[gazdi]

Javaslom, hogy ha hiperkockáról beszéltek (bár minek), akkor NE az idõt vegyétek fel negyedik dimenziónak. Ekkor ugyanis (az én egyszerû elgondolásom szerint) az eredmény nem lenne más, mint egy pl. 1x1x1 méteres kocka, ami "1 méter" ideig létezik.

[Thrawn]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 10:22

Elõre is elnézést, ha esetleg teljesen badarságot kérdeznék. Naszóval: a nagyteljesítményü távcsövekkel egy távoli ojjektumot figyelve valójában az ojjektum múltját nézegetjük a fény korlátozott terjedési sebessége miatt. Namost építhetõ-e olyan teljesítményü távcsõ, amivel végignézhetjük a Nagy Bummot? Van-e elméleti akadálya? (A gyakorlatiak nem fontosak    )

Igen, van elméleti akadálya. A Nagy Bummot követõen még sokáig átlátszatlan volt a világegyetem fotonok számára, így közvetlen információt sem nyerhetünk az ezt megelõzõ idõszakról.

[gazdi]

Nekem is van egy butának hangzó kérdésem. Pontosabban van egy butának hangzó kérdésem, azt csak remélem, hogy ez esetben is csak a hangzás buta, a kérdés és a válasz érdekes.
Ha egy objektumra "nézünk" az univerzumban, akkor ugye tudjuk a távolságát, és távolodásának sebességét. Ezek az adatok viszont nyilvánvalóan erõsen múltbeliek, vagyis az történik, hogy hullám jellegû adatot kapunk egy helyrõl, a kibocsátó objektumhoz tartozó "gravitációs gödör a gumilepedõn" viszont már rég egy másik helyen van. A kérdésem az, hogy ismerünk-e olyan írást, ami az ilyen balról látszó, jobbra vonzzó objektumokról szól. Ugye érthetõ?

[Thrawn]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. jan. 4., kedd - 14:13

Nekem is van egy butának hangzó kérdésem. Pontosabban van egy butának hangzó kérdésem, azt csak remélem, hogy ez esetben is csak a hangzás buta, a kérdés és a válasz érdekes.
Ha egy objektumra "nézünk" az univerzumban, akkor ugye tudjuk a távolságát, és távolodásának sebességét. Ezek az adatok viszont nyilvánvalóan erõsen múltbeliek, vagyis az történik, hogy hullám jellegû adatot kapunk egy helyrõl, a kibocsátó objektumhoz tartozó "gravitációs gödör a gumilepedõn" viszont már rég egy másik helyen van. A kérdésem az, hogy ismerünk-e olyan írást, ami az ilyen balról látszó, jobbra vonzzó objektumokról szól. Ugye érthetõ?

Talán értem, majd kiderül. Jelenlegi tudásunk szerint a gravitáció is fénysebességgel terjed, tehát a gumilepedõn is ott érzékeljük a gödröt, ahol az elektromágneses hullámokat. Szemléltetve a dolgot, tegyük fel, hogy a Nap hipp-hopp eltûnik a Napredszerbõl. Az eltûnés után a Föld még több mint 8 percig megszokott pályáján marad, a Plutó pedig még kb. 5 óra hosszat, mint ahogy vizuálisan is ennyi ideig észlelnénk még a Napot.

[cx.core]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2005. jan. 3., hétfõ - 19:08

Ezt így ábrázolnád, tudod, idõvel visszatér önmagába, hisz kocka, de ha merõleges páronként, akkor hogy... és végül, akkor mitõl "kocka"? köszi!

Gondolom láttál már háromdimenziós tárgyakat ábrázoló (kétdimenziós) ábrákat. Hasonlóan a 4 dimenziós hiperkockát is "le lehet vetíteni a térre", vagy egy síkra (ez puszta koordinátageometria). Ez azonban nem jelenti azt, hogy értelmezni is tudjuk a vetületét. A háromdimenziós tárgyak síkvetületébõl képesek vagyunk felfogni térbeli tulajdonságaikat (noha gyakran több lehetséges értelmezés is van). Ehhez elengedhetetlen, hogy legyenek közvetlen tapasztalataink a térrõl.

A hiperkockának nevezett geometriai "formacsalád" (amely minden dimenziószámhoz egy formát rendel) "legnagyobb", a megfigyelhetõ világban létezõ tagja a kocka - innen a "család" neve. Hasonlóan a 3-nál nagyobb dimenziószámokat is tereknek nevezik, a család "legnagyobb" tagja után. Ennél "konyhább" nyelven képtelen vagyok elmagyarázni.

Idézet

Szóval nem olyan egyszerû dolog ez, leírva egyszerû, de a valóságban elképzelni már elég érdekes.

A 3-nál magasabb dimenziószámoknak a megfigyelt világban (amely bizonyos szempontból történõ modellezésére a geometria is született) egyszerûen nincs értelme. Egy matematikai modell kiterjesztésének nem mindig van értelme a kifejlõdését elindító eredeti problémakörben. Gondolom sokan ismerik a viccet, hogyan magyarázza a rendõr a negatív számokat a kisfiának: "Ha három ember volt a villamoson, és öten leszálltak, akkor hány embernek kell felszállnia a következõ megállónál, hogy üres legyen a villamos?"

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 04. 15:45 -kor

[gazdi]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 4., kedd - 15:05

Talán értem, majd kiderül. Jelenlegi tudásunk szerint a gravitáció is fénysebességgel terjed, tehát a gumilepedõn is ott érzékeljük a gödröt, ahol az elektromágneses hullámokat. Szemléltetve a dolgot, tegyük fel, hogy a Nap hipp-hopp eltûnik a Napredszerbõl. Az eltûnés után a Föld még több mint 8 percig megszokott pályáján marad, a Plutó pedig még kb. 5 óra hosszat, mint ahogy vizuálisan is ennyi ideig észlelnénk még a Napot.

Igen, a szavazós topikban kapott válasz után már egyértelmû volt, köszönöm.

[Brett Shaw]

Ehhez a témához kapcsoldó jó könyv: Martin Rees: Csak hat szám Vince Kiadó 2001.

Kis ismertetõ:

Idézet

A Királyi Csillagász Sir Rees, a világegyetemünkben mérhetõ fizikai törvények mérõszámait elemzi. A legfontosabb hat állandót, arányt, számot választva ki: N, epszilon, ómega, lambda, Q, D. Ezen számok alapvetõen meghatározzák, hogy miért is ilyen a ma észlelhetõ világunk. Ezeket a számokat ezelõtt 15 milliárd éve Valaki" tudta, már akkor ilyen precízen behangolta, és ezt olyan jól követte el, hogy nyugodtan hátradõlhetett és sorsára, öntörvényü fejlõdésére hagyhatta az egészet. Aztán a világegyetem éppen ilyen lett, amilyen. Ha csak egy picit is elszámolta, "elszúrta" volna ezeket a számokat: nem ilyen lenne a kozmosz, és mi sem lennénk, nem olvashatnánk ezt a könyvet.
Nagyon nehéz, alapvetõ, kemény dolgokról mesél a szerzõ, de könnyed, érthetõ stílusban. Végigköveti a természet törvényeit, a makro-és mikrofizika fõbb jelenségeit, egészen a világ legeslegnagyobb méretéig. Elmerészkedik egészen az univerzum ma is látható részének sokmilliószorosáig!
Világos: ennek a világegyetemnek itt körülöttünk olyan kicsi a valószínüsége, hogy nem is szabadna léteznie. De még sokkal kisebb a valószínüsége (=nulla), hogy benne élõlények, sõt elmélkedõ-gondolkodó lények létezzenek. Rees szerint ilyesmiknek abszolút nem szabadna lenni. Az biztos, hogy sokkal könnyebb lenne a kozmológusoknak, ha a világegyetem egyáltalán nem létezne, vagy legalábbis benne sehol sem alakult volna ki élet!?
Na de nem elemzem ennél aprólékosabban ezt a könyvet, inkább jó szívvel ajánlom olvasását! Ezt egy ültõ helyben megteheti bárki, egy-két óra alatt kiolvasható a kötet. Benne van: a világ szerkezete, bolygók kialakulása, gravitáció, csillagok fejlõdése, csillagok energiatermelése, galaxisok, táguló univerzum (Escher köbös térrácsaival illusztrálva), COBE, Nagy Bumm, kritikus sürüség, sötét anyag, barna törpék, neutrínók, antianyag, távoli szupernóvák, gyorsuló univerzum, entrópia, sima univerzum, a "Mennyire hihetõ a Nagy Bumm története?", inflációs elmélet, multiverzumok, az Idõ, az Idõ nyila, kvantumgravitáció, szuperhúrok....stb.
A Sir optimista alapvetésével egyetérthetünk: "A nagyon korai univerzum leírása, és a multiverzum fogalmának tisztázása a 21. század kihívása. Ez kevésbé elbátortalanító, ha visszanézünk arra, mit értünk el a 20. században. 100 évvel ezelõtt rejtély volt, miért ragyognak a csillagok, fogalmunk se volt mindarról, ami a Tejútrendszeren túl található.... Ezzel szemben jelenlegi látóhatárunk 10 milliárd fényévig nyúlik, és történetét idõben visszafelé a "kezdetet" követõ töredékmásodpercig nyomon tudjuk követni."
A csillagászok tehát (olvasva ezt a jó könyvet) elégedettek lehetnek. A fizikusok nem, mert sehogyse tudják a mikrovilág kvantummechanikáját és a gravitációs elméletet egyesíteni. De van remény! Egyik fizikus (név szerint valami Stephen Hawking) "most éppen arra fogadott, hogy 20 éven belül lesz egyesített elmélet, jólehet elismeri, nemrég kellett kifizetnie egy hasonló, 20 évvel ezelõtt kötött fogadása elvesztésébõl adódó tartozását"! Reméljük, most õ nyer!

[Asdam]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2005. jan. 4., kedd - 20:55

Ehhez a témához kapcsoldó jó könyv: Martin Rees: Csak hat szám Vince Kiadó 2001.

Az bizony egy nagyon jó Könyv bár Nekem jobban tetszik


Paul Davies : Az Utolsó Három Perc címû Könyve


     

Szerkesztette: Asdam 2005. 01. 05. 02:42 -kor

[one]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2005. jan. 2., vasárnap - 21:40

[Tomszakármennyi]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 9:33

Elméleti akadálya nincs, végülis erre megy ki mindig az újabb, nagyobb teljesítményû távcsövek építése.

Hacsak azt nem vesszük, hogy egyes elméletek szerint (ld. fentebb) nem is volt nagy bumm, vagy legalábbis nem úgy zajlott le, ahogyan azt eddig elképzeltük. Szal érdekes dolgokat mutat meg az univerzum, ahogy egyre messzebbre, és régebbre "látunk el".

Nem tom hogy volt-e már válasz erre a kérdésre, de ha volt nagy bumm akkor azt soha nem láthatjuk, mert akkor ha fénysebességgel tágul a világegyetem, akkor nekünk annál gyorsabban kéne látnunk és ugye eddig úgy áll, hogy nem lehet semmi gyorsabb a fénynél!

Amúgy most találtam egy kitûnõ könyvet: A következõ ötven év

A könyv valahol ott a legalján van!

Ilyen és ehez hasonló témák van szépen végig futtatva!  

[GrandMasTer]

Idézet: Tomszakármennyi - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 20:20

Nem tom hogy volt-e már válasz erre a kérdésre, de ha volt nagy bumm akkor azt soha nem láthatjuk, mert akkor ha fénysebességgel tágul a világegyetem, akkor nekünk annál gyorsabban kéne látnunk és ugye eddig úgy áll, hogy nem lehet semmi gyorsabb a fénynél!

Amúgy most találtam egy kitûnõ könyvet: A következõ ötven év

A könyv valahol ott a legalján van!

Ilyen és ehez hasonló témák van szépen végig futtatva!  

Miért is tágulna fénysebességgel? Tömeggel rendelkezõ ojjektum nem haladhat fénysebességgel, mert ugye akkor a tömege végtelen nagyra növekedne. Legalábbis úgy hallottam  .

[Scae [Edgar]]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 21:44

Tömeggel rendelkezõ ojjektum nem haladhat fénysebességgel, mert ugye akkor a tömege végtelen nagyra növekedne.

  Miért is?

[Thrawn]

Idézet: Scae [Edgar] - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 22:24

  Miért is?

Speciális relativitáselmélet->relativisztikus tömegnövekedés. Részecskegyorsítókban gyönyörûen igazolható.

[Scae [Edgar]]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 22:53

Speciális relativitáselmélet->relativisztikus tömegnövekedés. Részecskegyorsítókban gyönyörûen igazolható.

Muszáj leszek kiolvasni vmi könyvet ezzel kapcsolatban :Ð

[GrandMasTer]

Idézet: Scae [Edgar] - Dátum: 2005. jan. 5., szerda - 21:24

  Miért is?

Szakközép fizikán felírt a tanár úr egy összefüggést, ami alapján ki lehet számolni a testek tömegnövekedését a sebességnövekedés hatására. Ha a test sebessége egyenlõ vagy nagyobb, mint a fényé, akkor a nevezõben nulla jön ki, ami ugye nem túl egészséges.
Ha zöldeket írtam, elnézést, nagyon régen volt  .
Nem is értem, hogy fogyókúrázóknak miért mozgást ajánlanak, amikor mozgás (haladás) közben növekszik a tömeg  .

[GrandMasTer]

Természetesen nem egy légbõlkapott képlet alapján lehet ilyet állítani, de ezt a gyakorlatban sikerült igazolni. Mármint a tömegnövekedést. Azt nem, hogy fénysebességen végtelenre növekszik a tömeg, talán érthetõ okok miatt . Na abbahagyom, késõ van...

[Dorien]

Idézet: Scae [Edgar

,2005. jan. 5., szerda - 23:00]Muszáj leszek kiolvasni vmi könyvet ezzel kapcsolatban :Р 

Ajánlom ezt, ha van rá pénzed:

[gazdi]

Utána pedig ezt:

Létezik magyar kiadásban is, de arról nem találtam képet. Ha kéred, beszkennelem a sajátomat, ha hazaérek.

[lameXpert]

Idézet

Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is.(Igen elmésen mutatja ki bennük az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metafóráit.)
Amerikai csillagász, planetológus
1934 New York-1996 Seattle.

[Dextrose]

Két dolgot mondanék. Tegnap ezeken gondolkodtam.

Nagy sebességnél lassabban telik az idõ igaz? Legalábbis a relativitáselmélet szerint. A Föld 100 ezer kilóméter/órával foirog. Mi lenne, ha megállna? Hamarabb meghalnánk?

Az elmélet továbbá azt is kimondja, hogy ha valaki hosszabb idõn át az ûrhajhón tartûzkodna, vagy a Holdon, lassabban öregedne, mint az, aki a Földön lakik. De miért, ha az ûrhajóhoz képest a Föld sokszorta gyorsabban halad? Ráadásul az emberekre hatással van a GRAVITÁCIÓ is, melyben szintén lassabban telik az idõ.

Einstein elméletében a kérdések egymást cáfolják.