[Wyco]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:18

Talán azért, mert a Bibliában fogalmazódott meg elõször tételesen és egyértelmûen, mindenki számára kötelezõ érvénnyel.

Az egész dolognak nincs értelme. Nem amit te irsz hanem...ugye a kereszténység elterjedése elott volta politeista (többistenhívõ) közösségek, melyek nem is voltak annyira kicsik. Meglepõ modon elég jól éltek a saját világukban, pl ugye görögök, rómaiak, vándornépek, stb...Erre jött egy társaság, azt állitván, hogy az mind fals, hazug (és aki ellenkezik az jobb ha menekul) mert csak egy isten van, aki egy csomo olyan dolgot amit az eddigi istenek, (akik elvileg nem is léteztek) megengedtek, már nem enged meg, sõt, ha mostantol nem ugy élsz ahogy Õ mondja, akkor pokolra veled.  Az egész kereszténységet rákényszeritették az emberiségre, vagy erõvel vagy szép szóval, de inkébb erõvel. Ha annak idején a rákényszerités nem lett volna olyan sikeres, szeirntem ma mindannyian tûzanyákat és holdapákat, vagy esetleg Zeuszokat és Jupitereket imádnánk, és röhögnénk a szánk sarkában, hogy "micsoda fura tanokat tanitottak annak idején..."

[guga]

Idézet: Wyco - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:15

Szeirnted akkor milyen arányban megtérnek meg emberek a másik szavát követve?

A megtérés is egy hibás fogalom. Remélem, hogy általam soha nem fog megtérni senki :Ð mert az nem jelentené azonnal azt, hogy a mennyországba jut.

A megtérés annyit jelent, hogy valamitõl eltávolodva és attól folyamatosan távolodva, majd miután felismerte vagy valaki segített neki felismerni, akkor visszafordul, de az nem azt jelenti, hogy azonnal oda is ért, ahonnan elfelé ment :Ð remélem nem voltam bonyolult.

Ha valaki iskolás lesz, az sem végzi el azonnal, vannak fokozatok.

Mint ahogy valaki üdvösséget kap, igaz emberré válik és már semmi bûne sem lesz, így az sem azt jelenti, hogy onnantól semmi probléma, minden rendben. Akkor kezdõdik csak a java.

Az üdvösség és hit hasonlatos a Galillei féle példához, attól, hogy mától hiszek benne, hogy forog a föld még nem viselkedhetek úgy, mint ha mától forogna és minden stimm. Csak helyes hitre tettem szert és az által kell fejlõdnöm, azaz csatlakoztam valami kész dologhoz.

Amióta Isten megteremtette az embert és az bûnbe esett majd eltávolodott tõle, Isten azóta kínálja mindenkinek a kegyelmét, sok-sok ószövetségi Jézus elõképével majd az újszövetségi Jézussal. Azaz a föld már forog, Jézus a halálával fizetett az én bûneimért is.

Ha valaki meghív egy tömeges vacsorára és közli, hogy gyere nyugodtan és egyél bátran, akkor tehetem, bízva abban, hogy Õ már rendezte a számlámat. Nincs semmi félnivalóm a tulajdonostól vagy a pincértõl, nem kell rettegnem, hogy vajon rámüvöltenek  mit csinálsz itt? Isten megígérte a Bibliában, hogy Jézus elvitte minden bûnömet, tehát a tulajdonjoga már az övé, Õ felel érte Isten elõtt s nem én. Ez megtörtént már 2000 éve, mint ahogy a föld sem azóta forog, mióta azt hiszik.

[Wyco]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:23

Megnéztem a Vatikán honlapján, és semmi különöset nem találtam a szövegben. Szövegkörnyezetbõl kiragadva persze bulvártémát is lehet csinálni belõle. A lényege inkább az volt, hogy a férfi és a nõi nem biológiai természetû, ami szúrja a szemüket a "majd én eldöntöm, hogy mi akarok lenni" felfogás képviselõinek.

Nem olvastam igazság szerint, ugyhogy nem tudom a pontos részleteket. Viszont a nagy vitán kivul ami most megy vajon lesz valami hatása a dolognak az emberiség szempontjábol? Vagy csak egyetértés szunetik hogy "jó" v "rossz" vagy valami hasonló?

[Samott]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:18

Talán azért, mert a Bibliában fogalmazódott meg elõször tételesen és egyértelmûen, mindenki számára kötelezõ érvénnyel.

Emlekeim szerint mar joval a biblia elott ervenyesek voltak ezek az ertekek... azert mert ott is megjelenik, meg nem leszen kizarolagosan "kereszetenyi" ertekek... a vilag olyan reszein is ezekhez a szabalyokhoz tartjak magukat az emberek ahol nem jellemzo a keresztenyseg. Szoval miert is "kereszetnyiek" ezek? :confused:

Samott

[Miki2]

Idézet: Wyco - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:29

Viszont a nagy vitán kivul ami most megy vajon lesz valami hatása a dolognak az emberiség szempontjábol? Vagy csak egyetértés szunetik hogy "jó" v "rossz" vagy valami hasonló?

Már a vita megléte is jótékony az emberiség számára. A keresztények iránymutatásként használhatják a körlevelek tartalmát a közösségekben kialakult vitákban 

[Dorien]

A biblia "hitelességérõl"

[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:31

Emlekeim szerint mar joval a biblia elott ervenyesek voltak ezek az ertekek... azert mert ott is megjelenik, meg nem leszen kizarolagosan "kereszetenyi" ertekek... a vilag olyan reszein is ezekhez a szabalyokhoz tartjak magukat az emberek ahol nem jellemzo a keresztenyseg. Szoval miert is "kereszetnyiek" ezek? :confused:

Samott

Az emberi életet - valamilyen módon - minden társadalom védi -ilyen vagy olyan eszközzel, de védi. Védte azt a bibliai idõket megelõzõen is, ez igaz. Viszont a Biblia - és különösen az Újszövetség - tartalmat ad a tiltásoknak, ezt hívjuk erkölcsnek. A "ne ölj!" tiltás mögé erkölcsi támogatás került Jézus által. A keresztény számára a gyilkolás törvényi tilalmát a lelkiismeret (ez is keresztényi kifejezés) is erõsíti. Magyarán, ha olyan területre kerül, ahol szabadon lehet ölni, ott sem fog.
Ezzel szemben az ateizmus - és különösen a liberális - eszmék sokkal pragmatikusabban állnak a törvényi tilalmakhoz ("mindent szabad, amit nem tilt a törvény", ugye).

Szerkesztette: Miki2 2004. 08. 07. 17:47 -kor

[Miki2]

Errõl jutott eszembe jutott egy liberális választási program egy -számomra emlékezetes- sora:
(Valahogy így szólt)
"Erkölcsi értékrend, mint olyan, nem létezik, mert a világ folyamatosan változik és fejlõdik"

[lameXpert]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:12

Pont errõl szól az egész, hogy ha problémád van (nekem is van), akkor attól függetlenül, hogy milyen jellegû vagy milyen súlyú, azt bátran elõhozd és megoldást kaphass rá Isten elõtt. Isten nem vádol senkit sem, nem rak rá plusz terheket és nem Ítél. Azért élsz, hogy megtapasztalhasd a kegyelmét.

Az eredendõ bûn

Az eredendõ bûn, amelytõl csak Jézus Krisztusnak lenne hatalma megváltani bennünket, alapvetõ szerepet játszik a keresztény tanításban. Pál apostol rögzítette Leveleiben súlyos következményeit: "Miképpen egy ember által jött be a világra a bûn, és a bûn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek." - jelenti ki. "A halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, a kik nem [az Ádám esetének hasonlatossága szerint] vétkeztek..." De "miképpen egynek bûnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása." (Pál apostol levele a Rómabeliekhez, 5.) Ádám elhozta a halált, a Messiás pedig legyõzte. Szent Pál megnevezte azt is, akinek hatalma van a halálon: "az ördög", hirdeti ki ünnepélyesen. (A zsidókhoz írt levél, 2. 14.)
Ismeretes, hogy az eredendõ bûn dogmája nem gyõzte meg valamennyi keresztényt. Már az elsõ századokban egy afrikai püspök, Pelagius, is azt hangoztatta - Isten tudja, milyen személyes kinyilatkoztatás alapján -, hogy az ember már halandónak született. Püspöktársai elítélték, õ azonban makacs eretneknek bizonyult. Azt állította - eheu dictu -, hogy Ádám bûne nem illette gyermekeit, s hogy már Jézus Krisztus elõtt is léteztek bûn nélküli emberek. Az eredendõ bûn és a pokolra jutás, ami ennek következménye lett, századokon át nyugtalanítja majd a keresztények lelkiismeretét és kelt kétségeket. Így például a manicheusok, azaz a legveszedelmesebb eretnekek, akikkel Szent Ágoston oly sokat viaskodott, tagadták a létezését1, késõbb pedig Rotterdami Erasmus, miközben keresztényként Assisi Szent Ferenchez állt közel, és éles diplomáciai érzékkel bírt, merészkedett ezen a ponton bírálni a Szentírást. Luthert a tridenti zsinat azért ítélte el 1546-ban, mert azt állította: az eredendõ bûn maga a rossz bírvágy (Böse Begierlichkeit), amely még a keresztelés után is az emberben marad, "de azt nem veszik nála figyelembe" . Luthernak legalább volt személyes, nem túl szívélyes találkozása a Gonosszal: lásd az utóbbi fejéhez vágott tintatartó esetét. Manapság az eredendõ bûn tana sok hívõt kételkedésre késztet, egy modernista püspök egyenesen botrányosnak nevezte2.

[Samott]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:46

Ezzel szemben az ateizmus - és különösen a liberális - eszmék sokkal pragmatikusabban állnak a törvényi tilalmakhoz...

Nem ertem miert kell iderancigalni a liberalis eszmeket... azok csak a felesleges tilalmakat ellenzik. Csak annyit akarnak, hogy ne szoljon bele senki az eletedbe... a mai torvenyek pedig nagyresz a felvilagosult, liberalis allamnak koszonhetoek... nem a liberalizmus ellen kuzdenek az egyhazak, hanem a felvilagosult polgarok ellen.

Samott

[Omega]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 18:12

Tudom, ez nekem jelenti a legnagyobb problémát.

Túl sok van bennem és túl nagyra tartom azokat, Istent és az akaratát, szellemiségét, jellemét, szívét pedig, mint valami "na ha már itt vagy vess erre is egy pillantást, mert esse kutya, ez is ér valamit" szinten produkálom.

Tõlem hamarabb átveszik a nnyémáinnen-t, hõõõjjj, küvecs, ákker és még sorolhatnám a végtelenségig, mint bárki is Isten ismeretét.

Így van. S miért van így? Hosszas volna pontosan kifejteni. Elég az hozzá, hogy a hit és vallás már az õsemberek kora jelen van... mert az ember nem ért dolgokat. De úgy alakult, hogy az ember egyre több mindent megértett, így egyre kevesebb dolognak nyilvánított misztikus magyarázatot. Viszont jobb lett az intuíciós készsége, így könnyebb lett 'befolyásolni'. Megerõsödött a vallás újra. Megtorpant a ráeszmélés folyamata. Eretnekek, boszorkányok égetése...

...ám lassan gyõzött a realitás, a tudomány, s valami visszafordíthatatlan kezdõdött el. A tudomány fejlõdése exponenciálisan gyorsult. A 'hit', a vallás gyakorlása a szegények és a tehetõsök körére szûkült. Ezt felbolydították a háborúk, amelyek már nem voltak olyanok, mint azelõtt.

Késõbb pangás. Csend uralkodott... fejlõdés, gépek, gõzhajtás. Gyárak, hajók, elviekben mind mind a jólétet szolgálják... hitték. És a 'leigázás' klasszikus célja megszûnt létezni. Már nem csupán a dicsõségszerzés volt a fõ cél. Az emberek erõsen visszatértek õsi ösztöneikhez: zsákmányszerzés. Mintha kevés volna minden.
XX. század elsõ fele. Két 'világ'háború. Durvultak a dolgok, az eszközök. A vadállati leigázó, gyilkoló ösztön, intelligenciával (tudománnyal) párosult. Magyarázat, érvek, ellenérvek, csúsztatások. A XIX. század politikája hihetetlen módon kifinomult.

Aztán elcsitult a vihar, s kisebb, de annál komolyabb fenyegetések kerültek képbe. Bizony, a XX. század '70-es éveinek vége felé járunk, hihetetlen dolgok történnek.

Akik a hidegháború után születettek és csak tanulni tudják a történelmet... azok közül kevesen gondolkodnak... beleszülettek a 'békés' fogyasztói társadalomba. Média. Kifinomultnak hitt oktatási rendszer. Globalizáció.

Idézet

Pont errõl szól az egész, hogy ha problémád van (nekem is van), akkor attól függetlenül, hogy milyen jellegû vagy milyen súlyú, azt bátran elõhozd és megoldást kaphass rá Isten elõtt. Isten nem vádol senkit sem, nem rak rá plusz terheket és nem Ítél. Azért élsz, hogy megtapasztalhasd a kegyelmét.

De addig, amíg királyként élsz vagy bárki más

Melyik király kér kegyelmet?

Mivel hibásnak lettem teremtve így Isten nem várja el tõlem, hogy tökéletes legyek. Jézus tökéletes.

Az 1-es az Jézus száma a Bibliában, a 6-os az emberé. 6+1=7 a tökéletesség és a nyugalom napja, de az ember inkább a 666-ra vágyik. Istent töröljük el, a létét tagadjuk meg, mi magunk leszünk az Istenek.

111... az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Sajnos az egyházak és felekezetek hihetetlen mértékû negatív hozzáállást generáltak a tevékenységükkel. Ezért az emberek számára Isten, Jézus, Biblia nem más, mint képmutatás és ájtatoskodás meg külsõség.

...misztikummal és hasonlatokkal való ködös magyarázat. Nem megnyugtató.

Szerkesztette: Omega 2004. 08. 07. 18:08 -kor

[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:03

a mai torvenyek pedig nagyresz a felvilagosult, liberalis allamnak koszonhetoek...

Csak a legeslegújabb törvények viselik annak nyomait (lásd homoszexuális beleegyezési korhatár 18-ról 14 évre csökkentése - 2002 nyara - bravó!)

Ott van például a többnejûség törvényi tilalma (bibliai eredetû). Szóval, van még bõven munkájuk a felvilágosodás képviselõinek 

[lameXpert]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:11

Ott van például a többnejûség törvényi tilalma (bibliai eredetû). Szóval, van még bõven munkájuk a felvilágosodás képviselõinek 

Idézet

A többnejûség már több évezrede ismert bizonyos társadalmakban. A régi izraeliták közül sokan éltek poligám házasságban, többszáz feleséggel. Salamonnak (béke vele) több, mint hétszáz felesége volt és háromszáz ágyasa. Dávidnak (béke vele) kilencvenkilenc, Jákobnak (béke vele) négy felesége volt. Néhány bölcs ember a zsidók közül akkoriban azt a tanácsot adta a házasulni kívánó férfiaknak, hogy ne nõsüljenek meg négynél több asszonnyal, azonban igazán egyetlen korai civilizáció sem alkalmazott megszorításokat a feleségek lehetséges számával szemben, s a poligámia a 17. századig elfogadott volt a keresztény egyházban is; a mormonok elfogadták és gyakorolták a többnejûséget.
A monogámia intézményét a keresztény vallásba Pál apostol vitte bele, akinek az idejében több reform is született. Ez az intézkedés azért emelkedhetett jogerõre, hogy a keresztény egyház eredetileg keleti szelleme jobban illeszkedjen a greko-román kultúrkörbe, ahol a férfinek elvileg egyetlen felesége, azonban korlátlan számú rabszolgája, ágyasa lehetett: vagyis ez tulajdonképpen egy el nem ismert poligámia volt.
A korai keresztények poligámok voltak, követve a zsidó tradíciókat, s nem találni olyan adatokat, miszerint Jézus (béke vele) a monogámiára hívta volna fel követõit, szent Ágoston pedig nyíltan kijelentette, hogy nem ítéli el ennek a gyakorlatát. Luther maga is megértõen nyilatkozott róla és éppen emiatt nem szólt semmit a korabeli fejedelem, hesseni Fülöp bigámiája ellen. 1531-ben az anabaptisták azt hirdették, hogy egy jó kereszténynek több felesége kell, hogy legyen. 1650-ben néhány keresztény egyházfõ megengedte híveinek, hogy két feleséget tartsanak, s feljegyzések vannak arról, hogy a német reformátorok egészen a 16. századig engedték a három feleséget, ameddig a férj igazságosan bánik mindegyikkel.

Volna.

[Omega]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:16

...

Ezt mondom. Aki ismeri a történelmet, az sorra rácáfol(hat)...

Szerkesztette: Omega 2004. 08. 07. 18:20 -kor

[Samott]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:16

Volna.

Samott

[Miki2]

Idézet

s nem találni olyan adatokat, miszerint Jézus (béke vele) a monogámiára hívta volna fel követõit,

Na ennek utánanézek. De csak ennek, mert hogy mit mondott szent Ágoston és a többiek, az tök mindegy, õk csak mellékszereplõi a történelemnek.

[Miki2]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:23

Na ennek utánanézek. De csak ennek, mert hogy mit mondott szent Ágoston és a többiek, az tök mindegy, õk csak mellékszereplõi a történelemnek.

Idézet

Mk 10,11 Õ pedig monda nékik: A ki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen.

Jön a többi   

[Samott]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:27

Jön a többi   

Te, figyi... tudod a forras... ki tudja, mikor es ki irta... azt, hogy a Jezus nevu zsido "profeta" pontosan mirol is beszelt ma mar kiderithetetlen... szoval ne is faradj a keresgelessel.

Samott

[Miki2]

Idézet

1Kor 7,27 Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtõl? Ne keress feleséget.

[Miki2]

Idézet: Omega - Dátum: 2004. aug. 7., szombat - 19:20

Ezt mondom. Aki ismeri a történelmet, az sorra rácáfol(hat)...

Attól függ kinek a tollából olvassa.

Egyébként továbbra is vallom, hogy a többnejûség tilalma ilyen gyökerû, annak ellenére, hogy Mózesnek hat felesége volt (egyik néger, ezért vannak néger zsidók is). Gondolod, hogy nem ismerem a Bibliát, csak idejövök boldogítani a népet? 

Szerkesztette: Miki2 2004. 08. 07. 18:35 -kor