[lameXpert]

Idézet: obersmith - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:00

topic címére válaszolva egyszerû helyzetben vagyok: nincs barátnõm.

Hmmmm, biztos, hogy ekkor nem merül(het) fel a kérdés? Hacsak... de akkor meg a fiúkban?

[lameXpert]

Idézet: Favágó - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:16

......Úgy kell elfogadni a másikat ahogyan van, hibáival, hülyeségeivel együtt...

Ezt te mondtad. Miért is nem gondolod végig? 

[Favágó]

Idézet: Arp - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:14

Megcsaltam a nõmet mert már ellaposodtott a kapcsolat és nem érdekelt, aztán rájöttem hogy szeretem és nem kelett volna, és utána sokkal jobban szerettem mint azelõtt és minden rendbe jött (persz nem mondtam el neki). úgyhogy a megcsalt tehát nem szeret axiómád eleve téves.
Ezeket az érzelmi dolgokat nem lehet ilyen fekete-fehér alapon nézni.

Gondold el: lebuksz valahogy, vagy kiderül, vagy akármi. Modjuk elolvassa ezt a fórumot, lényegtelen. Gondold el mit szólna hozzá, nézz a szemébe...

[Lipton]

Idézet: Arp - Dátum: 2004. április 30, péntek - 10:54

A szerelemnek és a szeretetnek része KELL LEGYEN a megbocsátani tudás. Anélkül nem más mint puszta önzés, ki akarod sajátítani. Ez arra jellemzõ aki jobban szereti magát mint a csajt. Inkább azon kell elgondolkodni hogy miért lépett félre, miért érezte jobban magát mással, és nem biztos hogy õt kell büntetni érte mert lehet hogy a hiba bennünk van. Ha valaki félrelép az azt jelenti hogy a kapcsolattal valami gáz van, amiért általában mindkét fél felelõs, az elég ritka hogy egy tökéletesen müködõ kapcsolatban minden ok nélkül félrekúrjon valaki.
Engem még sosem csaltak meg (tudtommal) úgyhogy nem tudom hogy reagálnék de szerintem ha nagyon szeretném a csajt akkor meg tudnám bocsátani neki. Mert akit igazán szeretsz annak meg tudsz bocsátani. Mindenki tévedhet, én már többször is léptem félre, volt hogy megbántam, volt hogy nem, de a világ nem dõlt össze.

Sokmindent meg lehet bocsájtani, de azért nem minden.Én is sokmindent megbocsájtanék a szerelmemnek, de a megcsalás az más kategória. Minden ember más típus, azt írtad, hogy többször is félreléptél, én pl ilyet nem csinálok pedig nem vagyok könnyû helyetben.

[Lipton]

Idézet: Arp - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:14

Megcsaltam a nõmet mert már ellaposodtott a kapcsolat és nem érdekelt, aztán rájöttem hogy szeretem és nem kelett volna, és utána sokkal jobban szerettem mint azelõtt és minden rendbe jött (persz nem mondtam el neki). úgyhogy a megcsalt tehát nem szeret axiómád eleve téves.
Ezeket az érzelmi dolgokat nem lehet ilyen fekete-fehér alapon nézni.

Mond el Neki, és meglátjuk mit szól majd hozzá. Nyilván ha annyira nagyon szereted, akkor nem csaltad volna meg.

[Drummaster]

Idézet: Favágó - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:16

Szerintem a kapcsolat olyan mint egy kártyavár, ha megrogyik, vagy részben ledõl, akkor még meg lehet próbálni kijavítani, de már nem lesz az igazi, le kell bontani, és újjal kell próbálkozni.

Ez így nem fedi a valóságot imho. Egy kapcsolat ereje, szakítószilárdsága nem akkor érvényesül/derül ki, amikor minden rendben van, ha rózsaszín pitypangok és énekesmadárkák között andalogva mennek a dolgok, hanem akkor, mikor súlyos gondok, problémák vannak. Ha a kapcsolat a padlóra kerül, s a két ember egymást segítve állítja talpra mert rájönnek, hogy az egymás iránti kötõdésük  milyen erõs, az a kapcsolat akár sokkal erõsebb lehet késõbb. Ha mindkét fél le tudja vetkõzni a gyerekes hülyeségeket, s engedi, hogy a másik tiszta lappal induljon és a múltat bevágják a pince legméjére hogy ott rohadjon el örökre, akkor bármit rendbe lehet hozni.

[lameXpert]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:45

Ez így nem fedi a valóságot imho. Egy kapcsolat ereje, szakítószilárdsága nem akkor érvényesül/derül ki, amikor minden rendben van, ha rózsaszín pitypangok és énekesmadárkák között andalogva mennek a dolgok, hanem akkor, mikor súlyos gondok, problémák vannak. Ha a kapcsolat a padlóra kerül, s a két ember egymást segítve állítja talpra mert rájönnek, hogy az egymás iránti kötõdésük  milyen erõs, az a kapcsolat akár sokkal erõsebb lehet késõbb. Ha mindkét fél le tudja vetkõzni a gyerekes hülyeségeket, s engedi, hogy a másik tiszta lappal induljon és a múltat bevágják a pince legméjére hogy ott rohadjon el örökre, akkor bármit rendbe lehet hozni.

Hát igen. Az élet úgy van kitalálva, hogy az elején kellene a legtöbb tudás..... és az mégis a végén jön meg.

[Favágó]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:38

Ezt te mondtad. Miért is nem gondolod végig? 

Hiab, hülyeség az, hogy van valami hibája, hisztis,  türelmetlen, külsõ hiba, tõled eltérõ szokás, nem túl megértõ, más stílus, eltérõ vélemény valamirõl, DE!!! megcsalás nem hiba, vagy hülyeség, hanen valami teljesen más.

Hogy hangzik?: - Tudod én sem vagyok tökéletes, csalom a páromat.
                    - Ugyam már! Mindenkinek vannak hibái...

Van egy-két dolog amit már nem lehet tolerálni.
Véleményem szerint: ha átvernek, megcsalnak, kihasználnak, hülyére, vagy semmibe vesznek, vagy ha egyáltalán nem tisztelnek.
A hibák elnézhetõek, de azért ezek mellet már nem mûködik egy kapcsolat.

[shr]

Idézet: groop - Dátum: 2004. április 29, csütörtök - 14:19

Minden nõnek jól esik ha dicsérik nem ? Na hát én ezt egyébként így is gondolom. Egyébként ne mond azt, hogy neked nem a párod a legszebb, persze ezt nem csak kivülrõl inkább belülrõl értettem, elvégre csak van valami oka, hogy vele vagy ?!

a roppant üzleti szemléletû lények erre azt mondanák, hogy nem, a párja csak a legjobb, amit kapott a piacon. s nyilván sok embernél valóban ez a helyzet. szívesebben lenne mással, de ha ló nincs, a szamár is jó...
egyébként az ember a szeretett lényt nem nézheti halál semlegesen, esztétikailag illetve igen, de az csak egyetlen dimenzió. a sok kellemes emlék, az ismerõsség, otthon-érzet, a belsõ ismerete már eleve módosítja az arc által generált érzéshalmazt, de ha a másik gyöngéden ránk néz, úgy, ahogy csak ránk tud, az még a lehetõ legobjektívebben nézve is igen erõteljesen képes növelni a szépségét. mint ahogy a jó közérzet s a lelkes mosoly is

a megcsalásos témában nem foglalok állást. én tökéletlen vagyok és szeretem a szimmetriát és különben sem vagyunk poligámak, mint az emberek többsége (max van, aki lineárisan poligám s egymás után képes többeket megkívánni), úgyhogy én nem tolerálnám. de nem feltétlenül hülye és önzõ az, aki képes megbocsátani. vagy inkább kicsit megérteni. a "fátylat rá"-megbocsátás, ami a mélyben ott motoszkál, nem az igazi... s tényleg nem mindegy, mi az ok: olyan típus és gondolkodás nélkül megtette, csak úgy, avagy kapcsolati problémák, belsõ bizonytalanság és nagy csábítás összjátéka, vagy más... nyilván vannak párok és esetek, ahol egetverõ marhaság lenne szétmenni miatta. s mint láthattuk, van, ahol el sem várják a hûséget... ha nekik úgy jó, nekem nem fáj.
én azt furcsállom, hogy a jobbára poligám emberek elég nagy százalékban elvárják a másiktól a hûséget. ez nekem elég fura. mert én csak azt igénylem, amit én speciel simán meg tudok adni, mert nekem sem kell kísértést legyõznöm nem is várnék csábítás elleni küzdelmes hûséget. ha megkíván valaki mást, menjen és hagyjon engem. sokat akarok, de nem lehetetlent, amúgyis, inkább egyedül, nincs azzal semmi baj. mások vagyunk. s nem a statisztikát, a társadalmi elvárásokat vagy hasonlókat kell figyelembe vennünk, hanem saját igényeinket. ezek némelyike változtatható, némelyik eléggé jól tartja magát. ez van.

[lameXpert]

Idézet: Favágó - Dátum: 2004. április 30, péntek - 11:49

Van egy-két dolog amit már nem lehet tolerálni.
Véleményem szerint: ha átvernek, megcsalnak, kihasználnak, hülyére, vagy semmibe vesznek, vagy ha egyáltalán nem tisztelnek.
A hibák elnézhetõek, de azért ezek mellett már nem mûködik egy kapcsolat.

Akkor menj ezen az irányon tovább......... csak éppen semmi köze hozzá, hogy éppen férfi vagy nõ az alany.

Tehát: miért nem gondolod végig?

[shr]

Idézet: Favágó - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:49

Van egy-két dolog amit már nem lehet tolerálni.
Véleményem szerint: ha átvernek, megcsalnak, kihasználnak, hülyére, vagy semmibe vesznek, vagy ha egyáltalán nem tisztelnek.
A hibák elnézhetõek, de azért ezek mellet már nem mûködik egy kapcsolat.

ezzel egyetértek. a megcsalásban már eleve ott a CSALÁS. a hazugság. mert azért többnyire nem mondja el az ember. na ezen a ponton nálam már eleve túl nagy gáz van. nekem a Kedves NE hazudjon. semmiben. ha nem képes rá, incompatibility és annyi. sosem akarom formálni a másikat (már ért is bírálat emiatt ), mert én is szeretem a szabadságot meg különben is elég munkám van önmagammal, minek strapáljam magam menjen a saját útján, én is az enyémen. nem azt akarom, hogy a két út kényszeresen összeforrjon vagy egymás mellett haladjon, hanem úgy látom, a két út egymás mellett megy. nem döntés, hanem felismerés. de ha mégsem, akkor sem akarok kényszert.

[Arp]

Idézet: Lipton - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:43

Mond el Neki, és meglátjuk mit szól majd hozzá. Nyilván ha annyira nagyon szereted, akkor nem csaltad volna meg.

Akkor épp elég sok problémánk volt és ezek néha elfedik a mély érzelmeket. Egyik kapcsolat sem konstans, vannak hullámvölgyek, és néha a völgy alján megbotlik az ember

[Arp]

Idézet: shr - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:57

nekem a Kedves NE hazudjon. semmiben. ha nem képes rá, incompatibility és annyi.

Ez a hazudni a másiknak is egy nehéz eset, eldönteni hogy jobb-e egy kegyes hazugság vagy megmondani az igazat. Többnyire mindig mindenkinek megmondom amit gondolok, és ezzel elég sok fájdalmat lehet okozni. A megcsalást nem mondtam el. Épp többhetes mosolyszünet volt amikor történt, és úgy gondoltam nem fogom már folytatni vele, aztán mégis rendbejöttek a dolgok, akkor már kár lett volna ezzel elrontani.

[Arp]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:35

Jórészt egyetértek.

Off: Arp, jó rég láttalak már errefelé, de örülök, hogy megint itt vagy. Merre jártál? /Off

Off: Valaki még megismer Szoktam járni erre de inkább kihaltabb fórumokat látogatok. Sok a hozzászólás nincs idõm/türelmem végigolvasni, anélkül meg kár beleböfögni. Résen kell lenni mert amint nyílik egy jó topik percek alat többoldalas lesz. De jövõ héten tényleg nem leszek mert irány Egyiptom  /Off

[Favágó]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:45

Ez így nem fedi a valóságot imho. Egy kapcsolat ereje, szakítószilárdsága nem akkor érvényesül/derül ki, amikor minden rendben van, ha rózsaszín pitypangok és énekesmadárkák között andalogva mennek a dolgok, hanem akkor, mikor súlyos gondok, problémák vannak. Ha a kapcsolat a padlóra kerül, s a két ember egymást segítve állítja talpra mert rájönnek, hogy az egymás iránti kötõdésük  milyen erõs, az a kapcsolat akár sokkal erõsebb lehet késõbb. Ha mindkét fél le tudja vetkõzni a gyerekes hülyeségeket, s engedi, hogy a másik tiszta lappal induljon és a múltat bevágják a pince legméjére hogy ott rohadjon el örökre, akkor bármit rendbe lehet hozni.

Ha a probléma valami rajtunk kívüli okból következik be, vagy valaki más személy/helyzet okozza, akkor az utolsó csepp véremig mellette vagyok a páromnak, de ha õ csinálja a helyzetet... õ fõzte, õ egye meg!

Oldjuk meg a problémát együtt, amit õ csinált? Akkor kellett volna inkább gondolkodni, amikor hülyeséget csinált. Esõ után köpönyeg.

Ha valaki egyszer hátbaszúr téged, akkor utána hátat fordítassz neki újra?

Én kétszer nem lépnék bele ugyanabba a csapdába.

Nem mondom, hogy nincs igazad, csak én máshogy gondolkodom, mások vagyunk. Peace!

[shr]

Idézet: Arp - Dátum: 2004. április 30, péntek - 10:02

Ez a hazudni a másiknak is egy nehéz eset, eldönteni hogy jobb-e egy kegyes hazugság vagy megmondani az igazat. Többnyire mindig mindenkinek megmondom amit gondolok, és ezzel elég sok fájdalmat lehet okozni. A megcsalást nem mondtam el. Épp többhetes mosolyszünet volt amikor történt, és úgy gondoltam nem fogom már folytatni vele, aztán mégis rendbejöttek a dolgok, akkor már kár lett volna ezzel elrontani.

én nem hiszek a kegyes hazugság legendájában. még jogos hazugság is ritkán van és idegen felé (pl ha egy szerintem OK emberkét üldöznének evil elemek, tuti rossz irányt mutatnék, ha megkérdeznének ). van 1-2 eset, amikor nem akadok fenn egy-egy valóban kegyesnek szánt és jól kijövõ, apró hazugságon, ami valóban önzetlenségbõl fakadt (no meg egy meglepetés miatti valótlan állítás sem hazugság), de én ilyet sem nagyon tennék, nem stílusom. illetve egy rosszabb, merevebb szülõ-gyermek viszonyban is szükség lehet apró hazugságra a saját út követése miatt, de egy rendes párkapcsolatban nincs helye.

a Te esetedre leginkább nem mondok semmit, meg tudom érteni, hogy nem cibáltad elõ, ettõl függetlenül én rühellem a hazugságot. s vannak emberek, akikrõl nagyon tudja a párjuk és mégis...
de sokak a "ha nem tudom, nem fáj" elvet vallják. én nem. a tudás és az illuziotikus boldogság közül mindig az elõbbit választanám

[Wyco]

Idézet: Arp - Dátum: 2004. április 30, péntek - 12:08

Off: Valaki még megismer Szoktam járni erre de inkább kihaltabb fórumokat látogatok. Sok a hozzászólás nincs idõm/türelmem végigolvasni, anélkül meg kár beleböfögni. Résen kell lenni mert amint nyílik egy jó topik percek alat többoldalas lesz. De jövõ héten tényleg nem leszek mert irány Egyiptom  /Off

Jo téged még látni

[shr]

Idézet: Favágó - Dátum: 2004. április 30, péntek - 10:09

Nem mondom, hogy nincs igazad, csak én máshogy gondolkodom, mások vagyunk. Peace!

nekem is ez a véleményem jó felismerés. sokak a saját elvrendszerüket és elképzelésüket, sõt stílusukat akarják rákényszeríteni másokra... pedig igen kevés kõbe vésett aranyszabály és -igazság van...

[shr]

Idézet: groop - Dátum: 2004. április 29, csütörtök - 13:48

Sokan azt mondják, hogy már az is a megcsalás témájába esik ha ránézek egy másik nõre.
Én olyan ember vagyok, aki azt vallja , hogy mindent a szemnek és semmit a kéznek, azaz akkor is képes vagyok megnézni egy jó csajt ha a barátnõm ott van mellettem és max megjegyzem, hogy egész csinos/jól néz ki, ezután persze mindig mondom páromnak, hogy "de nálad nem szebb senki", ezt persze így is érzem. Úgy gondolom, hogy aki szeret valakit annak annál az illetõnél nincs szebb.

beleolvasok az elõzõ oldalakba is...
hm, hát nézni, az egy dolog. bár nem tudom pontosan, egy normál embernél hogyan van ez. rám jobbára annyira hat maximum, mint pl egy gyönyörû táj, esztétika, életenergia, jó érzés... de az nem szexuális, legalábbis nem jobban, mint a táj vagy egy szép eper
a párunk szépségérõl már írtam

[Favágó]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. április 30, péntek - 9:56

Akkor menj ezen az irányon tovább......... csak éppen semmi köze hozzá, hogy éppen férfi vagy nõ az alany.

Tehát: miért nem gondolod végig?

Lehet hogy félreértettél. A problémákat el lehet, (sõt el kell) nézni, de a megcsalás, átverés, stb. az már nem a probléma kategória, hanem az már több, nálam szakító ok. Hiába szeretem.

"minél jobban szeretsz valakit, annál jobban meg tud bántani"

Én voltam már ilyen helyzetben. Megcsalt akit nagyon szerettem. Azóta utálom mint a sz@rt!

Az alany meg (férfi/nõ) itt teljesen mindegy, de mondjuk ugye én férfi vagyok, tehát akkor nõ a párom, de itt most nem errõl van szó, nem ez a lényeg.

Érted már?