[qnadam]

.
(bocs, dupla)

Szerkesztette: qnadam 2004. 07. 22. 15:07 -kor

[qnadam]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 22., csütörtök - 14:56

Nem a kiadó, ha nincs kiadó, akkor is basztathatja az artusjus, ha te otthon írsz egy számot, azt sem teheted fel a netre, csak ha befizeted a jogdíjat az artusjusnak, amibõl õk majd jó esetben 1-2 éven belül neked visszafizetnek 20-30%-ot

jahm, artisjusra gondoltam, amikor a kiadó csesztette az 1üttest, az külföldön volt. valahol egy zenész szépen le is írta és kiszámolta, hogyha befizetné a jogdíjat saját számai letöltése után, akkor mennyit kapna belõle vissza és mikor... keveset.

jáj, a röhejt ly nal írtam, brr

Szerkesztette: qnadam 2004. 07. 22. 15:06 -kor

[BigBear]

Idézet: qnadam - Dátum: 2004. júl. 22., csütörtök - 16:05

jahm, artisjusra gondoltam, amikor a kiadó csesztette az 1üttest, az külföldön volt. valahol egy zenész szépen le is írta és kiszámolta, hogyha befizetné a jogdíjat saját számai letöltése után, akkor mennyit kapna belõle vissza és mikor... keveset.

jáj, a röhejt ly nal írtam, brr

Ja igen: Artisjus.

Volt egy mûsor, amiben kiderült, hogy õk nem mindegyik elõadóval állnak kapcsolatban, azaz nem juttatnak vissza mindenkinek pénzt, csak azoknak, akik x kiadóval/kiadókkal állnak kapcsolatban. De a jogdíjat mindegyik elõadótól, mindegyik termék után beszedik. Azért ez is nem gyenge pofátlanság.  

[scaurus]

Lectoris salutem!

1./ Sok legenda kering az ARTISJUS-ról.
És tudja valaki, hogy valójában kikbõl áll és hogyan mûködik?

Idézet a http://www.artisjus.hu/ honlapról:

"Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület a zenei és irodalmi szerzõi jogok közös jogkezelõ szervezete. Tagjai között található közel 900 zeneszerzõ, szövegíró, irodalmi szerzõ és zenemûkiadó.

Ez a szervezet többek között a mûvészek (azt nem hiszem, hogy a közel 900 tag mindegyike "profitéhes, szemét" kiadó volna) SAJÁT szervezete; ha nem tudják a SAJÁT szervezetükben a SAJÁT érdekeiket érvényesíteni, akkor más miért segítsen rajtuk?

Arról nem is beszélve, hogy bár miniszteri felügyelet mellett mûködik, attól még az ARTISJUS egy EGYESÜLET, azaz CIVIL SZERVEZET, tehát a tagjainak van lehetõségük - elvileg - beleszólni abba, hogyan és miképp menjenek a dolgok.
Hogy ez macerás? Kérem errõl szól a demokrácia...

2./ Az is valószínû, hogy, ahogy most állnak a díjak elosztásával az nem jó, de azért nem kellene azt sem elfelejteni, hogy a nagy kiadók nélkül sok ismert (valódi) mûvész sehol sem lenne.

Valete: scaurus

p.s.: úgy tudom, hogy 2004. május 01. napjától enyhültek - ha nem is túlzottan, de mégis... - a kötelezõ közös jogkezelés szabályai, azaz a szerzõk mûveik bizonyos (jogi értelembe vett) felhasználásai esetén kiválhatnak a közös jogkezelésbõl és maguk érvényesíthetik a szerzõi jogaikat (ha tudják).

És az sem lehet véletlen, hogy már 1886(!)-ban létrejött a Berni Uniós Egyezmény, amely a szerzõi jogok nemzetközi érvényesíthetõségével (is) foglalkozik...

[scaurus]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 22., csütörtök - 14:56

Nem a kiadó, ha nincs kiadó, akkor is basztathatja az artusjus, ha te otthon írsz egy számot, azt sem teheted fel a netre, csak ha befizeted a jogdíjat az artusjusnak, amibõl õk majd jó esetben 1-2 éven belül neked visszafizetnek 20-30%-ot

Helló!

Ez nem valószínû, hogy így van, mert szerzõi jogdíj a szerzõnek jár azért, mert más harmadik személy az õ mûvét (fel)használja.
Vannak esetek amikor a jogdíjat maga a szerzõ szed(het)i be és vannak esetek, amikor csak az ARTISJUS.

Azonban a szerzõ fõszabályként a saját mûvével azt tesz amit akar, tehát ingyen letölthetõvé is teheti és jogdíjat ezért nem kell fizetnie.

Akkor nem teheti letölthetõvé a mûvét, ha egy kiadóval adatta ki.
Azért az neked is rosszul esne, hogy több-kevesebb pénzt beleölsz egy lemezbe, amibõl több-kevesebb profitot vársz, aztán kiderül, hogy a "kedves" mûvész ingyen leötlthetõvé tette a honlapján...

Üdv: scaurus

SZERKESZTVE: helyesírási és stilisztikai hibák

Szerkesztette: scaurus 2004. 07. 23. 18:10 -kor

[Bogyosz]

Idézet: scaurus - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 18:55

Idézet a http://www.artisjus.hu/ honlapról:

"Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület a zenei és irodalmi szerzõi jogok közös jogkezelõ szervezete. Tagjai között található közel 900 zeneszerzõ, szövegíró, irodalmi szerzõ és zenemûkiadó.'

Akkor már csak azt nem értem, hogy miért van az írható CD-k dobozán matrica, és miért kerül ezért többe? És ha én csak a saját fényképeimet akarom kiirni?!  :confused:

Szokásos téma - már a 26 milliomodik bõrt húzzák le rólunk. 

[INT21H]

Idézet: Bogyosz - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 18:23

Akkor már csak azt nem értem, hogy miért van az írható CD-k dobozán matrica, és miért kerül ezért többe? És ha én csak a saját fényképeimet akarom kiirni?!  :confused:

Szokásos téma - már a 26 milliomodik bõrt húzzák le rólunk. 

Errõl ezt a történetet hallottam:
Megkérdezték a WIPO (World Intellectual Property Org.) elnökét az üres CD-matricázásról, egy kötetlen beszélgetés folyamán. Elvégre itt egy érdek (a szerzõi jogtulajdonosok) áll sok más érdekkel (pl egyszerû felhasználók) szemben. Milyen jogi alapja van az egésznek akkor?
Válasz röviden: "Az erõsebb kutya b.szik."

Szerkesztette: INT21H 2004. 07. 23. 21:38 -kor

[Mumia]

A DVD-n is van, pedig arra még csak nem is zenét ír az ember fia.

[BigBear]

Idézet: Bogyosz - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 20:23

Akkor már csak azt nem értem, hogy miért van az írható CD-k dobozán matrica, és miért kerül ezért többe? És ha én csak a saját fényképeimet akarom kiirni?!  :confused:

Szokásos téma - már a 26 milliomodik bõrt húzzák le rólunk. 

A hivatalos szöveg valami olyasmi, hogy mivel többségében nem saját anyagot írnak rá az emberek, de ezt nemigen lehet szûrni, ezért aztán mindegyikre rákerül a matrica.

(Magyarul csatlakozva az elõttem szólóhoz: "Az erõsebb kutya b.szik."   )

[Mumia]

Idézet: scaurus - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 18:55

attól még az ARTISJUS egy EGYESÜLET, azaz CIVIL SZERVEZET,

Ha viszont civil szervezet, akkor hogyan van jogköre, adókat kivetni.

A magnókazetta miben más mint a CD? Arra még valószínûbb, hogy zenét tesznek, akkor azon miért nincs és nem is volt soha matrica?

Szerkesztette: Mumia 2004. 07. 23. 21:44 -kor

[BigBear]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 22:43

Ha viszont civil szervezet, akkor hogyan van jogköre, adókat kivetni.

A magnókazetta miben más mint a CD? Arra még valószínûbb, hogy zenét tesznek, akkor azon miért nincs és nem is volt soha matrica?

Nagyon jó kérdések! 
Ezekre én is kíváncsi lennék bizony.

[Öregördög]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 22:43

Ha viszont civil szervezet, akkor hogyan van jogköre, adókat kivetni.

A magnókazetta miben más mint a CD? Arra még valószínûbb, hogy zenét tesznek, akkor azon miért nincs és nem is volt soha matrica?

Idézet

Másolás magáncélra, kivételekkel

A probléma feloldására kínálnak módot a szerzõi jogok közös kezelését végzõ szervezetek, melyek átalánydíjat szednek, amit aztán közös megegyezés – vagy annak híján a törvény – szerint szétosztják a beszedett javakat az alkotók között. Így mi is felárat fizetünk azokért a kazettákért, CD-kért és nem utolsó sorban DVD lemezekért, melyeknek a fóliáján szerepel a szerzõk és zenészek közös jogképviseleti egyesülete, az Artisjus hologramja. (Az Artisjus aztán a nem hozzá tartozó mûvészeti ágakért beáramlott összeget továbbadja más egyesületeknek.)

A törvény szerint az üres adathordozókért fizetett felárat a sugárzott vagy más közvetített adásból felvett, illetve az adathordozókon forgalomba hozott jogvédett anyagok másolásáért fizetjük. Másolni tehát szabad: magáncélra, ha az közvetve sem jár haszonnal, továbbá nem sérti a szerzõ jogos érdekeit – pontosít a törvény. Magyarán nem juthatunk pénzhez mi magunk, és nem juthat emiatt kevesebb pénzhez a terjesztõ. Ezt nevezi a törvény "szabad felhasználásnak", melynek szigorúan megszabott keretei között ingyen felhasználható a legtöbb mû (építészeti alkotások másolását például konkrétan kizárja a törvény a szabad felhasználásból, de ennél a mindennapokban gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a szoftverek magáncélú másolását is). Ez leginkább a fogyóeszköz gyanánt elhasználódó adathordozók esetében hasznos: a túl sokat használt mágnesszalagok megnyúlnak és elkopnak, tartalmuk élvezhetetlenné válik, szerencsétlen esetben begyûrõdnek, elszakadnak.

Attól még, hogy _nem jelezték_ matricával, átalánydíj volt rajta.

[Mumia]

Tökmind1 minek nevezzük, átalánydíj, adó, bírság, akármi.

Viszont ha ennek a kifizetésével elvileg megváltom azt, hogy ne büntessenek, akkor miért teszik mégis?

A másik kérdés meg nyitott, hogy miért csak a CD és a DVD? Az mitõl gonoszabb, a magnó és VHS kazettánál?

Egyébként egy óriási ellentmondás is van ebben, az a kitétel, hogy csak akkor lehet másolni, ha ezzel a szerzõ nem jut kisebb bevételhez. Ez esetben viszont megint miért fizetek? Azt hittem azért, hogy a kiesett bevételüket kompenzálják ha rádióból, vagy tv-bõl veszek fel. De ezek szerint azt sem szabad, a beépített sarc ellenére sem, mert az is kiesést okoz, neki sokkal jobb lenne, ha nem felvenném, hanem megvenném boltba 7999ft-ért.

Szerkesztette: Mumia 2004. 07. 24. 08:53 -kor

[scaurus]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 24., szombat - 9:49

Tökmind1 minek nevezzük, átalánydíj, adó, bírság, akármi.

Viszont ha ennek a kifizetésével elvileg megváltom azt, hogy ne büntessenek, akkor miért teszik mégis?

A másik kérdés meg nyitott, hogy miért csak a CD és a DVD? Az mitõl gonoszabb, a magnó és VHS kazettánál?

Egyébként egy óriási ellentmondás is van ebben, az a kitétel, hogy csak akkor lehet másolni, ha ezzel a szerzõ nem jut kisebb bevételhez. Ez esetben viszont megint miért fizetek? Azt hittem azért, hogy a kiesett bevételüket kompenzálják ha rádióból, vagy tv-bõl veszek fel. De ezek szerint azt sem szabad, a beépített sarc ellenére sem, mert az is kiesést okoz, neki sokkal jobb lenne, ha nem felvenném, hanem megvenném boltba 7999ft-ért.

Idézet

Ha viszont civil szervezet, akkor hogyan van jogköre, adókat kivetni.

A magnókazetta miben más mint a CD? Arra még valószínûbb, hogy zenét tesznek, akkor azon miért nincs és nem is volt soha matrica?

Helló!

1./ Nem mindegy.

Szerzõi jogdíjat egy mû jogszerû felhasználásáért,
bírságot pedig jogsértés következményeként fizetsz.

2./ Az üres audió/videókazetta árában is van - régóta- jogdíj, függetlenül attól, hogy matricázzák vagy sem.
Ennek oka valószínûleg az, hogy az audió/videókazetta jelentõsége egyre kisebb, saját ismeretségi köröm 90%-ban (!) megszabadult ezektõl, ami kellett azt cd/dvd-re írták, aztán kihajították az audió/videókazettákat, bakeliteket.

3./ Az üres adathordozó árába beépített jogdíj, ami egyébként nem egy jelentõ összeg (ETTÕL NEM LESZ 2x annyi az ára) a szerzõi jog által szabadfelhasználásnak minõsített felhasználás (pl.: magáncélú másolás) miatt kiesõ jodíjat kompenzálod - azaz pontosan azt, hogy nem a 7.999,-Ft-os DVD-t veszed meg, hanem felveszed a filemt TV-bõl.

Ezért van az, hogy, amennyiben amit csinálsz NEM minõsül a szerzõi jogi törvény szerint szabadfelhasználásnak, és elõzetesen nem kértél engedélyt és/vagy nem fizettél jogdíjat, úgy annak már polgári jogi és büntetõ jogi következményei is lehetnek.

Márpedig szoftvert, másolás védett CD/DVD-t magáncélra sem lehet másolni...

4./ Senki nem mondta, hogy az üres adathordozó árába beépített jogdíj tökéletes megoldás volna, de aki tud jobbat, ami a GYAKORLATBAN is mûködik, úgy azt az ARTISJUS és az üres adathordozót nem másolásra használó fogyasztói réteg a keblére fogka ölelni.

5./ Már a nevében is benne van: EGYESÜLET.
Az egyesület pedig civil szervezet, nem az államapparátus része.

Az már más kérdés, hogy törvény feljogosíhat egy civil szervet is hatósági jogkör gyakorlására.

A történet pedig röviden ez: amikor valaki egy szerzõi alkotást fel akar hasznáni, akkor szerzõdést kell kötnie a szerzõvel és a szerzõdésben kell(ene) megállapodni a díjról.
Már a XIX. sz végén belátták, hogy ez fizikailag is kivitelezhetetle: pl.: a zenészek megbolondulnának, ha a zeneszámaik lejátszása vonatkozásában minden egyes rádióadóval külön-külön kellene megállapodniuk és külön-külön kellene a díjat behajtaniuk.

Ezért találták ki a (kötelezõ) közös jogkezelést, azt, hogy legyenek olyan szabályok, hogy bizonyos felhasználások (pl:rádióban lejátszás) esetén nem kell külön-külön szerzõdést kötni, hanem egy fix díj leszurkolása ellenében lejátszhatják a zeneszámokat.
A közös jogkezelésre pedig maguknak a jogosultaknak (szerzõknek) kell egy szervezetet létrehozni, és adott esetbeen állami felügyelet mellett a díjakat megállapítani és beszedni.

Szóval arról nem az állam tehet, hogy esetleg az ARTISJUS nincs a helyzet magaslatán, hanem az ARTISJUS tagjai és annak vezetése...

Üdv:scaurus

[scaurus]

Itt a 2004. évre az ÜRES ADATHORDOZÓK-ra vonatkozó díjtábla azért, hogy lássátok, azért nem ez a díj 2x-i meg az adathordozó árát.
A CD-ék esetében azért nem különösen sok a díj, és szerintem a DVD esetében sem megeröltetõ az a 150,-Ft.

Fizetendõ jogdíj:

Audiokazetta
60 percig 23 Ft/db
90 percig 28 Ft/db
90 perc felett 34 Ft/db

Videókazetta
120 percig 55 Ft/db
180 percig 70 Ft/db
195 percig 76 Ft/db
240 percig és a felett 98 Ft/db

Nyersanyagimport
Hanghordozó nyersanyag 244 Ft/1000 m

Videó-képhordozó nyersanyag 286 Ft/1000 m

DVD-típusok
DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW 150 Ft/db
DVD-RAM 150 Ft/db

CD-R típusok
CD-R és CD-RW 300 MB-ig 16 Ft/db
CD-R és CD-RW/Data 700 MB-ig 44Ft/db
CD-R és CD-RW/Audió, ill. 700 MB felett 64 Ft/db

Egyéb
Minidiszk 64 Ft/db
MP3 lejátszóba integrált memóriakártya 530 Ft/32 MB-onként
MP3 típusú lejátszóhoz kártya 530 Ft/32 MB-onként
Audió lejátszásra alkalmas memóriakártya 320 Ft/32 MB-onként

[INT21H]

Idézet: scaurus - Dátum: 2004. júl. 24., szombat - 13:22

Itt a 2004. évre az ÜRES ADATHORDOZÓK-ra vonatkozó díjtábla azért, hogy lássátok, azért nem ez a díj 2x-i meg az adathordozó árát.
...

Valóban nem kétszerezi, de CD-re nagyon sok, több mint a költség 30%-a. Még az ÁFA is kevesebb.
A memóriakártyára meg pofátlanul sok, fõleg ha tárolókapacitásra vetítem a kirótt sarcot.
Winchesterekre is szednek díjat?

Más: Ha én a matricapénz azért fizetem, hogy a tisztességes felhasználásra (fair use) feljogosítsam magam, és ez által kárpótoljam a mûvészeket, akkor a tisztelt kiadók miért korlátozzák a jogszerûen vásárolt mûsoros adathordozók használatát?
A különféle másolásvédelmekre gondolok...

[Mumia]

Hogy ne másold le a szomszédnak. Az már nem fair use. Viszont szvsz az sem az, hogy a legtöbb másolásvédelem negatív hatással van a minõségre, és vagy a használhatóságra, kompatibilitásra.

[Mumia]

Az egész matricásdi egy nagy áll-intézkedés, semmi zéró értelme van.

1: Hogyan állapítják meg, hogy a szomszéd kispistáét másoltam le, vagy esetleg a tv-bõl vettem fel a filmet? Elõbbit nem szabad utóbbi viszont elvileg fair-use, mégsincs különbség a végeredményben.

Gyakorlati tapasztalat pedig az, hogy b@sznak rá honnan van neked a zene/film, ha nem eredeti rádverik a büntit, ha esetleg odajutsz, hogy elviszik.

[scaurus]

Idézet: INT21H - Dátum: 2004. júl. 24., szombat - 15:40

....
Winchesterekre is szednek díjat?

Más: Ha én a matricapénz azért fizetem, hogy a tisztességes felhasználásra (fair use) feljogosítsam magam, és ez által kárpótoljam a mûvészeket, akkor a tisztelt kiadók miért korlátozzák a jogszerûen vásárolt mûsoros adathordozók használatát?
A különféle másolásvédelmekre gondolok...

1./ Még kitalálhatják!
Relative sok ideig nem volt jogdíj a CD-R árában sem...

2./ A szerzõi jog fõszabálya: egy mû felhasználásáért díjazás jár a szerzõnek.
Ehhez képest kivételes szabály az ún. szabadfelhasználás, amelyet törvény engedélyezhet.

A korábban említett Berni Uniós Egyezmény, amelyhez Magyarország is már régen csatlakozott, az egyezményt aláíró államok részére elõírja, hogy minden állam a saját, nemzeti szerzõi jogi törvényében szabadfelhasználást csak az alábbi feltételek esetén engedélyezhet:
a) kivételes eset,
b) nem sérelmes a mûre nézve,
c) indokolatlanul nem sérti a szerzõi jog jogosult érdekeit.

ad a) Namármost, a CD/DVD-re írás egyre kevésbé tekinthetõ kivételes tevékenységenk, szinte már nincs olyan konfiguráció amiben ne lenne cd-író.
/Más kérdés, hogy a videókazetta másolás sem volt kivételes dolog, de az legalább analóg volt és az 5. másolat már élvezhetetlen.../

ad b) A CD/DVD-re írás a mûre nézve nem sérelmes.

ad c) A szerzõre viszont  sérelmes, hiszen az üres adathordozó díjból nem kap annyi díjat, mint a mûsoros adathordozó megvásárlása esetén.
És indokolatlanul sérelmes, mert szerintem semmi indoka nincs annak, hogy egy üzleti vállakozás keretében, kifejezetten magánfelhasználásra szánt mûvet boldog-boldogtalan szinte ingyen másolgasson.

Tehát a szerzõi mûvek CD/DVD-re írása a Berni Uniós Egyezeménynek a szabadfelhasználásra meghatározott 3 feltételébõl 2-t nem teljesít.
Ez a nemzetközi jogi alapja annak a szabálynak, hogy a másolásvédelemmel ellátott mû magáncélra sem másolható jogszerûen.

Sõt, az sem elképzelhetetlen, hogy a CD/DVD-re írás a jövõben kikerül a szabadfelhasználásból, és szerzõi mûvet még magáncélra sem lehet majd díjfizetés nélkül másolni.
/Ugyanúgy, ahogy NEM lehet könyvet, folyóiratot sem jogszerûen teljes terjedelmében fénymásolni.
Teljes könyv folyóirat, könyv csak kézzel vagy írógéppel másolható.../

3./ Amikor megveszel egy szerzõi mûvet a boltban (magyarul CD/DVD-t) akkor közted és a szerzõi jog jogosultja között létrejön egy szerzõdés, melynek az a lényege, hogy te kifizeted a termék árában a jogdíjat (is) és ezért a jogdíjért te otthon a saját és baráti köröd szórakoztatására hallgathatod/nézheted a mûvedet, de ez a végfelhasználói árba beépített jogdíj NEM JOGOSÍT FEL semmi többre, tehát fõszabályként nem többszörözheted, nem terjesztheted, és nem közvetítheted a nyilvánosság felé!

Üdv: scaurus

[scaurus]

Idézet: Mumia - Dátum: 2004. júl. 24., szombat - 15:58

1: Hogyan állapítják meg, hogy a szomszéd kispistáét másoltam le, vagy esetleg a tv-bõl vettem fel a filmet? Elõbbit nem szabad utóbbi viszont elvileg fair-use, mégsincs különbség a végeredményben.

Gyakorlati tapasztalat pedig az, hogy b@sznak rá honnan van neked a zene/film, ha nem eredeti rádverik a büntit, ha esetleg odajutsz, hogy elviszik.

1./ Nem érdekel senki sem, ezt átalányként fizeted akár mire is használod az üres adathordozót.

Már párszor leírtam, többször nem fogom: ha vki. kitalál igazságosabb, jobb és a gyakorlatban mûködõ módszert, az jelentkezzen az ARTISJUS-nál.

Mert azt nem igazán lehet vitatni, hogy a szerzõnek azért jár valamiféle díj a mûve használatáért...

2./ Nekem van ezzel ellentétes tapasztalatom (a nyomozóhatóságok is egyre rutinosabbak lesznek), már hallottam olyanról, hogy a legális, szabadfelhasználásnak minõsülõ másolatokat már a nyomozás során visszaadták.

Arról nem is beszélve, hogy az ARTISJUS honlapján is olvasható, hogy a jelenlegi magyar szabályozás alapján a mûrõl készült magáncélú másolat a szabadfelhasználás körébe tartozik, és teljesen mindegy mondjuk, hogy az a példány, amirõl a másolat készült az jogszerû forrásból ered-e vagy sem, magyarul: ha net-rõl töltesz le valamit az jelenleg nálad mindenképpen jogszerû másolat, az a tartalomszolgáltató dolga és felelõssége, hogy csak jogszerûen letölthetõ anyagot tegyen ki a honlapjára.
/Az más kérdés, hogy a fájlcsere, fájlmegosztás semmilyen formában nem jogszerû./

Pl. nyugatabbra ezt szigorúbban veszik, vannak országok ahol már elõírták: ha az a mû, amirõl a másolat készül nyilvánvalóan jogszerûtlen példány, akkor az errõl készült másolat is jogszerûtlen.

Üdv: scaurus