[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 17:00

ECC86 kicsit drága, a katódkövetõnél azt érted, hogy a katódról viszed ki a fázishelyes jelet?

Igen azt értem. így gyakorlatilag 1 az erõsítés (valójában 0.8-0.9).

Üdv: DDL

[- Mixa -]

Idézet: DDL - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 16:58

Igen azt értem. így gyakorlatilag 1 az erõsítés (valójában 0.8-0.9).

Üdv: DDL

Aham, s szerinted van értelme így megcsinálni? Mármint ilyen kis erõsítéssel? Esetleg kössek utánna ugyanilyen módon még 1 triódát?

(Ne azért legyen benne csõ, hogy azt is fel lehessen írni tulajdonságnak.)

Azt a 24V-os ötletet innen vettem: Sijosae

LM IC-nél pedig valószínûleg a gyári adatokat használom.

Szerkesztette: - Mixa - 2007. 02. 19. 17:29 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 18:27

Aham, s szerinted van értelme így megcsinálni? Mármint ilyen kis erõsítéssel? Esetleg kössek utánna ugyanilyen módon még 1 triódát?

Mivel az LM-nek elegendõ az erõsítése ezért csak bufferre van szükség (pláne ha invertáló módban van kötve az IC) ami csak meghajtja az IC-t. Erre meg csövel a katódkövetõ a legjobb módszer.

Üdv: DDL

[tamasflex]

Hello

Koszi a valaszt. A szerzo szerintem elegge erthetoen tert ki a temara mert egy adott ismert primerimpedancia valtozasat ertekelte ki a szekunder terheles fugvenyeben. Na nem vedem mert meg gyerekcipobe jarok es nem tudom kiertekelni a leirtakat de erdekes esetet irt le.
Utanna szamolgattam es erdekesen valtozik a primerimpedancia  mas erteku szekunder terheles alkalmazasakor. Ezek szerint egy ismert adatu kimeno trafot  az egyenletek segitsegevel mas csovekre is alkalmazhatova lehet tenni a szekunder inpedancia megvalasztasaval. Teszem fel, hogy van egy EL84-es kimenom de a meglevo csovem 6P6 (vagy mas) akkor helyesen megvalasztott szekunder terhelessel a primert tudom illeszteni a meglevo vegcsohoz. Szoval meg nem probaltam csak gondolom mert a cikk szerint a  szekunder terhelessel  valtozatos primerimpedanciakat lehet kihozni. Legalabb is igy ertelmeztem.
Kulonben mit szolsz ahoz, hogy a primert rovidre lehet zarni es semmi baja sem lesz az erositonek??

[DDL]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 20., kedd - 18:56

Hello

Koszi a valaszt. A szerzo szerintem elegge erthetoen tert ki a temara mert egy adott ismert primerimpedancia valtozasat ertekelte ki a szekunder terheles fugvenyeben. Na nem vedem mert meg gyerekcipobe jarok es nem tudom kiertekelni a leirtakat de erdekes esetet irt le.
Utanna szamolgattam es erdekesen valtozik a primerimpedancia  mas erteku szekunder terheles alkalmazasakor. Ezek szerint egy ismert adatu kimeno trafot  az egyenletek segitsegevel mas csovekre is alkalmazhatova lehet tenni a szekunder inpedancia megvalasztasaval. Teszem fel, hogy van egy EL84-es kimenom de a meglevo csovem 6P6 (vagy mas) akkor helyesen megvalasztott szekunder terhelessel a primert tudom illeszteni a meglevo vegcsohoz. Szoval meg nem probaltam csak gondolom mert a cikk szerint a  szekunder terhelessel  valtozatos primerimpedanciakat lehet kihozni. Legalabb is igy ertelmeztem.
Kulonben mit szolsz ahoz, hogy a primert rovidre lehet zarni es semmi baja sem lesz az erositonek??

Semmi érdekes nincs abban amit leírt. Csupán azt írta le, hogy mi történik akkor ha egy kimenõtrafós erõsítõt leterhelsz valóságos hangszóróval. Ugyanis a hangszóróknak mûködés közben állandóan változik az impedanciája. Ráadásul a freki függvényében. Ezért a végcsõ a frekvenciától függõen változó terhelést kap, hiszen a trafó áttétele állandó. De ez nem annyira gond, mert a tértöltés megléte miatt a jó végcsövek rövid ideig "hatalmas" áramokat képesek leadni. Azonban ha nem jól választjuk meg az áttételt és a trafó egyéb paramétereit (indukció, gerjesztés, vaskeresztmetszet stb.) akkor már problémás lehet a dolog. Jó minõségû trafónál a frekvenciaátvitel nem változik számottevõen a szekunder terhelés változásakor.

Hosszú ideig tartó szek. rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ...


Üdv: DDL

[DDL]

Mixa kérésére egy katódkövetõ kapcsolás 6DJ8 (E88CC) vagy 12AU7 (ECC82) csövekhez. Kisebb anódtápot nem illik használni, bár 55-60V-ig le lehet menni.




Az R3 a következõ fokozat bemeneti ellenállása. Amennyiben nem DC csatolt akkor az R3 értéke 1M

Üdv: DDL

[tamasflex]

Idézet: DDL - Dátum: 2007. febr. 21., szerda - 7:57

Semmi érdekes nincs abban amit leírt. Csupán azt írta le, hogy mi történik akkor ha egy kimenõtrafós erõsítõt leterhelsz valóságos hangszóróval. Ugyanis a hangszóróknak mûködés közben állandóan változik az impedanciája. Ráadásul a freki függvényében. Ezért a végcsõ a frekvenciától függõen változó terhelést kap, hiszen a trafó áttétele állandó. De ez nem annyira gond, mert a tértöltés megléte miatt a jó végcsövek rövid ideig "hatalmas" áramokat képesek leadni. Azonban ha nem jól választjuk meg az áttételt és a trafó egyéb paramétereit (indukció, gerjesztés, vaskeresztmetszet stb.) akkor már problémás lehet a dolog. Jó minõségû trafónál a frekvenciaátvitel nem változik számottevõen a szekunder terhelés változásakor.

Hosszú ideig tartó szek. rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ...


Üdv: DDL

Hello

Szoval veszem eszre,hogy nem ertetted meg a cikk lenyeget es csurod csavarod a valaszt.
Elvileg arrol volt szo, hogy egy adott megfelelo attetelu (Np/Nsz) transzformatort ha valamilyen ok miatt kisebb impedanciaju hangszoroval terhelem le akkor azonkivul, hogy a teljesitmeny csokken nem tortenik semmi sem.
Egy kicsit szerintem ossze zavartad az attetelt az attranszformalt impedanciaval.
Az alulillesztest a cikk iroja a fentiek szerint ertelmezte. Szoval azert nem art neha bedobni egy egy jo temat met a forum kizokken a sablonos szovegekbol.
A cikkben kozolt  egyenletekbol az is kiertekelheto, hogy ha az adott szekunder impedancia helyett nagyobb erteket teszek akor az attranszformalt primer impedancia  erteket megno es olyan erteket vehet fel amelynek karos kovetkezmenyei lehetnek.
Ez alatt ertem, hogy a szekunder terheles megnovelesevel vagy esetleg szakadasaval a megszunik a primer onindukciojaval parhuzamosan kerulo attranszformalt impedancia sontolo hatasa _foleg a primer impedancia leszakadasa eseten_igy a primer ugy viselkedik mind egy fojtotekercs. Elekrotechnikai ertelemben ez aszt jelenti, hogy a primeren atfolyo aram valtozasanak hatasara a transzformatorban onindukcios feszultseg keletkezik.
Ez a feszultseg annal nagyobb minnel nagyobb a teketcs onindukcios egyutthatoja. Ez aszt jelenti, hogy ha a szekunder  terheles erteket novelem akkor az attranszformalt impedancia megnovekszik_tehat az Ra vagy Raa_ es ennek kovetkezmenye pedig az, hogy az onindukcios feszultseg olyan erteket vehet fel amely esetleg a kimeno transzformator konnyen tonkre mehet.
A kimenotranszformatorban allandoan keletkezik onindukcios feszultseg, nagysaga azonban erossen fugg a primertekercs illetve az abba attranszformalt impedanciatol amely fugg a szekunderimpedanciatol. Helyesen leterhelt kimenotranszformator _tehat ha az adott attetel megkivanja teszem fel, hogy 8 ohm a hangszoro impedanciaja amelynel be all a primer impedancia_ eseten az onindukcios feszultseg csak akkora, hogy sem a csoben , sem a kimenotranszformatorban nem okoz kart mivel mind kettot erre az uzemmodra mereteztek  az adott vegcso munkagorbeji figyelembe vetelevel.
A viszonyok viszont megvaltoznak ha a primer impedanciat novelem vagy valamilyen ok miatt leszakad. A primer nagy onindukciojan lenyegesen nagyobb feszultseg keletkezik , es olyan nagy erteket vehet fel, hogy akar a cso , akar a kimenoranszformator szigetelese megrongalodhat _atutes_mert lehetseges, hogy egyik alkatresz sincs ilyen nagy feszultsegre meretezve.
Egyes erosito rajzok eseteben lathato , hogy az anod direkt a testre van kotve diodakon keresztul. Ennek a lenyege az, hogy az  terheles leszakadas eseten a tranzienseket a testre vezessek es igy a vegcsovet(ket) vedi.

Szumma szummarum, ha a vegerosito csovet hangfrekvenciaval vezereljuk, es a kimenotranszformator szekunder terheleset noveljuk vagy esetleg leszakad, akkor a cso vagy a kimenotrafo konnyen tonkremehet.


Kozben utanna olvastam a csoves erositok elmeleti/ matematikai elmeletebe es a valaszod nem elegit ki, mert egy hirtelen odavagott szoveget nyomtal, hogy le razz egy kellemetlen kerdes
Mivel szokatlan megkozelittese a csoves erosito mukodesenek a kimenet rovidrezarasa _es egy szakkonyv sem targyalja nepnyelven _es ha igen akkor csak matematikai szinten ami felett  az amator egyszeruen elsiklik  mert ne erti.
A fentieket figyelembe veve megertem  negativ hozzaallasod.
A rovidrezaras kerdeset azert meg egy kicsit gondold at mert a matematikai analizis mas kepet mutat mind a valaszod.
Utanna szamoltam es nem adok helyet annak a kijelentesnek, hogy_Hosszú ideig tartó szek, rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ..._.
Egy kicsit bovebbe magyarazd el, hogy miert megy tonkre a vegcso? Ez egy erdekes kerdes mert az attranszormalt primerimpedancia eteke "0" lett (lasd a cikkben kozolt rajzot mert egy feszultseg osztasrol van szo)  igy csak a vegcso belso ellenallasa marad  amelynek nincs  hova leadni a teljesitmenyt mert nem volt terheles.
Az elektrotechnikaban  max teljesitmeny csak akkor keletkezik ha az impedanciak egyeznek. Tehat ha nincs megfelelo anodterheles akor a cso nem erosit, ha nem erosit akkor nincs feszultseg a kimeneten, ha nincs feszultseg akkor nincs teljesitmeny.
Vezesd le szamokban es bizonyisd be. Amit a szamok mondanak az szent szeritem mert minden a matek korul forog.
Anelkul nem is lehet elkepzelni egy erosito tervezeset. 
A szimulacios programok is (veszem eszre, hogy kemenyen alkalmazod) matematikai elven alapulnak csak annyi kulombseggel, hogy konnyebben eredmenyhez jut az ember.
Ennek a visza utoje meg az, hogy sohasem fogja erteni az aramkor mukodeset az alkalmazoja.
Mind erdekesseg a pincebol elokotorasztam egy csoves radiot amely mukodik es a hangszorot mukodes kozben rovidrezartam  majdnem egy feloran keresztul.
Azonkivul, hogy nagyon halkan a kimeno transzformatorban hallatszott  a musor nem tortent semmi se. A rovidzarat megszakitva normalisan mukodott. A vegcsoven  (EL84) a rovidzar ideje semmilyen szini ekvaltozast nem lattam. Valahogyan ellent mond az alittasodnak a kiserlet.

[DDL]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 23., péntek - 20:07

Hello

Szoval veszem eszre,hogy nem ertetted meg a cikk lenyeget es csurod csavarod a valaszt.
Elvileg arrol volt szo, hogy egy adott megfelelo attetelu (Np/Nsz) transzformatort ha valamilyen ok miatt kisebb impedanciaju hangszoroval terhelem le akkor azonkivul, hogy a teljesitmeny csokken nem tortenik semmi sem.
Egy kicsit szerintem ossze zavartad az attetelt az attranszformalt impedanciaval.
Az alulillesztest a cikk iroja a fentiek szerint ertelmezte. Szoval azert nem art neha bedobni egy egy jo temat met a forum kizokken a sablonos szovegekbol.
A cikkben kozolt  egyenletekbol az is kiertekelheto, hogy ha az adott szekunder impedancia helyett nagyobb erteket teszek akor az attranszformalt primer impedancia  erteket megno es olyan erteket vehet fel amelynek karos kovetkezmenyei lehetnek.
Ez alatt ertem, hogy a szekunder terheles megnovelesevel vagy esetleg szakadasaval a megszunik a primer onindukciojaval parhuzamosan kerulo attranszformalt impedancia sontolo hatasa _foleg a primer impedancia leszakadasa eseten_igy a primer ugy viselkedik mind egy fojtotekercs. Elekrotechnikai ertelemben ez aszt jelenti, hogy a primeren atfolyo aram valtozasanak hatasara a transzformatorban onindukcios feszultseg keletkezik.
Ez a feszultseg annal nagyobb minnel nagyobb a teketcs onindukcios egyutthatoja. Ez aszt jelenti, hogy ha a szekunder  terheles erteket novelem akkor az attranszformalt impedancia megnovekszik_tehat az Ra vagy Raa_ es ennek kovetkezmenye pedig az, hogy az onindukcios feszultseg olyan erteket vehet fel amely esetleg a kimeno transzformator konnyen tonkre mehet.
A kimenotranszformatorban allandoan keletkezik onindukcios feszultseg, nagysaga azonban erossen fugg a primertekercs illetve az abba attranszformalt impedanciatol amely fugg a szekunderimpedanciatol. Helyesen leterhelt kimenotranszformator _tehat ha az adott attetel megkivanja teszem fel, hogy 8 ohm a hangszoro impedanciaja amelynel be all a primer impedancia_ eseten az onindukcios feszultseg csak akkora, hogy sem a csoben , sem a kimenotranszformatorban nem okoz kart mivel mind kettot erre az uzemmodra mereteztek  az adott vegcso munkagorbeji figyelembe vetelevel.
A viszonyok viszont megvaltoznak ha a primer impedanciat novelem vagy valamilyen ok miatt leszakad. A primer nagy onindukciojan lenyegesen nagyobb feszultseg keletkezik , es olyan nagy erteket vehet fel, hogy akar a cso , akar a kimenoranszformator szigetelese megrongalodhat _atutes_mert lehetseges, hogy egyik alkatresz sincs ilyen nagy feszultsegre meretezve.
Egyes erosito rajzok eseteben lathato , hogy az anod direkt a testre van kotve diodakon keresztul. Ennek a lenyege az, hogy az  terheles leszakadas eseten a tranzienseket a testre vezessek es igy a vegcsovet(ket) vedi.

Szumma szummarum, ha a vegerosito csovet hangfrekvenciaval vezereljuk, es a kimenotranszformator szekunder terheleset noveljuk vagy esetleg leszakad, akkor a cso vagy a kimenotrafo konnyen tonkremehet.


Kozben utanna olvastam a csoves erositok elmeleti/ matematikai elmeletebe es a valaszod nem elegit ki, mert egy hirtelen odavagott szoveget nyomtal, hogy le razz egy kellemetlen kerdes
Mivel szokatlan megkozelittese a csoves erosito mukodesenek a kimenet rovidrezarasa _es egy szakkonyv sem targyalja nepnyelven _es ha igen akkor csak matematikai szinten ami felett  az amator egyszeruen elsiklik  mert ne erti.
A fentieket figyelembe veve megertem  negativ hozzaallasod.
A rovidrezaras kerdeset azert meg egy kicsit gondold at mert a matematikai analizis mas kepet mutat mind a valaszod.
Utanna szamoltam es nem adok helyet annak a kijelentesnek, hogy_Hosszú ideig tartó szek, rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ..._.
Egy kicsit bovebbe magyarazd el, hogy miert megy tonkre a vegcso? Ez egy erdekes kerdes mert az attranszormalt primerimpedancia eteke "0" lett (lasd a cikkben kozolt rajzot mert egy feszultseg osztasrol van szo)  igy csak a vegcso belso ellenallasa marad  amelynek nincs  hova leadni a teljesitmenyt mert nem volt terheles.
Az elektrotechnikaban  max teljesitmeny csak akkor keletkezik ha az impedanciak egyeznek. Tehat ha nincs megfelelo anodterheles akor a cso nem erosit, ha nem erosit akkor nincs feszultseg a kimeneten, ha nincs feszultseg akkor nincs teljesitmeny.
Vezesd le szamokban es bizonyisd be. Amit a szamok mondanak az szent szeritem mert minden a matek korul forog.
Anelkul nem is lehet elkepzelni egy erosito tervezeset. 
A szimulacios programok is (veszem eszre, hogy kemenyen alkalmazod) matematikai elven alapulnak csak annyi kulombseggel, hogy konnyebben eredmenyhez jut az ember.
Ennek a visza utoje meg az, hogy sohasem fogja erteni az aramkor mukodeset az alkalmazoja.
Mind erdekesseg a pincebol elokotorasztam egy csoves radiot amely mukodik es a hangszorot mukodes kozben rovidrezartam  majdnem egy feloran keresztul.
Azonkivul, hogy nagyon halkan a kimeno transzformatorban hallatszott  a musor nem tortent semmi se. A rovidzarat megszakitva normalisan mukodott. A vegcsoven  (EL84) a rovidzar ideje semmilyen szini ekvaltozast nem lattam. Valahogyan ellent mond az alittasodnak a kiserlet.

Részemrõl ez lesz az utolsó válaszom ebben a témában a részedre.

Vhonnan szedtél egy írást amely tartalmát nem kifogásoltan, nem bíráltam. A cikk semmilyen gyakorlati, csöves végerõsítõ mûködési és trafó tervezési koncepciót nem vesz figyelembe. Pusztán a kimenõtrafót vizsgálja statatikus körülmények között. Ennyi. Ezért írtam az amit. A gyakorlatban soha nem fordul elõ a fent feltételezett statikus feltételek. Azt is leírtam, hogy miért. Én azt látom, hogy inkább te nem értetted amit én írtam. Amin nem csodálkozom.
Ha már mindenáron kukacoskodsz akkor legalább alaposan nézz körül a témában. Ugyanis azáttételt nem csupán a tekercsek menetszámából lehet kiszámolni. Sõt a trafó tervezésekor induláskor nem is ismertek. Ugyanis az a cél, hogy ezeket meghatározzuk. Hanem bezony a tervezõ által tág határok között megválasztott primer impedancia és a szekunder impedanca értékébõl: A=ngyök(Raa/Rs)=Np/Ns. Az általad idézett cikk is ezt használja fel.

A fentiekbõl kitûnik, hogy a primer impedancia bármekkora lehet. Ha a szekunder oldalon a terhelés végtelen nagyra nõ akkor sem lesz semmi gond. A gond akkor van ha a terhelés változás sebessége nagy (ugyanis az önindukció nagysága bezony ettõl is függ). Azaz leszakad a szekunder terhelés. Mert ebben az esetben az önindukcióból származó áttranszformált feszültség esetleg akkora lehet, hogy átüt a primer is.

Ha a primer szakad le attól a csõnek semmi baja nem lesz. A szekunder oldali terhelés mehet tönkre, de ez trafóhibát nagyon ritkán okozhat.

A terhelés leszakadás hatásának kivédésére nem diódát kell alkalmazni (alég amatõr megoldás). A szekunder oldalt kell lezárni párszáz ohmos ellenállással.

Summa summárum a trafó csak abban az esetben mehet tönkre, ha a szekunder terhelés leszakad. Minden egyéb esetben nem fog tönkre menni.

Hogy szek. rövidzár esetén miért megy tönkre hosszabb távon a csõ? Ha már ennyire nem értek meg semmi és felületes vagyok akkor legyél szives gondolkozz el a következõkön hátha meglepetést fog okozni. szek rövidzárat feltételezve a primer terhelés gyakorlatilag 0 (valójában nem, de ez egy találós kérdés). Tehát ebben az esetben az anódfesz gyakorltilag állandó, viszont a rácsot lazán vezéreljük tovább akkor a katódáramot mi korlátozza? Na és persze az anóddisszipációt? A párszáz ohmos belsõ ellenállás? Hát az marhára korlátozza. Ezért a katód teljes erejébõl emmittál(na) és emiatt az élettartama rohamosan csökken. Akár néhány órára. Az igaz, hogy ez fõként a triódák (vagy annak kötött pentóda, sugártetróda) életét keseríti meg, a pentódákra nem veszélyes annyira. Egy csõ nagyon ritkán megy egyik pillanatról a másikra tönkre. Nem úgy a félvezetõk.
Méghogy nincs teljesítmény? És én vagyok a felületes...

Természetesen lehet védekezni ezen hatások ellen. Ezért kapcsolás függõ az elszenvedett károsodás mértéke. Lehet gondolkozni ezen is.

Az is furcsa nekem, hogy egyszer problémázol azon, hogy esetleg matematikai modelleket használok, de ugyanakkor megköveteled tõlem a matematikai levezetést, mert szerinted az a tökéletes...

Azt a sértést azért nem hagyom szó nélkül, hogy nem érteném a csöves erõítõk mûködését. Pláne olyan embertõl aki még az elektroncsövek mûködését sem ismeri, csupán olvasott ismereteire támaszkodik.


Üdv DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 23. 20:48 -kor

[- Mixa -]

Elnézést kell kérjek DDL-tõl, csak most esett le 0,8-0,9.  A rajzot azért köszönöm.

[- Mixa -]

http://www.iol.ie/~w...udio/pcl86.html

Errõl kinek mi a véleménye? Bár csak 2-4W-ot bír maximum. Elég hozzá 2db 600Ft-os csövecske. 

http://www.realaudiolabs.com/ Megkérdeztem mennyiért készítenék el a kimenõjét. Kíváncsi vagyok.

Ugyanakkor DDL által segített elõfokom szerelését sikerült összeállítanom. Nemsokára teljesen összerakom a kis hibridem (elméletben)...  Ha kész a rajz/etc. rakok föl képet.

[mayky]

Kicsit feldobom ezt a fórumot azzal, hogy beszámolok arról, hogy hol tartok a sinlge ended erõsítõmmel.
Én egyelõre itt tartok,azt nem tudom, hogy fog szólni mert még belül nincs összekábelezve, most itt a képen beleraktam 2db 6l6ga csövet, hogy hogy is fog kinézni.
Nekem tetszik, ha a hangjai is ilyen jó lesz akkor már megérte vele fáradozni.. Mindenestre a súlya már meg van van vagy 10 kg, pedig csak egy ici pici 8-10 W-os cucc lesz A cucc összköltsége eddig nem érte el a 20000 Ft-ot beleértve a 2 db kt88-ast, amire efgyelõre várok

Vélemények? Mármint a külsõrõl?

Csatolt fájl:

•  se_.JPG (0byte)
  Letöltések:: 0

[Scott]

Idézet: mayky - Dátum: 2007. márc. 23., péntek - 14:49

Kicsit feldobom ezt a fórumot azzal, hogy beszámolok arról, hogy hol tartok a sinlge ended erõsítõmmel.
Én egyelõre itt tartok,azt nem tudom, hogy fog szólni mert még belül nincs összekábelezve, most itt a képen beleraktam 2db 6l6ga csövet, hogy hogy is fog kinézni.
Nekem tetszik, ha a hangjai is ilyen jó lesz akkor már megérte vele fáradozni.. Mindenestre a súlya már meg van van vagy 10 kg, pedig csak egy ici pici 8-10 W-os cucc lesz A cucc összköltsége eddig nem érte el a 20000 Ft-ot beleértve a 2 db kt88-ast, amire efgyelõre várok

Vélemények? Mármint a külsõrõl?

Gratula ! Kinézetre szvsz hibátlan. Ha elkészül érdekelnének a részletek.
Tényleg jól néz ki !   

[mayky]

Köszi !
Végül is az Ágoston könyvbõl építem meg a gu50-es SE erõsítõtt, ezek a csövek (gu50)
olcsók de - szerintem - nagyon csúnyák. A két trafót már megtekeretem
(5x480 és 4x68 menet EI magra bár egy kicsit csalnom kellett mert 3 és
fél trafoból hoztam össze a 12 cm2 keresztmetszetet, igaz ez így nem
négyzet (2,6x4,6), de ez volt csak itthon, ez egy kis kötségvetésû
erõsítõ lesz   A könyv szerint K88-asokhoz (vagy 6550)  is jó ez a trafó
2,5 k:8 ohm és még 2 wattal többet is ad le, bár ezt az EL34-re viszonyítva írja.
Majd még egy SRPP meghajtás szeretnék de a két ecc83-asra vagy valami nagyobb erõsítésû csö E88CC-re már nincs lóvé., de van vagy 12 db ecc82-esem ezekkel fogok kísérletezni.

Szerkesztette: mayky 2007. 03. 24. 09:55 -kor

[- Mixa -]

mayky:

Szép, letisztult, de a legfontosabb a hagnzás. Drukkolok. 

Jómagam a hibrid elõtt egy másik utat választottam. Két régi(1968) ugyanolyan típusú rádiót vásároltam és várom, hogy megérkezzen a második. Megpróbálom a lehetõ legegyszerûbben kihozni a dolgot, noha ehhez egy jól mûködõ rádiót kicsit szét kell majd bontanom.

A lényeg, hogy 2db PCL86 trióda-pentóda, egy darab EZ80 egyenirányító és a 3 trafó lesz az erõsítõ lelke. Kimeneti teljesítmény max.4W 4Ohm-on (sajnos igen 10% torzítással a csõ miatt). Ahogy számolom úgy 6-7 ezer forintbõl jön ki az egész.

Elég gyakorlatlan vagyok a mérés területén van ötleted a kimenõt hogyan tudnám bemérni? Plusz kicsit pofátlanul megkérdem, hogy nincs feleslegben 3db ECC82 csöved, s mennyiért?

[mayky]

Hát sajnos nem tudom, hogy tudod kimérni a kimenõtrafókat, max egy ellenállásmérõvel hogy nincs-e megszakadva, vagy hogy nem zárlatos. Én sem vagyok profibb mint Te DDL-t kellene megkérdezni.
ECC82 hát egyelõre nem szívesen adnék belõle, mert ezek mind használt csõvek és kérdés melyik használható még + tervbe van még egy push pull erõsítõ is Williamson (Ágoston könyv) és ahhoz is kell majd 4 db. De szerintem ez nem olyan nagy kiadás 1800- 2000 -ért vehetsz újat.
A PCL86-os az nem ECL86-os én úgy tudom hogy a PCL86-osok TV-kben használták hangcsõnek és sorba van kötve belül a fûtés tehát 12.6 V kell neki az ecl86 ua. a csõ (tudomásom szerint, tehát nem 100 %) csak itt párhuzaomsan vannak kötve a fûtõszálak. 6.3 V kell neki. Persze meg kellene nézni az adatlapokat.

http://www.docet-lec...VM200/PCL86.pdf
http://www.mcamafia....sdose/ecl86.pdf

A leírásokban sorban vannak a fûtések, csak a pcl 13.3 V az ecl meg 6.3 V

Szerkesztette: mayky 2007. 03. 25. 09:19 -kor

[- Mixa -]

Azt tudom, hogy más a két csõ fûtése, az anódáram pedig a PCL-nél valamivel (4-5mA)  magasabb, de ahogy néztem minden más paramétere ugyanaz. Plusz PCL 600Ft a radiovilag.hu-n, s 3000 az elektroncso.hu-n. ECL szintén a radiovilag.hu-n 2000Ft. Felesleges 12V-os trafóm meg van itthon.

Így már remélem érthetõ.  Elõször még meg kell érkeznie a jó rádiónak, utánna a hiányosként vettbõl átszerelem a kimenõt. Ha jó, akkor tudom elkezdeni az építgetést.

[mayky]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. márc. 25., vasárnap - 13:01

Azt tudom, hogy más a két csõ fûtése, az anódáram pedig a PCL-nél valamivel (4-5mA)  magasabb, de ahogy néztem minden más paramétere ugyanaz. Plusz PCL 600Ft a radiovilag.hu-n, s 3000 az elektroncso.hu-n. ECL szintén a radiovilag.hu-n 2000Ft. Felesleges 12V-os trafóm meg van itthon.

Így már remélem érthetõ.  Elõször még meg kell érkeznie a jó rádiónak, utánna a hiányosként vettbõl átszerelem a kimenõt. Ha jó, akkor tudom elkezdeni az építgetést.

Igen értem az ár

Én ha nagyon unatkoznék megpróbálnám a kiemenõtrafókat áttekerni, valami több részre osztottra, mert szerintem ezeket a régi rádiókat nem audiofil alkalmazásokra készítették egy primer és egy szek. és kész. Így legalább a 2 trafó tök egyforma lenne. Persze jó lenne visszaszámolni, hogy hány menet van most a trafókon, de hát ez tényleg egy jó játék lenne:) Persze ki is lehetne számolni, de ez sem egyszerû

[mayky]

Mixa: Te ugye a gyári kapcsolást fogod újraépíteni, tehát pentódaként lesz bekötve a csö, nem úgy mint a Piccolo-ban trioda, vagy UL.

[- Mixa -]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]


Pontosan, a gyárit építem újra. A Piccolo már nem izgat nagyon.  Csak tudnám mekkora a primer oldal ellenállása.  :confused:

Szerkesztette: - Mixa - 2007. 03. 25. 20:11 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. márc. 25., vasárnap - 21:09

Csak tudnám mekkora a primer oldal ellenállása.  :confused:

7k

Üdv: DDL