[regimotoros]

idézet:

---

Ezt idézte lameXpert:
...ahogy Pernye András hagyta akkor.....[/quote]

[Iguana]

idézet:

---

Ezt írta SW:
[url="http://"http://cibere.minisat.tvnet.hu/hfm/"]HiFi Magazin[/url]

Az elöbbi hozzászóló - Wolffking - valószínûleg erre gondolt.... /én is láttam.../

[/quote]

A CD-ROM legbiztosabban az alábbi terjesztõktõl szerezhetõ be:

• Líra&Lant Rt. Szakkönyváruház (volt: Mûszaki Könyváruház, a Bp. VI. Liszt Ferenc tér 9. szám alatt); 1065 Budapest, Nagymezõ u. 43. (Lovag utca sarok) Tel.: 373-0500
  
  
• Líra&Lant Rt. Technika Könyvesbolt; Bp. XI. Bartók Béla út 15.; Tel.: 466-7008
  Online: Folio CD posta (www.folio.hu)
  
  
• L'auditeur audiofil bemutatóterem: Bp. IX. Hõgyes Endre u. 1. II. em. 2.; Tel.: 217-1778; mobil: (20) 9429-750
  
  
• HiFi Barlang audiofil bemutatóterem: Bp. VI. Szondi u. 5-7.; Tel.: 269-5532

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 19:07 -kor

[Johnny Firpo]

Jó napot kívánok!

Lenne egy pár kérdésem, ha nem zavarom a köröeitek...

Érdemes-e használt tizenéves erõsítõt vásárolni? Közel egy éve van szerencsém egy pár komolyabb hangsugárzót hallgatni, és most jutottam el odáig, hogy a közel 10 éves integrált Pio erõsítõt lehet, hogy leszázalékolnám. Itt-ott hirdetésekben lehet találni 100E körüli NAD, meg DENON végfokokat forexample. sokszázezrem mostanában nem hiszem, hogy lesz aktuális, új audofil/high end termékekre, de talán egy 10-15 éves végfok csakjobb már a hasonló korú integrált hifiknél, nem?

A másik pedig elméleti jellegû: van-e ráció a csöves DAC-okban? Amúgy sem vagyok csõ hívõ, de ez számomra teljesen egzotikusnak tûnik...

Majd még biztos lesz egy csomó kérdésem. Ha nem idegesít titket, föl is fogom tenni.

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Johnny Firpo:
Jó napot kívánok!

Lenne egy pár kérdésem, ha nem zavarom a köreitek...

Érdemes-e használt tizenéves erõsítõt vásárolni? ..... [/quote]

Érdemes lehet, de meghallgatás után neked kell döntened. Önmagában sem a kor, sem a név nem érdem....

[Johnny Firpo]

Ez persze rendben van, meg így típus nélkül tulajdonképp tökmindegy is. Ami a lényeg, hogy a hangszóróim 4 ohm-osak, ezért nem nagyon bízom az olcsóbb kategóriás cuccokban, ahol 8 ohm-ra specifikálnak/méreteznek mindent.

Másik kérdés: domestic digitális audió jelet milyen távolságra lehet elvezetni S/PDIF-en rézkábelen, illetve optikain (TosLink)? Vannak ilyen jellegû tapasztalatok?...

Kösz

[lameXpert]

idézet:

---

MOMUS.HU/Hi-Fi
Café Momus - Komolyzenei Magazin

900Ft ! és 268Mb anyag.
Itt lehet megrendelni : WEB-cím: [url="http://"http://www.momus.hu"]www.momus.hu[/url]
e-mail: daunerni@momus.hu [/quote]

[topeti]

idézet:

---

Ezt írta arn:
bakker... elaludtam a 4000. hozzaszolasom. pedig milyen szep kerek lett volna.[/quote]

Azóta már az ötezrediket is átaludtad

Lamex - nem folytatod a "sorozatot"?

[Brett Shaw]

Darvas Lászlónak cikke jelent meg a HiFi Piac legújabb februári számában! A hálózati kábelekrõl értekezett. Jó volt ujra olvasni oly hosszú idõ után.

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 19:08 -kor

[Zoch]

idézet:

---

Ezt kérdezte Melák a hificityn:
Valaki magyarázza már el nekem, mint egy két éves gyereknek, hogy hogy is van ez a dolog az Ohmokkal? Miért van az, hogy egy 4 Ohmos, elvileg kisebb ellenállású dobozt nehezebb hajtani, mint egy 8 Ohmosat?[/quote]

idézet:

---

Ezt válaszolta Dynaco ugyanott:
Szóval Melák minél kevésbé áll ellen a hangszóró annál jobban megyen átfele rajta az áram, amitõl melegszik az erõsítõ oszt tönkremegyen. De ez nem azt jelenti, hogy sz@r a hangszóró hanem, hogy gyenge az erõsítõ. Ugyanis hasonlóképpen rossz eset, ha túl nagy a hangszóró ellenállása. Így nagyon ellenáll az áramnak amit az erõsítõ nyomni próbbál beléje, nem sok megyen át rajt, oszt halkan szól a hangszóró, de legalább az erõsítõ nem megyen tönkre.

Érteeeeeed? Legjobb eset ha 8 ómos kimenetû erõsítõre 8 ómos ládát kötünk. Aszongyuk ilyenkor megfelelõ a két eszköz ILLESZTÉSE. Ezért praktikusak a csöves kimenõtrafós erõsítõk, mert azoknál könnyû többféle erõsítõ ómszámú kimenetet kialakítani. Ezeket az erõsítõket könnyedén át lehet kötni 4-8-12 ómos ládákhoz. De amikor ezekrõl dumálunk akkor illesztésrõl beszélünk és nem hajthatóságról, vagyis már a kérdésed is rossz volt.

Illetve a beszélgetõk pongyolasága miatt mégsem teljesen, mert való igaz, hogy az alacsony ellenállású ládákhoz nehéz megfelelõ erõsítõt találni, ugyanis nehéz, drága megvalósítani azt, hogy az erõsítõ alacsony, 1-2-3 ómos ládával se égjen le. Ezért helytelenül az ilyen kis ellenállású ládákra azt a pongyola kijelentést szokják tenni, hogy "nehezen hajtható" holott a helyes beszéd evvóna: "kellemetlen impedanciamenetû láda"

Na most egy újabb fogalom gyütt be, az impedancia. Ez annyit tesz, hogy ha kézimûszerrel mérjük a hangszórót akkor az egyenáramú ellenállást kapjuk, aminek jele R. Mértékegysége Ohm. Ez nem más, mint a hangszóró lengõtekercsére tekert rézhuzal ellenállása. Namost a hangszórónkat nem egyenárammal szokjuk hallgatni, (vagy ha igen nem örülünk neki) hanem váltóárammal, aminek a frekvenciája 20Hz és 20Khz között változik annak megfelelõen, ahogy a zenész húzza a nyirettyût. Márpedig a hangszóró amint növekszik a ráadott frekvencia egyre furcsábban kezd mûködni. Te is tanultad az általánosban, hogy ha egy tekercsre váltóáramot kötünk, akkor elkezd maga körül mágneses teret gerjeszteni. Minél magasabb a freki annál nagyobbat. Ezt a tulajdonságát induktivitásnak mondjuk, jele L és Henry-ben mérjük. Millihenrik szoktak lenni a keresztváltó tekercseknél. Minél nagyobb, annál jobban korlátozza a rajta átalfolyni igyekvõ váltóáramot az igyekvésben. Minél nagyobb a váltóáram frekije, annál jobban ellenáll neki a tekercs. Namost ez a fajta áramnak való ellenállás összvekombinálódik a tekercs mindíg is meglévõ R ellenállásával, és együtt állanak ellen az áramnak. Ezeket együtt impedanciának híjjuk, jele Z és az ellenség megtévesztésére ezt is Ómban mérjük. Ahogy növeljük a frekvenciát, úgy nõ a Z is, mert ennek az R összetevõje ugyan állandó, de az L összetevõje a frekivel nõ. Ezt láthatod, ha megnézel egy hangszóró mérési eredményt, amit könnyen találsz a neten. A grafikonra föl szokják rajzolni a hangszóró frekvenciamenetét + az impedanciamenetét ami nõni szokott. Ráadásul van benne egy óriási púp a hangszóró rezonancia frekvenciájánál, de ebbe most ne mennyünk belé. A lényeg, hogy a hangszórónak a gyakorlati használat során igazából nincs is olyannya, hogy egy számmal kifejezhetõ ellenállás, hanem egy impedancia menete van, ami minden egyes frekvencián más és más kicsit. Azért meg szokták adni a hangszóró „jellemzõ impedanciáját” vagyis azt az értéket, ami körül a hangszóró nagyjából mozog a reá bízott frekvenciatartományban. Erre jön még, hogy egyes hangsugárzó teknikában használt szabványok elõírják, hogy a ládáknak mekkora ellenállásúnak kell lenni, ezért a gyártók is ezekhez igazodva adják meg a ládájuk értékét. Emiatt, no meg azért mer amúgy is szeretnek hazudni egy mérve 5,2-es ládára azt írják, hogy nyolcómos, te meg beeszed ha nem vagy tisztában a dolgokkal.

Egy hangládában több hangszóró kombinálódik egymással, és a keresztváltó alkatrészeivel. Mint föntebb írtam a hangszóró tekercsek és a keresztváltó tekercsek a nagy frekvenciájú áramoknak állanak ellen, míg a kondenzátorok ugyanilyen elszántsággal küzdenek a kis frekvenciájúak ellen. Namost ebbõl összességében egy nagy katyvasz lesz, és egy jócskán hullámzó impedanciamenet. Minél nagyobb a katyvasz annál rosszabb a helyzet. A tekercsekkel és kondenzátorokkal az is a baj, hogy a beléjük táplált energiát tárolják és visszarúgják. Például a hangszóró membránt az erõsítõ meglengeti. Oszt te élvezed, hogy de jó a gitár. Igenám, csakhogy ettõl a membránra erõsített lengõcséve elkezd a mágnesben le-föl mozogni. Mi van ilyenkor? Dinamó, ami maga is áramot termel, amit visszanyom az erõsítõ kimenetére. Hasonlóan aljas a kondenzátor is, amit az általánosban te is tanulhattad, direkt az elektromos töltések tárolására találta ki. Node amit az erõsítõ belé táplál, az egyszer valahogy ki is jön belõle, vissza az erõsítõre.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a majsztró megpengeti a basszusgitárt, az erõsítõ nyom egy nagy löket áramot a hangláda felé, mire kap vissza akkorát, hogy majd lemegy a feje.

Szóval a hangszórók és a keresztváltó alkatrészek tulajdonságaitól függ az, hogy mennyire nehezen hajtható a láda, és a minõségen túl a mennyiségnek is van szerepe. Negyven hangláda alkatrésznek nyilván több a háklija mint ugyanolyanból kettõnek, DE néhány alkatrészbõl is lehet nehezen hajtható konstrukciót építeni.

Az óm meg nem függ össze a hajthatósággal, ha pontosan beszélünk. Egy kisómos ládához nehezebb erõsítõt találni, de a hajthatósága ettõl még lehet könnyû, és a sokómos láda is lehet nehezen hajtható.

Ebben a hónapban ezzel már többet neveltelek mint a saját gyermekemet.[/quote]

[ 2004. március 22.: Zoch szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

[steven7]

Halihó!

Nem nyitnék új topicot, itt kérdezem.

Hol lehet Budapesten T4P rendszerû hangszedõt venni?

[lameXpert]

AKUSZTIKA ÉS ZENE

Szemlélet

fogalmak használatához, különösen egy eleddig példátlan szemléletû komplex vizuális média megalkotása esetében, azok áttetszõ azonosítása szükséges. Az alkotás mindig a kezdet pozíciójából indul, s a megvalósulás azon áll, hogy a megtestesülni vágyó szándék, úgy is mint hiány, miként õrzi meg titkos esélyét a kibontakozás és a jelenlét, a hatás és a következmények kényes egyensúlyában. Az elsõ kapavágás következményei visszafordíthatatlanok. Az utat talált víz tiszta és termékenyítõ kell legyen. S a kellõ kanalizálás is nélkülözhetetlen.

A pontosan és helyesen értékelendõ fogalom itt: a zene. Pontosabban a hangi világ, mint egyetemes jelenlét. Az egyetemes hangi világ, amelynek kozmikus léptékû körében a Zenének kitüntetett, mondhatni magasztos szerepe van, s amelynek különösen egy képi áttételességre épülõ, ám anorganikus hatásmechanizmusban: a vizuális médiában való jelenléte alapvetõ szemléleti elhatározottságot és kifinomult módszerességet követel. Hiszen mind a zene, mind a média egy mindenkor kellõen körülhatárolható és körülhatárolandó szellemiség közvetítõ eszközei lehetnek. (Azzal a nem csekély, ilyen értelemben tehát mégis fontos jellemzõvel, hogy a zene még technicizált jelenlétében is - organikus).


A hangi világ, egészében, de ezen belül a zene különösen is, nyelvszerû jelenség. A kozmikus lét bármely szinten való megnyilvánulása - akár a tárgyi, a növényi, az állati vagy az emberi világ - tünetszerûen, vagy közlésszerûen, könnyen felfoghatóan vagy nehezen érzékelhetõen, de a hangzás és a zeneiesség nyelvével is él. Termi és használja is azt. A hangzás kozmikus nyelv, amely társadalmi, közösségi életünknek is elemi közege, s ilyenformán egy rendkívüli fontosságú valami. Az ember világában és tudatában jelen lévõ, vagy abba hatoló, az embert teljes egyetemességében körülvevõ-átitató zeneiesség pedig létezésünk minden (öntudatlan, tudati, sõt testi, biológiai) szintjét befolyásoló, olykor meghatározó állandó erõ és erõtér. Mely egyben a zajtól a bölcsõdalig és a himnuszokig mindig minõség.


Az emberiség egyik legõsibb, a gondolkodás legátfogóbb és legmagasabb szintjén megnyilatkozó írott hagyománya: a hétezer éves ún. védikus tanítás a zenét egészen egyszerûen vibrációnak tartja. Rezgésminõségnek, amely akár konstellatív, esetszerû, akár szándékolt, a létezésnek nemcsak reprezentatív tünete. Hanem egyben a létezés minõségét mélyen áthangoló pulzáció, lüktetés, kvantum. Tehát nem csupán életjelenség, hanem egyúttal résztvevõ és ható elemi hatalom. Amelynek jelenléte (lévén rezgésminõség) nem a tudat körébe tartozik elsõsorban. S ebbéli természetébõl fakadóan, az egyszerû információ mellett - pl. hogy a nép miként és mit játszik és énekel - minden idõben a hatalom ösztönös és tudatos gyakorlásának is az egyik, bizony jól ismert és kedvelt, bár a közösség (az alattvaló) számára nyilvánvalóvá nem tett, kifinomultnak mondható eszközeként szerepelt. Elsõsorban az adott spirituális vagy világi hatalmat kizárólagosan jellemzõ zene kanonizálásában (egyházi zene, udvari zene), mint annak tüntetõ jelenléte, de a mindennapi élet során is bizonyos kedélyek és indulatok felkeltésében vagy elaltatásában (rítusok, indulók, slágerek, meditációs zene, ma a rock-zene stb.). A zene az életkedély élvezete mellett mind jó, mind pedig rossz értelemben az emberi manipuláció hatásos eszköze is volt. A zenének ilyen módon való, valójában ezoterikus alkalmazhatósága azon alapul, hogy a hangi világ, amely jelenségtermészetébõl fakadóan atmoszférát hordoz, és a zene, mint a hangok kitüntetett, stilizált és apologetikus együttese, amely atmoszférát teremt és közvetít, csak félig a tárgyi világ közegébe tartozó dolog. Nagyobbrészt rejtett, nem egzakt, "nem evilági", az érzékek és az érzelmek szférájába tartozik. Ahhoz szól és onnan való. A hang, a hangzás és a zene csak részben tudati, nagyobbrészt azonban tudatalatti hatás, s mint ilyen, rendkívüli befolyásoló eszköz, latens hatalom.


A régiek jól tudták ezt, és ezért megkülönböztetéseket tettek. Részben a zenén, a hangi világ érzékletes rendszerén belül (különbözõ hangulatú zenei alaphangsorok, kitüntetett struktúrák, ritmusok, fordulatok, jellegzetes hangulatú hangszerek stb.), részben pedig a zenének mint funkciónak az ember egyéni és közösségi (állami) életében való viszonylagossága tekintetében. A megkülönböztetéseket szertartásosságnak fogták fel, és annak is nevezték, miközben pontosan tudták, hogy a zene az azonosságok terepe. "A zene azonosságot teremt, a szertartások különbségeket állapítanak meg. Az azonosság megteremtése kifejleszti a kölcsönös szeretetet, a különbségek megállapítása biztosítja a kölcsönös tiszteletet." - mondja a dolog lényegét talán legegyszerûbb szépséggel megfogalmazó Feljegyzések a zenérõl (Li Ki gyûjtemény), és mintegy értelmezésként hozzáteszi, hogy "a szertartások feladata: a különbözõ tevékenységeket egyesíteni a kölcsönös tiszteletben. A zene feladata: a különbözõ külsõ szépségeket egyesíteni a kölcsönös szeretetben." S hogy "a zene ég és föld harmóniája".

[steven7]

Halihó!

Nem kell régi szövegeket idézni, DL újra publikált (a Hi-Fi Piac-ban) és újra elszabadult a pokol.

Érdemes elolvasni a Hi-Fi Piac 49. és 50. számában írottakat, hogy megérthessük: mi sosem érhetünk fel ebbe a magasságba, sem pro, sem kontra 

A PWB effektus és a körülötte kialakult vita kismiska ehhez a mostanihoz képest 

[topeti]

Idézet: steven7 - Dátum: 2004. április 22, csütörtök - 21:16

Nem kell régi szövegeket idézni, DL újra publikált (a Hi-Fi Piac-ban) és újra elszabadult a pokol.

Érdemes elolvasni a Hi-Fi Piac 49. és 50. számában írottakat, hogy megérthessük: mi sosem érhetünk fel ebbe a magasságba, sem pro, sem kontra 

De kell DL szövegeket idézni! Nagyon jók. (Abban ugye egyetértünk, hogy fogják az ujságba betenni az összes, DL által irt cikket? ) Folytasd csak Lamex

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

Szerkesztette: topeti 2004. 04. 25. 18:13 -kor

[lameXpert]

Idézet: topeti - Dátum: 2004. április 25, vasárnap - 19:09

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

peter belt
"X" Coordinate Pen
as reviewed by Carol Clark

In Issue 10 of audioMUSINGS (the print version), I presented my findings on one of the theories of Peter W. Belt, in the area of cryogenics. In a future issue I will be revisiting that theory, as I have been provided with additional information. In this issue I will deal with Belt’s "X" Coordinate Pen. I don’t feel qualified to address the theories behind the operation of the pen, so I will simply describe the experiments I conducted and the results. If you would like information on Belt’s theories, visit his homepage at Peter W. Belt.

[fdsa]

Idézet: topeti - Dátum: 2004. április 25, vasárnap - 19:09

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

PWB effektus

[S W]

Idézet: steven7 - Dátum: 2004. április 22, csütörtök - 21:16

A PWB effektus és a körülötte kialakult vita kismiska ehhez a mostanihoz képest 

Bármilyen szomorúan hangzik az óriási viszhang azért alakult ki mert DL személyén kívül szinte nincs autentikus ember a témában, sõt tovább mennék, más téma sincs a köztudatban...
A hazai újságok színvonala - khmm... - a bányászbéka szintjére degradálódott. Nincsenek etalonok, összehasonlító tesztek melyek alapján  - esetleg - fölállítható lenne egy rangsor, nincsenek tuning és építési cikkek és meglepõ módon mint ha már a hirdetõk száma is fogyatkozna...
A Hifi-City fórumán valaki arra kérte a többieket hogy aki megvette az újságot szkennelje be azt a bizonyos DL féle cikket mert 599 Ft - t nem hajlandó kiadni a többi fölöslegesen nyomtatott szemétért...
Ha ez nem jelzés értékû...?

[topeti]

Idézet: S W - Dátum: 2004. április 26, hétfõ - 0:45

A Hifi-City fórumán valaki arra kérte a többieket hogy aki megvette az újságot szkennelje be azt a bizonyos DL féle cikket mert 599 Ft - t nem hajlandó kiadni a többi fölöslegesen nyomtatott szemétért...

Itt van az általad említett fórum.