[Emvy]

Idézet: Ytse - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 16:15

http://index.hu/tech...dver/ps3041201/

Mert értenek hozzá

           

Idézet

terraflops

[Rive]

Idézet: Ytse - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 15:15

http://index.hu/tech...dver/ps3041201/

Mert értenek hozzá

[SFIJ]

Idézet: Ytse - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 16:15

http://index.hu/tech...dver/ps3041201/

Mert értenek hozzá

egy internetes bulvarlap mercejevel ez a cikk korrektnek mondhato. az mondjuk egy jo kerdes, hogy az index ezeket a 'kis szineseket' mert nem adja ki a prohardver stabjanak, hamar a prohardver ugyis az index lapcsoporthoz tartozik

[h1ghland3r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 14:08

hat nemtom. most hogy a MOL-nak is keszitek olaj es gazipari szoffereket, nekem nagyon lehangolo velemenyem van az 'ipari' FORTRANrol. Ritka igenytelen kodolas, atgondolatlan algoritmus szerkezet, rosszul tervezett fuggvenyinterfeszek, stb... A leg ocsmanyabb basic-es ganyolasra emlekeztet eddig amit lattam. A kedves es neves szerzourak a leg alapvetobb algoritmikus optimakolasokat sem mindig ismerik fel. mindezt ISO szabvanyokban publikalva.

Ezek utan kepzeld el, hogy mit hoztak volna ossze ezek a nepek, ha egy C vagy C++ forditora tehetik ra az ocsmany kis kezuket.

Megaztan a Fortran77 egy ket hianyossaga (no rekurzio, no dinamikus memoria) elegge megkototte a fejlesztok kezet es visszahatott a tervezesre. Soha ennyi szemet callback interfeszt nem lattam mashol, es az egesz foleg amiatt volt, hogy nincs dinamikus memoria. Masreszrol a slendriansaga (cim szerinti parameteratadas, common blokkok, parameterellenorzes hianya) ritka szemet hibakra adott lehetoseget.

[SFIJ]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 17:54

Ezek utan kepzeld el, hogy mit hoztak volna ossze ezek a nepek, ha egy C vagy C++ forditora tehetik ra az ocsmany kis kezuket.

Megaztan a Fortran77 egy ket hianyossaga (no rekurzio, no dinamikus memoria) elegge megkototte a fejlesztok kezet es visszahatott a tervezesre. Soha ennyi szemet callback interfeszt nem lattam mashol, es az egesz foleg amiatt volt, hogy nincs dinamikus memoria. Masreszrol a slendriansaga (cim szerinti parameteratadas, common blokkok, parameterellenorzes hianya) ritka szemet hibakra adott lehetoseget.

a common blokkal ertelmes ember a hianyzo adatrekordokat valtja ugye ki. A gyakorlatban sajnos a common blokkok az eljarasok kozott passzolgatott globalis szemetkupacokka valnak.

A parameter by reference onmagaban nem problema. a problema a const referenece hianya.

Mivel fortranban altalaban batch-eket irkal az emberfia a dinamikus memoria hianya megkerulheto az adatkupac megfelelo dimanzionalasaval.

en azt gondolom szegeny fortranrol hogy nem az informaciotechnologiai brilianssaga tartja eletben, hanem inkabb az, hogy meg egy matematikus vagy fizikus is tud benne 10 perc utan valamit heggeszteni zero programozasi ismertek/elotanulmanyok nelkul.

[Olasz]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. dec. 1., szerda - 18:55

...en azt gondolom szegeny fortranrol hogy nem az informaciotechnologiai brilianssaga tartja eletben, ...

hanem a tehetlenség, ami egy ideig mi viszi elõre 

[hvuk]

Idézet: Olasz - Dátum: 2004. dec. 2., csütörtök - 14:56

hanem a tehetlenség, ami egy ideig mi viszi elõre 

Hát már jó ideje viszi elõre.

Amúgy egyetértek.

[max-pain]

PlayStation 3 chip goes easy on developers

http://news.zdnet.co...22-5476933.html

[max-pain]

Bar a kovetkezo hir konkretan a PS3-ra vonatkozik, de azert bemasolom ide:


http://biz.yahoo.com.../sftu096_1.html

Sony Computer Entertainment Inc. and NVIDIA Announce Joint GPU Development for SCEI's Next-Generation Computer Entertainment System

[Elric]

Csak par megjegyzes, a 65nm 2005-re "sajnos" realis, maximum nem lesz jo yield-je. Az, hogy az IBM-nek nehezen megy a 90nm, nem jelent semmit. Ugyancsak sajnos, az IBM gyakorlatilag elvesztette azt az igen kiemelkedo mikroelektronikai technologiai szerepet, amely 2000-tol jellemezte a ceget. Most egyertelmuen mar masok a vezetok. Tipikusan japan es koreai cegek. Sot a kinaiak is nagyon jonnek fel. Aztan a gyartosor es az inveszticio, ma egy 90nm-es gyartosor ara kb. 2-4 milliard USD. Ez a 45nm-es processzel kb. 8-10 milliard USD lesz. Ha meg a carbon nanotube technologia is bejon, akkor valoszinuleg meg durvabb lesz a helyzet...
Elric

[SFIJ]

Idézet: Elric - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 15:44

Csak par megjegyzes, a 65nm 2005-re "sajnos" realis, maximum nem lesz jo yield-je. Az, hogy az IBM-nek nehezen megy a 90nm, nem jelent semmit. Ugyancsak sajnos, az IBM gyakorlatilag elvesztette azt az igen kiemelkedo mikroelektronikai technologiai szerepet, amely 2000-tol jellemezte a ceget. Most egyertelmuen mar masok a vezetok. Tipikusan japan es koreai cegek. Sot a kinaiak is nagyon jonnek fel. Aztan a gyartosor es az inveszticio, ma egy 90nm-es gyartosor ara kb. 2-4 milliard USD. Ez a 45nm-es processzel kb. 8-10 milliard USD lesz. Ha meg a carbon nanotube technologia is bejon, akkor valoszinuleg meg durvabb lesz a helyzet...
Elric

Elric te mint hozzaerto emer, mit szolsz a mostanaban 'feszitett germanium' alapu megoldasokrol? A 70esek elejen az ipar dobta a germaniumot a nehezebb megmunkalhatosag okan, bar valo igaz, a germanium jobb vezeto mint a Si

[special]

De instabilak az oxidjai. Vagy nem?

[Elric]

A tiszta germaniummal nagyon sok a baj, a gyartasa nagyon maceras. Rengeteg mindennel "osszevesz". Sajnos az en tudasom itt meg is all, mert nem mikroelektronius vagyok. Egyebkent a strained silicon-ra
gondolsz? Az alapvetoen kicsi germanium, amit arra hasznalunk hogy a fole kerulo silicium reteget megnyujtsuk, amitol jobb lesz az elektron mobilitas.
Elric

Szerkesztette: Elric 2004. 12. 09. 16:05 -kor

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 15:49

Elric te mint hozzaerto emer, mit szolsz a mostanaban 'feszitett germanium' alapu megoldasokrol? A 70esek elejen az ipar dobta a germaniumot a nehezebb megmunkalhatosag okan, bar valo igaz, a germanium jobb vezeto mint a Si

Nem nekem szolt ugyan, de: a Ge egyelõre - az elkövetkezendõ 2-5 év, SZVSZ - csak speciális áramkörökbe 'jön vissza'. A vezetés problémája megoldott (Al, Cu vezetékek), a technológia pedig immár MOS alapú (a nyitófeszültség irreleváns). Valamivel nagyobb a kapcsolási sebesség ( elektronmozgékonyság: talán erre gondoltál a 'vezetés' alatt?), cserébe gyártástechnológiai problémák hegyei. Szóval: tapasztalatgyûjtés jön, a Ge pedig versenyezni fog az egyébb alternatívákkal.

Szerkesztette: Rive 2004. 12. 09. 15:59 -kor

[Emvy]

Tovabbi problema a germanium-szilicium hibridekkel, hogy igen eltero a hotagulasuk. Ami kokemeny problema.

[vers]

az látszik hogy a silicon már nem sokáig huzza, jön a nanotube

de mi a baj a fénnyel, régebben olvastam hogy megcsinálták a fénytranyokat, kapukat
miért nem ebben az irányban fejlesztenek? vagy halott a dolog?
felvilágosithatna valaki..

[SFIJ]

Idézet: vers - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 18:47

az látszik hogy a silicon már nem sokáig huzza, jön a nanotube

de mi a baj a fénnyel, régebben olvastam hogy megcsinálták a fénytranyokat, kapukat
miért nem ebben az irányban fejlesztenek? vagy halott a dolog?
felvilágosithatna valaki..

fenylogikaval szvsz eddig a legnagyobb baj imho az 'inband' vezerles problematikaja, tehat az hogy fennyel lehessen vezerelni a 'fenykapcsolot'. ez vagy nem megy vagy pedig igen maceras.

[Neck]

Úristen...   Õszintén, ezeket az ismereteket hobbiból szereztétek be, vagy a fejetekbe verte valaki?
Mintha nem is magyar lenne a topic. Mind1,azért végigolvastam, csak így tovább

[[Chris]]

Nemi fejtegetes/erdekesseg. Hat ha a fele bejon es tenyleg a walkmenbe is ezt raknak, akkor kutyavilag lesz itt. Kivancsi leszek a cell based workstation hogy fog muzsikalni. Ha a PU-t igaba lehetne fogni general purpose cpu-kent, az sokat dobna a dolgon, de ez meg nem fix, ahogy a figura szavaibol kivettem.
Ja, a link: http://www.blachford...ells/Cell1.html

[Asker]

Idézet: [Chris

,2005. jan. 21., péntek - 14:33] Nemi fejtegetes/erdekesseg. Hat ha a fele bejon es tenyleg a walkmenbe is ezt raknak, akkor kutyavilag lesz itt. Kivancsi leszek a cell based workstation hogy fog muzsikalni. Ha a PU-t igaba lehetne fogni general purpose cpu-kent, az sokat dobna a dolgon, de ez meg nem fix, ahogy a figura szavaibol kivettem.
Ja, a link: http://www.blachford...ells/Cell1.html

"
If over clocked sufficiently (over 3.0GHz) and using some very optimised code (SSE assembly), 5 dual core Opterons directly connected via HyperTransport should be able to achieve a similar level of performance in stream processing - as a single Cell.

The PlayStation 3 is expected to have have 4 Cells.
"
           


Dúrva!

Azért elég hihetetlen hogy akkora ugrás lenne hogy 10 db / 5*dualcore/  több mint 3 Ghzes Opteron tudná csak "megközelíteni"

Ha a Cell tényleg olyen jó mint amilyennek a linkben le van írva akkor befellegzett mind az Intelnek AMD-nek /mármint teljesítmény terén/
és az XBOX nak is ha a következõ  generáció hacsak nem a Cell-re épül.
Remélem megjelenik desktopon is mint processor és lesz hozzá chipkészlet is.
Már most elkezdhetek gyûjteni rá.

A Sony hülyére fogja keresni magát
ui:  azért nehezen tudom elhinni hogy 4,6Ghz mikor az Intel a 4et se bírja kinyögni....
      és fogyasztásnál, hõtermelésnél is háromszor csíptem meg magam hogy igaz-e?
:confused: 

Szerkesztette: Asker 2005. 01. 21. 19:59 -kor