[lameXpert]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 20:30

Az erõs kölcsönhatás nagyon kis távolságokon taszítóvá válik. A neutroncsillagok összeomlásának a neutronok kvantumnyomása mellett a neutroncsillag magjában összezsúfolt neutronok között fellépõ erõs kölcsönhatás taszítása is gátat szab. Bizonyos tömeghatárig.

Viszont utána.... 

Szóval a szupersûrû anyagok megint egy másik határ mögött vannak és nem kifejezetten az erõs kölcsönhatások a dominánsak abban az esetben.

[cx.core]

Egyébként szvsz nincs értelme olyan kérdéseken vekengeni, mint például "létezik-e elektron valójában". Mi az, hogy valójában? Azt, hogy van-e ("odakinn", a tudatunkon túl) bármi is valójában, nem tudjuk - csak megfigyeléseink vannak. És ha már így alakult a dolog, akkor "jobb híján" ezekbõl kell kihoznunk a lehetõ legtöbbet. Ha a megfigyeléseink alátámasztják, a gyakorlat pedig igazolja egy modell létjogosultságát, akkor a modell "jó".

Tehát az nem kérdés, hogy filozófiailag mennyire szép, vagy emberi ésszel / léptékkel mennyire magyarázható, megfogható a modell. Az a kérdés: biztonságosabb hidakat, atomreaktorokat tudunk építeni, több embert tudunk meggyógyítani, stb általa?

[Thrawn]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 23:13

Viszont utána.... 

Szóval a szupersûrû anyagok megint egy másik határ mögött vannak és nem kifejezetten az erõs kölcsönhatások a dominánsak abban az esetben.

Neutroncsillagok esetében még nagyon is domináns. Létrejöttében a vonzása, fennmaradásában a taszítása. Elõször Oppenheimer adott felsõ tömeghatárt neutroncsillagra, 0.7 naptömeget kapott. Az 1960-as években az erõs kölcsönhatás taszító hatását is figyelembe véve 1.5-2.5 naptömeget kaptak (Oppenheimer-Volkoff-határ). Számottevõ különbség. Ami pedig utána jön, hát ott tényleg a gravitáció az úr.

[Mumia]

Idézet: Karesz - Dátum: 2004. dec. 14., kedd - 1:56

Ez olyan dolog, hogy hiába szagolgatsz becsukot szemmel egy zöld színû lapot, soha a büdös életbe nem fogod a szaga alapján megmondani, hogy az zöld. Ott állsz becsukott szemmel, mondod a többieknek akiknek nyitva van a szemük, hogy ez nem zöld, mert hiába szagolod semmi bizonyíték nincs rá, hogy ez zöld. Ök meg mondják, hogy nyisd ki a szemed, de te nem nyitod, mert abból már kinõttél, és te amúgy is ugyanolyan jól elvagy a világban csukott szemmel mint a többiek nyitottal. Mész az orrod után és nem hagyod, hogy holmi nyitott szemûek az orrodnál fogva vezessenek.
Ne haragudj, ha túl személyeskedõre sikerült, nem annak szántam. Egyébként manapság ez pont fordítva van. Mármint a szagolgatók és látók aránya. 1 látóra jut kb 10 szagolgató...

Bizonyítékról pedig annyit, hogy az a hit kérdése. Aki nem hisz, az nem kap bizonyítékot, de aki hisz, az nap mint nap kap megerõsítést, csak észre kell vennie. Az embernek megvan a szabad akarata és ezzel a szabad akaratával kell hinnie Istenben. A hit csak a legritkább esetekben nem döntés eredménye.

Hm, ez nagyon sarkított hasonlat. Ez már talán több is mint sarkítás.

Akármikor kinyithatom a szemem, és megtudom, hogy az zöld. Viszont akármit csinálhatok, sosem nyer bizonyítást, hogy igen van egy mindenható minden életet és történést irányító erõ. Ha tótágast kellene állnom hozzá, akkor sem lenne.

Ennyi erõvel azt is mondhatnám, hogy én becsukom a szemem és az a 10 hülye, aki nyitott szemmel nézi. Semmi értelme a hasonlatnak.

Idézet

Na most ez egy érdekes dolog. Milyen típusú érveket szeretnélk hallani? Filozófiai van jónéhány, természettudományi meg nem lehet, mivel benne van a nevében, hogy az a természet tudománya. Isten természet feletti. Nem része az anyagi világunknak. Ez itt most nem csúsztatás.

Egyébként úgy zusammen a természetfelettiben nem hiszek. Úgyhogy mondhatod nekem, hogy természet felett van ezért megmagyarázhatatlan tudománnyal.

Filozófiai érv az milyen? Mintha azt mondanám fából vaskarika?

Szerkesztette: Mumia 2005. 01. 06. 00:25 -kor

[guga]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 0:24

Viszont akármit csinálhatok, sosem nyer bizonyítást, hogy igen van egy mindenható minden életet és történést irányító erõ. Ha tótágast kellene állnom hozzá, akkor sem lenne.

19.
Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
20.
Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.
21.
Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett.
22.
Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;

Egy dacos szívû, okoskodó ember, aki folyamatosan arra törekszik, hogy a maga igazságát igazolja és megerõsítse, az addig nem látja Isten igazságát, amíg el nem hagyja a gondolatait. A bizalom az, ami hiányzik a menetrendbõl, az eleve elutasítás, az eleve kizárás, ami akadály.

20.  Péld 18,12 
A megromlás elõtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elõtt pedig alázatosság van.


1.  Ézs 57,15 
Mert így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívûvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.

Ha te tényleg Isten igazságára vagy kíváncsi és a létezésére, akkor láthatod, hogy mi a helyes út a megismeréséhez. Ha pedig versengeni kívánsz, a saját elmédet csillogtatni és megdönthetetlen s örök igazságokat felállítani s annak érvényt szerezni, akkor:

2.
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3.
Ha perelni akarna õ vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
4.
Bölcs szívû és hatalmas erejû: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?

Nem attól fog Isten létezni, hogy te a végtelen kegyelmedben végre kijelented, hogy jaaaaaa, jó bebizonyítottátok, tényleg létezik.
Nem király vagy te, akit Isten körberohangál, hogy végtére bebizonyítsa létezését.
Nem a te hitedtõl függ, te is csak annyit tehetsz, hogy:

2.  Ézs 55,7 
Hagyja el a gonosz az õ útát, és a bûnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bõvelkedik a megbocsátásban.

[Thrawn]

Idézet: guga - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 7:16

...megdönthetetlen s örök igazságokat felállítani s annak érvényt szerezni, akkor: ...

Ezt mintha éppen Te mûvelnéd.

[guga]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 9:56

Ezt mintha éppen Te mûvelnéd.

1967-ben születtem, Jézus közel 2000 évvel elõttem született, az ember ki tudja mióta él a földön, élünk s meghalunk. Mindannyian s egyformán, ez alól senki sem kivétel.

Nem mûveltem semmit, ha pedig igen, akkor sem a saját igazságomat keresem.

Az örök igazságok nem tõlem származnak, a Bibliát nem én írtam, csak olvasom.

Hja, ha a kvantumfizikáról, õsrobbanásról, pornóról, lófaszháromdémárkról, autókról, egyetemes tanulmányokról, elismert írókról, zenészekrõl, dús nõi keblekrõl csacsognék itt, akkor hamar megértõ fülekre találnék és veregetnék a vállamat, meg úgy van guga jól mondod, igazságod vagyon és egyetértek veled.

Viszont érdekes, hogy abban a pillanatban ha valaki Isten/Jézus/Biblia témát említ, mindjárt egy szintre kerül egy bûnözõvel.

Vajon miért van az, hogy vigyázba állsz ha megszólal a Himnusz, de amit abban említenek azt megveted?

Thrawn! A hozzászólásomat nem neked címeztem, csak egy általános jelenségnek

[lameXpert]

Idézet: guga - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 10:35

Nem mûveltem semmit, ha pedig igen, akkor sem a saját igazságomat keresem.

Éppen ezért az is megvitatható. Nyugodtan, csendesen.

[guga]

Az igazságról felesleges vitatkozni :Ð mert csak egy igazság létezik. Csendesen vagy hangosan, teljesen mindegy, hogy ki miben hisz és mit gondol.

Azt mindenki tudja, hogy van helyes és helytelen hit. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a saját hitük és gondolatviláguk helytelen vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy élnek, leélik az életüket, de mit sem tudnak arról, hogy mi az igazság vagy, hogy közük sincs hozzá.

6.  Préd 3,18 
Így szólék azért magamban: az emberek fiai miatt van ez így, hogy kiválogassa õket az Isten, és hogy meglássák, hogy õk magokban véve az oktalan állatokhoz hasonlók.
7. Préd 3,19
Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság.

Ha az alábbi idézetet vesszük kiindulópontnak, mint közös nevezõ és mindenkire érvényes, tehát igaz, akkor már van egy lépés, amit megtettünk. Lehet folytatni.

Nyugi, én hamarabb gondoltam arra, hogy az én hitem helytelen, de már rég bebizonyosodott számomra Isten létezése és az, amit a Bibliában írva találtam magam felõl s az ígéretek. Ha valóra válnak, márpedig az eltelt 10 év alatt több dolog vált valóra olyan, amit a Bibliában találtam ígéretet, mintsem amit emberek ígértek nekem és okoskodtak felõlem.

---
A helyes hit nem embertõl függ, Isten kegyelme. Hiába akarom én, hogy legyen hitem. Sokan elindultak, útra keltek, hogy megvilágosodjanak, sokan sokféle dolgot elmondtak és nagyon sok tanító akadt, olyanok is kik kinõtték magukat és bálványozták õket.

De ugyanazon végük lett mindegyiknek, mint az oktalan állatok elföldeltettek és nincs emlékezetük többet.

Ha valaki okos és bölcs embernek vallja magát vagy az kíván lenni, akkor elõbb olvassa el a Bibliából Salamon király példabeszédeit vagy a prédikátor könyvét, ami szintén tõle származik.

Még emberek megvallása szerint sem volt elõtte és utána sem bölcsebb ember, mint Õ.
Isten ugyanezt állította Salamon királyról. Akkoriban sok fejedelem és hatalmasság átkelt a föld túlsó oldaláról és hosszasan utazott, hogy halhassa beszédét. Neked csak egy könyvet kell kinyitni hozzá.

Ha magadat okosnak s bölcsnek vallod, akkor Salamon királyt minek neveznéd? Ha magad méltónak tartod arra, hogy akár csak egy mondattal is másokat megítélj, oktass vagy útba igazíts, akkor Salamon királyt minek tartod?

Egyszerûen érthetõ dolgokról írt és beszélt, senki sem mondhatja, hogy nem értem, mert ókori nyelvezetû és csak az akkor élt embereknek szólt. Ha ez így lenne, akkor nem került volna bele a Bibliába. Az tényleg egy örök érvényû dolog.

[cx.core]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 1:24

Ennyi erõvel azt is mondhatnám, hogy én becsukom a szemem és az a 10 hülye, aki nyitott szemmel nézi.

H. G. Wells: A Vakok Országa

[Mumia]

Idézet: guga - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 10:35

Az örök igazságok nem tõlem származnak, a Bibliát nem én írtam, csak olvasom.

Valóban nem, más emberek írták. 

[guga]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 19:21

Valóban nem, más emberek írták. 

Az gondolom, hogy elkerülte a figyelmedet, hogy nem egy nap alatt és nem egy ember, hanem többszáz éven keresztül és köztük volt nem egy Király is, nem holmi tudatlan bugris, mint akár én is.

Ellenben mind ugyanarról írt és ugyanazt próbálta közvetíteni. (próbálj meg itt a fórumon találni két embert, akik legalább egy napig megértik egymást)

Képzeld el, hogy a nagyanyám ágyban fekvõ beteg és mozdulni sem tud, de szeretne levelet írni a szeretteinek. Ezért leülök mellé és amit diktál azt leírom egy papírra majd elküldöm azokhoz, akiknek szánta. Õk mikor olvassák nem arra fognak gondolni hogy Valóban nem, más emberek írták.  hanem örömmel fogadják és a sorok olvasása közben megjelenik lelki szemeik elõtt a nagymamám és szeretettel gondolnak rá.

Istennek sincs keze, mert lélek, ezért Õ is nagymamaként diktált és nem egy napig, hanem Jézusig a prófétáknak, majd mivel Jézus után már nincsenek próféták csak tanítványok, apostolok, így a szentlélek, amely Jézus mennybemenetele után kiárasztott a földre, az tanított tovább, egészen a világ végezetéig.

De ez neked nem jelent támaszt és hasztalan szócséplés lenne, hisz az alázat téged messzire elkerül.

[Mumia]

Idézet: guga - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 21:41

Az gondolom, hogy elkerülte a figyelmedet, hogy nem egy nap alatt és nem egy ember, hanem többszáz éven keresztül és köztük volt nem egy Király is, nem holmi tudatlan bugris, mint akár én is.

Minden tiszteletem ellenére, de egy király is lehet tudatlan. Sõt, akár bolond is, ahogy a történelemben ez nem egyszer elõfordult.

Idézet

Õk mikor olvassák nem arra fognak gondolni hogy Valóban nem, más emberek írták.   hanem örömmel fogadják és a sorok olvasása közben megjelenik lelki szemeik elõtt a nagymamám és szeretettel gondolnak rá.

Nos ez az amiben nem hiszek, hogy amit írtak az más lény gondolatai voltak. Direkt nem azt írtam, hogy más emberi lény. Csak más lényt.

Idézet

De ez neked nem jelent támaszt és hasztalan szócséplés lenne, hisz az alázat téged messzire elkerül.

Kérdem mi lenne az alázat? Ha elfogadnám, tényként, hogy létezik, az alázat lenne? Ha elfogadnám, hogy a biblia valóban az õ mûve, az alázat lenne?
Más nem találhatja meg számomra istent, saját magamnak kell megtalálni, ha csak azért hinnék benne, mert te és mások azt mondjátok, hogy hinnem kell az nem jelentene semmit.

Szerkesztette: Mumia 2005. 01. 06. 23:25 -kor

[jrpryv]

Mindössze 37% hisz abban, hogy valamiféle különleges erõ, lény segítségével teremtõdött a világmindenség?   Vagycsak ész nélkül szavaznak?

[Mumia]

Vagy esetleg ésszel?  (És nem hittel?)

Szerkesztette: Mumia 2005. 01. 06. 23:40 -kor

[jrpryv]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 0:40

Vagy esetleg ésszel?  (És nem hittel?)

Ez nem vallási kérdés ennek belátásához, mégcsak vallásosnak sem kell lenni. Pusztán elkell gondolkodni azon, hogy mitõl alakult ki az élet, a világegyetem és miért meghatározott szabályok szerint mûködik. Az élet kifejlõdését tanulmányozó tudósok úgy szemléltetik az élet kialakulásának esélyét, hogy egy hangárban egy utasszállítógép alkatrészei vannak szétszórva, jön egy hatalmas szélvihar és utána a különálló alkatrészekbõl egy kész gép lesz.....
Egyébként félreértés ne essék, nem azok szellemi képességét akartam kétségbe vonni, akik úgy gondolják, hogy pusztán így alakult, hanem azon akadtam ki, hogy 730-an szavaztak és jó, ha 20 ember szólt hozzá a topichoz, holott szerintem a kérdés azért kiván némi elmélyülést és a szavazatok aránya számomra nem ezt sugalja (azért felmérések szerint az emberek túlnyomó többsége hisz abban, hogy valamiféle "erõ", "lény" közre játszott a világmindenség és az élet kialakulásában).

Szerkesztette: jrpryv 2005. 01. 06. 23:54 -kor

[Mumia]

Én szerintem éppen elég nagy a világegyetem ahhoz, hogy eljöhessen az a véletlen. Ami kellett az élet kialakulásához. De ha valami más lény hozta létre a földi életet, akkor azt a más lényt mi hozta létre? Egy harmadik?

[guga]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 23:22

Kérdem mi lenne az alázat? Ha elfogadnám, tényként, hogy létezik, az alázat lenne? Ha elfogadnám, hogy a biblia valóban az õ mûve, az alázat lenne?

Nem

De a kérdésedbõl nagyon jól látszódik, hogy nem ismered az alázatot, mint ahogy tõlem is sok ember megkérdezte már, hogy miért mi Isten akarata?
Az én akaratomat általában csak az ismeri, aki velem együtt él és figyelmet szán rám, tisztel és ha például nem vagyok vele együtt, de döntést kell hoznia, akkor az elsõ gondolata az, hogy én hogyan döntenék. Figyelembe véve az én akaratomat hozza meg a döntéseit.

Nos az Isten akarata is hasonlóképpen van. Aki nem gondol Istennel, aki nem keresi az Õ igazságát, az természetesen nem is ismerheti az Õ akaratát. Az Õ akarata:

28.  Ézs 57,15 
Mert így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívûvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.

A hangsúly a "megrontottal" szón van.

Ez nem embertõl származik. Mint minden, ami Isten elõtt megáll az Istentõl származik. Isten minden embernek szeretne kegyelmet adni, ennek érdekében minden egyes valaha élt és még a jövõben élõ embernek az életében munkálkodik. Mivel minden ember alapból büszke és a legnagyobb érték számára az önbecsülése, ezért Isten mindig is azon fog munkálkodni, hogy azt megtörje. Ha valaki életében felismeri ezt a munkálkodást, Istent és hogy ez Istentõl származik az automatikusan fordul Isten felé.

Sok helyen olvashatsz a Bibliában arról, hogy füleik bedugván. OK, de ki dugta be? Vagy Jézus mondja, hogy akinek van füle a hallásra...

Igen de vessen magára az ember ha nem hallja? Félreértelmezhetõ és úgy tûnhet, mint ha az ember magára lenne hagyva, de pont fordítva.

Az alázatos szív nem tõled származik, hanem Isten munkálja ki benned kegyelembõl.

11.  Zsid 11,6 
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy õ létezik és megjutalmazza azokat, a kik õt keresik.

Én sem így gondolkodtam 10 évvel ezelõtt, ez egy elég hosszú folyamat volt, mire nekem is lett Isten elõtt alázatos szívem. Gondolod, hogy nekem nem voltak elméleteim a világról és annak keletkezésérõl?
De a megszorongattatásom idején egyik elméletem sem sietett a segítségemre, sõt minden ember úgy viselkedett ahogy az a Bibliában megvan írva, ezért is kezdtem érdeklõdni utána. Fõleg Salamon Király beszédei iránt, mert sokan mondták a környezetemben meg legyintettek rá, hogy ugyan már Biblia, a szövege ósdi és érthetetlen. Vedd már észre öregem a technika világát éljük és a fejlõdés világát, lássál már és legyen eszed. Persze a java okos ember, akit akkoriban ismertem nyomorog azóta is az elméleteikkel karöltve.

Nekem az volt a legfurcsább, hogy az emberek ugyanúgy viselkedtek a környezetemben, ahogy Salamon megírta. Az emberi lélek mit sem változott azóta sem.

Az alázat nem egy látványos dolog, amit kifelé elkövethetsz, hogy mindenki észreveszi vagy erõlteted, hogy vegye észre. Az egy belsõ lelki folyamat és nem úgy kezdõdik, hogy ha meg de vagy nem.

Annak az embernek, aki jól tud úszni magától, annak hiába dobok mentõ övet. De azt az embert, akit Isten megtört és elvette tõle a jól úszás képességét, az automatikusan elkezd evickélni és elfogadja a mentõövet kifogások nélkül.

S az az igazi kegyelem ha valaki felismeri, hogy valójában nem is tud úszni.

[guga]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 0:09

Én szerintem éppen elég nagy a világegyetem ahhoz, hogy eljöhessen az a véletlen. Ami kellett az élet kialakulásához. De ha valami más lény hozta létre a földi életet, akkor azt a más lényt mi hozta létre? Egy harmadik?

Yayy   nem úgy néz ki, mint ha szilárd hited lenne abban, amit hiszel :Ð neked egyelõre még elég sok a megválaszolatlan kérdésed, de nem is baj, így van ez jól. Mindennek megvan a maga ideje.

Csak ajánlani tudom, hogy olvasd el Salamon Király példabeszédek és a Prédikátor könyvét a Bibliából. Rendkívül egyszerûen érthetõ, értelmezhetõ és nagyon sok dolgot helyre tesz.

7.
És most, óh én Uram Istenem, te tetted a te szolgádat királylyá, Dávid, az én atyám helyett. Én pedig kicsiny gyermek vagyok, nem tudok kimenni és bejönni.
8.
És a te szolgád a te néped között van, a melyet te magadnak választottál, nagy nép ez, a mely meg nem számláltathatik, meg sem írattathatik a sokaság miatt.
9.
Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?
10.
És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ilyen dolgot kért.
11.
Monda azért az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tõlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségidnek lelkét; hanem bölcseséget kértél az ítélettételre:
12.
Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked bölcs és értelmes szívet, úgy hogy hozzád hasonló nem volt te elõtted, és utánad sem támad olyan, mint te.

[guga]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 23:22

Minden tiszteletem ellenére, de egy király is lehet tudatlan. Sõt, akár bolond is, ahogy a történelemben ez nem egyszer elõfordult.

Ezek a Királyok ugyan  bekerültek a Bibliába, de afelõl biztos lehetsz, hogy Isten nem bízta rájuk annak megírását. Ez úgy festene, mint ha magát Istent nyílvánítanád bolondnak, mivel a Biblia megírása nem ember akaratából történt, hanem ember által. De Isten gondolatai és szíve van benne az ember iránt, tehát ha kételkedsz benne, akkor magában Istenben kételkedsz, ami önmagában véve automatikus és érthetõ dolog.

Tételezzük fel, hogy nincs Isten és az itt kialakult rendszer, amire a világegyetem, a föld és az életünk meg minden ami véletlenül olyan szabályszerûnek tûnik, az mind a sok-sok-sok sorozatos véletlen mûve.

Ellenben az ember okos elvileg és gondolkodik, így teljességgel nem szabad kizárni a teremtés elméletét, adjunk neki 0,5% esélyt a többivel szemben.

Hány dolog történt már meg a földön, aminek az okos és mûvelt ember nullához közeli esélyt adott? Ha csak egy hajszálnyi esélye van annak, hogy a tested és a lelked nem a saját tulajdonod, azaz sem élted, sem halálod felõl nem dönthetsz.

Attól függetlenül, hogy nem akartál megszületni, megszülettél, attól függetlenül, hogy meghalni nem akarsz, percrõl-percre Isten rendelése felé közeledsz.

3.

És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje száz húsz esztendõ.

Ha ezt az egy mondatot veszem alapul és úgy kezelem, mint ami azért íródott egy ember által, hogy engem manipuláljon 
Hja mert ugye megvan írva a Bibliában, na de azért írta meg, mert látta, hogy az emberek meghalnak, ezért úgy írta meg, stb.
Ha ez így történt, akkor már az az ember elég okos volt, hogy ekkora távlatból már az én manipulálásom volt a szándéka, na de miért? Mi a haszna belõle ha én juj elkezdek félni, vagy hinni Istenben? Mire megy vele? Már rég halott :Ð