött, be mert foltosan szárad. Egy Screen Clean nevû, alkoholmentes szert használok. Ez szépen tisztít, foltmentesen szárad és nem veszem észre, hogy bármiben is károsodna a panel.

[Füleske]

Idézet: Rlaci - Dátum: 2004. április 13, kedd - 11:32

Fehérsólyom!

Olvasom a hozzászólásodat. Abba belegondoltál már, hogy ha a TFT úgy mûködne, hogy mindig ki és bekapcsolnák a pixeleket, akkor még egy 16 ms-os panel is igencsak villogna?
A 100000 Ft-ért "tökéletes" monitorhoz pedig annyit, hogy az én 20 colos NEC-m itthoni ára, ahogy Füleske írja több mint 600000 Ft, de mégsem mondom, hogy tökéletes. De azt mondom, hogy nálam a CRT-t minden szempontból helyettesíteni tudja. Még játékok alatt is, pedig 25 ms (12+13) S-IPS panel van benne. Ha tökéletes monitorra vágysz, akkor sokáig várhatsz még rá.

Te honnan rendelted ?
Vagy itthon vetted 600+ ért ?

[xlacix]

Idézet: Füleske - Dátum: 2004. április 13, kedd - 15:22

Te honnan rendelted ?
Vagy itthon vetted 600+ ért ?

Nyerte a genyó! 

Elõfizetett a GAMER-re, aztán megnyerte a 2. díjat.

Én meg sosem nyerek a lottón.  :confused:
(Mondjuk ott jóval kisebb az esély)

[xlacix]

Van valakinek tapasztalata iiyama e481s típusú 19 colos monitorral?

Szerkesztette: xlacix 2004. 04. 13. 16:35 -kor