Súgó
A téma zárva.
Megpróbálom először egy kissé összefoglalni a fő irányelveket és "támadási pontokat", aztán majd meglátjuk, hogyan folyik tovább a topik.
A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők: szem, fül (idegrendszeri panaszok okozója lehet), gerinc (főként a derék és a nyak ill. esetlegesen a hát), vállak, csukló, ujjizületek, lábak. Azért elég szépen fel van sorolva tetőtől-talpig, de közvetve majdnem minden szervünk veszélynek lehet kitéve (itt mondjuk a mozgáshiány okozta keringési problémákra gondolok).
A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat károsodásokat, de azért nem hiszem, hogy van olyan ember, akit ne mérgelt volna fel egy váratlan hiba, egy elszállt dokumentum vagy egy mentetlen játék. Márpedig nem árt komolyan venni ezeket a hatásokat sem, mert a mai rohanó világban már egész fiatalon (30-40 évesen) reális esélye lehet egy szívinfarktusnak vagy agyvérzésnek, még ha a számítógép okozta hirtelen felindulás csak az utolsó csepp is, de mondjuk a helytelen táplálkozás vagy a stresszes életmód volt a fő ok.
+olvasnivaló:
HWSW - Játék közben tettél-e tönkre hardvereszközt?
Egészséges életmód – Stressz – Okok és igazi megoldások
HarmoNet – Fejfájás? Mulaszd el!
De haladjunk szépen sorjában, kezdjük a szemmel.
A szemünk állapotát elsősorban a monitor által mutatott kép minősége befolyásolja. CRT monitorok esetén fontos, hogy lehetőleg minél kevésbé vibráló képet nézzünk, vagyis a frissítési frekvencia minél nagyobb legyen. Az ajánlott 85Hz, de én pl. a munkahelyemen és otthon is 100Hz-en járatom a monitorokat.
Szerintem a képernyőfelbontás is fontos, hiszen a túl nagy felbontás miatt lehetséges, hogy "gúvasztani" kell az embernek a szemét a szövegek olvasásához, ez megint csak nem túl egészséges. A felbontást úgy érdemes beállítani, hogy ha a fejünk a monitortól min. 40cm-re van (ez kb. az egészséges távolság), akkor kényelmesen el lehessen olvasni a megjelenő szövegeket.
Ha ezeket a mostani monitorunkkal nem tudjuk megtenni, akkor érdemes elgondolkozni ennek cseréjén, mert a szem a legfontosabb érzékszervünk, annak romlása az egész életünkre kihatással van. Ha valaki új kijelző vásárlásán töri a fejét, akkor jó alternatíva lehet a TFT. Itt egyáltalán nem jelentkezik vibrálás, és a képminőség is elég jó már manapság akár az olcsó kategóriában is (még ha a CRT-k ebben mind a ami napig jobbak).
Fontos még, hogy a monitor a szemmagassághoz képest hol helyezkedik el. Ez akkor a legjobb, ha egyenesen előre nézve a monitor közepe és felső széle közé nézünk. Ebben az esetben ugyanis a gép előtt töltött idő java részében előre vagy kissé lefelé nézünk, így kevésbé fárad el a szem. Nem egészséges viszont felfelé nézni (magasan lévő monitor esetén), ez kifejezetten fárasztó egy idő után, de a túlzottan lefelé nézés (alacsonyan lévő monitor) se jó, mert a szemnek ez az állása is fárasztó lehet.
Elég sűrűn előforduló jelenség, hogy a delikvens meredten bámulja a képernyőt, a percenként pislogásszám akár 4-5-re is lecsökkenhet (az átlagos pedig valahol 7-8 között van a számítógép előtt ülők esetében). Ez a szem kiszáradásához vezethet, égő, bepirosodó szem a jele. Megoldás lehet, hogy ha akaratosan pislogásra kényszerítjük magunkat (bár ezt be kell gyakorolni, mert könnyen elfeledkezik az ember róla), ill. a legjobb, ha időnként tartunk egy kis szünetet, amikor nem a monitort bámuljuk. Ezt egyébként érdemes összekötni egy kis mozgással is. Erre vonatkozólag van kormányrendelet is, ami (ha jól emlékszem) óránként 10 perc szünetet ír elő, és azt is meghatározza, hogy a folyamatosan gép előtt töltött idő nem lehet több 7 óránál (ez a munkahelyekre vonatkozó előírás, de otthon is érdemes lehet betartani...
). Mindenféleképpen érdemes legalább évente elmenni szemészeti vizsgálatra, hogy idejekorán kiderüljön a legkisebb szemromlás is. 
+olvasnivaló:
HWSW - Miért szemkímélőbb a TFT mint a CRT?!
HWSW - Látvány és használhatóság: TFT vs CRT - melyik a jobb?
HWSW - szemüveg – munkahely
HWSW - Monitor és a szem
HWSW - Latasunk romlasa, avagy minden infos szemuveges lesz egyszer?
HWSW – Munkavédelem
Folytassuk a füllel.
Bármennyire is furcsának hangzik, de nagyon sok probléma okozója lehet a zaj. Márpedig egy átlagos számítógép igen csak szép számmal termeli a különféle zajokat. Egy rossz monitor sípolása, az elkoszolódott ventillátorok sivítása vagy a merevlemez kattogása mind zavaró lehet ha hosszú ideig kell hallgatni. Ez először csak zavaró, de a későbbiekben fejfájáshoz vagy gyomorpanaszokhoz is vezethet. Mi a megoldás? Elsősorban kiszűrni/cserélni a zajos eszközöket (mint pl. az említett monitor), ill. csendesebb megoldásokat találni. Ez lehet egy jobban hangszigetelt/rezgéscsillapított ház, alacsonyabb fordulaton járó ventillátorok vagy akár vízhűtés. Kinek mi tetszik igazán, azt hiszem ezen a fórumon ezzel a témával elég sok topik foglalkozik.
+olvasnivaló:
HWSW - Számítógép szekrénybe építése, Beépített számítógép a csend érdekében
A következő testrész a gerinc, ide tartozik a nyak, a hát és a derék problémái.
Nagyon fontos, hogy a gép előtt töltött időben a lehető legkényelmesebb testtartásban legyünk (nem, nem a fekvésre gondolok...
), ebben elsősorban a bútorok helyes kiválasztása és használata segíthet. Az egész test akkor van jó pozitúrában, ha a törzs és a felső lábszár kb. 100-110 fokot zár be (vagyis enyhén hátra vagyunk dőlve a függőlegestől), és az alsó és a felső lábszár szöge is hasonló legyen. A szék magasságát úgy kell megválasztani, hogy az előbbi helyzetben a teljes talppal érintsük a padlót. Ha ez a magasság megvan, akkor ehhez képest kell a billentyűzet magasságát beállítani. A jó helyzet az, ha a felkar függőleges, lógó helyzetben van a testünk mellett, és ehhez képest az alkar derékszögben állva nyúl a billentyűzet fölé.A hát egészséges tartásához olyan széket válasszunk, amely elég stabilan meg tudja tartani ha nekidőlünk, de mindemellett kényelmes a hátnak (párnázott), esetleg jó lehet, hogy ha a támla dőlésszöge külön állítható.
A nyak a fej tartásától függően van terhelve. A legjobb az, ha a nyak a gerinccel egy "egyenesben" van, és nem hajolunk túl előre vagy hátra.
Érdemes arra figyelni, hogy hosszabb idő esetén mozgassuk, tornáztassuk a lábunkat, hogy a keringés ne lassuljon le benne. Munka közben is lehet a lábat térdből hintáztatni, a lábfejet körbe forgatni, a lábujjakat ki-be hajtogatni. Nem árt az asztal alatt elegendő lábteret hagyni, hogy véletlenül se rúgjunk bele semmibe (ez se a lábunknak, se mondjuk a számítógépnek nem tesz jót).
+olvasnivaló:
HWSW - Térdepelős szék és számítógépbútorok
HWSW - Szamitogepes asztalok
HWSW - Asztalok , székek : milyet ?
Patikatükör - Merev háttal
Végül pedig a kar és a kéz (váll, csukló, újjak) következzenek.
A kar (váll) helyzetéről fentebb már írtam. A csukló lehetőség szerint egyenes állapotban legyen, vagyis a kézfej az alkarral egy egyenesbe essen, mert így éri a legkisebb terhelés. A kéz tartására kétfajta állás terjedt el; az egyik szerint nem szabad alátámasztani az alkart, annak szabadon kell lennie. Ez az eset szerintem elsősorban a folyamatos kétkezes billentyűzet használat során jó (viszont ez is fárasztó hosszú ideig). A másik esetben az egérhasználat során az alkart a csukló mögött megtámasztjuk. Ez történhet magán az asztalon, vagy direkt erre a célra tervezett eszközzel, például egérpaddal, ill. csuklótámaszos billentyűzeten. A folyamatos gépelés esetén a csukló esetében arra is ügyeljünk, hogy a csukló ne legyen kifelé fordítva, hanem itt is egyenesen álljon. A normál, egy egyenesben elhelyezett gombsorú billentyűzeteknél ez nem biztos, hogy betartható, de szerencsére elég sok ergonómikus billentyűzet kapható, amelyek középen meg vannak törve, így nem a kéznek kell megtörnie.
A sok "egerészés" miatt elég sok embernek vannak ujjizületi panaszai. Erre a problémára megoldás lehet, ha olyan egeret választunk, ami a számunkra legkényelmesebb. Ebben esetben a balkezesek általában hátrányban vannak, mert elég kevés kifejezetten balkezes egér kapható, nekik a kétkezes egerekkel kell megelégedniük. Fontos, hogy az egér mérete akkora legyen, hogy a tenyerünk kényelmesen feküdjön rajta, az egerek nem túl széles tartományban mozgó méretei miatt a nagy tenyerű emberek és kis tenyérrel rendelkezők (pl. gyerekek) hátrányban lehetnek. Lehet kapni ún. laptopegereket is, amelyek a normál méret felével/harmadával rendelkeznek; de ezeket felnőtt ember hosszú ideig biztosan nem tudja kényelmesen használni, ezek csak a tapipad kiváltására jók, ha annak a használat még inkább fárasztó. Az egér kiválasztásakor szempont lehet még, hogy a fogása jó legyen. (Nekem pl. a sima műanyag egér azért nem tetszik, mert egy idő után ha megizzad az ember tenyere - főleg nyáron - akkor vagy csúszkál, vagy ragad a tenyér.) Szerintem az enyhén érdes felületű műanyag egerek a jó választás. Lehet bőrbevonatú egereket is kapni (jó drágán), ezekről érdemben nem tudok nyilatkozni, talán nem csak státusszimbólum egy ilyen egér, hanem valamilyen haszna is van... Fontos szempont az egereknél, hogy lehetőleg könnyen mozogjanak. Ma már az optikai egerek elég olcsók, és jó minőségű egérpadon (főleg, ha kis tefloncsíkokat ragasztunk az egér aljára) ezek működnek a legkényelmesebben. Nem mindegy az egér súlya sem. A kábeles egerek súlyai nagyjából egyformák, de a rádiós/infra egerek egy vagy két ceruzaelem nagyságú akkumulátort is tartalmazhatnak, ez pedig sokaknak kényelmetlen lehet (bár az egérkábel beakadása miatt többet biztos nem kell idegeskedni...).
+olvasnivaló:
HWSW - Speciális egérpadok, egy kis trükk
HWSW - A jó egérpad...
Ebben a topikban lehetne beszélni az egészségkímélő PC alkatrészekről és bútorokról. De várom a véleményeket, ötleteket, tanácsokat!
(
(
