[didyman]

[Zsivaagoo]

Láttam itten a bányában az "informatikus kollégák" által selejtezés általi halálra ítélt gépeket. Megnézegettem "Õket", hogy hátha a zavarosból ki lehet halászni valami értéket.

Tapasztalat a "kollégákról":
- Cpq gép, i815 csipszettel, feliratozás alapján Cel 733-as procival. Vinyó nincs, memó nincs, procihûtõ alatt üres a foglalat. Az alaplapot - ami egyébként még értékes is lehetne - mi a francért hagyták benn a házban ? Nem kellik ? 
- Másik Cpq gép. Szintén i815 csipes lappal, vinyó nincs, memó nincs. Hát proci van-e? 1 gigás P3-nak kéne lennie, ha van. Csoda Compaq megoldású procihûtõ van, amelyrõl elõszõr le kell csavarozni a ventit ahhoz, hogy a borda rögzítõ/leszorító karokhoz hozzáférjen az ember.
Na, leszedtem a ventit. Mit látok? Hát a hûtõbordát annyira eltömte a por meg a dzsuva, hogy amikor utoljára még vizet is kapott, teljesen belepte a penész. Komoly karbantartást láthatott a cucc.
De a borda alatt ott figyelt az 1 gigás P3. Kipróbáltam, mûködött is, és most egy beléptetõrendszeres gépet erõsít. 

Más:

IBM Netvista 6269. Van aki még nem ismeri? 
Csodálatos egy mûszer. Az alaplapot i810e csipszettel a gagyibájt gyártotta az IBM kérésére AGP port nélkül. Spóroltak alaplaponként kb. 3-4 forintot. LYÓL megérte. Eszik az minden processzort a PPGA tokozástól az FCPGA tokozás utolsó ítéletharsonájáig. Csak ...
A briós nekiáll vinnyogni, hogy "ismeretlen processzor mikrokód". Sebaj. Tõttök nekijje 2001 jún.-i brióst. Ezzel megismeri az 1100-es cerkát. Béteszem az 1 gigás P3-at, erre "ismeretlen processzor mikrokód". Anyád! 
www.ibm.com, download. 2004-es brióst letöltöm, DOS-os floppys változatot és ringyóz alól frissítõt is. A DOS-os ordít, hogy nem tudja azonosítani a BIOSt. A ringyózos ordít, hogy nincs támogatása a procihoz. Sebaj. [legyint]
1100-es cerka vissza. Ismét "ismeretlen processzor mikrokód". Visszatöltöttem a 2001. jún.-i biost. Azzal rendben. Tehát az IBM 2004-es briós verziója kakibb, mint a 2001.-es. Köszönöm szépen, sejthettem volna.
Mi sem jellemzõbb az IBM-re, hogy a gagyibájt alaplapos gépébe Quantum LCT szériás 10 gigás vinyókat szereltetett. Csoda ezekután, hogy az egész PC részlegüket eladták a kínaiaknak (Lenovo) ? Gyártott egyáltalán valamit az IBM PC kategóriában ? 

A gépet már leselejteztettem. Mivel kiváncsiságból molyoltam vele 2 hétig, most már mûködik. Selejt Bosszúja vol. 2 feat IBM? 

[mckay]

:o 
Van egy ilyen mikrokódos lukrafutásról egy egyoldalas kis topic, tanulságos
Én követtem el, csak nekem nem volt ilyen szerencsém, nem sikerült biost frissíteni, semmi szín alatt.

[|)eaTI-IeX]

Hát ezt nem hiszem el! Itt valami másnak is kellett történnie!!

[Melinda]

Idézet: didyman - Dátum: 2005. aug. 11., csütörtök - 22:50

ééééés igen! 3 rüszmeteg adó- és könyvelõprogi! harcot megvívtam, vehemens módon, nem kímélve embert, fegyvert s végül gyõzelemre vittem a hazát s infótudományomat!
Mai meglepi: Tecsós gép! Nade! Component pro táp a gagyi házban (=FSP)! Aopen alaplap! Nem alaplapi MX200-as VGA! (celeron 850MHz-hez)! Seagate barracuda vinyó! Nincs is vele bvaj. A RAM gagyi volt monnyuk. ja, és procin origi Intel hûtõ!
Na erre lépjetek!

Hardvert a hardverboltból - Tékozló Homár

Idézet

Egy kis nézelõdés után az Auchanban kapható R&M Kepler nevû számítógépe mellett döntöttem.

[Signal]

Idézet: zako - Dátum: 2004. júl. 7., szerda - 15:41

...és olyasmit motyog, hogy ennek a "szuper gépnek semmi baja nem volt, amíg VALAKI bele nem piszkált (ez lennél megint te)"...

Nocsak, mily ismerõs mondatszerkezet... mióta tévéket javítok, hallottam már néhányszor, de eddig nem bírtam még rájönni, hogy ha semmi baja nem volt, akkor minek hívtak egyáltalán?

Ez is ismerõs:

Idézet

...tök mindegy, hogy nappal van vagy éjszaka, hétvége vagy munkaidõ és hangjukban a kétségbeesés keveredik a burkolt fenyegetéssel... És mindig milyen sürgõs nekik!

[-=GERI=-]

Az eset kb 5 perce történt.

Haver hív: nem megy a számítógép. Nem az övé. A gyerek akié az használta. Aztán meg nem megy. Mé nem megy nézzem meg. Win98 votl rajta. 90W-os AT-s táp, Codegen 160Wos tápokat megszégyenítõ súllyal (nem ettõl süllyedt el annó a titanik). Oké, megnézem.

Benyitok a szobába, socket 3-as alaplapok hegye fogad, a kínpadon egy socket 3-as alaplap, random beleszórt memóriákkal, isás videókártyákkal. Táp bekapcs éééés... semmi. Nem durrant... kár, pedig élvezni szoktam mikor széttég az egész, és minden alkatrész szörnyû hirtelenhalált szenved. Na nézzük. A jó kis edó ramokat beleteszem úgy, ahogy azt annó megálmodták az okosok.( lehet a 8 2 4 8 kombót nem szereti???)

-Eztet hasznáta a gyerek?
-Ja, eztet hasznáta hát tuti, meeee windóc kilencvenyóc vót rajt, nimmeg a vinyón rá is van íródva vindóc kilencenyóc.
-Hmm tilleg rá van írva. (a saccra 120 megás vinyóra) Oszt hunnét szalajtottátok ezt az alaplaphegyet?
-A gyerek apukája hozta a helyi mindeneladós osztrákoknál minden szart összeguberálós cigánytól.
-Hmm hmm. Már asszem meg is van a hiba oka.

Nézem nézem. Kiveszem a videókártyát, jó kis ISA-s, 128k-s, beleteszek valami ratyis S3-mat.
Power... semmi. Hallani hogy a táp életrekel, adja ki a száundot, ahogy pörög a Vargáné által tervezett extrém venttillációs szisztéma, melynek a feladata eredetileg a levegõ mozgatása lett volna.

Kikapcsolom (de minek, bekapcsolva nagyobb poén lett volna)... Ránézek a procira hátha... JJJJJÉÉÉÉÉÉÉ... A proci kicsit furcsán áll benne. Nem pont annyi lába van amennyi kéne hogy legyen az ebben az alaplapban történõ rendeltetésszerû használathoz. Nyilván bikacsökkel lett beleerõszakulva a cigányoknál. Pár láb kicsit oldalra van hajtva, hááá nem ér be diknmááááá én vagyok a cigááááááány beleteszeména processzoooooort mer én vagyok a cigáááááány somaléromalé. Osztá mé nem megy. Mé nem megy má hááámmmáá dikmá je.

Na ezen a ponton inkább úgy döntöttem, hogy sûrgõs tehendõimre hivatkozva elvonulok, és biztosítom a jelen lévõket arról, hogy én szívesen eltüzelem, felkamerázom, és felteszem internetre teljesen ingyébe az egész kócerájt.

[vatom]

Ez mind szép és jó meg tanulságos, de nem kell mindent a cigányokra kenned 

[didyman]

Idézet: Melinda - Dátum: 2005. aug. 18., csütörtök - 0:36

Hardvert a hardverboltból - Tékozló Homár

hjahh .
És az a röhej, hogy ezen se matrisa, sesemmi, tök nulla ház. De már súlyra gyanús volt .

[-=RelakS=-]

Bázse, Geriiii, ezsen félröhögtem, dikk!

[Zsivaagoo]

Szeptember van, 2.-a, most már teljes fordulaton üzemel az õrültekháza.

Csörög a telefon. Felveszem.
- Halló. Te vagy az? Tudnál segíteni? - (Egy osztályvezetõ hölgy az.)
- Igen, mi történt, mi a probléma?
- Nem szól a hangszóró. Megnéznéd?
- Mindjárt megyek.

... Nem szól a hangszóró. Világrengetõ probléma. Ha valaki nem tudja a másolt CD-jét hallgatni - amit mellesleg velem másoltatott, mert olyan nagy az én áldott jó szívem - akkor megszûnik a világ körforgása, leáll a paksi erõmû, a kormányzat szabadságra megy, a hivatalok bezárnak, 100.000 közalkalmazott elveszti a munkáját, a Mol 500 Ft-ra emeli a benzinárat, Sztálin és Hruscsov feltámad, majd bosszúból kilövik az összes atomrakétát amerikára, mert Kennedy elnök megalázta a nagy Szovjetúniót a '62-es kubai rakétaválság idején. Tehát, ha nem szól a hangszóró, akkor az súlyosabb esemény, mint egy tíz gigatonnás atomcsapás Csernobillal kombinálva.

Átmegyek. Morfondírozás, kihúzták, azt is, letiltotta, lefagyott. Vagy Micimackó (képernyõvédõ) a közismert informatikai terrorista túszul ejtette az összes mp3-at a waw-okról nem is beszélve? 

Ééééééééés... Mit látok? A hangszóró (azaz a hangszórópár okosabbik fele, amin a bekapcsológomb + hangerõszabályzó is applikálva van) fejjel lefelé áll a számítógépállványon. Hoppá, megfordítom. Zörög. Megnézem akkor most már jobban is. Hát minden kezelõszerv bé van esve az mûanyag dobozba. 

Leesett? Igen. (De azt már nem árulta el a drága, hogy utána még rá is lépett.)

Szétszedtem, bekapcsoltam, visszadobozoltam, most szól. A mûanyag rögzítõfüleket természetesen nem ragasztottam vissza, Epokittom nincs, csak visszalapátoltam mindent nagyjából a helyére. Meg ahová fért.

A drága még megkérdezi, hogy nem tudnék-e neki adni egy másikat.    ( Hóóóóógyispersze. Mit képzelsz te? Hogy majd azt is LYÓL szétbuzeráljad. Ha lenne, akkor sem adnék. Mocskos gépromboló.  )
Ehelyett annyit mondok: Majd talán jövõre, februárban.
(Költségvetési intézmény, kötelezõ tartalékképzés, ha valaki még mindig nem érti, akkor érthetõen. Nincs egy büdös megveszekedett elkölteni való buznyák sem. A rotring ceruzámba még tartalék hegyet sem szabad és lehet venni. És a drága még ezzel sem volt tisztában.)

[laragirl83]

Idézet: Zsivaagoo - Dátum: 2005. szept. 2., péntek - 13:05

Szeptember van, 2.-a, most már teljes fordulaton üzemel az õrültekháza.
...

[zako]

Ahogy Zsivaagoo kollégáéknál, nálunk is teljes fordulatszámon üzemel a verkli. Két apró történetet osztanék meg veletek ezen apropóból, mindazonáltal, ha nem éppen.

A következõ történet a digitális munkahelyek elõnyeirõl szól - hiszen közismert, hogy súlyos milliárdokat költött az állam a közoktatási intézmények informatikai fejlesztésére, ma már minden iskolában van számítógép, szélessávú internet, sulinet expressz, kánaán. Lássuk, hogyan mûködik ez a gyakorlatban:

A tanév elején el kell készítenie minden nevelõtanárnak a munkaidõbeosztását (aki esetleg nem tudná, egy középiskolai kollégiumban dolgozom). A dolog elsõ pillantásra nem tûnik egetrengetõen nehéz feladatnak, megvannak az óraszámok, megvan az idõbeosztás, a kettõt kell összefésülni és vigyázni arra, hogy ne ütközzenek az ellátandó feladatok. Az egyszerûség kedvéért én csinálom meg az egész tantestületét, ezzel is megspórolunk néhány felesleges kört, mindenki happy, kinyomtatom, mehet a központba.
Pár nappal késõbb a fõnököm szól, hogy visszadobták, mert ez meg az, és persze floppyn kérik, de neki elküldték e-mailben, azt õ kinyomtatta és kézzel kijavította a hibákat, ez alapján javítsunk. Semmi akadálya, összeülünk, a fõnököm emlékezetbõl és különbözõ cetlikre írt feljegyzések alapján próbálja felidézni az igazgatónõ kifogásait, valahogyan sikerül összehozni a 2.0-ás verziót, rámásolom egy lemezre, átadom a fõnökömnek, aki gépjármû segítségével másnap eljuttatja a központba.

Jövõ hét elején gyanús papírhalmaz az asztalomon, rossz sejtésemet fõnököm borús arckifejezése támasztja alá, ezt is visszadobták, futhatunk még egy kört. Fõnököm már semmit nem bíz a véletlenre, személyesen veszi kezébe a dolgokat, papíron oszt-szoroz, áthúz és radíroz. Kb. két órás megfeszített munka után elkészül a nagy mû, a 3.0-ás verzió, már csak be kell pötyögnöm a gépbe, kinyomtatni, floppyra másolni és gépjármûvel elvinni a központba. Jelen pillanatban csak reménykedhetünk benne, hogy nem dobják vissza és nem kell eljátszanunk újra ezt az egész kutyakomédiát.

A tanulságok:

1. Van abban valami, hogy a közszférában végzett munka hatékonysága fényévekre van a magánszférától. Csak erre az egy "projektre" elhasználtunk kb. 20-25 A/4-es lapot, ennek megfelelõ festéket, kb. másfél napi munkaidõt (amit hasznosabban is tölthettünk volna), több liter benzint - amikor minden résztvevõnek van aktív e-mailcíme, internethozzáférése! Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy ez a verzió meg fog felelni az igazgatóságnak, tehát a fenti költségek tovább is növekedhetnek.

2. A hab a tortán, hogy ez a munkaidõbeosztás teljesen hipotetikus, a gyakorlati munka nem ennek megfelelõen zajlik és ezt mindenki tudja és épp ezért nem is ellenõrzik a betartását - vagyis pusztán újabb dokumentumokat gyártottunk az asztalfióknak.

3. A történet közben nyilván mindenkiben felmerült, hogy mennyivel egyszerûbben és hatékonyabban lehetett volna ezt az egészet lezavarni, teljesen elektronikus úton (pl. e-mailben) - és csak a végeredmény jelent volna meg papíron.


A másik történet fõszereplõje a jól ismert L. tanár úr. A sztori megértéséhez szükséges tudni, hogy a kollégiumunkban laknak egészségügyi fõiskolás lányok is, külön emeleten, gyakorlatilag albérletben.

Történt egy átlagos hétköznap este, hogy három fõiskolás leányzó kopogtat a tanári ajtaján, és a "számteches tanár urat" keresik. Kaján mosollyal mutatok L. tanár úrra, aki némi gyanúperrel élve kérdezi, miben segíthet. Kiderült, hogy a lányok CD-n kapták meg a fõiskolai jegyzeteiket, tételeiket és azt szerették volna lemásoltatni három példányban, hoztak teszkó gazdaságos írható CD-t is. L. tanár úr kért néhány óra gondolkodási idõt, hogy elemezhesse a problémát. A CD-t elkérte, hogy analizálhassa azt is.

Miután alaposan végiggondolta a várható nehézségeket, a felmerülõ problémákat, a megoldandó feladatokat és szerintem titokban egy folyamatábrát is felvázolt papíron. Végül úgy döntött, lesz ami lesz, belevág. Beloggol a szerverre (a kollégiumban egyedül a szerverben található CD-író), beteszi a forrás CD-t, Windows Intézõben akkurátusan végignézi a mappákat, file-okat, kiszámolja a méretet (kb. 100 MB lehet az egész), elõveszi a célmédiát (Tesco Gazdaságos CD) - és ezen a ponton porszem kerül a gépezetbe, a kiváló minõségû nyersanyagon ugyanis egy árva bötû, írás nem található, mindkét felület tök egyforma. No, projekt leállítva, CD identifikációs alprojekt elindítva, kb. negyed óra és néhány szakvélemény (köztük szerény személyemé) kikérése után megszületik a döntés, az írható felülettel lefelé bekerül a média a meghajtóba, indítható a szoftveres alrendszer egy irányt jelölõ angol szó nevét viselõ cég egy ókori római császárról elnevezett programja segítségével. A féltve õrzött Plextor CD-író halkan felsurrog, én közben kimegyek, intézem a dolgaimat, kb. fél óra múlva visszanézek, a folyamatjelzõ sáv gyanúsan lassan vánszorog - kérdésemre L. tanár úr elmondja, hogy a biztonság kedvéért négyszeresen ír (52-szeres írásra optimalizált lemezre!), szimulációval (emlékszik még erre a fícsörre valaki? tudtommal csak bizonyos írók támogatták, nem is nagyon használta senki) és utólagos adatellenõrzéssel. Fejben kiszámolta, hogy a három CD megírása pont befejezõdik addigra, mire lejár a munkaideje (azaz kb. 2 órát szánt 3 lemez megírására...). Közben persze a lányok jönnek érdeklõdni, készen van-e a másolatuk - szegények nem is sejtik, hogy itt nem holmi hûbelebalázs kapkodás, meg türelmetlen rohanás, hanem egy komoly tudományos projekt zajlik. L. tanár úr kis türelmet kér, addig természetesen senki nem kaphatja meg a példányát, amíg mind a három másolat el nem készült. Lehet, hogy a végén áfás számlát is adni fog?  Végül elkészül a három CD, L. tanár úr egyesével ellenõrzi õket egy másik számítógép CD-olvasójában, bár TÜV-pecsétet nem üt rájuk és minõségellenõrzési bizonylatot sem állít ki, a lányok kissé megilletõdötten veszik át a még langyos példányukat, mintha kissé meg is hajolnának, bár ez lehet az én érzékcsalódásom is, nehéz ezt a visszafojtott nevetés könnyein keresztül megítélni...

L. tanár úr a jól végzett munka örömével hazaindul, mindenki boldog. Egészen másnapig, amikor talál egy kupac írható CD-t és egy kis cetlit az asztalán: "Tisztelt tanár úr! Szeretnénk megkérni, hogy nekünk is másolja le ezt a CD-t. Aláírás: fõiskolás lányok." Szegény tanár úr az igazgató úrhoz fordul segítségért, az ajtó csukódása elõtt még hallom, ahogy azt mondja: "erre nem vagyunk felkészülve..." 

[didyman]

Zakó Mester, hiányoltuk egész nyáron, remélhetõleg csuklott is, mikor Magára terelõdött egy-két szó jól megérdemelt sereink fogyasztáa közben .

[Fym]

Yáááyyy...


Egészen vidám lett az estém...

[komi28]

Ez jóóóóóó ! 

[Zsivaagoo]

Tiszteletem Zakó Mester!

[shr]

Idézet: Zsivaagoo - Dátum: 2005. szept. 2., péntek - 11:05

... Nem szól a hangszóró. Világrengetõ probléma. Ha valaki nem tudja a másolt CD-jét hallgatni - amit mellesleg velem másoltatott, mert olyan nagy az én áldott jó szívem - akkor megszûnik a világ körforgása, leáll a paksi erõmû, a kormányzat szabadságra megy, a hivatalok bezárnak, 100.000 közalkalmazott elveszti a munkáját, a Mol 500 Ft-ra emeli a benzinárat, Sztálin és Hruscsov feltámad, majd bosszúból kilövik az összes atomrakétát amerikára, mert Kennedy elnök megalázta a nagy Szovjetúniót a '62-es kubai rakétaválság idején. Tehát, ha nem szól a hangszóró, akkor az súlyosabb esemény, mint egy tíz gigatonnás atomcsapás Csernobillal kombinálva.

hm, nem lehetsz egy audiofil, ha ennyire érzékenyen érintett a dolog... 

de a zene, az fontos. legalábbis van, akinek igen. tudták ezt már a régiek is, munkadalok meg minden.
engem spec igenis érzékenyen érint, hogy nem tudok zenét hallgatni. leszedtem az Everestet, hogy megtudjam, mi ennek a kis ideiglenes igen egyéni fagyékony aprópicicerkás gépnek az alaplapja. leszedtem a drivert (jó nagy, de a sávszél is megvolt, lejött), felrakta, közben nemtom minek neki win98se cd, elhajtottam a búsba az igényeivel. most már elvileg lenne hang, a winamp és tsai szépen játszanak vmit, de szólni nem szól. de ezt már hagyom békén, majd a rendes gépemmel szórakozom el.
hogy nincs zene, az egy dolog. de ha a nap sem süt, az ember találkozik egy teljesen invalid viselkedésû flashsel (amit az kreál, azt más meg nem eszi), ami ráadásul hetes, amit utál, nincs asztala, széke, ideje és különbenis, akkor az élet egyik alapvetõ elemének, a zenének a hiánya igencsak fájó tud lenni. számítógépezés vagy sima otthoni ellevés zene nélkül az nekem elképzelhetetlen.
szóval, van ilyen 

aranyos topik, kicsit morci voltam reggel a fent említettek s tsaik miatt.
de már nem annyira 

[Zsivaagoo]

Idézet: shr - Dátum: 2005. szept. 21., szerda - 10:38

hm, nem lehetsz egy audiofil, ha ennyire érzékenyen érintett a dolog... 

de a zene, az fontos. legalábbis van, akinek igen. tudták ezt már a régiek is, munkadalok meg minden.
engem spec igenis érzékenyen érint, hogy nem tudok zenét hallgatni. leszedtem az Everestet, hogy megtudjam, mi ennek a kis ideiglenes igen egyéni fagyékony aprópicicerkás gépnek az alaplapja. leszedtem a drivert (jó nagy, de a sávszél is megvolt, lejött), felrakta, közben nemtom minek neki win98se cd, elhajtottam a búsba az igényeivel. most már elvileg lenne hang, a winamp és tsai szépen játszanak vmit, de szólni nem szól. de ezt már hagyom békén, majd a rendes gépemmel szórakozom el.
hogy nincs zene, az egy dolog. de ha a nap sem süt, az ember találkozik egy teljesen invalid viselkedésû flashsel (amit az kreál, azt más meg nem eszi), ami ráadásul hetes, amit utál, nincs asztala, széke, ideje és különbenis, akkor az élet egyik alapvetõ elemének, a zenének a hiánya igencsak fájó tud lenni. számítógépezés vagy sima otthoni ellevés zene nélkül az nekem elképzelhetetlen.
szóval, van ilyen 

aranyos topik, kicsit morci voltam reggel a fent említettek s tsaik miatt.
de már nem annyira 

Egyébként eléggé audiofil vagyok. kilenc évig játszottam a "szárazfán", a régi sörözõmben levizsgáztattam a cigányprímásokat, szóval van énnékem filhállásom. 

Az a hangszaró meg a leggagyibb  Sokolrádióhelyettesítõ  Genius volt. 

A többi írásodat meg nem egészen értem. 

[shr]

Idézet: Zsivaagoo - Dátum: 2005. szept. 21., szerda - 8:58

Egyébként eléggé audiofil vagyok. kilenc évig játszottam a "szárazfán", a régi sörözõmben levizsgáztattam a cigányprímásokat, szóval van énnékem filhállásom. 

Az a hangszaró meg a leggagyibb  Sokolrádióhelyettesítõ  Genius volt. 

A többi írásodat meg nem egészen értem. 

mi nem volt világos? eh, mindegy.
hm, én csak lenyomtam 10 évet zenesuliban, de nem számít.
amúgy nem vettem tutira, hogy nem vagy audiofil, csak oly intoleráns voltál, amit nem értettem. mert lehet lefáradni, ezen vagy azon, de pont a zenei igényeken?

a 2ezer forintos csodahangfalakat én sem tudom szeretni 

viszont visszaolvastam eme topikban, feribá s a perszonálkompjúter. jaj, jaj. nem. tudom, hogy a világban vannak olyan víziók, amik arra utalnak, hogy vannak ennyire ilyen emberek. tudom. de képtelen vagyok elhinni, hogy ez a valóság lenne. inkább érzékcsalódás, a világ meghackelése, mátrix vagy tudomisén.
van, hogy az ember nem ért valamihez.
egyesek itt megállnak, s próbálnak valami utat találni, mások pofátlanul csinálják.
de hogy egy csipetnyi józan esze se legyen valakinek... a gyesznyókhoz is kell valamicske iq, nem? 

hajajj.
arra emlékezem, amikor a coder-l levlistára beesett egy ficek és kijelentette:
"az assamblyben nincs random! csak a pascalban van, ott kiíratom fileba és azt használom assamblyban"
aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa.
de láttam már végzõs informatikus beadandó proggyját is. úgy kezdõdött, hogy program diary;
és szótáracska lett volna, ha az lett volna. én inkább a fejemet fogtam tõle.
de volt már infós, talán nem is elsõéves csaj is, aki megkérdezte a gépteremben, hol kapcsolja be a gépet (AZ a gép spec elõl kapcsolódott, bazinagy power feliratú gombbal, igaz, fehér alapon fehérrel. volt, amelyiken nagy piros kallantyú volt, de oldalt! azt már csak a jobbak találták meg, én speciel érdekes módon igen). vagy a monitort.