[szeder]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 0:40

Engem csak az érdekel hogy az expozicióidõ hogy alakul. Az pedig 1000 ISO-nál tizedrésze a 100 ISO-nak.

Ez igaz.  De ez nem egyenlõ azzal, hogy:

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 17., péntek - 19:56

... 10x-es FÉ-el alulexponálható.

[Targa]

Idézet

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 0:40

Nem.

3 1/4 FÉ.

25-50-100-200-400-800-1600-3200, és így tovább.

De minek ennyit pusholni? Lehet kapni 3200as filmet. Igaz FF, de brutális.

Engem csak az érdekel hogy az expozicióidõ hogy alakul. Az pedig 1000 ISO-nál tizedrésze a 100 ISO-nak.

A szencségit neki, hát épp ennek a topicnak az elsõ 15 hozzászólásában írom le a fotózás alapjait.

Az expozíciós idõt nem csak az érzékenység határozza meg, hanem a rekesz is.

Tehát adott FÉ expozíciót három érték kombinációjából kapjuk meg, úgymint érzékenység, rekesz, és záridõ.

Illenék megtanulni a rekesz-érzékenység-idõsorokat, nem olyan rettentõ nehéz dolog, és akkor lehet számolgatni.

És NEM igaz, hogy adott rekesznél az 1000 ASA érzékenységhez tartozó záridõ épp az egytizede lesz, mint ugyanazon rekesznél a 100 ASA érzékenységhez, mint ahogy az sem igaz, hogy azonos rekesz és idõértékek mellett az 1000 ASA érzékenységre lõtt kép 10 FÉ-vel lesz világosabb, mint az ugyanazon rekesz és idõértékkel megvilágított 100 ASA érzékenységre lõtt kép.

A két érték között 3 és 1/4 FÉ különbség van, és azért hülyeség azt számolgatni, hogy hány tizede a záridõ, mert semmit sem számolunk így a fotózásban, ugyanis mindhárom sorban (rekesz-érzékenység-idõsorok) az egymás mellett lévõ értékek az elõttük lévõ duplája, és az utánuk következõ fele fénymennyiséget jelent.
Márpedig a FÉ az egy értéknyi fénymennyiséget jelent.

Ezzel számolunk.
Mondjuk azt, hogy az adott filmet 3 1/4 FÉ-vel lehet túlhívni, vagy mondhatjuk úgy is, hogy 0,975-nyi denzitástartományban használható túlhívásban.

Tehát ne beszéljünk félre, és ne mondjuk, hogy 10 rekesznyivel pusholható a film, mert ilyen film nem létezik.
Jobban mondva létezik, mert bármit lehet pusholni bármennyivel, csak legfeljebb elég a hívótankban a film...

Szerkesztette: Targa 2006. 03. 18. 02:58 -kor

[Targa]

Idézet: szeder - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 1:24

Ez igaz.  De ez nem egyenlõ azzal, hogy:

Nem, nem igaz. 3 1/4 FÉ különbség nem egyenlõ 1/10 fénymennyiséggel.

Közel van hozzá, de nem egyenlõ.

A FÉ nem lineáris, nem kifejezhetõ tizedekben.
Fõleg nem negyed FÉ-k...

[bogdan]

Idézet: Targa - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 1:58

És NEM igaz, hogy adott rekesznél az 1000 ASA érzékenységhez tartozó záridõ épp az egytizede lesz, mint ugyanazon rekesznél a 100 ASA érzékenységhez,

hat pedig sajnos az pont azt jelenti!

[szeder]

Idézet: Targa - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 2:59

Nem, nem igaz. 3 1/4 FÉ különbség nem egyenlõ 1/10 fénymennyiséggel.

Közel van hozzá, de nem egyenlõ.

A FÉ nem lineáris, nem kifejezhetõ tizedekben.
Fõleg nem negyed FÉ-k...

Elsõ körben szerintem inkább 3 1/3 FÉ van iso 100 és 1000 között, mint 3 1/4.  Éppen azért, mert nem lineáris.  Nem csak a fentebbi linken írják ezt, de például van már pár olyan digitális gép, ahol 1/3 FÉ-enként lehet érzékenységet választani, és ott iso 800 után iso 1000 a következõ lépcsõ.

Másrészt nyilván csak közel van hozzá, de nem egyenlõ.  De 1/10 és ~0.99213 között szerintem már elég kicsi a különbség.  Meg aztán a rekeszértékeket is max egy tizedesjegyig szokás kiírni, és azt is csak az egy számjegyû nem egész rekeszeknél...  Így szigorúan véve 8-as és 11-es rekesz között se pont 1 FÉ van, mert ahhoz 11.3137...-es rekesznek kellene lennie (;

Azt meg nagyvonalúan feltételeztem, h bár explicit nem mondta, h változatlan rekesz mellett érti a záridõ változását, de legalábbis gondolta (;

szerk.: elírás

Szerkesztette: szeder 2006. 03. 18. 11:19 -kor

[szeder]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 11:32

Azzal kezdtem hogy 1mp záridõrõl beszéltem, azt meg én értelemszerûnek tartom hogy ilyen záridõnél a rekesz már nyitva van teljesen hiszen akváriumban fényképeztem,( írtam is) ahol csak pillanatfelvétel jöhet szóba.

Hmm?

Akárhogy nézem, azzal kezdtél, hogy:

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 17., péntek - 19:56

http://www.fotovilag...ilm/ms-1000.htm

Itt van egy professzionális film ami 10x-es FÉ-el alulexponálható.

Ez elõtt meg utóljára több, mint egy hónapja szóltál hozzá ebben a topikban, teljesen más témában...

[bogdan]

nyugi, sikerult forumot valtania maga szamara is eszrevetlenul! de amugy tenyleg azt akarta kerdezni, ahogy Te is ertelmezted..

[bogdan]

a pajtas nem eros egy kicsit?
es nem ertem miert irtad ezt nekem.

[Targa]

Na, akkor vegyetek elõ papírt, ceruzát, számológépet, esetleg könnyebbség kedvéért Excelt, és számolgassatok:

Nem törtekkel fogok demonstrálni, hogy lássátok, miért mondom azt, hogy a 3 1/4 FÉ különbség miért nem ad mindig tizednyi megvilágítási idõt. Közelít hozzá, de nem annyi. Azért kell látnotok az alakuló záridõket tizedespontossággal, nem tört formában kiírva, hogy össze tudjátok hasonlítani, és hogy ráébredjetek, hogy minél kisebb záridõkrõl beszélünk, annál elenyészõbb záridõ-különbség fog adni adott esetben 1/4 FÉ különbséget. Hiszen mint tudjuk, sem a rekesz, sem az idõsor nem lineáris.

Vegyük kiindulási alapnak az 1sec expozíciós idõt.

Azonos rekesznél az 1 FÉ-vel kisebb megvilágítási idõ természetesen 0,5sec lesz.
2FÉ: 0,25sec
3FÉ: 0,125sec
3 1/4FÉ: 0,109375sec (majdnem egytized, de mégsem annyi)
3 1/2FÉ: 0,09375 (erre is mondhatnánk, hogy majdnem egytized, de ez sem annyi, és ez, meg a másik "majdnem" között épp negyed FÉ eltérés van!!!)
3 3/4FÉ: 0,07815
4FÉ: 0,0625sec
4 1/4FÉ: 0,0546875sec
4 1/2FÉ: 0,046875sec
4 3/4FÉ: 0,0390625sec
5FÉ: 0,03125sec
5 1/4FÉ: 0,02734375sec
5 1/2FÉ: 0,0234375sec
5 3/4FÉ: 0,01953125sec
6FÉ: 0,015625sec


Lehet nézegetni a számokat.
Mehetünk benne akármeddig lefelé, és minél lejjebb megyünk záridõben, annál kisebbek és kisebbek lesznek a különbségek.
Mégsem mondjuk azt, hogy ó, ilyen kis különbségnél már mindegy, hogy egy millirádomodnyival alá, vagy fölé lövünk, mert az adott FÉ-nél az az egy-két milliárdomodnyi eltérés akár fél-háromnegyed FÉ különbséget fog eredményezni.
Az meg nem kevés. Ne felejtsük már el, egy FÉ csökkenés pontosan azt jelenti, hogy fele annyi fényt engedünk a nyersanyagra.

Szerkesztette: Targa 2006. 03. 18. 14:46 -kor

[Targa]

Idézet: szeder - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 11:17

Másrészt nyilván csak közel van hozzá, de nem egyenlõ.  De 1/10 és ~0.99213 között szerintem már elég kicsi a különbség. 

Igen.

De 0,1 és 0,109 között azért már nem elhanyagolható a különbség.

9%... az meg nagyon nem kevés!

[bogdan]

Idézet: Targa - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 1:58

És NEM igaz, hogy adott rekesznél az 1000 ASA érzékenységhez tartozó záridõ épp az egytizede lesz, mint ugyanazon rekesznél a 100 ASA érzékenységhez,

Idézet

Nem törtekkel fogok demonstrálni, hogy lássátok, miért mondom azt, hogy a 3 1/4 FÉ különbség miért nem ad mindig tizednyi megvilágítási idõt.

dontsuk el, mit akarsz mondani, jo!
az elsore a reakciom: de, az pont annyi. a masodikrol en speciel nem beszeltem.

[Targa]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 18., szombat - 15:15

dontsuk el, mit akarsz mondani, jo!
az elsore a reakciom: de, az pont annyi. a masodikrol en speciel nem beszeltem.

Azt mondom, hogy 3 1/4 FÉ nem pontosan 0,1-nyi megvilágítási idõt jelent.
0,109375-öt jelent.

0,1 nemegyenlõ 0,109375

A kettõ között épp 9,375%-nyi expozíciókülönbség van.

Sõt, még a 3 1/3FÉ sem pont egytizednyi záridõt jelent.
3 1/3FÉ: 0,10416666...
3 2/3FÉ: 0,083333...

Szóval, ha deklaráljuk, hogy a 100-1000ASA között nem 3 1/4 FÉ különbség van, hanem 3 1/3FÉ, akkor sem igaz az állítás, mert ugye nemcsak hogy 0,1 nemegyenlõ 0,109375,  de még 0,1 semnemegyenlõ 0,1041666...

Szerkesztette: Targa 2006. 03. 18. 15:29 -kor