Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:10
Ezek nem jellemzőek mindegyikre, de mindegy, nem leszek itta homárügyek kereszteslovagja, valóban van nemkevés kbszott tenyérbemászó.
Tomcat mákja az volt gondolom, hogy a rózsaszin göncös kancsók között táblázott, és nem a bőrsipkás mocisoknál, mert akkor lett volna ta ta ta di dá tá tá dááádááá, kék osztriga filing neki yól

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:10
... a bőrsipkás mocisoknál, ..., kék osztriga filing neki yól

Ííííííííííííííííííííííííííííííjjj
---------------------------------------
Na, hogy visszakanyarodjunk az eredeti kérdéskörhöz, valamikor írtam a szomszéd Matuska anyóról és Matuska apóról, hogy bészart a PitBull terrier márkájú (Bull Micra) 486DX50-es számítógépük, és kerítek nekik egy működőt ingyé, hogy majd segítsenek muternak a szőlőben.
Nos kipottyantottam a Tua cerkás CPQ-ot, ezt átcseréltem a béren a 466-os cerkás CPQ-ra, a 466-os CPQ-val lecseréltem az egyik beléptetős Nóném döglődő rütyőkét. A Nóném Rütyőkét leselejteztettem, hazavittem az albérletbe, apró cafatokra szétszedtem, kiporoltam, letisztogattam, WD40-nel eltüntettem a ragasztónyomokat, a csoda integrált alaplapba tettem egy tartalék 466-os cerkát, öszzerámoltam a cuccot, majd öcsémmel elvittük a sógornőmhöz a tartalék 4 gigás vinyóval együtt Budatéténybe, az isten háta mögé.
Ott a 3 éves keresztlányom hathatós segítségével a régi 166MMX-es gépből átvarázsoltam a modemkártyát, átgosztoltam az 1 gigás vinyóról a rendszert, megtelepítettem a drájvereket és életet leheltem az így előállt csodagépbe. Nem csalás, nem ámítás, egy 230W-os Acorp táp hajtja a masinériát.
Kb. két óra alatt végeztem az egésszel - mit tesz, ha az embernek ilyen jó segítsége van - úgyhogy határozottan javulok.
Az öcsém visszavitt az albérletbe este 10-kor a 166MMX-es csodával. A múlt hétvégén kerestem egy bazi nagy és erős műanyagszatyrot, beletuszkoltam a Matuska anyóéknak szánt gépet, majd elvillamosoztam a Déli pu.-ra, és egy jót vonatoztam hazafelé az IC-vel kéccáz kilometrovot. A kalauz néni kedves és aranyos volt, miután határozottan kijelentettem a büfékocsiban, hogy már nem kaptam helyjegyet. Engedett a lincshangulatnak, a jegyemet el sem merte ezekután kérni. Bisztoss megijedt a félelmetes 56 kilómtól.
Na, hazaértem, előkaptam a 850 megás 9 éves szíjgatyát, és öszzeépítettem a cuccot. Bédugtam a PS/2 portba az egeret a gépemről és Hajrá. Gép izzít, feldübörög, és közli, hogy nincs rajta rendszer. Pedig én határozottan emlékeztem arra, hogy ezen win95-nek kéne lenni. Hát nem volt. Valami marha letörölte. Biztos én voltam az illető.
Már este tízre járt az idő, és a törkölypálinkám is kezdett erősen fogyatkozni, úgyhogy gyorsan kellett cselekednem. Bútflopi, w98 telepítő cédé, sys c:, másolás, setupcor.exe indít.
Végigdübörög a szkendiszk, a telepítő fájlokat másol, mér kéne bejönni a szép kék telepítóképernyegnek, amikor is a gép gondol egyet, monitor elsötétül, ribút.
Aztán még vagy ötször egymás után ugyanez. Gondolkodtam, gondolkodtam, végignéztem mindent, elvileg minden jó, óvatosan kortyoltam egyet a páleszből - már nagyon kevés volt -, és újult erővel megint nekiestem az egésznek előlröl. A 15-ik sikertelen próbálkozás után jött az isteni ötlet.
Hát az 1300-as Tua cerkával hamarabb megtelepszik a ringyóz a vincseszteren, mint a 166MMX-szel.
Szétcsavaroztam a lapostetű gépet - csak ez fér el Matuska anyóék íróasztalában - átraktam a szíjgatyát a gépembe, dugnám vissza az egeret is, amikor egyszercsak : Hoppáá!!!
Én marha, nem az egeret dugtam be a PS/2 csatiba, hanem a billenytyűmet. Addig nem is volt gond, amíg a ringyóz telepítő teljesen DOSos módra működött. De amikor betöltődött volna az egérkezelő cucómucó, akkor meglepődött a gép. Hoppá bakker! Két billentyűzet vazze? Egér meg sehol? Hát eldobom az agyamat. És úgy is tett.
Innét már ment minden simán, hajnali kettőre végeztem is, majd aludni tértem.
Másnap reggel viszem a gépet Matuska anyóékhoz, összedugom - a soros egerükkel - a vindóz veszettül telepíti soros port drájveret, mag a soros egér drájveret, okézok, újraindul, éééééésss.... Lőn csoda. A gép feltápászkodik, bejön a win98, demonstrálnám a nagy művet, erre az a nyüves egér sztrájkba kezd. csak vízszintesen akar működni. Matuska anyó kinyitja a fiókot, és diadalmasan átnyújt nekem egy újabb soros egeret. Sikkes mozdulattal benyúlok a gép háta mögé, vaktában kihúzom az egyik egeret, vaktában bedugom a másikat. Izzítom a gépet, eredmény van, ez az egér is sztrájkol. Csak ez meg pont fordítva.

Fasza tanítónéni, holnap is ezt énekeljük.
Most itt vagyok a bányában, öntöm a nyomorult bájtokat az internyétre, csak el ne felejtsek a nagy munka közben két kompak egeret betenni a táskámban.
Még egy korty whiskey lecsúszott, a cigire is rágyújtottam, az egerek bent figyelnek a szatyorban - farmerból vart "bölcsészszütyő" - és egy óra múlva ismét mehetek a Déli pu.-ra, és újraélhetem a szokásos hétvégi kálváriát a MÁV jóvoltából.
Nehéz a bányászok élete. A herdverbuzerátoroké meg még nehezebb. Tuggyuk mi eztet LYÓL.