Elküldve: 2005. 01. 07. 12:58
A csillagászat és űrkutatás története
1. A kőkorszak csillagászata. A csillagászat kialakulásának társadalmi szükségszerusége.
2. Az asztrológia, a csillagászat és a vallásos világkép kapcsolata. Együttes fejlődésük és későbbi szétválásuk.
3. Melyek az ókori csillagászat legfontosabb eredményei? Ismertesse a görög csillagászok munkáját!
4. A középkor csillagászata és csillagászati világképe.
5. Ismertesse a reneszánsz (XV-XVII. század) és az újkori csillagászat eredményeit!
6. Vesse össze Ptolemaiosz, Kopernikusz és Tycho Brahe bolygómozgási rendszerét! Mik a hasonlóságok, és mik a különbségek? Mit állítanak ezek az elméletek a bolygók pályáiról és a mozgások fizikai okairól?
7. Miért volt szükséges Tycho Brahe munkássága a Kepler-törvények felismeréséhez? Ismertesse Kepler bolygómozgási törvényeit!
8. Soroljon fel négyet Galilei korszakalkotó távcsöves megfigyelései közül! Ismertesse fontosságukat!
9. Newton csillagászati munkássága és ennek jelentősége a XVIII-XIX. század fejlődésében.
10. Ismertesse röviden a következő híres méréseket:
Olaf Römer - a fény terjedésének sebessége
Bradley - a fény aberrációja
Bessel - a csillagok parallaxisa
11. A XVIII. század csillagászatának nagy alakjai és csillagászattörténeti jelentőségük.
12. A modern csillagászat gyökerei és kezdeti fejlődése a XIX. század végéig.
13. A relativitás elméletének megszületése; előzmények, a legfontosabb eredmények. A relativitáselmélet milyen csillagászati bizonyítékait ismeri?
14. A XX. század csillagászatának nagy korszakai. Ismertesse a modern csillagászat legfontosabb ágait és kialakulásuk körülményeit!
15. A magyar csillagászat története 1920-ig.
16. A hazai csillagászat fejlődése a XX. század elejétől napjainkig.
17. A rakétarepülés gondolatának története. Ismertesse Ciolkovszkij munkásságát!
18. Ismertesse a rakétatechnika fejlődésének főbb állomásait, és az első mesterséges hold felbocsátásának előzményeit!
19. Röviden ismertesse az űrkutatás történetét napjainkig! Melyek az űrkutatás legfontosabb ágai?
II. Szférikus csillagászat; hely és idő meghatározása
1. Melyek a térbeli és időbeli tájékozódás csillagászati alapjai?
2. Ismertess a legfontosabb, csillagászatban használatos koordinátarendszereket! Részletesen mutassa be a horizontális, az I. ekvatoriális és a II. ekvatoriális koordinátarendszert!
3. Az időmérés és a csillagászat. Ismeresse a következő fogalmakat, és egymással való kapcsolatukat: csillagidő, szoláris idő, polgári idő, világidő, efemerisz idő, atomidő.
4. Időmérés a forgó Földön. Világidő, időzónák, mozgó és álló dátumválasztó. Miért célszeru a nyári időszámítás bevezetése?
5. Melyek a naptárkészítés legfőbb problémái? Soroljon fel néhány naptárt!
6. Röviden ismertesse, hogyan határozná meg egy adott földrajzi hely koordinátáit csillagászati mérések segítségével!
7. Mik a csillagképek? Sorolja fel a legismertebb cirkumpoláris, és az egy-egy évszakhoz kapcsolódó legfontosabb csillagképeket!
8. Melyek a csillagok égi koordinátáit megváltoztató legfontosabb jelenségek?
III. Égi mechanika
1. Ismertesse Kepler törvényeit! Az egyes törvények a bolygók mozgásának mely jellegzetességeire vonatkoznak?
2. Melyek a bolygók pályáját meghatározó legfontosabb adatok?
3. Az égimechanika fejlődése: Newton törvényei, pályaszámítás, perturbáció-számítás.
4. Mi a kéttest-, háromtest- és többtest-probléma? Mondjon konkrét példákat az egyes esetekre!
5. A mesterséges holdak mozgása. Mi az első, a második és a harmadik kozmikus sebesség? Mitől függ a szökési sebesség?
6. Mikor van és mikor nincs súlytalanság az űrhajóban?
IV. A bolygórendszer és égitestjei
1. Melyek a Naprendszer főbb tulajdonságai?
2. Ismertesse azokat a fő jellemzőket amelyek tekintetében az óriásbolygók és a Föld-típusú bolygók a leginkább különböznek! Hogyan magyarázhatók a különbségek?
3. Milyen külső és belső hatások alakítják a bolygók felszínét és légkörét? Térjen ki a bolygólégkörök stabilitásának kérdésére is!
4. Végezze el a bolygók belső szerkezetének összehasonlító elemzését!
5. Ismertesse röviden a Föld belsejének, felszínének és légkörének rétegeit a középpontból kifelé haladva! Mit tudunk ezek összetételéről és fizikai állapotáról? Mik a Föld tengelyforgásának bizonyítékai?
6. Mai ismereteink alapján ismertesse a Hold felszínét és belső szerkezetét! Térjen ki a Hold megismerésének legfőbb állomásaira! A Föld és a Hold kölcsönhatásai.
7. Általánosságban ismertesse a bolygók (gravitációs és mágneses) erőtereit!
8. Ismertesse a Föld Nap körüli keringésnek legfőbb bizonyítékait! Magyarázza meg, miért van nyáron meleg, télen pedig hideg!
9. Beszéljen a bolygórendszer apróbb égitestjeiről! Üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag, állatövi fény. Külön foglalkozzon a kisbolygókkal!
10. Hogyan keletkezik az üstökösök csóvája? Miért van az, hogy némelyik üstökösnek kétféle csóvája is van?
11. Mi a különbség a meteor és a meteorit között? Milyen információt nyerhetünk a meteorok és meteoritok megfigyeléséből és vizsgálatából?
12. Mi a napszél? Soroljon fel néhány olyan jelenséget, amely a napszél hatására jön létre!
13. Ismertesse a Naprendszer keletkezésének néhány korábbi elméletét! Mit mondanak a modern elméletek a külső és belső bolygók anyagi összetételéről és a Naprendszer implzusmomentumáról?
V. A Nap és a csillagok fizikája
1. Ismertesse a Nap belsejének és légkörének rétegeit és sorolja fel legfontosabb jellemzőiket!
2. Mi a közös és mi a sajátos vonásuk a granuláknak, napfoltoknak, szpikuláknak, napfáklyáknak, protuberanciáknak és flereknek?
3. Mit tudunk a Nap belső energiatermeléséről? Hogyan határozható meg a Nap által termelt összenergia? Mi a napállandó?
4. Hogyan és mivel segíti elő a napkutatás a többi csillag jobb megismerését?
5. A fúzió és a fisszió atommagfolyamatok. Miben hasonlítanak és miben különböznek? A csillagok élete szempontjából melyik a fontosabb? Melyik a fontosabb a bolygók szempontjából, és miért?
6. Mik a csillagok legfontosabb állapothatározói, és hogyan mérhetők?
7. Ismertesse a kettőscsillagok asztrofizikai jelentőségét és vizsgálatuk módszereit?
8. Soroljon fel négy olyan fontos adatot, amit egy - egyidejuleg színképi és fedési kettősként is észlelhető - csillagpár vizsgálatával megismerhetünk!
9. Gyakorlati okokból például a Betelgeuze nevu csillagot fekete testhez hasonlítjuk. Hogyan lehetséges ez, hiszen a Betelgeuze egy szép, vörös csillag? Hogyan keletkezik a csillagok fénysugárzása?
10. Rajzolja fel a Hertzschprung-Russell-diagramot (HRD)! A tengelyeken tüntesse fel a megfelelő mennyiségeket, és jelölje be, milyen irányban növekszenek! Rajzolja be azokat a helyeket, ahol a leggyakrabban találunk csillagokat, s ezeken belül mutassa meg, hol van a legtöbb csillag! Hol vannak a legnagyobb tömegu, a legfényesebb, a leghalványabb, a legforróbb és a leghidegebb csillagok?
11. Röviden ismertesse egy 1 és egy 10 naptömegu csillag fejlődését a HRD-n! az egyes fázisokban térjen ki a csillagok belsejét és légkörét jellemző folyamatokra illetve jelenségekre!
12. Ismertesse a legfontosabb változócsillag-típusokat, és mutassa meg, hol helyezkednek el a HRD-n!
13. Hogyan és miért használhatók fel egyes változócsillag-típusok távolságmeghatározásra? Melyek ezek, és mi a mérés lényege?
14. Mit tenne, ha egy hirtelen fényesedő csillagot találna? Milyen megfigyeléseket végezne el, és hogyan döntené el, hogy nova- vagy szupernova-kitörésről van szó?
15. Mik a pulzárok? Miért gondolják a csillagászok, hogy ezek szupernova-maradványok?
16. A csillagászok azt állítják, hogy a csillagokban nem fedeztek fel olyan elemeket, amelyeket a földön ne ismernénk. Milyen megfigyelések után jutottak erre a következtetésre?
17. Soroljon fel néhány olyan jelenséget, ami megváltoztatja a csillagok színképében a vonalak helyét és alakját! Mire következtethetünk ezekből?
18. Tartson egy-egy egyperces kiselőadást a következő dolgok valószínu előtörténetéről: egy hidrogénatom az ivóvízből - testünk egyik szénatomja - egy ékszer egyik aranyatomja
19. A csillagközi anyag legnagyobbrészt láthatatlan. Említsen legalább két olyan helyzetet, amikor mégis megfigyelhetjük!
20. Az intersztelláris anyagot leginkább az úgynevezett tiltott vonalakon tanulmányozhatjuk. Miért van ez, és miért tiltottak a tiltott vonalak?
21. Ismertesse a csillagászati célú mesterséges holdak asztrofizikai jelentőségét!
VI. Tejútrendszer, extragalaxisok
1. Tartson egy rövid, de átfogó "városnézést" csillagvárosunkon és környékén!
2. Ismertesse röviden, mit jelentenek a következő kifejezések: populációk, halmazok, asszociációk. Milyen kapcsolatban vannak a Tejútrendszer szerkezetével?
3. Honnan tudjuk, hogy egy spirális galaxisban élünk? Hogyan határozhatjuk meg, hogy hol vannak a spirálkarok?
4. Soroljon fel legalább három olyan jellegzetességet, amelyek alapján a galaxisok megkülönböztethetők! Indokolja válaszát, és magyarázza meg a különbségek okait!
5. Mit jelentenek a következő kifejezések: lokális rendszer, galaxishalmaz, metagalaxis?
6. A galaxishalmazokkal kapcsolatban mit értünk hiányzó tömeg-en?
7. Mi a hasonlóság és mi a különbség a Seyfert- a kék-, az N- és a rádiógalaxisok között? Mit tudunk a kvazárokról?
8. Milyen rádiócsillagászati eszközökkel határozható meg egy távoli extragalaktikus objektum helye és belső szerkezete?
9. Hogyan határozható meg az extragalaxisok, illetve egyes extragalaktikus objektumok távolsága?
10. Mi a Hubble-törvény, és mi a kozmológiai jelentősége?
11. A "táguló Univerzum" elméletének milyen bizonyítékait ismeri?
12. Mit jelent az Univerzumra vonatkoztatva a zárt, nyitott, táguló, oszcilláló és az állandó állapotú kifejezés?
VII. űrkutatás
1. Mik voltak az űrhajózás megvalósulásának történelmi feltételei?
2. Hogyan közlekedhet a rakéta a légüres térben? (A választ Newton törvényei alapján fogalmazza meg!) Mi a tömegarány, és mitől függ a rakéta végsebessége és tolóereje?
3. Mit köszönhetnek a földtudományok és a csillagászat a mesterséges égitesteknek?
4. Tartson ötperces kiselőadást Az űrkutatás a Föld szolgálatában címmel!
5. Sorolja fel a leglényegesebb információkat, amelyeket az űrkutatás szolgáltatott a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz bolygókról!
6. Sorolja fel rendeltetésük szempontjából a legfontosabb mesterséges hold-típusokat!
7. Hazánk hogyan, és mely területeken vesz részt az űrkutatásban?
8. Ismertesse az űrrepülőgép legfontosabb előnyeit a hagyományos űrhajókkal szemben!
9. Milyen élettani problémákat okoz a hosszabb időn át tartó súlytalanság?
10. Mi a különbség a mesterséges bolygó, a mesterséges hold és az űrszonda között?
VIII. Csillagászati megfigyelő- és mérőeszközök
1. Ismertesse a szabad szemmel végzett csillagászati megfigyeléseket segítő eszközöket! (Megalitikus objektumok, árnyékvetők és különféle szögmérő eszközök.)
2. Melyek a lencsék és tükrök leképezési törvényei?
3. Ismertesse a Galilei- és a Kepler-féle, valamint a tükrös távcső szerkezetét! Mitől függ a távcső nagyítása?
4. A távcsövek és a fény hullámtermészete. (Az elhajlási kép és a felbontás kapcsolata.)
5. A csillagászati megfigyelések szempontjából mi a távcsövek szerepe? Miért építenek óriástávcsöveket és űrtávcsöveket?
6. Ismertesse a következő, a csillagászatban használatos megfigyelőeszközöket: emberi szem, fotólemez, színképelemző.
7. A fényképezés és csillagászati jelentősége.
8. Ismertesse a pozíciós asztronómia, a fotografikus és a fotoelektromos fotometria eszközeit és módszereit!
9. Ismertesse a rádiócsillagászati kutatások eszközeit és módszereit!
IX. Egyszeru amatőrcsillagász-megfigyelések
1. Nevezze meg a Hold fázisait, és írja le, hogyan helyezkedik el ezekben az esetekben a Hold, a Föld és Nap! Mikor lehet nap- és holdfogyatkozás? Mi a Hold Föld körüli keringésének legfőbb jellemzője?
2. Mit jelentenek a következő kifejezések (célszeru ábrát is készíteni): konjunkció, kvadratúra, perihélium, afélium, legnagyobb elongáció, dichotómia?
3. Milyennek látunk egy belső bolygót, amikor a Földről nézve a legfényesebbnek tunik; mi a helyzet ugyanekkor egy külső bolygónál?
4. Milyen szempontok szerint kell kiválasztani a távcsövet és a nagyítást egy adott megfigyeléshez?
5. A fotografikus megfigyelések elmélete és gyakorlata.
6. Az amatőrtávcsővel kapcsolatos legfontosabb ismeretek (szerelés, stabilitás, felállítás).
X. Vegyes kérdések
1. Milyen fizikai üzenetek érkeznek a világűrből?
2. Nevezze meg és írja le az elektromágneses spektrum különböző tartományait a növekvő hullámhossz szerint! Ezek közül melyeken lehet a Föld felszínéről csillagászati megfigyeléseket végezni? A többin miért nem?
3. Megmaradási tételek a csillagászatban: anyag, energia, tömegközéppont, impulzus, impulzusmomentum.
4. Ismertesse az égimechanikai paradoxon és az Olbers-paradoxon lényegét!
5. Lehetséges-e élet a Földön kívül? Az élet kozmikus feltételei. Egyetemes feltételek ezek?
6. Hogyan értelmezi az E=mc2 összefüggést?
7. Vázolja a csillagos égbolt képe és mozgásai, valamint a bolygórendszer mozgásai ábrázolásának történetét!
8. Hogyan és mennyiben segítette és segíti Önt a Planetárium a csillagászati-világnézeti összefüggések felismerésében és megértésében?
JAVASOLT IRODALOM
(Az Uránia bemutatói vizsgájára, szakköri foglalkozásokra és az előadásokra való felkészüléshez)
PLAVEC: A csillagok világa (Gondolat, 1964)
COUDERC: A csillagászat rövid története (Gondolat, 1965)
KIEPENHAUER: A Nap (Gondolat, 1967)
ROSINO: A csillagok fizikája (Gondolat, 1967)
RÓKA: A csillagászat és mindennapi életünk (Táncsics, 1968)
Csillagászati kisenciklopédia (Szerk.: Kulin-Róka; Gondolat, 1969)
MARIK-PONORI: Modern csillagászati világkép (Tankönyvkiadó, 1969-70)
HÉDERVÁRI: A Hold és meghódítása (Gondolat, 1970)
KULIN: Amit a csillagokról tudni kell (Tankönyvkiadó, 1972)
JASTROW: Vörös óriások és fehér törpék (Gondolat, 1973)
DITFURTH: A Világegyetem gyermekei (Táncsics, 1973)
LINDNER: A csillagos ég (Gondolat Zsebkönyvek, 1974)
FRIEDEMANN: A Világegyetem (Gondolat, 1975)
KLEPESTA-RÜKL: Csillagképek atlasza (Gondolat, 1975)
GÁNTI: A kvarkoktól a galaktikus társadalmakig (Kossuth, 1975)
DORSCHNER: Van-e élet a Földön kívül? (Gondolat Zsebkönyvek, 1975)
SCHALK: A planetárium (Gondolat, 1975)
HÉDERVÁRI-MARIK-PÉCSI: A Vénusz és a Mars ostroma (Gondolat, 1976)
SZÉCSÉNYI-NAGY: Túl a Tejútrendszer határain (Gondolat Zsebkönyvek, 1976)
HEY: Rádiócsillagászat (Gondolat, 1976)
SKLOVSZKIJ: Világegyetem, élet, értelem (Gondolat, 1976)
KULIN: Mit mondanak a csillagok? (Gondolat, 1976)
SAJÓ: A planetárium technikája (Planetárium Füzetek, 2., 1977)
MÜLLER: A csillagászat alapjai (Gondolat, 1977)
REBROV-GILBERG: Szojuz-Apollo (Muszaki, 1977)
WHITNEY: A Tejútrendszer felfedezése (Gondolat, 1978)
JEFREMOV: A Világmindenség mélységeiben (Gondolat, 1978)
FUCHS: Mielőtt a Föld mozgásba jött (Minerva, 1978)
HOYLE: Stonehenge-től a modern kozmológiáig (Magvető, 1978)
SIMONYI: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1979)
BARCZA: A csillagok élete (Gondolat Zsebkönyvek, 1979)
KőHÁTI: Az űrkutatás a Föld szolgálatában (Gondolat, 1979)
GILBERG: Az ég meghódítása (Muszaki, 1979)
BALÁZS-FÉNYES-GÉCZI-HORVÁTH: Mi az idő? (Gondolat, 1980)
MENZEL: Csillagászat (Gondolat, 1980)
HÉDERVÁRI: Csillagunk, a Nap (Magvető, 1980)
KULIN-RÓKA: A távcső világa (Gondolat, 1980)
AMBARCUMJAN: Az Univerzum kutatásának filozófiai kérdései (Gondolat, 1980)
DORSCHNER: A bolygók - a Föld testvérei? (Gondolat Zsebkönyvek, 1980)
FODOR: Az ember és a Kozmosz (Kozmosz Könyvek, 1980)
OMNES: A Világegyetem és átalakulásai (Gondolat, 1981)
SKLOVSZKIJ: Csillagok - születésük, életük, pusztulásuk (Gondolat, 1981)
Magyarország az űrből (Zrínyi, 1981)
űrhajózási lexikon (Akadémia-Zrínyi, 1981)
HERRMANN: Az égbolt felfedezői (Gondolat, 1981)
SZENTESI: Út a Kozmoszba (Zrínyi, 1981)
WEINBERG: Az első három perc (Gondolat, 1981)
CONRAD: A Jákob-pálcától a muholdas navigációig (Gondolat, 1982)
Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről (Muszaki, 1983)
MITTON: A Rák-köd (Gondolat, 1983)
HECKMANN: Csillagok, Kozmosz, világmodellek (Gondolat, 1983)
FERRIS: A vörös határ (Gondolat, 1985)
Ég és Föld, (Móra, 1985)
VARGHÁNÉ-KANYÓ: .csillagkoronák éjféli barátja (Akadémiai, 1988)
SZÉKELY: Einstein kozmoszától a felfúvódó Világegyetemig (ELTE, 1990)
TOMBAUGH-MOORE: A sötétség bolygója (Gondolat, 1989)
HERMANN: SH-Atlasz - csillagászat (Springer-Hungarica, 1992)
EICHER: Az Univerzum - a csillagképek, ahogyan a Földről látjuk (Gabó, 1993)
PONORI-THEWREWK: Csillagok a Bibliában (Tertia Kiadó, 1993)
TÍMÁR: Galileo Galilei (Galilei Társaság, 1993)
SCHALK: Idők, korok, naptárak (TIT Uránia, 1993)
VAN CLEAVE: Csillagászat - 101 könnyu és látványos kísérlet (Springer-Hungarica, 1994)
BOTH: A Világmindenség (Móra, 1994)
BARROW: A Világegyetem eredete (Kultúrtrade, 1994)
DAVIES: Az utolsó három perc (Kultúrtrade, 1994)
COOPER-WALKER: Csillagok távcsővégen (Gondolat, 1994)
RÜKL: A világűr képes atlasza (Springer-Hungarica, 1995)
ALMÁR-BOTH-HORVÁTH: SH-Atlasz - űrtan (Springer-Hungarica, 1996)
HORÁNYI: Csillagászat (Calibra, 1996)
KOESTLER: Alvajárók (Európa, 1996)
A csillagok könyve (Tordas és Tsa Kft., 1997)
SIMON: Csillagászat (AKG Kiadó, 1997)
A javasolt irodalom tanulmányozása mellett a vizsgára való felkészüléshez az Élet és Tudomány, a Természet Világa, valamint a Föld és Ég cikkei is nélkülözhetetlenek. A csillagászat legújabb eredményeiről a Csillagászati Évkönyv számol be.
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."