[gazdi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:00

Vagyis nem minden, nem mindent akartam mondani, hanem egy adott testet.

Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát...

Na itt kezdõdik a cáfolat. Hogy lenne egy test nyugalomban, ha már eleve a a tömegébõl adódóan gravitációs hatással van egy másik testre? A másik test meg szintén hatással van erre a testre. Ebbõl meg az következne, hogy semmi sem lehet nyugalomban, hiszen ami tömeggel rendelkezik, annak már pusztán a gravitációs ereje hatással van  másra. És így tovább, mint egy láncreakció.

Tehát ezek alapján az az állítás, hogy minden test megtartja nyugalmi állapotát...helytelen lenne, mert ezek szerint egy test sem lehet nyugalomban.

Drummaster kérdésére válaszolva a válaszom: Newton mondta  De nyilván nem minden testre gondolt õ sem, hanem egy adottra.

Fordítsd meg és rögtön érthetõ: ha egy test felhagyott az egyenes vonalú egyenletes mozgással (esetleg nyugalmi helyzetével) egy adott inerciarendszerben, akkor azt, vagy az inerciarendszert (~ hordozó objektumot) valamiféle külsõ hatás érte.

[Drummaster]

Idézet

6. Mikor van és mikor nincs súlytalanság az ûrhajóban?

Na. errõl beszélnék, mert ez érdekel. Gondolom a kérdés arra vonatkozik, ha az ûrhajó kint van az ûrben. Innen-onnan összeszedett infomorzsák alapján úgy vélem, hogy az ûrhajón akkor van gravitáció, ha

1: olyan égitest közvetlen közelében van, amelynek gravitációs mezõje "eléri" az ûrhajót, persze akkor magát a hajót is "húzza" maga felé,

2: "padlóval" párhuzamos hossztengely körüli forgás elõidézése folytán.


???

[gazdi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:00

Tehát ezek alapján az az állítás, hogy minden test megtartja nyugalmi állapotát...helytelen lenne, mert ezek szerint egy test sem lehet nyugalomban.

Senki sem állította, hogy megtartja, Newton is csupán feltette.

[gazdi]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:05

Na. errõl beszélnék, mert ez érdekel. Gondolom a kérdés arra vonatkozik, ha az ûrhajó kint van az ûrben. Innen-onnan összeszedett infomorzsák alapján úgy vélem, hogy az ûrhajón akkor van gravitáció, ha

1: olyan égitest közvetlen közelében van, amelynek gravitációs mezõje "eléri" az ûrhajót, persze akkor magát a hajót is "húzza" maga felé,

2: "padlóval" párhuzamos hossztengely körüli forgás elõidézése folytán.


???

Ugye nem keverjük a súlytalanságot és a gravitáció hiányát?

[Drummaster]

Ráadásként azt el kell ismerni, hogy ha egy test adott pillanatban nyugalomban van, akkor a végtelenségig meg is tartja azt, amennyiben nem éri bármiféle hatás.

[gazdi]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:10

Ráadásként azt el kell ismerni, hogy ha egy test adott pillanatban nyugalomban van, akkor a végtelenségig meg is tartja azt, amennyiben nem éri bármiféle hatás.

Igen. Vagy amennyiben az õt érõ hatások eredõje minden idõpillanatban nulla.
Ez persze csupán egy idilli elméleti állapot.

[Drummaster]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:09

Ugye nem keverjük a súlytalanságot és a gravitáció hiányát?

Lehet, hogy simán keverem. Én úgy gondolom (szerintem nem sokáig ), hogy a gravitáció és a súlytalanság összefûgg. Ha elvonatkoztatok attól a ténytõl, hogy gravitációban is lehet súlytalanágot elõidézni (elvonatkoztatok, mert ûrhajóról van szó, ami feltehetõen az ûrben van).
Mondjuk most, hogy jobban átgondolom, nos akkor van súlytalanság az ûrhajóban, ha egyenletes, egyirányú mozgásban van, vagy pedig egyáltalán nincs mozgásban.

[lameXpert]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:14

nos akkor van súlytalanság az ûrhajóban, ha egyenletes, egyirányú mozgásban van, vagy pedig egyáltalán nincs mozgásban.

Tartok tõle, nem. Az eddigi ûrhajók jelentõs része (elnyújtott) körpályán keringett...

[lameXpert]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:00

Na itt kezdõdik a cáfolat.

Nem kellene elõször megérteni valamit?  Ebben az esetben megspórolhatnál egy csomó "cáfolatnak" nevezett butaságot... 

[Drummaster]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:22

Tartok tõle, nem. Az eddigi ûrhajók jelentõs része (elnyújtott) körpályán keringett...

Jó, oké, igazad van, de nem tudom sem számokkal, sem a szegényes szókincsemmel kifejezni, hogy nyilván egy 5000 km távolságon fél (vagy kevesebb) fokot változó irány elhanyagolható, mondhatjuk, hogy lényegében egyenes vonalban halad. Az 5000 km meg a fél fok hasraütéses számok, mert sajna nem tudom, hogy a geostacionárius pályaív pontosan milyen is, már ami a pályaadatokat illeti.

[lameXpert]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:28

Jó, oké, igazad van, de nem tudom sem számokkal,...

Sajnos rossz irányban keresgélsz. A Föld körül keringõ ûrhajók java része sose ment 150-160 km-nél magasabbra. Szinte a Föld felszínét súrolva keringtek.

Idézet

A nehézségi erõ elsõ megközelítésben két erõ, a Newton-féle tömegvonzás, és a Föld forgásából származó centrifugális erõ eredõje. A tömegvonzás irány közelítõleg a Föld tömegközéppontja felé mutat, nagysága pedig durván a tömegközépponttól mért távolság négyzetével fordítottan arányos. A centrifugális erõ irány durván merõleges a Föld forgástengelyére, nagysága pedig a forgástengelytõl való távolsággal egyenes arányban áll.

[Dextrose]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:37

Sajnos rossz irányban keresgélsz. A Föld körül keringõ ûrhajók java része sose ment 150-160 km-nél magasabbra. Szinte a Föld felszínét súrolva keringtek.

Tessék? És a holdraszállás? Illetve hát igen, attól függ, ki mit nevez ûrhajónak...

[lameXpert]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:40

Tessék? És a holdraszállás? Illetve hát igen, attól függ, ki mit nevez ûrhajónak...

Idézet

A Föld körül keringõ ûrhajók java része....

Idézet

Nem kellene elõször megérteni valamit?  Ebben az esetben megspórolhatnál egy csomó "cáfolatnak" nevezett butaságot... 

[cx.core]

Szvsz az ûrhajóban (a benne lévõ megfigyelõ számára) akkor van "súlytalanság", amikor a benti testek és az ûrhajó (külsõ erõk által okozott) gyorsulása megegyezik.

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 07. 15:06 -kor

[lameXpert]

Idézet

Súlytalanság 

Életének minden bizonnyal egyik legkülönösebb élménye lesz, hogy megpróbálhat dolgozni és játszani zéró gravitáció mellett a legendás IL-76 MDK fedélzetén. Segítségükkel az igazi szabadságot lehet kipróbálni, amit eddig csak az urhajósok éreztek kint a világurben. Az urhajósokat ugyanilyen módszerrel kiképzo szakemberek segítségével ténylegesen megtapasztalhatja, mit jelent, ha az embernek nincs súlya.



Orvosi felülvizsgálat és rövid kiképzés után elkísérjük a Moszkva melletti Csillagvárosba, ahol elkezdheti a másfél órás repülést. A repülogép 10 vagy több 25-30 másodperces parabolát ír le, így Ön a súlytalanság állapotába kerül. Ennek a súlyvesztésnek köszönhetoen - amit tréfásan a világ egyetlen azonnali hatású fogyókúrájának nevezhetnénk - egész sor kalandban lesz része.

[Drummaster]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 14:37

Sajnos rossz irányban keresgélsz. A Föld körül keringõ ûrhajók java része sose ment 150-160 km-nél magasabbra. Szinte a Föld felszínét súrolva keringtek.

Igen, ezt tudom, de ugye a szökési sebesség az, amilyen sebességgel ki lehet kerülni a föld gravitációjából. Tehát a 150-160 km-es magasság nem kérdés. Arra gondoltam, hogy a keringési pályaív annyira elnyújtott, hogy a kanyarívbõl eredõ centrifugális erõ elhanyagolható ahhoz, hogy számottevõen befolyásolja a súlytalanságot.

[-NoVa-]

Pont ez a centrifugális erõ tartja fent az ûrhajót és a mûholdakat. A kanyarív nagy, de a keringési sebesség is, még ha a felszínhez képest jelentéktelennek/0-nak tûnik.

[Drummaster]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 15:09

Pont ez a centrifugális erõ tartja fent az ûrhajót és a mûholdakat. A kanyarív nagy, de a keringési sebesség is, még ha a felszínhez képest jelentéktelennek/0-nak tûnik.

[one]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 6., csütörtök - 2:56

Szakközép fizikán felírt a tanár úr egy összefüggést, ami alapján ki lehet számolni a testek tömegnövekedését a sebességnövekedés hatására. Ha a test sebessége egyenlõ vagy nagyobb, mint a fényé, akkor a nevezõben nulla jön ki, ami ugye nem túl egészséges.
Ha zöldeket írtam, elnézést, nagyon régen volt  .
Nem is értem, hogy fogyókúrázóknak miért mozgást ajánlanak, amikor mozgás (haladás) közben növekszik a tömeg  .

egy korábbi hozzászólásom:

Idézet

ott a képlet a végén. a tömegek trafóját a lendületmegmaradás törvényébõl kell levezetni. ha gondoljátok, azt is leírhatom.

addig is: ha k-t ábrázoljátok v függvényében, láthatjátok, hogy szinte végig 1, a fénysebesség közelében meg felugrik a francba. no ezért jók kis sebességekre a régi képletek is.

Szerkesztette: one 2005. 01. 07. 15:24 -kor

[Dextrose]

Idézet: one - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 15:12

egy korábbi hozzászólásom:

ott a képlet a végén. a tömegek trafóját a lendületmegmaradás törvényébõl kell levezetni. ha gondoljátok, azt is leírhatom.

Namost akkor fénysebességnél 0 lenne a tömeg, vagy végtelen nagyságú? Ha jól emlékszem, Einstein elméletei 0-t mondanak, de a lap tetején Thrawn a részecskegyorsítókkal bizonygatta hogy végtelen nagy lenne. Akkor most melyik?

Szerkesztette: Dextrose 2005. 01. 07. 15:26 -kor