[bogdan]

Idézet: THoMZoNE - Dátum: 2008. febr. 11., hétfõ - 8:52

Van itt újabb és régebbi cikk is...

ne hozz 20 cikket, egyet hozz!! de abban az legyen, hogy windows-on ES linuxon is fertoz UGYANAZ a virus. mert Te ugye errol irtal.

[salaud]

Idézet: THoMZoNE - Dátum: 2008. febr. 11., hétfõ - 9:52

Van itt újabb és régebbi cikk is...úgyhogy ebbe már ne akarjatok belekötni:

PC Fórum egyik cikkje
Linux a feltörések elsõ helyezettje
Igaz ez a legrégebbi,de ugyanúgy érvényes ma is
W32 vagyis Winux
Vírus Híradó
Nyuszis pornó az openoffice.org-ea
Téved, aki azt hiszi hogy csak Windowson létezik vírus
Window & Linux veszélyes ellensége

stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb stb

további hasznos oldalak:

Vírushíradó.hu
Google még mindig segít, csak jól kell kérdezni...
IRC labor
Hacktivity

na jó a többit meg keressétek meg ti magatok: google-> beírod: Linux vírus ->Keres-> És nézzenek oda!


Persze hogy vannak ellenkezõ oldalak, dehát ettõl kerek a világ...

Idézet

A Badbunny.A néven ismert kártevõt közvetlenül a Sophos kutatólaborjának küldték meg, vagyis a vírusírók célja nyilvánvalóan nem a károkozás, hanem inkább a figyelem felkeltése lehetett.
akkor sem tudna elterjedni, ha készítõi szabadon engednék a neten.
Mivel az Apple és Linux rendszereken beszámolók szerint automatikusan figyelmeztetések jelennek meg, amikor a fertõzést hordozó szkriptek aktivizálódni próbálnak, a Badbunny vírus sikeres terjedéséhez a felhasználók nagyfokú gondatlanságára is szükség lenne

Idézet

Koncepcióvírusok...csupán az aktuális könyvtárban lévõ fájlokat fertõzi meg. Amennyiben egy rendszergazda vagy root jogosultságokkal rendelkezõ felhasználó elindítja a vírust...A kártevõ nem tekinthetõ túl veszélyesnek, magától nem terjed, büntetõrutinnal nem rendelkezik.

Root joggal nem indítunk e-mail csatolmányt, játékot, böngészõt. Tulajdonképpen én root joggal csak telepítek, majd konfigurálok. És CSAK az a program fut root joggal, amit telepítek(természetesen a csomagkezelõre gondolok), konfigurálok. Akkor a vírus hogyan is tehetne kárt? Ha a gondatlan felhasználó(aki miért rendelkezik root jelszóval, nem tudom, talán a felhasználó és a rendszeradminisztrátor fogalmát külön kéne már választani végre a fejekben) root-ként böngészik, e-mail-ezik, stb, az már az õ hibája. A linux rendszerek felhívják erre a figyelmet, hogy nem kéne. És természetesen az emberi hülyeség ellen nem véd semmi. Mindazonáltal linuxra is elérhetõ INGYENES anitvírus, több is, zárt, és nyílt forrású is. De ha nem root-ként használod a gépet általános célokra, bekonfigurált tûzfalad van, és a rendszered naprakész, a vírusfertõzés esélye kb. : 0.0001%.

[bogdan]

azert tegyuk hozza (nem art ezt is hangsulyozni), hogy viszont emberi, konkret tamadast viszont nem tul nehez egy alap beallitasu linux ellen intezni! ne ringassuk magunkat tulzo biztonsagerzetbe.

[zZsOlTi]

Idézet: THoMZoNE - Dátum: 2008. febr. 11., hétfõ - 8:52

Van itt újabb és régebbi cikk is...úgyhogy ebbe már ne akarjatok belekötni: [...]

Kár tovább magyaráznod. A belinkelt cikkeknek semmi köze ahhoz a hülyeséghez, amit korábban írtál azaz:

"Wine-on átjönnek a vírusok sõt futnak is a Linuxon...."

Nem jönnek át, nem futnak.

[kroozo]

Idézet: zZsOlTi - Dátum: 2008. febr. 11., hétfõ - 10:08

Kár tovább magyaráznod. A belinkelt cikkeknek semmi köze ahhoz a hülyeséghez, amit korábban írtál azaz:

"Wine-on átjönnek a vírusok sõt futnak is a Linuxon...."

Nem jönnek át, nem futnak.

De legalabb nagy arccal megkaptuk a guglit meg a hacktivityt linknek

[Boba]

Sziasztok!

Asszonypajtasnak most keszulunk venni egy HP530at. Ezzel kapcsolatban volnanak kerdeseim.

1, ubuntu 7.10-bol ugye van magyar nyelvu verzio? Es openoffice gond nelkul kompatibilis az MS office cuccaival, igaz?

2, az integralt hangkartyaval (jelenleg nemtom milyen) es vga kartyaval (gma950) lehet valami gond driverek teren?

3, mukodik ubuntu alatt is, hogy a proci visszaveszi az orajelet ha aksirol megy, vagy ha nincs terhelve? Meg egyeb nyalanksagok...

Nagy elvarasok nincsenek a geppel, jatekra nemlesz hasznalva. Net, msn (vagy inkabb gaim ), flashes jatekok es Office meg filmnezes es zenehallgatas.

Asztali gepre mar raktam fel ubuntut, oda kell valami figyeljek, ha laptopra rakom fel?

[zZsOlTi]

Idézet: Boba - Dátum: 2008. febr. 11., hétfõ - 15:38

Sziasztok!

Asszonypajtasnak most keszulunk venni egy HP530at. Ezzel kapcsolatban volnanak kerdeseim.

Idézet

1, ubuntu 7.10-bol ugye van magyar nyelvu verzio? Es openoffice gond nelkul kompatibilis az MS office cuccaival, igaz?

Az ubuntu.hu-ról lehet letölteni 7.10-es magyar telepítõt (de az angolt is lehet utólag nagyn egyszerûen magyarítani). Szerintem OpenOffice és MSO kompatibilitással nincs gond, de van aki mást mond (felhasználás függõ, egyszerû doksikkal biztos nincs gond, bonyolult excel táblákkal, diagramokkal stb lehet). Kicsit alkalmazkodni kell, célszerû az OOo saját formátumába dolgozni sé menteni és csak akkor exportálni/importálni MS doksikat, ha muszáj. Ha nem kell szerkeszthetõ doksit küldeni, akkor PDF-be menteni, azzal nincs vita, hogy hogy jelenik meg (szépen)

Idézet

2, az integralt hangkartyaval (jelenleg nemtom milyen) es vga kartyaval (gma950) lehet valami gond driverek teren?

Nem lesz gond, még a Compiz is szó nélkül megy gma950-en.

Idézet

3, mukodik ubuntu alatt is, hogy a proci visszaveszi az orajelet ha aksirol megy, vagy ha nincs terhelve? Meg egyeb nyalanksagok...

Mûködik.

Idézet

Asztali gepre mar raktam fel ubuntut, oda kell valami figyeljek, ha laptopra rakom fel?

Semmi extra, a /home-ot érdemes külön partícióra rakni, csakúgy, mint asztali gépen..

[charlie]

még annyit, hogyha hibernalast akarsz (és miért ne akarnal) akkor a swapnak legalabb akkoranak kell lennie (de inkabb nagyobb legyen) mint a fizikai ram.

mert a swapbe hibernalodik.

[kepe]

Idézet: charlie - Dátum: 2008. febr. 9., szombat - 21:18

az ubuntuba ahol a monitort lehet allitani, tipusnak nem lehet megadni a plugandplayt? elvileg ilyenkor képes kiolvasni a monitorbol a monitor adatait.

vagy esetleg ha a vga-don van DVI azon csatlakoztasd, elvileg ott is at tudja adni a megfelelo infokat a monitor.

Sajnos a vga-mon nincs dvi kimenet lehet hogy ez a probléma, plug and playre állítottam a system settingsbe
lehet hogy dvi -s videokartyat kéne szerznem és akkor megoldódna a probléma

az auto adjustment funkció sem segít sajna

[Boba]

Koszi zZsOlTi es charlie, remeljuk meg a heten megjon a noti es akkor hetvegen lehet probalgatni a kis kutyut.

Bar azt nemtudom garantalni, hogy asszonynak befog-e jonni ez a linuxosdi... ma azt fogjuk csinalni, hogy 1-2 orara az en gepem ele ultetem aztan meglassuk mit kezd vele. Remelem feltalalja magat.

[charlie]

Idézet: Boba - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 11:11

Koszi zZsOlTi es charlie, remeljuk meg a heten megjon a noti es akkor hetvegen lehet probalgatni a kis kutyut.

Bar azt nemtudom garantalni, hogy asszonynak befog-e jonni ez a linuxosdi... ma azt fogjuk csinalni, hogy 1-2 orara az en gepem ele ultetem aztan meglassuk mit kezd vele. Remelem feltalalja magat.

szerintem ha nagyon Windows user KDE-vel probalkozz elobb, tapasztalatom szerint a windows usereknek jobban bejon.

[Lenny]

Idézet: charlie - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 11:37

szerintem ha nagyon Windows user KDE-vel probalkozz elobb, tapasztalatom szerint a windows usereknek jobban bejon.

Én már beszéltem vele és Gnome párti.

Nekem személy szerint nagyon alap szintû a Gnome. Sokkal több állítási lehetõséget látok KDE alatt.. Testre szabhatóbb...

De kinek a pap, kinek a paplan...  :Ð

[Boba]

Lennynek igaza van, en Ubuntut es Fedorat (meg anno Redhat-ot) is gnome alatt szerettem hasznalni. Persze ez nem jelenti azt, hogy asszonypajtas ne a KDE-t reszesitene elonyben. Felpakolom mindkettot, aztan majd meglassuk. A halmozott gnome es kde-s progik miatt nem aggodok, ez az OS ugyis csak par napig lesz fenn, a notira meg a mar kivalasztottat rakom fel csak. (remelem a gnome lesz az. )

[charlie]

nomeg a KDE sokkal integráltabb. A KDE-s programok kozti kommunikacio is nagyobb foku (pl. krusaderrel belep egy ftp helyre, aztán azt a fájlt megnyithatom Kate-val, vagy akármelyik más kde-s cuccal, oda menthetek, onnet tudja hasznalni. És egyszer se kell jelszot beutnom pluszbe. Gnome alatt igy nem mukodott nekem)

[zZsOlTi]

Idézet: charlie - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 12:13

nomeg a KDE sokkal integráltabb. A KDE-s programok kozti kommunikacio is nagyobb foku (pl. krusaderrel belep egy ftp helyre, aztán azt a fájlt megnyithatom Kate-val, vagy akármelyik más kde-s cuccal, oda menthetek, onnet tudja hasznalni. És egyszer se kell jelszot beutnom pluszbe. Gnome alatt igy nem mukodott nekem)

Ez gnome alatt ugyanígy megy, sõt. Gnome keyring gondoskodik a jelszavakról, a gnome vfs (amit egyébként most fognak egy jobb backendre leváltani) meg gondoskodik arról, hogy a a fájlokat használó program számára teljesen transzparens legyen, hogy az a fájl valójában honnan (ftp,sftp,ssh/sshfs) jön. Nautilusban felmegyk egy ftp-re (jelszót a keyring intézi) megnyitom gedittel, aztán hajrá. Plusz a geditnek pl meg lehet adni, hogy milyen protokollokon keresztül érkezõ fájlokat kezeljen read-only, vagy read-write módban.

Szóval mondd inkább azt, hogy a KDE neked egyszerûen jobban tetszik

[kroozo]

Idézet: zZsOlTi - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 12:59

Ez gnome alatt ugyanígy megy, sõt. Gnome keyring gondoskodik a jelszavakról, a gnome vfs (amit egyébként most fognak egy jobb backendre leváltani) meg gondoskodik arról, hogy a a fájlokat használó program számára teljesen transzparens legyen, hogy az a fájl valójában honnan (ftp,sftp,ssh/sshfs) jön. Nautilusban felmegyk egy ftp-re (jelszót a keyring intézi) megnyitom gedittel, aztán hajrá. Plusz a geditnek pl meg lehet adni, hogy milyen protokollokon keresztül érkezõ fájlokat kezeljen read-only, vagy read-write módban.

Szóval mondd inkább azt, hogy a KDE neked egyszerûen jobban tetszik

Tenyleg nem akarok flamelni, de amikor en utoljara neztem a gnomeot, akkor a kioslave fenyevekkel volt kenyelmesebb, es tudott tobbet, mint a gnome vfse, es a keyring is igencsak fapados volt a wallet managerhez kepest.

Nyilvan azota csiszoltak rajta, mert ez mar nem ma volt, de ha mar desktop, akkor az _en_ eziranyu igenyeimet jobban kielegiti a kde.

(Bar ezt a rohadt win2k desktopot barmire elcserelnem )

[zZsOlTi]

Idézet: kroozo - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 13:03

Tenyleg nem akarok flamelni, de amikor en utoljara neztem a gnomeot, akkor a kioslave fenyevekkel volt kenyelmesebb, es tudott tobbet, mint a gnome vfse, es a keyring is igencsak fapados volt a wallet managerhez kepest.

Nyilvan azota csiszoltak rajta, mert ez mar nem ma volt, de ha mar desktop, akkor az _en_ eziranyu igenyeimet jobban kielegiti a kde.

(Bar ezt a rohadt win2k desktopot barmire elcserelnem )

Lehet a KIO többet tud, kérdés, hogy kell-e több, mert így hirtelen semminek nem érzem hiányát, de jó tudni, hogy a következõ gnome-ban még ennél is jobb lesz De nem is errõl van szó, csak charlie téves megállípítására reagáltam.

Nameg lehetne arról is beszélni, hogy a KDE- n mit lehetne csiszolni A KDE4 nekem komoly traumát okozott, hogy nincs kész az egy dolog (KDE4 is not KDE4.0!  :Ð ), de hogy mehetett át a kickoff bármilyen usability teszten, azt nem tudom, meg ilyen apróságok, hogy még mindig 2-3-4 helyen kell a fontokat beállítani ahhoz, hogy a desktopon és az alkalmazásokaban is egyforma betûtípusaim/méreteim legyenek. De legalább lehet _állítgatni_, mert az fontos. A baj, hogy kell is Meg még sorolhatnám. De a plazmoidok nagyon jók, ha akarom mostmár 512 pixeles méretben is látom a battery töltöttségét, meg az analóg óra versenyezhet méretben a tálcán ülõ digitálissal, mert az se pici

Aztán nehogy flame legyen! 

[Lenny]

Csak ismételni tudom magam...
Kinek pap kinek a paplan..

Én kipróbáltam mindkettõt... Nekem a KDE jobban bejön, mert érzésem szerint jobban testre szabható...

Ennyi..

[kroozo]

Idézet: zZsOlTi - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 13:18

Lehet a KIO többet tud, kérdés, hogy kell-e több, mert így hirtelen semminek nem érzem hiányát, de jó tudni, hogy a következõ gnome-ban még ennél is jobb lesz De nem is errõl van szó, csak charlie téves megállípítására reagáltam.

Nameg lehetne arról is beszélni, hogy a KDE- n mit lehetne csiszolni A KDE4 nekem komoly traumát okozott, hogy nincs kész az egy dolog (KDE4 is not KDE4.0!  :Ð ), de hogy mehetett át a kickoff bármilyen usability teszten, azt nem tudom, meg ilyen apróságok, hogy még mindig 2-3-4 helyen kell a fontokat beállítani ahhoz, hogy a desktopon és az alkalmazásokaban is egyforma betûtípusaim/méreteim legyenek. De legalább lehet _állítgatni_, mert az fontos. A baj, hogy kell is Meg még sorolhatnám. De a plazmoidok nagyon jók, ha akarom mostmár 512 pixeles méretben is látom a battery töltöttségét, meg az analóg óra versenyezhet méretben a tálcán ülõ digitálissal, mert az se pici

Aztán nehogy flame legyen! 

Annyival tudott tobbet, hogy a kde alkalmazasok jelentos szazalekabol ment mindenfele gondsag nelkul

Ooo, igen, azzal egyet ertek, hogy a KDEn lenne meg mit csiszolni, neha tenyleg kicsit sokat kell bogaraszni vele, hogy olyan legyen, amilyet akarok. De mint mondtam, ez _nekem_ jo, mert lehet olyan, amilyet akarok, a gnome meg nem lehet olyan, es amilyen, az meg sokszor idegesit. Ettol meg anyamnak pl gnome van a feneke alatt, mert neki jobb az a letisztultabbnak hato, de minenkepp egyszerubb felulet.

Kde4 meg alatalaban nekem nagyon tetszik, az alapjan amit olvastam rola, koncepcionalisan nagyon tetszik, egy eleg jol atgondolt egyseges platform benyomasat kelti (aminek persze vannak szamomra folosleges vadhajtasai is, amit en nem fogok hasznalni. Bar pl tekintve hogy en duplasoros talcat hasznalok, ezert ha ugy is van ra hely, akkor nem banom, hogy akar 512 pixelesen _is_ szep a battery ikon) mert meg meg nem neztem, teintve, hogy messzirol latszik, hogy meg csunyan beta, vagy inkabb alfa. (Ami egyebkent nem baj, as in release eraly, release often ).

Szoval tenyleg nem fikazni akarom a gnomeot, jo az, egyszeruen nekem a masik jobb, ennyi

[zZsOlTi]

Idézet: Lenny - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 13:30

Csak ismételni tudom magam...
Kinek pap kinek a paplan..

Teljesen egyetértek
(csak néha jó kicsit csipkedni a másik tábort )