A válogatott meccshez...
Sajnálom, hogy nem tudtuk megverni a svédeket. Persze a Málta elleni siker sem volt olyan szenzációs, mint ahogyan a laikusok körbeharsogták, de tény, hogy a skandinávok ellen egy összeszedettebb, győzni akaró magyar csapat lépett pályára.
De hát ebben a csapatban ennyi van. Kevés a jó játékos!
Ehhez jött az, hogy a máltaiak ellen "futballistenként" játszó Gerzson a svédek ellen harmat gyenge teljesítményt produkált.
"Sanyikánk" pedig olyan hülye, hogy csatár létére két meccsen 35 lest fújtak ellene (a Málta elleni meccsen a falat kapartam, hogy nem veszi észre magát), melyek mindegyike jogos volt. Pedig nem egy bonyolult játék ez a foci, a szabályrendszere is követhető, de ha egy ilyen málé fazontól várja a kapitány a gólokat... akkor abból sok jó nem származik.
Éger játéka nagyon tetszik. Hihetetlenül jó ütemérzéke van (védőnél ez alap kellene, hogy legyen), és nagyon jól teszi a dolgát. Simán megérdemelné, hogy egy nívós, nyugati bajnokságban rúghassa a bőrt.
Juhász Roland sztárolását viszont nem értem. Szerintem az Anderlecht játékosfigyelői elhagyták a szemüket, amikor őt választották. Mert azon kívül, hogy magas... nem sok erényét tudnám felsorolni.
Vanczák életveszély hátul. Nem sok keresnivalója van a válogatottban. (Igaz... kit tennének a helyére?)
Akit soha többé nem szabad beválogatni, az Bodnár. Rettenetesen gyenge játékos. Ész nélkül fut előre, de labdát kezelni nem tud, és nem is tudom, van-e nála rosszabb ütemérzékkel megáldott játékos. Állandóan mögé, vagy eléfut a neki passzolt, ívelt labdáknak. Az pedig, hogy
szélsőként a két meccsen 1, azaz egy darab jó beadása volt a sokból... minősíthetetlen.
Takács válogatottsága is megkérdőjelezhető. Jól mondta Satch koma. Gyors, csupaszív játékos, de sajnos a labdával nem tud bánni. Ami egy focista esetében bizony nem előny. Ilyenkor pedig már késő a technikát fejleszteni. Azt kisgyerek korban kell elkezdeni.
És itt meg is érkeztünk a "régi témához". Akkor lesz magyar foci, akkor leszünk kint a VB-n, amikor majd több csapatnyi olyan játékos fel tud nőni a megfelelően, jól felkészített gyerekekből.
Mert amikor Matthäus átvette a nemzeti csapatot, gyakorlatilag (az irígy magyar edzőket, és a magyar labdarúgás önző, vén dinoszaoruszait kivéve) mindenki üdvözítőnek tartotta, de ezen emberek zöme már akkor is látta, hogy "sz*rból nem lehet várat építeni".
A német hozzáállása példás volt, és még mindig azt mondom, hogy az általa kijelölt út a helyes, de egyre több kétség van bennem, mert bizony Satriani koma múltkor eszmefuttatásában a válogatottal és Matthäus-al kapcsolatban sok igazságot tartalmazott.