[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

A válasz bonyolult lesz. Kapaszkodj.  Nem tudom.

[bbence]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

Nem állandó.

[Asdam]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

Ezt már bebizonyították hogy nem lehet hiába a vöröseltolódás a fény nem "fárad" el


Bár egyes fizikusok ezt próbálják bebizonyítani magyarul Einstein relativitás elméletét megdönteni

[one]

Idézet: one - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 22:27

Azon gondolkodtatok már, hogy a Lorentz-trafókat másképp is ki lehet találni olyanra, hogy illeszkedjenek a azokhoz a kísérletekhez, amelyek szerint a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerbõl egyformának látszik? A levezetésben van egy ponton egy önkényes szorzás, ami bármire kicserélhetõ... Lehet, hogy csak kicsit eltérõ, de pontosabb eredményt kapnánk?

nem? szerintem végig lehetne vezetni az egészet egy picit másképp. bár valami azt súgja, hogy a kísérletekhez illeszkedõ elméletek közül a legegyszerûbb mûködik a legjobban (az "egyszerû" alatt persze semmi konkrétat nem értek ). most nincs idõm, de majd leírok egy példát (a képletekkel szarakodni kell, lehet, hogy 1 nagy képbe berakom az egészet).

Szerkesztette: one 2004. 12. 19. 13:58 -kor

[Locutus]

Na miaz, kifingtatok agyilag?

Én továbbhaladtam a Hawking-Penrose könyvben, de már ott tartok, hogy 1 oldal/nap

Igen érdekes, ahogy Hawking bebizonyítja, hogy a fekete lyukakban igenis elveszhet az információ, és ráadásul sugároznak is kifelé.

Igazából viszont az keltette fel az érdeklõdésemet, ahogy a Minkowsky tér, és az Euklideszi tér összepárosításáról emélkedik. Mégpedig hogy a kétféle térdiagram egyesítésével leírható az elektronok viselkedése, mozgása, vagy például a párkeltés, sõt, még a fekete lyukak egymáshoz való viszonya is. Az egyik ilyen diagram szerint pl a 4 féle tér létezik az idõben, amelybõl mi az egyik oldalon vagyunk, velünk szemközt (a diagramon) egy párhuzamos valóság található (ahova féreglyukak vezethetnek), a két oldalsó tér pedig valami, ahova a fekete lyukak is mutatnak. Már ha jól értelmeztem, bár ezt még csak épp átfutottam.
Viszont az tényleg érdekes, ahogy az Euklideszi tér leírja az elektron általunk észlelhetõ mozgását, a pozíciójának bizonytalanságára pedig a Minkowsky tér elmélet ad magyarázatot...

[LightBringer]

Én ezt szoktam mostanában nézegetni, érdekesen néz ki 3D-re kivetítve!

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 22., szerda - 19:08

Én ezt szoktam mostanában nézegetni, érdekesen néz ki 3D-re kivetítve!

Ez most mi is? Én csak két wireframet látok, amik torzulgatnak össze vissza.

[LightBringer]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 23., csütörtök - 8:07

Ez most mi is? Én csak két wireframet látok, amik torzulgatnak össze vissza.

Ez egy hiperkocka csak különbözõ módon van lehetõség a 3D megtekintésre. Lehet kapcsolgatni, hogy szemüveged van, vagy "bandzsítós" módszerrel nézed, stb.

Gondolom a hiperkockát, tudod, hogy mi... Szerintem érdekes kis kütyü.

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 23., csütörtök - 18:00

Gondolom a hiperkockát, tudod, hogy mi... S

Hogy õszinte legyek: nem... lemaradtam valamirõl?

[one]

Idézet: one - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 14:51

nem? szerintem végig lehetne vezetni az egészet egy picit másképp. bár valami azt súgja, hogy a kísérletekhez illeszkedõ elméletek közül a legegyszerûbb mûködik a legjobban (az "egyszerû" alatt persze semmi konkrétat nem értek ). most nincs idõm, de majd leírok egy példát (a képletekkel szarakodni kell, lehet, hogy 1 nagy képbe berakom az egészet).

Szerkesztette: one 2004. 12. 31. 18:35 -kor

[one]

BUÉK! remélem nem kúrtam el a képleteket, most már végképp nem tudom ellenõrizni õket.

[Asdam]

Idézet: one - Dátum: 2005. jan. 1., szombat - 0:09

BUÉK! remélem nem kúrtam el a képleteket, most már végképp nem tudom ellenõrizni õket.

     

[Scae [Edgar]]

  Errõl a hipercube-ról mit kell tudni?
Érdekes,tetszik,de mi köze a tér-idõ elméletekhez? 

[LightBringer]

A hiperkocka egy négydimenziós kocka, melynek minden oldala önmagába tér vissza... Ez szerintem már alapból elég érdekes és van némi köze a tér-idõ elméletek megvitatásához, már csak azért is, mert nem mindennap mászkál az ember egy olyan kockában, aminek ha kimész az oldalán a saját seggedet látod kimenni szemben...

[lameXpert]

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2005. jan. 2., vasárnap - 20:29

A hiperkocka egy négydimenziós kocka, melynek minden oldala önmagába tér vissza... Ez szerintem már alapból elég érdekes és van némi köze a tér-idõ elméletek megvitatásához, már csak azért is, mert nem mindennap mászkál az ember egy olyan kockában, aminek ha kimész az oldalán a saját seggedet látod kimenni szemben...

És hogyan mûködik, illetve mitõl 4 dimenziós ez a kocka?

[LightBringer]

Idézet: Locutus - Dátum: 2005. jan. 2., vasárnap - 20:52

És hogyan mûködik, illetve mitõl 4 dimenziós ez a kocka?

Ha ezt én úgy el tudnám magyarázni, ahogy olvasom ezekrõl a weboldalakat, akkor én most elméleti matematikát tanítanék valamelyik neves egyetemen...

Magyar oldalakat nem nagyon találtam a témáról, de itt egy angol nyelvû leírás, amely elmagyarázza a negyedik teret, valamint az N dimenzó kiszámítását, stb.

Itt egy idézet, ami kb. megérteti a 3-nál (3+1) több dimenziós tér fogalmát:

Idézet: dr. Balogh Sándor

A három dimenziós Föld felszíne felett repülõ halad. Látszólag nincs semmi kapcsolat a két objektum között, de ha valami meghibásodik a gépen, akkor azt a Föld magához vonzza. Azaz van gravitáció, ami olyan ”távolbahatás”, ami alapján feltételezhetünk egy negyedik dimenziós kapcsolatot a két test között. Eszerint a gravitációt magasabb, négydimenziós jelenségként értelmezhetjük. A negyedik dimenzióban tulajdonképpen mezõt kell feltételezünk, ahol tömegvonzás mellett a sugárzó energia, például a mágnesesség, vagy a rádióhullámok foglalnak helyet. A „4-D” mezõ felett a nagyobb szabadságfokú ötödik mezõ lehetséges, ahol az energiatartalmú anyagi mezõ, vagy hullám energia létezik. A következõ dimenzió az élõ, növényi bioformát rejti magában. Elég ha csak arra gondolunk, mitõl nõnek a fák a gravitációval ellentétes irányba. Aztán a hetedik dimenzióban elképzelhetõ az élõ állati bioforma, a nyolcadikon az emberi forma, az anyaghoz kötött szabad lélek, illetve szellem. A kilencedik dimenzióban lehetségesek a legmagasabb szabadságfokú mezõk, mint például az anyaghoz nem kötött szellemek, vagy a lehetõ legnagyobb szabadságfokú abszolút lény. Mindez logikus magyarázata lenne számos megfejthetetlen problémának, amit a tudomány több területén, de a geometriában is több, mint 2000 esztendeje hordozunk magukkal

[tolvaly]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 14:01

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

A rég világban a fény sokkal lassabb volt még a hangnál is, gondolj csak a fekete fehér tévékre ahol a hang elõbb jött mint a kép. Aztán amikor még csak messzirõl nézted a légvédelmi gépágyúkat akkor elõbb jöttek a piros csíkok aztán a tak-tak-tak-tak. Az elsõ nyomjelzõs lövedék ellövésekor viszont, a durranás elõbb volt csak aztán láttad a csíkot, pedig a szemed elõrébb van mint a füled. A fény sebessége is változik, mitõl lenne állandó. Minden igaz, sõt az ellenkezõje is, csak jó helyen kell lenni hozzá.
Ezért veszélyes a fénysebességnél gyorsabb ûrhajó, mert sötétben nem világít elõre a lámpája és csak nappal lehet vele haladni. Amúgy is éjjel le kell lassítani a részeg részarvasok meg a télapó miatt, aki ott kóvályog a tejúton, kivilágítatlanul. Természetesen ezek, csak a háromdimenziós világunk problémái.

[cx.core]

Idézet: Locutus - Dátum: 2005. jan. 2., vasárnap - 21:52

És hogyan mûködik, illetve mitõl 4 dimenziós ez a kocka?

Megfigyelések:
A kocka 8 csúcsának mindegyikébõl 3, páronként merõleges él indul ki, tehát 3 kiterjedése van.
A négyzet 4 csúcsának mindegyikébõl 2, páronként () merõleges él indul ki, tehát 2 kiterjedése van.
A szakasz 2 csúcsának mindegyikébõl 1 (páronként merõleges ) él indul ki, tehát 1 kiterjedése van.
(csak a teljesség kedvéért )
A pont 1 csúcsának mindegyikébõl () 0 (páronként merõleges ) él indul ki, tehát 0 kiterjedése van.

Mindre igaz, hogy 2^n csúcsának mindegyikébõl n él indul ki, tehát n kiterjedése van.

És ettõl aztán nem-kicsit-pihent-agyú emberkék hiperkockákról kezdenek elmélkedni - a 4 dimenziós hiperkockának 16 csúcsa van, mindegyikbõl 4, páronként merõleges él indul ki, az 5 dimenziós hiperkockának 32 csúcsa van, mindegyikbõl 5, páronként merõleges él indul ki, stb.

Így aztán lehet teszem azt olyan szépeket mondani, hogy "az n bites Gray-kódok az n dimenziós hiperkocka csúcs-él gráfjának Hamilton-köreit adják".

U.I.: Remélem ezzel mindenkinek elvettem a kedvét a további hiperkockázástól - inkább Rubik-kockázzatok.
U.I.2.: Nem is, jobbat találtam: 4D Rubik-kocka - mert megérdemlitek.

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 03. 14:52 -kor

[LightBringer]

Idézet: cx.core - Dátum: 2005. jan. 3., hétfõ - 14:39

4 dimenziós hiperkockának 16 csúcsa van, mindegyikbõl 4, páronként merõleges él indul ki...

Ezt így ábrázolnád, tudod, idõvel visszatér önmagába, hisz kocka, de ha merõleges páronként, akkor hogy... és végül, akkor mitõl "kocka"? köszi!

Szóval nem olyan egyszerû dolog ez, leírva egyszerû, de a valóságban elképzelni már elég érdekes.