[GrandMasTer]

Idézet: Tomszakármennyi - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 20:20

Nem tom hogy volt-e már válasz erre a kérdésre, de ha volt nagy bumm akkor azt soha nem láthatjuk, mert akkor ha fénysebességgel tágul a világegyetem, akkor nekünk annál gyorsabban kéne látnunk és ugye eddig úgy áll, hogy nem lehet semmi gyorsabb a fénynél!

Amúgy most találtam egy kitûnõ könyvet: A következõ ötven év

A könyv valahol ott a legalján van!

Ilyen és ehez hasonló témák van szépen végig futtatva!  

Miért is tágulna fénysebességgel? Tömeggel rendelkezõ ojjektum nem haladhat fénysebességgel, mert ugye akkor a tömege végtelen nagyra növekedne. Legalábbis úgy hallottam  .

[Scae [Edgar]]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 21:44

Tömeggel rendelkezõ ojjektum nem haladhat fénysebességgel, mert ugye akkor a tömege végtelen nagyra növekedne.

  Miért is?

[Thrawn]

Idézet: Scae [Edgar] - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 22:24

  Miért is?

Speciális relativitáselmélet->relativisztikus tömegnövekedés. Részecskegyorsítókban gyönyörûen igazolható.

[Scae [Edgar]]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 22:53

Speciális relativitáselmélet->relativisztikus tömegnövekedés. Részecskegyorsítókban gyönyörûen igazolható.

Muszáj leszek kiolvasni vmi könyvet ezzel kapcsolatban :Ð

[GrandMasTer]

Idézet: Scae [Edgar] - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 21:24

  Miért is?

Szakközép fizikán felírt a tanár úr egy összefüggést, ami alapján ki lehet számolni a testek tömegnövekedését a sebességnövekedés hatására. Ha a test sebessége egyenlõ vagy nagyobb, mint a fényé, akkor a nevezõben nulla jön ki, ami ugye nem túl egészséges.
Ha zöldeket írtam, elnézést, nagyon régen volt  .
Nem is értem, hogy fogyókúrázóknak miért mozgást ajánlanak, amikor mozgás (haladás) közben növekszik a tömeg  .

[GrandMasTer]

Természetesen nem egy légbõlkapott képlet alapján lehet ilyet állítani, de ezt a gyakorlatban sikerült igazolni. Mármint a tömegnövekedést. Azt nem, hogy fénysebességen végtelenre növekszik a tömeg, talán érthetõ okok miatt . Na abbahagyom, késõ van...

[Dorien]

Idézet: Scae [Edgar

,2005. jan. 5., szerda - 23:00]Muszáj leszek kiolvasni vmi könyvet ezzel kapcsolatban :Р 

Ajánlom ezt, ha van rá pénzed:

[gazdi]

Utána pedig ezt:

Létezik magyar kiadásban is, de arról nem találtam képet. Ha kéred, beszkennelem a sajátomat, ha hazaérek.

[lameXpert]

Idézet

Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is.(Igen elmésen mutatja ki bennük az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metafóráit.)
Amerikai csillagász, planetológus
1934 New York-1996 Seattle.

[Dextrose]

Két dolgot mondanék. Tegnap ezeken gondolkodtam.

Nagy sebességnél lassabban telik az idõ igaz? Legalábbis a relativitáselmélet szerint. A Föld 100 ezer kilóméter/órával foirog. Mi lenne, ha megállna? Hamarabb meghalnánk?

Az elmélet továbbá azt is kimondja, hogy ha valaki hosszabb idõn át az ûrhajhón tartûzkodna, vagy a Holdon, lassabban öregedne, mint az, aki a Földön lakik. De miért, ha az ûrhajóhoz képest a Föld sokszorta gyorsabban halad? Ráadásul az emberekre hatással van a GRAVITÁCIÓ is, melyben szintén lassabban telik az idõ.

Einstein elméletében a kérdések egymást cáfolják.

[lameXpert]

Ez három. De nem lett belõle egy...

[Thrawn]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 9:10

Két dolgot mondanék. Tegnap ezeken gondolkodtam.

Nagy sebességnél lassabban telik az idõ igaz? Legalábbis a relativitáselmélet szerint. A Föld 100 ezer kilóméter/órával foirog. Mi lenne, ha megállna? Hamarabb meghalnánk?

Az elmélet továbbá azt is kimondja, hogy ha valaki hosszabb idõn át az ûrhajhón tartûzkodna, vagy a Holdon, lassabban öregedne, mint az, aki a Földön lakik. De miért, ha az ûrhajóhoz képest a Föld sokszorta gyorsabban halad? Ráadásul az emberekre hatással van a GRAVITÁCIÓ is, melyben szintén lassabban telik az idõ.

Einstein elméletében a kérdések egymást cáfolják.

Ha a Föld megállna (100000km/h nem a forgás, hanem a Nap körüli keringés sebessége), valóban hamarabb halnánk meg, miután belezuhannánk a Napba. Egyébként nem halnánk meg korábban, legalábbis a mi vonatkoztatási rendszerünkben élõ megfigyelõ számára nem. Ha fényközeli sebességgel száguldanál, ugyanannyinak éreznéd a leélt 70-80 évet, mint itt a Földön.
Az ûrhajó sebességéhez a Föld keringési sebessége hozzáadódik, mint ahogy a 100km/h sebességgel mozgó autóból 20km/h sebességgel kidobott tárgy az úttesthez képest 120km/h sebességgel fog mozogni.

Szerk: a sebességek ilyen formán történõ összeadása csak kis sebességeknél ad elfogadhatóan pontos eredményt.

Szerkesztette: Thrawn 2005. 01. 07. 09:43 -kor

[Dextrose]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 9:40

Az ûrhajó sebességéhez a Föld keringési sebessége hozzáadódik, mint ahogy a 100km/h sebességgel mozgó autóból 20km/h sebességgel kidobott tárgy az úttesthez képest 120km/h sebességgel fog mozogni.

Na de én arra célzok, hogy az ûrhajó lebeg az ürben hosszabb ideig egy helyben. Mellette pedig a Föld nagy sebességgel halad.

[lameXpert]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 9:45

Na de én arra célzok, hogy az ûrhajó lebeg az ürben hosszabb ideig egy helyben. Mellette pedig a Föld nagy sebességgel halad.

Hmm, tessék? 

Már Keplerrel is metrót építünk?

[Thrawn]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 9:45

Na de én arra célzok, hogy az ûrhajó lebeg az ürben hosszabb ideig egy helyben. Mellette pedig a Föld nagy sebességgel halad.

Mihez képest egy helyben? A Nap jelenleg 18km/s sebességgel halad a Herkules csillagkép irányába. Kering a Tejútrendszer körül. A Tejútrendszer közös tömegközéppont körül kering Lokális Csoport tagjaival, a Lokális Csoport is mozog a Virgo halmazhoz képest, a Virgo halmaz is mozog a ..... és így tovább. Mi az egy helyben? Egy helyben csak Pirx pilóta kalandjainak magyar feldolgozásában tudtak állni az ûrhajók.
Az idõdilatáció egyébként azon objektumon jelentkezik, mely gyorsuláson ment át. Keress rá a speciális relativitáselméletre, rengeteg link lesz.

[Dextrose]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 10:00

Mihez képest egy helyben?

A Földhöz képest.

[Thrawn]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 10:05

A Földhöz képest.

Ahhoz nem kell ûrhajó. Itt ülök a székemben a munkahelyemen, a Földhöz képest egy helyben.

[Dextrose]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 10:07

Ahhoz nem kell ûrhajó. Itt ülök a székemben a munkahelyemen, a Földhöz képest egy helyben.

Jól kiforgatod a szavaimat 

Tehát: az ûrhajó áll az ûrben, a Föld meg elsuhan mellette, mivel halad pályáján. Olyan, mintha egy adott ponthoz lenne kötve, a bolygó pedig kering, így elmegy, eltávolodik tõle, majd visszatér. De az ûrhajó nem mozdul egy helyben marad, nem kering együtt a Földdel. Te is keringsz a földdelk egyótt, hiszen benne vagy, nem? Lehet, hogy egy helyben ülsz, de ugyanúgy forogsz a bogylgóval együtt...

[Drummaster]

Ha az ûrhajó nem mozdul, akkor a Földrõl nézve elsuhan...

[Locutus]

Én ezt olvasom most:

A TÉR ÉS AZ IDÕ TERMÉSZETE
HAWKING, STEPHEN W.; PENROSE, ROGER

Einstein szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthetõ. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az õsrobbanást követõ elsõ pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért elõrefelé folyik az idõ és miért nem visszafelé? A könyvben a világ egyik legnevesebb fizikusa és matematikusa, Stephen Hawking és Roger Penrose fejti ki egymással merõben ellentétes véleményét a fenti kérdésekrõl.
Eredeti cím : THE NATURE OF SPACE AND TIME